Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-02 / 48. szám

„Nyúlás“ gondok

(Folytaié* az 1. oldatról)

Пак kell lennie. A második osztályba sorolandó nyulak pedig nem lehetnek kőt évesnél ldó. sebbek és 5 kg-nál nehezebbek. Ä besorolásnál nagyon fontos a hát húsosságának minősége, s a megfelelő falta. Angoroftyulakat, vemhes anyákat nem veszünk át. Gondosabb vizsgálatra a felvásárláskor nincs idé, ezért többnyire csak a feldolgozáskor derül ki, hogy a megölt állat vemhes. A nyugati üzletfeleink által támasztott követelmények nagyon szigorúak. Más fajtájú nvulak, könytiyebb vagy nehezebb állatok, vemhes anyák húsát nem veszik át.

Gyakran hallunk olyan véleményeket. hogy előszeretettel alkalmazunk másodosztályú besorolást, s a felvásárláskor „leértékelt“ nyulak húsa első osztályúként megy tovább. Hogy ez nem így van, hadd hozzak fel rá egy példát. Tavaly a felvásárolt állatok 20, az idén októberig pedig csak kb. 4 százalékát (22 ezer 398 nyulat) vettünk át másodosztályúként.

Több olyan jogos panasz van, amire nem a Branko tevékenysége ad okot, illetve orvoslásuk nem a mi hatáskörünkbe tartozik, mégis a mi rovásunkra megy. Ezek közé tartoznak a tápok minőségével, az állategészség-ügyi bizonylat kiállításának díjszabásával kapcsolatos problémák. Sőt, itt-ott bizony nekünk is oknnk van a panaszra.

Hadd emlékeztessem a tenyésztőket arra. hogy a SZÄSZ Központi Bizottsága és a Branko között megkötött egyezmény szerint csak olyan helyeken végzünk felvásárlást, ahonnan egy-egv alkalommal legalább 30 nyulat tudunk elvinni. Vannak esetek, hogy 35 állatot jelentenek. s jó, ha 10 összejön. Távoli falvakba ennyi nyúlért nekünk nem gazdaságos teherautót küldeni. Az ilyen esetek az északi lárásokban fordulnak elő. A Csallóközben, a Galántai (Galante), az Érsekújvárt (Nové Zámky) tárásokban általában fordított a helyzet. Nem ritkán kevesebbet jelentenek, s többet hoznak. Nekünk ez sem jó. Ha a ketrecek megtelnek, akkor a tervezett útszakaszt már nem tudjuk végigjárni. Ili lelve az utolsó gyűjtőhelyen nem tudunk minden állatot felvenni. Nagyon fontos ezért, hogy a SZÁSZ alapszervezetének megbízottjai pontos adatókát jelentsenek.

Az elmondottakat azonban nem holmi támadásnak vagy éppen mentegetőzésnek szái nőm. A jogos panaszokat mindenképpen orvosolni akarjuk. Most például egy Komáromi (Komárno) lárásban megtartandó felvásárlással egybekötött ellenőrzésre készülök, szívesen látnám, ha erre elkísérne.

— E meghívásnak eleget téve, s „oknyomozó riportunkat“ november 15-én, kedden Gútán (Kolárovo) folytattam. Mikor a Branko felvásárlóival, s Filo mérnökkel az adott időben megérkeztünk, már többen vártak. Mig a felvásárlás előkészületei tartottak — elvegyülve a tenyésztők között — néhányukkal elbeszélgettem. Filo mérnök szintén őszintén, kíváncsian érdeklődött van-e panaszuk. Elsősorban a felvásárlás helyi szervezőjét a 7P éves Gogh (eníit kérdeztük meg. aki elmondotta, hogy náluk mindeddig nagyobb probléma nem volt. Viszont többekkel együtt kifogásolta a nyári árakat. Az volt az egyöntetű vélemény, hogy a nyári nyúlhús árát éppen ügy meg kellene fizetni, mint a téliét. Őszi Lajos bácsi, akit bátran tekinthetünk az ország egyik legjobb nyúltenyésztöjének. úgy nyilatkozott, hogy nem csinálja tovább, abbahagyja. („Olcsó a nyúl, kevés a takarmány.“) Többen kifogásolták — köztük Füri Géza is —, hogy az átvett állatokért későn érkezik a pénz. Közben megérkezett a SZÁSZ Gúlái Alapszervezetének titkára, Horváth GéÄ felvásárlókra várva

(A szerző felvételei)

za és pénztárosa, Telekes István. A tagság nevében hasonló panaszokkal érveltek ők is, s hozzátették, Csehországban sokkal jobb áron vásárolják fel a nyulakat. Filo mérnök minden kérdésre készségesen válaszolt. Elmagyarázta, hogy az árakat nem a Branko határozza meg, s azokat a piac követelményeinek megfelelően máról holnapra emelni nem áll módjában. Elismerte, hogy a pénz kifizetése néha bizony késik. Mivel 'az adatok feldolgozása két hetes időszakonként, számítógéppel történik, előfordulhat, hogy a felvásárlást követően a betáplálásra csak a későbbi terminusban kerül sor. Így három hét is eltelik, míg a nyulak árát a tenyésztő megkapja. Az viszont, hogy Csehországban magasabb áron vásárolják fel a pecsenvenyulnkat. félreértésen alapszik. Sőt! Az ottani árak kilogrammonként 2 koronával alacsonyabbak. Ezeknek a megalapozatlan híreknek valószínűleg az adott alapot, hogy kísérleti célokra az egyes intézmények — például a Bioveta. a VELAS Praha — a velük szerződést kötött tenyésztőktől a nagy csincsillát jóval magasabb áron veszik meg.

Beszélgetés közben a felvásárlás tovább tartott. Bőven akadt munkájuk a Branko embereinek. Metsző szél fújt, s a novemberi napsugarak a hidegen már alig enyhítettek. Nagy volt hát a tülekedés a mérleg körül. S bizony ilyenkor nemcsoda, ha nézeteltérésre, félreértésekre kerül sor Lehet, hogy mindkét fél részéről kevesebb lenne a panasz, a neheztelés, ha egymás iránt több türelmet tanúsítanának. Lassan azonban kiürültek a tenyésztők kétkerekű kordéi, s megteltek a Branko ketrecei. Az emberek panasz nélkül, elégedetten távoztak. „Mostanában elég rendesen mérnek“ — hangzott el távozásunkkor egy sommás vélemény.

Tizenegy óra felé járt, amikor Gúláról következő állomásunkra, e szomszédos Érsekúji

vári járás területén lévő Kamocsára (Komoéa) érkeztünk. A' faluban a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének nincs alapszervezete. így a felvásárlás itt is Gogh Jenő bácsira, valamint helybéli segítőjére. Lukács Magdára hárul.

Kamocsán bizony egy kissé „hangosan“ fogadtak. Kilenc órától itt fagyoskodunk! Hol késtek eddig? A .késés“ oka azonban csakhamar kiderült: mindkét helységben egy Időben hirdették meg az átvételt, s mivel a Branko autója Komárom felől érkezett, így a gúláink kerültek előbb sorra. A jövő-' ben tehát az ilyen aprónak tűnő szervezési kérdéseket is tisztázni kell. úgy mindjárt nagyobb lesz az egyetértés.

— Máskor előre be fogjuk jelenteni a szervezőnek, melyik irányból kezdjük majd a begyűjtést — nyugtatta meg a kedélyeket Filo mérnök, majd érdeklődött, akad-e egyéb pa2 nászuk is. — „A felvásárlókra, a felvásárlás menetére nincs panaszunk, csak a várakozásra!“ — hangzott az egyöntetű vélemény.

A teherautó személyzete. Ja-rnmír Kaliuák és Lőrinc Jeremiás, röpke egy óra alatt végzett a mázsálássul és rakodással. Gőgh Jenő mindig megbízhatóan, potoSan méri fél a kínálatot, így most sem volt fennakadás. A jelzett 950-nel ugyan valamivel több, 973 nvulat hoztak, de a tehergépkocsi Így sem telt meg. Hiába, kevés a nyúl.

Vladimír Filo mérnök az ellenőrzés. eredményével elégedetten szállt be a szolgálati Skodába, úgy látszik az utóbbi hónapokban rendeződtek a dolgok. Komolyabb panaszok nem fordultak elő. A tenyésztők bizalmának felújítása érdekében van azonban még mit tenni. — „Csak az a kár. hogyha minden rendben megy, ha az .emberek elégedettek, arról nem szól, nem ír senki!“ — mondotta sóhajtva, mikor beindítja a motort.

(pumíchal)

s

Biztos voltam benne, hogy darázsfészekbe nyúlok, ha a Branko és a nyúltenyésztők viszonyát kutató „oknyomozó“ rtportba fogok. Egyik februári Számunkban, a Dunaszordahelyen (Dunajská Streda), január végén tartott munkagyük lés kapcsán, már beszámoltunk a tenyésztők panaszairól. Ogy éreztük — mivel közeleg az év vége — kötelességünk utána járni türtént-e azóta változás, s ha igen. akkor milyen?

Riportutoin első állomása Nyitra (Nitra) volt, pontosabban a Branko közös mezőgazdasági vállalat krskanyi telepe. ahol — annak ellenére, hogy váratlanul jöttem — Vladimír Filn mérnök, a felvásárlásokat végző csoport vezetője, örömmel fogadott. Ezen bizony egy kissé meglepődtem, mert az úlságíró. főleg, ha kellemetlen kérdéseket tesz fel, nem éppen szívesen látott vendég. Filo mérnök azonban a Szabad Földműves érdeklődésének nagy jelentőséget tulajdonított. Nem titkolta el, hogy a felvásárlások zavartalan lefolyásának, a nyúltenyésztés fellendítésének érdekében a hazai magyar nyelvű sajtó „szolgálatait“ is szeretné igénybe venni. Annál is inkább, mivel a „legproduktívabb“, déDszlovákiai járások tenyésztői körében olyan hírek terjedtek el, hogy a Branko a pecsenyenyulak iránt „már nem érdeklődik“!

— Ennek éppen ellenkezője

X • x-v <■ •

„Nyúlás“

gondok

az igaz, minden egyes darabra szükségünk van, hiszen sokkai kisebb a kínálat mit a kereslet — kezdte tájékoztatóját Vladimír Filo. S mondjuk meg őszintén — folytatta — tervünk teljesítésével bajok vannak. Nem titkoljuk, hogy míg 1986-ban több mint 700 ezer nyulat tudtunk felvásárolni, addig az idén október végéig, tehát tíz hőnap alatt, mindössze csak 520 ezer 466 darabot.

i- A szólásmondás azt tartja „Nem zörög a haraszt, ha a. szél nem fújja!“ Miért terjedt hát el annak a híre, hogy a Branko felvásárlási aktivitása csökkent?

— Valóban igaz, hogy az utóbbi hónapokban kissé ritkábban kerestük fel üzletfeleinket mint korábban, ennek azonban komoly oka volt. A Krškanyban működő vágóhidat ugyanis fel kellet újítanunk, így a Nyugat-szlovákiai kerületből is, a rimaszombati (Rimavská Sobota) vágóhídra kel* lett az állatokat szállítani. Október végén azonban uálunk is

Vladimír Filo mérnök (középütt) mindenki véleményéi meghallgatta

Gogh |enű bácsi a felvásárlás szervezője

megkezdődtek a vágások, s így jelenleg már heti 20 ezer tapsifülessel többet vásárolhatunk fel. Mentségünkre legyen mondva, ml erről a tenyésztőket a Chovateľ útján már korábban igyekeztünk informálni, de tájékoztatónk csak a novemberi számban jelent meg.

— A nyúltenyésztők többsége a magyar nyelvterületről kerül ki. ahol sokan olvassák lapunkat. A Szabad Földműves hasonló esetekben szívesen vállalná a közvetítő szerepét, s mivel lapunk nem havonta, hanem hetente megjelenik, a kívánt híradás — a nyomdai „átfutást“ tekintetbe véve is — két hát alatt eljuthat a tenyésztőkhöz — jegyzem meg. Annak azonban, hogy a felvá sárlásra ajánlott nyulak száma az idén tovább csökkent bizonyára egyéb Okai is vannak.

— Az 1988-as év számunkra nagyon rosszul kezdődött. Kelet-szlovákiában tavasszal felütötte a fejét egy nálunk korábban ismeretlen, vírusos eredetű nvúlbetegség, s bizony számos állattartó teljes nvúlállományát tönkretette. A betegség a Közép- és a Nyugat-szlovákiai kerületbe is eljutott. A közelmúltban azonban a Szovjetunióból sikerült egy hatásos vakcinát beszerezni, ígv minden reményünk megvan arra, hogv úrrá legyünk ezen a veszélyes járványon. -/

— Kétségtelen,- hogy minden ilyen kór nagyon veszélyes és a tervteljesítésben komoly nehézségeket támaszthat, ámde tapasztalatból tudom, hogy a

nyolcvanas évek közepétől a tenyésztők elégedetlensége a Brankoval, elsősorban a felvásárlók személyével szemben, egyre nőtt. Felrótták, hogy félvállról kezelik az „ügyfeleket“, rosszul mérnek, a tenyésztők kárára végzik a besorolást, az első és a másodosztályú példányokal közös ketrecekbe rakják- stb., stb.

— Nem titkoljuk, hogy előfordultak olyan esetek, amikor a felvásárlást lebonyolító személyek helytelenül lártak oi vagy udvariatlanok voltak. Éppen ezért minden tenyésztőt arra kérünk, ha ilyet tapasztalnak, azt haladéktalanul közöljék velünk. Részlegünk minden egyes panaszt kivizsgál. Ami pedig a mázsálást illeti, mindenkinek jogában áll a mérést ellenőrizni.

— Jő lenne, ha a tenyésztők odahaza előzőleg megmérnék a nyulakat, persze nem a 1611akott, teltgyomrú állatokat — szél közbe Filo mérnök munkatársa, Juraj Smutný — s megbizonyosodna róla, hogy helyesen történik-e a mázsálás. Erre mindig van a helyszínen idő. Így valószínűleg jóval kevesebb lenne az utólagos panasz.

— Ami pedig a besorolást illeti. — veszi át a szót a részleg vezetője — hadd emlékeztessem a tenyésztőket az osztályozás követelményeire; Az I. osztályú példányok 8 hónapnál idősebbek nem lehetnek, súlyuknak pedig 2,50—3 60 kg(Folytatás а 4. oldalon)

,.a felvásárlás menetére nincs panaszunk, csak a várakozásra!“ — mondották a kamocsai asszonyok