Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-02 / 48. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES -1988. december t. Dp. Cxelzel Endre a nagysikerű magyarországi televíziós sorozat után milliók ismerőse lett szükebb hazájában, de külföldön Is. A Humángenetikai Laboratórium vezetőié, az orvostudományok doktora, a Vasas egykori futballlstáfa a tudomány egy olyan kapufát tárta szélesre a közvélemény előtt, amelyen korábban még bekukucskálni sem mert ez Illetéktelen. Dr. Czeizel Endre a Csemadok Klrályhelmecl (Kráľ. Chlmec) és Nagykaposl {Veiké Kapušany] Helyi Szervezete meghívásának eleget téve . a közelmúltban Klrályhelmecen és Nagykaposon nagysikerű előadást tartott. A ma már világhírű genetikus szívesen válaszolt néhány kérdésemre. — Mind Klrályhelmecen, mind Nagykaposon telt ház hallgatta nagyszerű előadását, melyben a fogamzásgátlással, a rákos megbetegedéssel, a családtervezéssel és as orvostudomány számos mai eredményével és gyógyítási lehetőségeivel foglalkozott. Én elöljáróban mégis arra kérem. beszéljen arrál az időszakról, amikor a sport állt élete középpontjában. — Nyugat-Szlovákiában Is többen feltették nekem ezt a kérdést, és ugyanúgy, mint azoknak, önnek Is csak azt tudom mondani, hogy felejthetetlen évek voltak ezek — kezdte a beszélgetőst. — Lehet, hogy meglepő, de én mindig futballista akartam lenni. Ilovszky Rudolf, Jeckl István, Lőrincz Emil keze alatt jártam végig a szokásos futballista szamárlétrát a piros-kékeknél, a kölyök lll-től az Ifi Mg minden csapatban játszottam. Középhátvédként kezdtem, de hamar előrevittek csatárnak. Mathesz. Kaszás játszott abban a csapatban. Jó kis gárda voltl Aztán eljött az Ifikor vége, s én rééreztem: nem lesz belőlem világrengető futballista. Kétszeres iftúságl válogatottként búcsúztam a Vasastól. Bár a kosárlabdát a focinál Is lobban műveltem, a BVSC hívó szavára mégis nemet mondtam. Következett az egyetemi felvételi, s tudtam: az orvosi pályára nem lehet „félállásban“ készülni Szfvszorftó válaszút elé kerültem, de a tudat legmélyén már eldőlt a sorsom. — A magyar foci évek óta válságban van, nem beszélve az utóbbi idők botrányairól. Gondolom, azért maradt valami kapcsolata a sporttal, Illetve a labdarúgással. — A tudomány olyan, mint az egérforgó. Aki egyszer beledugta a leiét, az egyáltalán nem. vagy csak nehezen tudta kihúzni onnan... Azt követően, hogy „beleszédültem“ a gentikába, a tv-ben csak a híradót és a futballmeccseket nézem. A botrányok ellenére Is szeretem a jó foclmeccseket. Az aktív sportot mostanában a gyermekeim varázsolják az életembe Nagyon büszke vagyok arra, hogy három gyerekein közül Barbara lányom többszörös országos bajnok atlétikában, Balázs fiam pedig a vitorlázásban jeleskedik. Nagyon szorítok a sikereiért. „MINDEN emberben van TEHETSÉG“ — Minden bizonnyal nem hiába, mert a hírek szerint tehetségesek. Egyáltalán, vajon ni a tehetség valójában: — A tehetség létrejöttének biológiai alapja: a szerensés génkomblnéció véletlenszerűen Jelentkezik nemzet, osztály, fatta, kaszt és családi korlátoktól függetlenül. Ez persze Így önmagában nagyon száraz, szakszerűen hangzik. Egy kép talán közérthetőbbé teszi. Az egészet úgy kell elképzelni, hogy amikor megszületünk, kromoszómáinkban, génjeinkben egy nagyon vastag könyv van, ebben pedig egy regény. A könyvből életünk során néhány száz oldalt olvashatunk fel csupán ... Hogy mit, az a velünk született adottságoktól függ. Az, hogy mennyit, mikor és hogyan olvashatunk fel, már a körülmények minőségének függvénye. Minden emberben van tehetség, nincs olyan gyerek, akiben ne szunnyadna ennek valamilyen fajtája. A tehetség megvalósulásának választóvize, hogy az alany és a vele foglalkozó összmunkája felszínre hozza ezt vagy sem. Mlchelangelótól egyszer megkérdezték: hogyan tud ilyen varázslatosan szép szobrokét készíteni? A mester azt mondta, nincs ebben semmi csoda, semmi ördöngösség. A kőben már benne van e szobor, a szobrászon múlik, hogy ki tudja-e csalogatni onnan. — Napjainkban sokat vitatott, tárgyalt téma az öröklődés kérdése. On is könyvet irt e témával kapcsolatban. Mennyiben valószínű, hogy a kiemelkedő képességű szülőknek hasonló adottságokkal bfrő utódai testnek? — A tehetség öröklődésében két modellt különíthetünk el. Az egyik, amikor a családban több generáción keresztül érzékelhető a kiváló adottságúak jelentkezése. — Tudna erre konkrét példát ts mondani? — Említhetem a Ferenczy családot, a Szentgvörgyi családot vagy a sport területéről a Gerevlch és a Námet családokat Is. A másik, amikor minden előzmény nélkül váratlanul tör neki az égnek egy Shakespeare vagy Petőfi méretű tehetség. E két szélsőségesnek mondható modell között számtalan változat lehet. A valószínű ségre vonatkozóan csak az adott egyén családfája, valamint körűimé nyelnek tüzetes vizsgálata után le hét érdemleges választ adni. — A potenciális, örökletes adott Ságok és a lehetőségek feltételezett megléte már nem követel további feltételeket a kiválóság falé vezető úton? — Dehogynem ... Ahhoz, hogy valaki tudós legyen, nem elég nagyon okosnak lennll Ahhoz személyiség szükségeltetik. Döntő tényező e kreativitásnak, az úgynevezett alkotókészségnek a megléte. KAMASŽmVAf — Előadását „A humángenetika Jelene ás jövője“ címmel tartotta. Hogy áll ma a szakterülete? — A „lombikbébi“ megszületése csak tudományunk egyik sikere volt. Ma már megoldódott az Ondó- ős petesejt- „bankok" léte. Lehetőség van mesterséges megtermékenyítésre, s még a többszörös ikermagzatok „előállítása" is elérhető akár természetes körülmények között akár mesterséges megtermékenyítés útján. Több Olyan módszer birtokában vagyunk, amelylyel a magzatok méhen belüM fejlődése biztonságosabbá tehető, illetve befolyásolható. Az utód nemének előzetes és tudatos meghatárpzása ts a megoldás küszöbére érkezett. A ml célunk ma is a betegségek és a kedBogoly János felvétele vezőtlen állapotok: a meddőségek, koraszületések és örökletes ártalmak megelőzése, Illetve ártalmas körülményeinek korlátozása. Ügy érzem, büszkék lehetünk tdományunk haladására és eredményeire. — Teljesen nyugodtak lehetünk tehát Jelenünk, Jövőnk miatt? — Korántsem! A tudomány fejlesztésében a legmeghatározóbb eró ma sem az emberi élet védelme, hanem éppen annak a kioltása, vagyis a fegyverkezési hajsza. Ugyanis az emberiség egész története alatt a tudományos kutatásra fordított összegek csak 1/5-ét teszik ki a jelenleg egyetlen év alatt fegyverkezésekre költött pénznek ... — Ezek szerint ön csak több alapfeltétel biztosításában látje az emberi Örökléstan zavartalan és eredményes fejlődését? — Igen. Három pontba tudnám foglalni, hogy milyen feltételeket kell biztosítani az örökléstan zavartalan és eredményes fejlődéséhez. 1. Az örökléstan ártalmak különböző szintű megelőzési lehetőségeinek összehangolása és kiaknázása. 2. A különböző típusú örökletes betegségek előfordulási gyakoriságának meghatározása, majd a kutatás koncentrálása a közegészségügyileg legfontosabbak megoldására. 3. A népesség örökletes sajátosságainak ismeretében, a lehetőségeket figyelembe véve kell rövid távú és távlati konkrét tudományos feladatokat meghatározni. — A humángenetika jövőjét illetően: terveik között milyen szerepe jut az örökletes adottságok fejlesztésének? — Nagyon fontos! A humángenetlkus két dolgot biztosan tud. Az egyik: az ember örökletes adottságait még alig Ismerjük. A másik: az adottságokat befolyásolni genetikai módszerek-kel nagyon nehéz és talán nem is érdemes. Az előbbire egy rövid példát mondok. Jelenleg mintegy 60 ezer gén létezésével számolunk, de közülük csak 3 ezerről tudunk valamit, pontosan azonban csak alig 250-et ismerünk. Génfeinknek tehát csupán elenyésző részét ismerjük, fgy az örökletes adottságokból keveset tudunk. Ezért lényeges génjeink és „társadalmi hasznuk" megismerése. — Végig néztem a televíziós sorozatait és olvastam a könyvét ts. Számomra rejtély: hogyan tud egyszemélyben kutató, genetikai tanácsadó, ismeretterjesztő és pubtlicista is lenni, amikor többen egy szakterületet sem képesek átfogni? — Örülök, hogy ezt Is megkérdezte, mert sokrétű munkámat néhány szakember már nem veszi jő néven. Nos, én úgy érzem, tehetség kérdése az egész. Ez egy ördögi kör. s az embernek nem árt. ha nem csak a saját profiljában mozog otthonosan. Itt volt például a végtagreakció. Megtaláltuk az okát és természetes, hogy most szeretném elmondani, de ezt csak akkor tudom megvalósítani, ha az érintett valamennyi területet Ismerem alfájától az ómegáig. A beszélgetést köszöni: ' ILLÉS BERTALAN AJVEDTFQrif Könyvet nyertek: Horváth Bálint, Péder (Pederj, Konrád Gizella, Komárom '(Komárno], lilLlUCOCIv Molnár Miklósné, Királyhelmec (Kráľovský Chlmec),
