Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-02 / 48. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. Hecemtier 2» A hatékony vegyszeres növényvédelem alapfeltételei Ä mezőgazdasági nagyüzemi termelés, akárcsak e belterjes kistermelés ma már szinte elképzelhetetlen agrokemikáliák alkalmazása nélkül. A várt hozamok eléréséhez a talaj tápanyagszintjét .trágyázással kell feltölteni, a növényeket károsító biológiai tényezők ellen pedig vegyszeres beavatkozással keli védekezni. E munkák irányítása, illetve elvégzése ma már nagy szakértelmet kíván. A termelőnek Ismernie kell a talaj-, a műtrágya és a növényvédő vegyszerek összetételét, továbbá a növény s azok károsítőinak élettani tulajdonságait. A növény élettani zavarairól tanúskodó kórjel alapján mindenekelőtt meg kell tudni különböztetni a kiváltó okokat. Sőt a külső tényezők közül számításba kell venni a légköri hatás jelentőségét is. A nagyüzemi termelést Irányító vezetők a fenti ismeretek tekintetében szakképzettek. E szakterület ismerethiánya inkább a kistermelésben mutatkozik. Nem követelmény, hogy a kistermelő avatott növénytermesztő legyen, de a tápanyagutánpótlás és a növényvédő szerek használatát illetően elengedhetetlen feltétel az eljárás pontos ismerete, céltudatossága. A termeléssel kapcsolatban aranyszabály, miszerint a termelőnek a káros jelenségeket pontosan ismernie kell, ha azokat meg akarja szüntetni. Ismeret hiányában igen drágád megfizethet. A helytelenül, szakszerűtlenül végzett adagolás, beavatkozás is sok rossz következménnyel járhat. Jobbik eset, ha csak a kívánt hatás marad el, noha ez Is terméscsökkenéssel jár, mert hiányozni fog a szükséges tápanyag vagy éppen tovább Is zavartalanul károsítható a fennálló kártékony tényező. A hasztalan anyagi és munkaköltséget ne is említsük. A rosszabblk és nem egyszer gyakoribb eset. ha a várt fő hatás helyett kedvezőtlen következmények lépnek fel, amelyek eredménye a növények kipusztulása, vagy a további tenyészldő során csak sínylődő, kiveszésre ítélt növényállomány. Ilyen karikát a nitrogéntartalmú műtrágyák túladagolásával Idézhet elő a termelő. Főképpen akkor, ha gyorsan hatő, a nitrogént könynyén felvehető formában, vagy a nitrogént igen nagv töménységben tartalmazó műtrágyákat alkalmaz. A legveszélyesebb a karbamldos műtrágya, amely 46 százalék nitrogént tartalmaz, de tűldagolás esetén kárt okozhatunk a 15,5 százalék nitrogént tartalmazó mészsalétrommal is. A nagyüzemi termelésben előnyeivel, hátrányaival egyaránt ismertté vált a DAM- 390 lelü nitrogéntartalmú folyékony műtrágya. A tápanvagutánpótlás szerves részévé vált — mondhatni — az ország szinte minden termelő körzetében. Felhasználható alapműtrágyázásra, de a tenyészldő során leváltrágya formájában is adagolható. A kistermelők a zöldségfélék trágyázására alkalmazzák. Éppen ezeknél a növényeknél fontos a használati mőd ismerete, mert ennek hiányában egy-két órán belül teljesen tönkretehetjük a növényzetet (leperzselésselj. Nem különb eredmény várható akkor sem, ha az egyes vegyszerek alkalmazásakor eltérünk a használati útmutatástól. Sokszor tapasztalható, hogy a termelő általában nem hisz az előirt használati töménységben. Rendszerint növeli az adagot, mert — úgymond — a megadott töménység gyönge, nem hat eléggé. Gyakran tapasztalható. hogy a termelők szívósan védelmezik e „megfigyelésüket“, sőt már biztos tapasztalatnak tartják. Legtöbb esetben a felfogás helytelen. Ugyanis a használatra előírt töménység feltételezi, hogy a vegyi beavatkozás a kártékony tényező fejlődésének, növekedésének abban a szakaszában történik, «mikor az arra a legérzékenyebb. Viszont a növény-' kultúrát minden esetben meg* kíméli. Sokszor hallani a panaszt, mindent a használati utasítás alapján végeztem, mégsem pusztult ki a gyom, mégsem pusztultak el az atkák, mégis kivirágzott a gombagyep stb. Bizonyára minden esetben hiányzott a teljes szakismeret, mert ugyanis többféle gyomirtó vegyszer hatása elmarad, ha azt a már kikelt gyomra permetezzük, s nem pedig a kelése előtt juttatjuk ki a talajra, mint ahogy azt a használati utasítás előírja. Egy másik gyomirtó szernél ez éppen a fordítottja lehet, miszerint a már kikelt gyomnövényre kijuttatva fejti ki a hatását. Sőt e vegyszercsoportban akadnak olyan készítmények !s, amelyeket vetés, ültetés előtt kell kijutatni a már elkészített talajba, és azt megfelelő mélységig a termőrétegbe bedolgozni. A bedolgozás mikéntié, illetve annak mélysége bizonyos célt követ. Az egyik vegyszernél azért fontos, mert hatóanyagát az ibolyántúli sugarak bontják, és a talaj felszínéről könnyen elpárolog (pl. Treflan). Míg egy másiknál azért fontos a bedolgozás megfelelő mélysége, hogy a hatóanyag abba a rétegbe kerüljön, ahol a legtöbb gyommag lappang és készül a csírázáshoz. A sok egyéb tudnivalók közül gyakran az előző évi gyomfedettség nyilvántartását a talaj gvomraagtelítettségének a vizsgálatát nem veszik figyelembe. E mulasztás következménye, hogy a növény számára egyébként löl megválasztott gyomirtö*szer azt a gyomféleséget nem Irtja, amely éppen túlsúlyban van és leginkább sanyargatja növényzetét. Nem ritka eset, amikor a gondatlan talaj-előkészítés következményeként a megfelelő gyomirtó szer használata ellenére is a talaj elgyomosodik. Ezért fontos a termőréteg, a magágy apró morzsalékos szerkezete, mert a rosszul előkészített szerkezetnélküli talajon a rögök belsejében lévő gyommagvakhoz nem jut el a vegyszer hatóanyaga. így e mag — ha később is — könnyen kicsírázhat és kifejlődhet, mivel csírázáskor nem érhette a gyomirtó szer hatása. Nem kevesebb bosszúsággal jár az atkák elleni vegyszeres védekezés sikertelensége is. Ennek egyik oka például a késedelemmel végzet kezelés. Akkor leghatásosabb a védekezés, ha azt közvetlenül a feltételezett rügyfakadás előtt, vagyis a rügyduzzadáskor végzik el. A kéntartalmú készítményekből könnyen és hamar felt’árqlődik a hatóanyag és pára formájában hat a telelő helyükről, a töke kérge alól előbűvó atkákra. Ehhez azonban fontos a melegebb, napos idő (legalább tíz Celsius-fok). Ha a károsító élettani, illetve a növény fejlődésének biológiai folyamatait, valamint a légkört tényezőket figyelmen kívül hagyjuk és korábban permetezünk, akkoc teljesen elmaradhat a hatás (a vegyszer lemosódik a tőkéről, a meleg hatására a hatóanyag felbomlik, s ezáltal csökken vagy teljesen elveszhet a szer hatása). Nem árt tudni azt sem, hogy a szükségesnek vélt, de elmulasztott kora tavaszi atkairtást nem pótolja a tényészidő során végzett többi permetezés, noha azért ezekkel is gyéríthetők a kártevők. Hasonlóan, vegyszerpazarlással jár a beavatkozás az üvegházi molytetű ellen is, ha a védelem nem Igazodik a kártevő életfolyamatához. A vélt megelőző (preventív), illetve a gyógyító (kurativ) hatást hiába várjuk, ha rosszul választottuk meg a vegyszert. Pedig nem is alaphiba elkövetéséről van sző, mégis ezek az esetek is a hiányos szakismeretekre utalnak. Ilyen, ha éppen fordított sorrendben váltjuk a szerves és a szervetlen gombaölő szereket (pl. Dlthane M 45 és Kuprikol 50) olyan növényeknél, melyeknél folyamatosan többszörös permetezést tervezünk. Nem ritka eset mind a nagyüzemi, mind a kistermelésben a vegyszereknek a felcserélése, a felületi kezelésre alkalmas és a szisztemikus hatású rovarirtó szerek használata tekintetében is. Nem gyakori eset ugyan, de annál jelentősebb hiba az ugyanazon hatású, azonos vegyxanyagalapú szer, por, illetve folyékony változatának fordítottan történő megválasztása [Sulikol K — Síra SFINX). A növényvédelem gyakorlatában a fentieken kívül további számos hiba' tapasztalható, kárt ugyan ezáltal nem okozunk a növényen vagy a talajban, Inkább .csak a költségeket növeljük, mert hiábavaló volt a beavatkozás — a vegyszer hatástalan volt, vagy jelentősen veszített hatékonyságából. Ez akkor fordulhat elő, ha a keverékoldat készítésekor nem külön-külön oldjuk fel a kimért vegyszeradagokat. és csak azután öntjük össze, hanem egybe adagolva keverjük össze az oldatos edénybe vagy éppen a permetezőgép tartályában. Ezt a szabályt minden vegyszerkeverés esetében be kell tartani, sőt van rá eset, amikor még qz sem .mindegy, hogy melyik vegyszert öntjük a másikhoz [rézgálicoidat készítése). Nem várható biztos eredmény akkor sem, ha a vegyszer már öreg (hatásának szavatolási ideje lejárt), de legtöbb esetben akkor эет, ha a téli tárolás Idején a megengedettnél alacsonyabb hőmérsékleten tárolíák a vegyszert. Nem különb eset az sem, ha előre több napra bekészítjük az oldatot, vagy épp.en a korábbi napokról megmaradt permetlevet használjuk fel. Ezzel a hiányossággal azonban Inkább a nagyüzemi termelésben találkozunk, ahol ezáltal üzemzavar is előidézhető a permetezőgépeken. Mindennek ellenére fontos az alábbi szabály betartása: csak annyi permetlét, oldatot készítsünk, amennyit a nap folyamán ki is tudunk juttatni. A nedvesítő szer — adalékanyag (pl. Citowett) — szerepét sem Ismerte fel a kistermelési gyakorlat, de annál Inkább a nagyüzemi termelés. Igaz, használata nem általános követelmény,, mert némely készítményhez már a gyártás során hozzáadják. Erre azonban már a címkéken feltüntetett használati utasítás, vagy egyéb más szakleirat utal, s aszerint kell eljárni. Azonban mégsem árt hangsúlyozni, hogy az ajánlót esetekben fontos és hasznos a nedvesítő szer szerepe a vegyszerek tapadásának fokozására. Használatuk részletes leírása bár nem e cikk keretébe tartozik, azonban az alábbi figyelmeztetést mégsem mulasztom el: tekintettel az előírt kis adagra (0,008—0,02 százalék), akárcsak arra, hogy nem növényvédő szerről van sző, az adagolást pontos mérés nélkül végzik. így általában mindig többet a szükségestől. Ezáltal az oldat erősen habos lesz, majd a vízzel való felöntésekor már a telt szint alatt a hab kicsapódik. Tapasztalat híján, megteltnek tűnik a permetező tartálya, pedig nem az. Ha viszont ezt tudjuk, és mindenáron tele akarjuk tölteni, akkor pedig folyamatosan a hab ömlik ki. Az esetekkel járó hibára pedig már következtetni tudunk. ’(Folytatjuk) Bartakovlcs István mérnök, a tudományok kandidátusa Véget ért az őszi munkacsúcs Alaposan lehűlt a levegő, hideg szelek Járják a határt. A földeken buzgólkodó ember mostanság már bizony gyakorta belefúj a tenyerébe, hogy felmelegítse elgémberedett ujjait. Az ipolynyéki (Vinica) Béke Egységes Földműves-szövetkezet tábláin a végéhez értek az utolsó őszi munkálatok is. Nem csoda hát, ha elégedett Zsigraond László is, a közös növénytermesztési gépparkjának felelős vezetője. — Eredményes jő munkát —’ szögezi le íróasztala mellett —, tudjuk, kizárólag nagy teljesítményű, kifogástalanul működő, kiváló minőségű és rendszeresen, szakszerűen karbantartott gépekkel lehet végezni. A gép — s ez nem elcsépelt frázis csupán — az ember megbízható segítőtársa. Munkagépek nélkül nem kerülhetne kel. lő Időben földágyba a mag. képtelenség volna haszonnövényeinket a kártevőktől megóvni, vagy éppen ápolni, s a termésbetakarités sem képzelhető el nélkülük. A saját bőrömön tapasztaltam: nem minden szakiskola készíti fel diákjait kellőképpen a valós életre. Van, ahol az elméleti oktatás lényegesen eltér a gyakorlattól. Mezőgazdasági műszaki középiskolában tanultam, kicsi korom óta szeretem a gépeket, 31 esztendős vagyok, s végigjártam a „szamárlétrát“: eddig műhelykocsin dolgoztam, csupán 1988 februárjától tevékenykedek jelenlegi beosztásomban. A gazdaság az őszi munkákhoz kitűnően előkészített gépeket, gépcsoportokat állított csatasorba. Ezért szinte törvényszerű, hogy minden részfeladatot a kitűzött határidőn belül a szövetkezet földműveseinek kell megvalósítaniuk. Végezzünk gyors számvetést: a szőlőt, ugyan kézzel kellett Ipolynyéken Is leszüretelni, ám a termés akadálytalan elszállítása csak jő munkaszervezéssel, s a szükséges járművek biztosításával volt elérhető. A szőlőskertben naponta átlagosan 160 lány, asszony dolgozott, és nap mint nap mintegy 60 tonna szőlő folyamatos elszállításáról kellett gondoskodni, táiékoztatott a minap Molnár Sándor szőlész. A fürtöket egyébként a szüretelők egy újítás nyomán átalakított konténerekbe szedték, • a megtelt fémtartályokat aztán gép emelte, s ürítette kJ a traktorok utánfutóira vagy a teherkocsik rakterébe. A szürettel egyldőben persze Javában zajlott a kukorica betakarítása és a répa klszántása is. S a felszabadult, megtisztított területeken máris megjelentek a mélyszántást végző traktorok, vagy a talaj-előkészítést végző gépek, s nyomukban pedig a gabonamagvakat a talajba juttató vetőgépek Is. Cseri Gábor agrármérnök, növénytermesztési főgépesitő szerint: — Az egyes betakarító gépeket időben megreperáltuk, előkészítettük. Például három kombájn vágóasztalát mindjárt az aratás után a szemes kukorica betakarítására alakítottuk át. A silókukorica levágásával még szeptember végén végeztünk, de október végén a szemes kukorica begyűjtése Is befejeződött. A szárat szecskázógéppel vágtuk le... Az ősziek vetését kizárólag az a három sűrűsoros vetőgép végezte, amelyet a közös sikeres újftőtriója tervezett, s alkotott is meg. — Száraz volt az idei ősz —4 bizonygatta Zsigmond László, miközben határszemlére indultunk — hát gyakorta megbibásodtak a munkagépeink. De bátran, s büszkén jelenthetem: nálunk alatrészhiány miatt ez őszt munkacsúcs idején egyet« len munkagép sem vesztegelt... Sajnos, egynémely pót« alkatrész hiányát nehéz pótol« ni, beszerezni. Tárcsás boronáink modernnek mondható hazai gyártmányúak, a Cífert Efsz terméket. Leggyakrabban — a sokszor csontkemény föld. ben — a csapágyak mennek tönkre náluk. Belőlük viszont egyszerre csupán három darabot kapunk a munkagépet ké« szítő gazdaságtól. Ráadásul ezekért is személyesen kell Cí« ferbe utaznia valakinek. Aztán, ha elfogy a gyér készlet, anyagbeszerzőnk Ismét útnak Indulhat... Mi tagadás, áldatlan egy állapot. — Persze egy kis leiemé« nyességért ml sem megyünk S szomszédba — mosolyintje el magát a fiatalember —, mesterembereink már törik a fejüket, miként tudnák helybeli elkészíteni a hiányzó darabokat. — Sok hiányző alkatrészt legyártunk ml magunk — büszkélkedik kísérőm. Volkovics Gvula, Viliam Legát, Volkovics Kálmán, Pavol Matuäov meg a többi gépkarbantartó, s a ko« vácsmester keze aranyat ér. Jónéhányukra mindig lehet szá« mítani. Igyekezetüket, szorgalmukat, leleményességüket ai közös vezetősége kellőképpen, honorálta is. Ipolynvék és Inám (Dolinka f között félúton dolgozik épp a szóban forgó tárcsás borona. Miközben a gépek munkáját figyeljük, Zsigmond László egyik megvalósításra váró tervét is megosztja velem. — Célom — jelentette ki mágabiztosan —, hogy a földekről téli pihenőre érkező munkagépeket rögvest átnézzék, átellenőrizzék, s azonnal rendbe is tegyék a szerelők, hisz kezelőik ilyenkor még 161 emlékeznek a munka közben előfordult esetleges hibákra, üzemzavarokra. Elérjük ezzel, hogy nem kell majd a munkák ismételt kezdete előtt kapkodnunk, minden egyes lármíö bevetésre készen kerül fedél alá ... Eredményesen csakis így lehet gazdálkodni. Ügy bizony. Zolczor László GÉPIPARI ÚJDONSÁGOK Az önjáró, hidas szerkezetű, hidrosztatikus meghajtású gép (a finn Joensuu cég gyártmánya) a bogyósgyümölcsíiek elsősorban a ribiszke és a málna szUreteiésére alkalmas Az önjáró RP 6 — 010 típusú permetezőgépet a Gottwaldovi Agropndnik gyártja. A permetezőt a Zetor 10145 jelű traktor alvázára szerelték. A gép a szántóföldi növények vegyszeres védelmére és a folyékony műtrágyák kijuttatására alkalmas. Legfőbb előnyei közé tartozik a permetlé adagolásának megbízható szabályozása A KPI — 2,4 Jelű kaszálógépet a Szovjetunióban gyártják. A magas- és az alacsonyszáró takarmánynövények betakarítására egyaránt alkalmas. A gép iegnagynbb előnyei a nagy teljesítmény, a biztonságos üzemeltetés, az egyszer kezelhetőség Fotó: -ikл
