Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-02 / 48. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. Hecemtier 2» A hatékony vegyszeres növényvédelem alapfeltételei Ä mezőgazdasági nagyüzemi termelés, akárcsak e belterjes kistermelés ma már szinte el­képzelhetetlen agrokemikáliák alkalmazása nélkül. A várt ho­zamok eléréséhez a talaj táp­anyagszintjét .trágyázással kell feltölteni, a növényeket káro­sító biológiai tényezők ellen pedig vegyszeres beavatkozás­sal keli védekezni. E munkák irányítása, illetve elvégzése ma már nagy szakértelmet kíván. A termelőnek Ismernie kell a talaj-, a műtrágya és a növény­védő vegyszerek összetételét, továbbá a növény s azok káro­­sítőinak élettani tulajdonságait. A növény élettani zavarairól tanúskodó kórjel alapján min­denekelőtt meg kell tudni kü­lönböztetni a kiváltó okokat. Sőt a külső tényezők közül szá­mításba kell venni a légköri hatás jelentőségét is. A nagyüzemi termelést Irá­nyító vezetők a fenti ismeretek tekintetében szakképzettek. E szakterület ismerethiánya in­kább a kistermelésben mutat­kozik. Nem követelmény, hogy a kistermelő avatott növényter­mesztő legyen, de a tápanyag­utánpótlás és a növényvédő szerek használatát illetően el­engedhetetlen feltétel az eljá­rás pontos ismerete, céltuda­tossága. A termeléssel kapcso­latban aranyszabály, miszerint a termelőnek a káros jelensé­geket pontosan ismernie kell, ha azokat meg akarja szüntet­ni. Ismeret hiányában igen drá­gád megfizethet. A helytelenül, szakszerűtlenül végzett adago­lás, beavatkozás is sok rossz következménnyel járhat. Jobbik eset, ha csak a kívánt hatás marad el, noha ez Is ter­méscsökkenéssel jár, mert hiá­nyozni fog a szükséges táp­anyag vagy éppen tovább Is za­vartalanul károsítható a fenn­álló kártékony tényező. A hasz­talan anyagi és munkaköltsé­­get ne is említsük. A rosszab­­blk és nem egyszer gyakoribb eset. ha a várt fő hatás helyett kedvezőtlen következmények lépnek fel, amelyek eredménye a növények kipusztulása, vagy a további tenyészldő során csak sínylődő, kiveszésre ítélt nö­vényállomány. Ilyen karikát a nitrogéntartalmú műtrágyák túladagolásával Idézhet elő a termelő. Főképpen akkor, ha gyorsan hatő, a nitrogént köny­­nyén felvehető formában, vagy a nitrogént igen nagv tömény­ségben tartalmazó műtrágyákat alkalmaz. A legveszélyesebb a karbamldos műtrágya, amely 46 százalék nitrogént tartalmaz, de tűldagolás esetén kárt okoz­hatunk a 15,5 százalék nitro­gént tartalmazó mészsalétrom­­mal is. A nagyüzemi termelés­ben előnyeivel, hátrányaival egyaránt ismertté vált a DAM- 390 lelü nitrogéntartalmú fo­lyékony műtrágya. A tápanvag­­utánpótlás szerves részévé vált — mondhatni — az ország szinte minden termelő körzeté­ben. Felhasználható alapműtrá­gyázásra, de a tenyészldő so­rán leváltrágya formájában is adagolható. A kistermelők a zöldségfélék trágyázására al­kalmazzák. Éppen ezeknél a növényeknél fontos a használa­ti mőd ismerete, mert ennek hiányában egy-két órán belül teljesen tönkretehetjük a nö­vényzetet (leperzselésselj. Nem különb eredmény várható ak­kor sem, ha az egyes vegysze­rek alkalmazásakor eltérünk a használati útmutatástól. Sokszor tapasztalható, hogy a termelő általában nem hisz az előirt használati töménység­ben. Rendszerint növeli az ada­got, mert — úgymond — a megadott töménység gyönge, nem hat eléggé. Gyakran ta­pasztalható. hogy a termelők szívósan védelmezik e „meg­figyelésüket“, sőt már biztos ta­pasztalatnak tartják. Legtöbb esetben a felfogás helytelen. Ugyanis a használatra előírt töménység feltételezi, hogy a vegyi beavatkozás a kártékony tényező fejlődésének, növeke­­désének abban a szakaszában történik, «mikor az arra a leg­érzékenyebb. Viszont a növény-' kultúrát minden esetben meg* kíméli. Sokszor hallani a pa­naszt, mindent a használati utasítás alapján végeztem, mégsem pusztult ki a gyom, mégsem pusztultak el az at­kák, mégis kivirágzott a gom­bagyep stb. Bizonyára minden esetben hiányzott a teljes szakismeret, mert ugyanis többféle gyomir­tó vegyszer hatása elmarad, ha azt a már kikelt gyomra per­metezzük, s nem pedig a kelé­se előtt juttatjuk ki a talajra, mint ahogy azt a használati utasítás előírja. Egy másik gyomirtó szernél ez éppen a fordítottja lehet, miszerint a már kikelt gyomnövényre kijut­tatva fejti ki a hatását. Sőt e vegyszercsoportban akadnak olyan készítmények !s, amelye­ket vetés, ültetés előtt kell ki­­jutatni a már elkészített talaj­ba, és azt megfelelő mélységig a termőrétegbe bedolgozni. A bedolgozás mikéntié, illetve an­nak mélysége bizonyos célt kö­vet. Az egyik vegyszernél azért fontos, mert hatóanyagát az ibolyántúli sugarak bontják, és a talaj felszínéről könnyen el­párolog (pl. Treflan). Míg egy másiknál azért fontos a bedol­gozás megfelelő mélysége, hogy a hatóanyag abba a rétegbe ke­rüljön, ahol a legtöbb gyom­mag lappang és készül a csírá­záshoz. A sok egyéb tudnivalók kö­zül gyakran az előző évi gyom­fedettség nyilvántartását a ta­laj gvomraagtelítettségének a vizsgálatát nem veszik figye­lembe. E mulasztás következ­ménye, hogy a növény számára egyébként löl megválasztott gyomirtö*szer azt a gyomféle­séget nem Irtja, amely éppen túlsúlyban van és leginkább sanyargatja növényzetét. Nem ritka eset, amikor a gondatlan talaj-előkészítés következmé­nyeként a megfelelő gyomirtó szer használata ellenére is a talaj elgyomosodik. Ezért fon­tos a termőréteg, a magágy ap­ró morzsalékos szerkezete, mert a rosszul előkészített szerkezetnélküli talajon a rö­gök belsejében lévő gyommag­­vakhoz nem jut el a vegyszer hatóanyaga. így e mag — ha később is — könnyen kicsíráz­hat és kifejlődhet, mivel csírá­záskor nem érhette a gyomir­tó szer hatása. Nem kevesebb bosszúsággal jár az atkák elleni vegyszeres védekezés sikertelensége is. Ennek egyik oka például a ké­sedelemmel végzet kezelés. Ak­kor leghatásosabb a védekezés, ha azt közvetlenül a feltétele­zett rügyfakadás előtt, vagyis a rügyduzzadáskor végzik el. A kéntartalmú készítményekből könnyen és hamar felt’árqlődik a hatóanyag és pára formájá­ban hat a telelő helyükről, a töke kérge alól előbűvó atkák­ra. Ehhez azonban fontos a melegebb, napos idő (legalább tíz Celsius-fok). Ha a károsító élettani, illetve a növény fejlő­désének biológiai folyamatait, valamint a légkört tényezőket figyelmen kívül hagyjuk és ko­rábban permetezünk, akkoc tel­jesen elmaradhat a hatás (a vegyszer lemosódik a tőké­ről, a meleg hatására a ható­anyag felbomlik, s ezáltal csök­ken vagy teljesen elveszhet a szer hatása). Nem árt tudni azt sem, hogy a szükségesnek vélt, de elmulasztott kora tavaszi at­kairtást nem pótolja a tényész­­idő során végzett többi perme­tezés, noha azért ezekkel is gyéríthetők a kártevők. Hason­lóan, vegyszerpazarlással jár a beavatkozás az üvegházi moly­­tetű ellen is, ha a védelem nem Igazodik a kártevő életfo­lyamatához. A vélt megelőző (preventív), illetve a gyógyító (kurativ) ha­tást hiába várjuk, ha rosszul választottuk meg a vegyszert. Pedig nem is alaphiba elköve­téséről van sző, mégis ezek az esetek is a hiányos szakisme­retekre utalnak. Ilyen, ha ép­pen fordított sorrendben vált­juk a szerves és a szervetlen gombaölő szereket (pl. Dlthane M 45 és Kuprikol 50) olyan nö­vényeknél, melyeknél folyama­tosan többszörös permetezést tervezünk. Nem ritka eset mind a nagy­­üzemi, mind a kistermelésben a vegyszereknek a felcserélése, a felületi kezelésre alkalmas és a szisztemikus hatású rovarir­tó szerek használata tekinteté­ben is. Nem gyakori eset ugyan, de annál jelentősebb hiba az ugyanazon hatású, azonos ve­­gyxanyagalapú szer, por, illet­ve folyékony változatának for­dítottan történő megválasztása [Sulikol K — Síra SFINX). A növényvédelem gyakorla­tában a fentieken kívül továb­bi számos hiba' tapasztalható, kárt ugyan ezáltal nem oko­zunk a növényen vagy a talaj­ban, Inkább .csak a költségeket növeljük, mert hiábavaló volt a beavatkozás — a vegyszer ha­tástalan volt, vagy jelentősen veszített hatékonyságából. Ez akkor fordulhat elő, ha a ke­verékoldat készítésekor nem külön-külön oldjuk fel a ki­mért vegyszeradagokat. és csak azután öntjük össze, hanem egybe adagolva keverjük össze az oldatos edénybe vagy ép­pen a permetezőgép tartályá­ban. Ezt a szabályt minden vegyszerkeverés esetében be kell tartani, sőt van rá eset, amikor még qz sem .mindegy, hogy melyik vegyszert öntjük a másikhoz [rézgálicoidat készí­tése). Nem várható biztos ered­mény akkor sem, ha a vegy­szer már öreg (hatásának sza­vatolási ideje lejárt), de leg­több esetben akkor эет, ha a téli tárolás Idején a megenge­dettnél alacsonyabb hőmérsék­leten tárolíák a vegyszert. Nem különb eset az sem, ha előre több napra bekészítjük az oldatot, vagy épp.en a korábbi napokról megmaradt permetle­­vet használjuk fel. Ezzel a hiányossággal azonban Inkább a nagyüzemi termelésben talál­kozunk, ahol ezáltal üzemza­var is előidézhető a permetező­­gépeken. Mindennek ellenére fontos az alábbi szabály betar­tása: csak annyi permetlét, ol­datot készítsünk, amennyit a nap folyamán ki is tudunk jut­tatni. A nedvesítő szer — adalék­anyag (pl. Citowett) — szere­pét sem Ismerte fel a kister­melési gyakorlat, de annál In­kább a nagyüzemi termelés. Igaz, használata nem általános követelmény,, mert némely ké­szítményhez már a gyártás so­rán hozzáadják. Erre azonban már a címkéken feltüntetett használati utasítás, vagy egyéb más szakleirat utal, s aszerint kell eljárni. Azonban mégsem árt hangsúlyozni, hogy az aján­lót esetekben fontos és hasz­nos a nedvesítő szer szerepe a vegyszerek tapadásának foko­zására. Használatuk részletes leírása bár nem e cikk kereté­be tartozik, azonban az alábbi figyelmeztetést mégsem mulasz­tom el: tekintettel az előírt kis adagra (0,008—0,02 százalék), akárcsak arra, hogy nem nö­vényvédő szerről van sző, az adagolást pontos mérés nélkül végzik. így általában mindig többet a szükségestől. Ezáltal az oldat erősen habos lesz, majd a vízzel való felöntésekor már a telt szint alatt a hab kicsapódik. Tapasztalat híján, megteltnek tűnik a permetező tartálya, pedig nem az. Ha vi­szont ezt tudjuk, és minden­áron tele akarjuk tölteni, ak­kor pedig folyamatosan a hab ömlik ki. Az esetekkel járó hi­bára pedig már következtetni tudunk. ’(Folytatjuk) Bartakovlcs István mérnök, a tudományok kandidátusa Véget ért az őszi munkacsúcs Alaposan lehűlt a levegő, hi­deg szelek Járják a határt. A földeken buzgólkodó ember mostanság már bizony gyakor­ta belefúj a tenyerébe, hogy felmelegítse elgémberedett uj­jait. Az ipolynyéki (Vinica) Béke Egységes Földműves-szövetke­zet tábláin a végéhez értek az utolsó őszi munkálatok is. Nem csoda hát, ha elégedett Zsig­­raond László is, a közös nö­vénytermesztési gépparkjának felelős vezetője. — Eredményes jő munkát —’ szögezi le íróasztala mellett —, tudjuk, kizárólag nagy tel­jesítményű, kifogástalanul mű­ködő, kiváló minőségű és rend­szeresen, szakszerűen karban­tartott gépekkel lehet végezni. A gép — s ez nem elcsépelt frázis csupán — az ember meg­bízható segítőtársa. Munkagé­pek nélkül nem kerülhetne kel. lő Időben földágyba a mag. kép­telenség volna haszonnövé­nyeinket a kártevőktől megóv­ni, vagy éppen ápolni, s a ter­­mésbetakarités sem képzelhető el nélkülük. A saját bőrömön tapasztaltam: nem minden szakiskola készíti fel diákjait kellőképpen a valós életre. Van, ahol az elméleti oktatás lényegesen eltér a gyakorlat­tól. Mezőgazdasági műszaki kö­zépiskolában tanultam, kicsi korom óta szeretem a gépeket, 31 esztendős vagyok, s végig­jártam a „szamárlétrát“: eddig műhelykocsin dolgoztam, csu­pán 1988 februárjától tevékeny­­kedek jelenlegi beosztásomban. A gazdaság az őszi munkák­hoz kitűnően előkészített gépe­ket, gépcsoportokat állított csa­tasorba. Ezért szinte törvény­­szerű, hogy minden részfelada­tot a kitűzött határidőn belül a szövetkezet földműveseinek kell megvalósítaniuk. Végezzünk gyors számvetést: a szőlőt, ugyan kézzel kellett Ipolynyéken Is leszüretelni, ám a termés akadálytalan el­szállítása csak jő munkaszerve­zéssel, s a szükséges járművek biztosításával volt elérhető. A szőlőskertben naponta átlago­san 160 lány, asszony dolgo­zott, és nap mint nap mintegy 60 tonna szőlő folyamatos el­szállításáról kellett gondoskod­ni, táiékoztatott a minap Mol­nár Sándor szőlész. A fürtöket egyébként a szüretelők egy újí­tás nyomán átalakított konté­nerekbe szedték, • a megtelt fémtartályokat aztán gép emel­te, s ürítette kJ a traktorok utánfutóira vagy a teherkocsik rakterébe. A szürettel egyldőben persze Javában zajlott a kukorica be­takarítása és a répa klszántása is. S a felszabadult, megtisztí­tott területeken máris megje­lentek a mélyszántást végző traktorok, vagy a talaj-előké­szítést végző gépek, s nyomuk­ban pedig a gabonamagvakat a talajba juttató vetőgépek Is. Cseri Gábor agrármérnök, növénytermesztési főgépesitő szerint: — Az egyes betakarító gépe­ket időben megreperáltuk, elő­készítettük. Például három kombájn vágóasztalát mindjárt az aratás után a szemes kuko­rica betakarítására alakítottuk át. A silókukorica levágásával még szeptember végén végez­tünk, de október végén a sze­mes kukorica begyűjtése Is be­fejeződött. A szárat szecskázó­géppel vágtuk le... Az ősziek vetését kizárólag az a három sűrűsoros vetőgép végezte, amelyet a közös sike­res újftőtriója tervezett, s al­kotott is meg. — Száraz volt az idei ősz —4 bizonygatta Zsigmond László, miközben határszemlére indul­tunk — hát gyakorta megbi­­básodtak a munkagépeink. De bátran, s büszkén jelenthetem: nálunk alatrészhiány miatt ez őszt munkacsúcs idején egyet« len munkagép sem veszte­gelt... Sajnos, egynémely pót« alkatrész hiányát nehéz pótol« ni, beszerezni. Tárcsás boro­náink modernnek mondható hazai gyártmányúak, a Cífert Efsz terméket. Leggyakrabban — a sokszor csontkemény föld. ben — a csapágyak mennek tönkre náluk. Belőlük viszont egyszerre csupán három dara­bot kapunk a munkagépet ké« szítő gazdaságtól. Ráadásul ezekért is személyesen kell Cí« ferbe utaznia valakinek. Aztán, ha elfogy a gyér készlet, anyagbeszerzőnk Ismét útnak Indulhat... Mi tagadás, áldatlan egy ál­lapot. — Persze egy kis leiemé« nyességért ml sem megyünk S szomszédba — mosolyintje el magát a fiatalember —, mes­terembereink már törik a fejü­ket, miként tudnák helybeli elkészíteni a hiányzó darabo­kat. — Sok hiányző alkatrészt le­gyártunk ml magunk — büsz­kélkedik kísérőm. Volkovics Gvula, Viliam Legát, Volkovics Kálmán, Pavol Matuäov meg a többi gépkarbantartó, s a ko« vácsmester keze aranyat ér. Jó­­néhányukra mindig lehet szá« mítani. Igyekezetüket, szorgal­mukat, leleményességüket ai közös vezetősége kellőképpen, honorálta is. Ipolynvék és Inám (Dolinka f között félúton dolgozik épp a szóban forgó tárcsás borona. Miközben a gépek munkáját figyeljük, Zsigmond László egyik megvalósításra váró ter­vét is megosztja velem. — Célom — jelentette ki má­­gabiztosan —, hogy a földek­ről téli pihenőre érkező mun­kagépeket rögvest átnézzék, át­ellenőrizzék, s azonnal rendbe is tegyék a szerelők, hisz ke­zelőik ilyenkor még 161 emlé­keznek a munka közben előfor­dult esetleges hibákra, üzem­zavarokra. Elérjük ezzel, hogy nem kell majd a munkák ismé­telt kezdete előtt kapkodnunk, minden egyes lármíö bevetésre készen kerül fedél alá ... Ered­ményesen csakis így lehet gaz­dálkodni. Ügy bizony. Zolczor László GÉPIPARI ÚJDONSÁGOK Az önjáró, hidas szerkezetű, hidrosztatikus meghajtású gép (a finn Joensuu cég gyártmánya) a bogyósgyümölcsíiek első­sorban a ribiszke és a málna szUreteiésére alkalmas Az önjáró RP 6 — 010 típusú permetezőgépet a Gottwaldovi Agropndnik gyártja. A permetezőt a Zetor 10145 jelű traktor alvázára szerelték. A gép a szántóföldi növények vegyszeres védelmére és a folyékony műtrágyák kijuttatására alkalmas. Legfőbb előnyei közé tartozik a permetlé adagolásának meg­bízható szabályozása A KPI — 2,4 Jelű kaszálógépet a Szovjetunióban gyártják. A magas- és az alacsonyszáró takarmánynövények betakarítá­sára egyaránt alkalmas. A gép iegnagynbb előnyei a nagy teljesítmény, a biztonságos üzemeltetés, az egyszer kezelhető­ség Fotó: -ik­л

Next

/
Thumbnails
Contents