Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-02 / 48. szám
1988, december 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A Légi (Lehnice) Agrokombinát Csehszlovák NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet művelődési házának tanácstermében az idén már másodízben szép számban gyűltek össze tanácskozásra Szlovákia cukorrépa-termelői. Az ű| technika napjain ugyanis nem csupán a légi cukorrépa-termelési rendszer partnergazdaságainak képviselői vettek részt, hanem a „kívülálló“ cukorrépa-termelő gazdaságok szakemberei is kiváncsiak voltak, mi ú|at tudhatnak meg, ml fifat láthatnak ma|d az immár hagyományossá vált, magas színvonalú szakrendezvényen. Nos az előadásokon elhangzott véleményeket. szaktanácsokat, tapasztalatokat egy összefoglaló keretéhen mi is ismertetni szeretnénk, hiszen az összeállt kép cukorrépa-termelésűnk jelenlegi helyzetét tükrözi. téren is szorgalmazza a mielőbbi Javulást. František KováC. az újonnan megalakult Trnavai Állami Cukoripari Vállalat igazgatója elmondotta, hogy az idén Július elsejétől a Nyugat- és a Közép-szlovákiai kerületben kilenc cukorgyár munkáját irányítják. Saját Jól felfogott érdekük, hogy a cukorrépa ne csak a cukoripar, hanem a mezőgazdasági üzemek és az egész népgazdaság számára jól jövedelmező Jozef Mudroch agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az utóbbi években a cukorrépa termelésének helyzete a fokozott erőfeszítések ellenére sem sokat változott, és ma ts kritikusnak mondható. A 8. ötéves tervidőszak első két évének lemaradása elérte a 900 ezer tonnát, az átlagos hektárhozani pedig alig valamivel haladta meg a 30 tonnát. Az ?........ idei termés sem sokkal kecsegtetőbb és a tervvel szembeni lemaradás az idei kieséssel még nagyobb, szinte már behozhatailan méreteket ölt. Részben a kedvezőtlen Időjárás, áe Jelentősebb részben a helytelen természeti technológia következménye, hogy a hektáronkénti egyedszám alig haladta meg a 60 ezret, ami az elműt év vaőságához viszonyítva 1600 egyeddel kevesebb. A minisztérium képviselőiének vé- Jozef Mudroeh agrármérnök, a MÉM növénytermesztési leménye szerint a korábbi évekhez képest az idén a vetőmag minősége lényegesen |avult. Hiszen úgyszólván a rendelkezésre állő vetőmag 40 százalékának a csfrázőképessége meghaladta a 90 százalékot. Sajnos, nagyon sok répatermelő gazdaságban a gyengébb, mintegy 85 százalékos csírázőképesságű vetőmagot vásárolták — alacsonyabb ára miatt. Ez pedig nem éppen a leghatékonyabb módja a takarékosságnak. — Jövő év Január elsejével beindul ez új gazdasági mechantzmus, amely éppen a produktív körzetekben negatív hatással lesz a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetére. A negatív hatás kiküszöbölése mind a munkaszervezés, mind a termelési technológia terén radikális változásokat követel. E tekintetben a cukorrépa-termelés sokat lendíthet, de sokat ronthat is. Valóban csakis a kézi munka nélküli technológia alkalmazásával válhat igazán jövedelmező növénykultúrává. Hadd hozzak fel egy példát: már 35 tonnás hektárhozam esetén 560 korona tonnánkénti felvásárlási árnál 19 ezer 600 korona bevétel érhető el. Ha ebből leszámítjuk a kézi munka nélküli technológia által Igényelt 13 ezer*500 korona értékű költségeket, akkor az 1 hektárról elérhető tiszta nyereség eléri a 6 ezer 100 koronát — bizonygatta a korszerű technológia előnyét és szükségszerűségét az osztályvezető. Rámutatott azonban arre is, hogy a kézi munka nélküli technológia megfelelő színvonalú anyagi-műszaki ellátást Igényel. Ezek közül a legfontosabb a vetőmag minősége, a szükséges mennyiségű gyomirtó szer biztosítása és a megfelelő betakarítási technika. Jelenleg Szlovákiában a kézi munka nélküli technológiát mindössze a termőterület egvharroadán alkalmazzák. Ezzel szemben az ehhez a technológiához szükséges megfelelő helyrevető gépek száma már lehetővé tenné a terület 90 százalékán a korszerű technológia alkalmazását. Az anyagi-műszaki ellátás területén a legnagyobb gondokat a növényvédő szerek hiánya okozza, habár az utóbbi években ezen a téren Is bizonyos lavulás tapasztalható. Hiszen amíg három esztendővel ezelőtt a gyomirtó szerek vásárlására 260 millió koronát fordított a tárca, addig az Idén 317 millió koronát. A tárca képviselőjének ígérete szerint jövöre az összes répatermelő gazdaság, amely a kézi munka nélküli technológiát alkalmazza, de főleg a Légi és a Malötcel (MI- chalovcei járás) Cukorrépa-termslésl Rendszer partnergazdaságai gyomirtó szerekből kétszeri kezelésre elegendő mennyiséget kapnak. Úgyszintén valamivel lavult a betakarítási technika Is. főleg ami a répafejelő gépeket illeti. A répakiszántő gépek azonban még mindig őrlési betakarítási veszteséggel dolgoznak. A tárca ezen a osztályának vezetője gazdasági növénnyé vállon. Ehhez az együttműködés elmélyítésén túl az anyagi támogatás maximális lehetőségét Is latba veszik. A rendelkezésre állő pénzalap kiteszi a 6,6 millió koronát. Ebből az alapbői járultak hozzá már az Idén Is a vetőmag csávázásához szükséges Furadan beszerzéséhez, továbbá betakarító gépek vásárlásához. Ezen túlmenően 36 millió koronával lárulnak hozzá a Sládkoviöovól Vetőmagtisztftó Allotpás épfc téséhez. Támogatják továbbá az elektro-ultrafiltráclós módszer széles körű alkalmazását a cukorrépa tápanyag-utánpótlásának az Irányításában' Mivel a múltban a cukoripar által integrált cukorrépa-termelési rendszer nem váltotta be a hozzá {űzött reményeket, az Igazgató nagyra értékelte a légi szövetkezet vállalkozását a cukorrépa-termelési rendszer Irányítására. A házigazda, vagyis a Légi Efsz nevében Szabó Miklós mérnök, az efsz munkatársa szólalt fel s értékelte a termelési rendszer anyagi-műszaki ellátásának helyzetét. A vetőmagot partnereik számára a gazdasági szerződésekbe foglalt igények alapján biztosították. A vetőmagnak mintegy 51 százaléka csomagolt, a hátralevő mennyisége pedig kezelt volt. A fajtaösszetétel 45 százalékát az Imona, 31 százalékát az Arimona. 10 százalékát a Karina, 8 százalékát pedig a Dobrovická A adta. A hátralévő hat százalékot a többi fajták alkották. Az Idei eredmények ugyancsak Igazolták a vetőmagnak Furadannal történő csávázás fontosságát. A csávázott vetőmagot 10 ezer hektáron vetették. Ezen a területen hektáronként legalább 20 százalékkal volt nagyobb az egyedszám, mint a kezeletlen vetőmagú területeken. A Furadanos kezelés főleg a répa kezdeti fejődést szakaszában kiváló védelmet nyújtott a kártevők ellen. A hatékony tápanyag-utánpótlás érdekében az elektro-ultraflltráciős módszert szorgalmazzák. Ennek egyik alapfeltétele azonban a folyékony műtrágya. Az idén már négy folyékony műtrágyát gyártő üzemegységet építettek, jövőre pedig további nyolc üzem építésével számolnak. Egy-egy üzem átlagosan 15 ezer hektárnyi területre elegendő folyékony műtrágyát képes gyártani. A cukorrépa-termelésnek egyik legégetőbb problémája a betakarítást technika. A veszteségek ennek következtében elérik a 20—30 százalékot. Igaz, a cukoripar lővoltáből hofzáiutottak 7 db Kleine típusú kiszántőgéphez, de ez korántsem elegendő a termelési rendszer által integrált terület nagyságára nézve. Jövőre további gépsorok beszerzését helyezték kilátásba. A termelési rendszer képviselőjének véleménye szerint jóllehet, a jelenlegi fajtáink kiválóak, de az előbbi véleményekkel ellentétben a vetőtápanyag-utánpőtlásának módszertanát. Utasításainak betartásával tovább növelhető a répatermelés hatékonysága. Míg a hagyományos műtrágyázással 147 kilós gyökérgyarapodást értek el, addig az osztott tápanyagpótlásnál a gyökértömeg 650 kilóval, de esetenként ezer kilóval is nőtt. A betakarítási veszteségeket Illetően az igazgató rámutatott azngyenletesen kialakított talaj Jelentőségére. Ha a talajművelés során ezt az alapvető feltételt elmulasztják, akkor a legtökéletesebb külföldi technikától sem várhatók csodák. Albin Hlavička mérnök, a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet munkatársa a stabil és nagy hozamok elérése szempontjából a legalapvetőbb tényezőket emelte ki. Ezek között szerepel elsősorban a kívánt egyedszám és a területen egyenletesen megosztott növényzet. Ugyancsak alapvetően fontos a tavaszi talajművelés során a talajnedvesség maximális megóvása, valamint a vetés Idején a talaj hőmérséklete. Meghatározó tényező a vetőmag minősége, a vetés pontossága és a megfelelő növényvédelem. Az asszimilációs felület csökkenése már érzékelhető módon a hozamok csökkenését eredményezi. Az asszimilációt részben a kártevők és a betegségek, részben a szárazság csökkenti. Ezért alapvetően fontos a szakszerűen végzett növényvédelem és a rendszeres öntözés is. Az idén a hazai fajták közül legjobban az Intera, a Remona és az Iris vizsgázott. Az Intézet munkatársainak tapasztalatai szerint a betakarítás! veszteségek nagyságát jelentős mértékben a sorokban a növények egyenletes elosztása. Illetve a A Kleine típusú kisszőntó és répafeje zó gépeket tekinthették meg a rendezvény résztvevőt A Légi Efsz folyékony műtrágyagyár tó részlege (A szerző felvételei! növények közötti távolság pontossága határozza meg. A felszólalóknak egybehangzón a véleménye abban, hogy a cukorrépatermelés fellendítése csakis a termelő, a feldolgozóipar és a tudományos kutatás szoros együttműködésével valósítható meg. Nem egy elérhetetlen feladatról van szó, hiszen az agroökológlal adottságok lehetővé teszik a nagy hozamok elérését. Még néhány évtizeddel azelőtt nem mentek ritkaság számba a 40 tonnán felüli hozamok. az ötvenes években pedig Szlovákia évente 50—70 ezer tffnna cukrot exportált, ma viszont behozatalra szorulunk. Már azért Is érdemes volna változtatni ezen az áldatlan helyzeten, mert a cukor világpiaci ára az utóbbi években emelkedett. KLAMARCSIK MÄRIA mag minősége elmarad a kívánalmaktól. Megfelelő összehasonlítást alap kialakítása érdekében Jövőre 6 ezer hektárnyi területre külföldi vetőmagot vásárolnak. Különböző agroökolőglai feltételek között végeznek majd nagyüzemi összehasonlító kísérleteket. A szövetkezet szakembere azonban arra az alapvető tényre is utalt, hogy a legkiválóbb minőségű vetőmag sem hozhatja meg a várt eredményt a többi agrotechnikai tényező betartása nélkül. Az alapagrotechnika pedig a termelő kezében van. A tudomány képviseletében Bartolomej Sedlák mérnök, a Buőanyi Répatermelő és Nemesítő Kutatóintézet igazgatója szólalt fel. Úgy vélekedett, hogy ez ideig egyetlen évben sem állt a termelők rendelkezésére olyan kiváló minőségű vetőmag, mint az Idén. A kiváló fajtákhoz, a jó minőségű vetőmaghoz azonban a termelőnek hozzá kell Igazítani a természeti technológiát. A helyes agrotechnika fő szempontját közé tartozik a nedvességtartalom megóvása és a talajszerkezet megkímélése. A tavaszi talajművelés során1 ezért ’a minimálisra kell csökkenteni a beavatkozások számát, s a tökéletes talaj-előkészítést már ősszel el kell végezni. A cukorrépa nem hagyható a véletlenre, sikeres termesztése nagyon precízen kidolgozott és végrehajtott technológiát követel. A kutatóintézet munkatársai hamarosan kiadják a cukorrépa korszerű ШШ0 ШЙН лат т A VILÁGGAZDASÁG HÍREI A traktorexport növelésére készül a Szovjetunió A szovjet traktoripar növelni akarja kivitelét a nyugati országokba is. Négy gyártóüzemének (Minszk, Jaroszlavl, Lipeck és Harkov) újabban önálló külkereskedelmi joga van, de ennek hasznosítását egyelőre nagymértékben gátolja a know-how hiánya, és az. hogy nincsenek még berendezkedve a külföldi piacokon folytatandó propaganda, értékesítés, karbantartás és felújítás elvégzésére. Nyugati és fejlődő országokból panaszok érkeznek gyártási hiányosságok miatt ts. A Szovjetunió traktorkivitelébűl tavaly értékben 86, darabszámban pedig 75 százalék ftit a KGST-országokra és Jugoszláviára. A különbség részben abból adódik, hogy a nehéz lánctalpas típusokat majdnem kizárólag a keleti piacokra adták el; közrejátszik az is. hogy a szovjet gyártmányú traktorok versenyképességét a nyugati piacon az árak révén kívánják fokozni. Az ország traktoripara 1987-ben összesen 568 ezer traktort és vontatót állított elő (1986: 595 ezer). Ebből 41 355 (39 085) darabot exportáltak. A legtöbbet vásároltak: Lengyelország. Kuba, Magyarország, Egyiptom, Bulgária. A minszki gyár a föld 70 országába szállítja termékeit, külkereskedelmi joga van. és Belorusz néven még saját export-import vállalatot is létrehozott. de a tényleges üzletkötést és lebonyolítását gyakorlatilag továbbra is átengedi a Traktoroexport külkereskedelmi vállalatnak, amely megbízásából, jutalék ellenében intézi a külkereskedelmi ügyeket, és a termelőket rendszerint még az elért valutaárakról sem tájékoztatja. Hasonló a helyzet a jaroszlavli traktorgyár esetében is, amelynek Vladimirec néven alapított külkereskedelmi vállalata eddig csupán árnyékéletet élt, közvetlen kapcsolata a külföldi vásárlókkal nincsen. A másik két gyár megalkudntt azzal, hogy további intézkedésig nincs közvetlen kapcsolata a külföldi piacokkal. A minszki gyár tárgyalásokat folytat a mexikói állami Šidena gyárral a szovjet MTS-50 típusú traktornak kooperációban való előállításáról, a Sidenának már meglevő mexikói őszszeszereló üzemében. Az üzem eddig kis, 25 lóerős traktorokat gyártott, ehhez a legfontosabb részelemeket a Vladimir gyár szállította. Ebből a tfpnsbói Mexikóban eddig 11 ezer darabot adtak el, de a gazdára talált mennyiységek visszaesőben vannak. Ennek oka egyrészt az ottani traktorpiae erős zsugorodása, másrészt a gyártás és a szervizelés sorén előállított hiányosságok. (Magyar Mezőgazdasági i •» 3r A CUKORRÉPA-TERMELÉS FELLENDÍTÉSE - KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL
