Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-02 / 48. szám
\ SZABAD FÖLDMŰVES-1988. decemSer 2, Jegyzetek a Fábry-napokról B, Bekmurandov: Rolhozalapítás 0. Agabajev: Este „A mai türkmén grafika” Immár több éves hagyomány, hogy a csehszlovák—szovlet barátsági hónap keretén belül — az általános fellegit rendezvények mellett — részletesebben megismerkedhetünk a Szovjetunió egy-eqy szövetségi köztársaságával Az idén, mint már arra a rendezvénysorozatot bevezető írásunkban utaltunk, ez а riirkmén SZSZK. A Szovjetunió legdélibb, legforróbb részén terül el, amely vidék, lakóival, szokásaival, életformájával a számunkra már egzotikumnak számít. Vonatkozik mindez természetesen a kultúrájára és a művészetére ts — éppen ez teszi rendkívül érdekessé azt a ktállítást, amely november tizenhatodikén nyitotta meg kapuit Bratislavában, a Csehszlovák- Szovjet Barátság Házában, A mai tíikrmén grafika címmel. Mielőtt szólnánk az ott látható alkotásokról, néhány szót előzetesként. Türkménia, mint tudjuk, 1925 óta a Szovjetunió szövetségi köztársasága, előtte — Turkesztán néven — úgynevezett autonóm terület volt. A múlthoz, a hagyományokhoz való rendkívül erős kötődés jellemezte itt az életet, s a változások többsége éppen 1925-ben, a szovjet trat alom színrelépésével kezdődött. Egy rendkívül érdekes példa a képzőművészet terűiéről: az ősi hagyományok szellemében a turkesztáni festők számára tilosak voltak a figurális kompozíciók,, mert az iszlám vallás tiltotta az Ember bármilyen formában való ábrázolását. Az azóta eltelt több mint hat évtized azonban óriási változásokat hozott ezen a téren is. A türkmén képzőművészek neve nemcsak országuk határain túl, Szovjetunió-szerte vált Ismertté, hanem — egy kis túlzással — a türkmén vásznak üt fát követve a világban akár földrajzot Is lehetne tanítani. Ezt az utat. csak az utóbbi években olyan állomások fémjelzik, mint Calcutta. Qj-Delht, Sydney, Rabat, Düsseldorf, Ríjád, Hanoi vagy Quebec kiállítót érméi. Az Ismert alkotók egyike, a tílrkmén képzőművészet egyik markáns egyénisége Alekszandr Szalin, a Szovjetunió Nemzeti Művésze. Felváltva műveli a festészetet és a grafikát, érdekes témakülönbözőséggel, amely azonban a művész személyiségében mégis harmonikus egységgé olvad össze. Ugyanis amíg festményein a TAj, méghozzá a csodálatosan szép, egzotikus tükrmén táj dot minői, grafikáinak fekete-fehér keménysége többnyire forradalmi témákat elevenít meg. Az eggyéötvező közös vonás, azonos alapmotiváció: a haza szeretete. Töb önálló grafiája mellett külön felhívta magára a figyelmet A döntő lépés című regényilusztrációja, amelyet Nurmaat Szarihanev mai türkmén író hasonló címfi I. Iljin: Sabili Mamedova portréja regényéhez készített. Szalin hazaszeretetéhez, a szülőföld iránti elkötelezettsége megértéséhez tudnunk kell, hogy a második világháború utolsó naplatban* ott volt a Reischlagot elfoglaló szovjet csapatok sorai között ... Borisz Bekmurandov az első türkmén képzőművész, amely a Moszkvai Képzőművészeti Akadémián végzett, ldönkffnt őt is megihleti az ecset és a vászon, de mindenekelőtt grafikával, metszetekkel lenyomatokkal foglalkozik. Témáit a türkmén nép életéből fnerltt, a mindennapok egy-egy apró epizódját örökítve meg, mint ezt néhány művének már a elme is elárulja: Termésbetakaritás, Juhnyírók. Időnként visszanyúl az ország legújabb korú történelmébe mint ahogy erről a Kolhozalapítás című linómetszetéből is meggyőződhettünk. Egészen más lelki és művészi alkat Olo] Agabajev. Alkotásait romantika, mély üraiság, sokszor kifejezetten gyöngédség jellemzi. A litográfiának, azt a módját alkalmazza, amely nem teremt éles kontúrokat, nemcsak a fekete és d fehér színt ismerihanem éppen ellenkezőleg: az alakok és a tárgyak körvonalai finoman áttűnőek, s az alkotó a feketétől a fehérig minden tónust felhasznál. Képei ezáltal egyfajta sajátos térbeliséget nyernek, ami csak még jobban kiemelt finom, szinte éteri kimunkálásukat. Jól megfigyelhető mindez az Este című litográfiáján, amely a kiállítás egyik legszebb darabja — valóságos minialűr remekmű. A türkmén képzőművészek legidősebb nemzedékéhez tartozik Iszak II- jjn. Szüleit korán elvesztette, árvaházban nőtt fel, Ott figyeltek fel először képzőművészeti hajlamaira. A kor szellemének megfelelően elsősorban hazafias témákhoz nyúlt, s művészeti szempontból máig ezek számítanak a legértékesebb alkotásainak. Pályáját csaknem derékba törte a háború: hónapokig feküdt kórházban, súlyos sebesüléssel, de végül szerencsésen felépült. Erre az időszakra esett a — részbeni — művészi megújulása is: a legtöbb művésztársához hasonlóan öt is megihlette a gyönyörű türkméniai természet, s а ВО éves mester ma már jobbára tájképfestészettel foglalkozik. Munkásságát azonban, úgy érezzük, a Sabili Mamedova portréja című vízfestménye fémjelzi a legjobban, ezért tőle ezt választottuk bemutatásra. • • • 'A felsoroltakon kívül természetesen még számos alkotó müve. tekinthető meg a színvonalas, tematikailag rendkívül sokrétű kiállításon, amely — mint már említettük — egy távoli ország egzotikus atmoszféráját is felidézi egy kissé. A tárlat egyébként 1989. január 8-áig tekinthető meg. VASS GYULA Tizenhetedszer rendezte meg a Csemadok Központi Bizottsági Kassán (Košice) a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat. A rendezvényen részt vettek a hazai magyar irodalom képviselői, írók, költők, irodalomkrítikusok és irodalomkedvelők. Elöljáróban el kell mondanunk anynyít, hogy színvonalas előadásokat hallhattak Fábry életművéről, esszéiről és irodalomkritikusi munkásságáról. továbbá a hazai magyar irodalom fejődéséről. Több élőadás volt a nemzetiségek helyzetével kapcsolatban is. Elmondhatjuk, hogy ma már a Fábry-napok az egyik legrangosabb hazai magyar irodalmi jellegű rendezvénysorozatnak számit. A Kuzmány lakótelepi művelődési házban került sor a Csemadok KB által kiírt irodalmi-történelmi vetélkedő döntőjére. A helyiség kicsinék bizonyult, Így az érdeklődőknek csak egy része fért el a teremben. A zsűriben Szőke József, dr. Szeberényi Zoltán, dr. Fonod Zoltán, dr. Vadkerti Katalin és Gál Sándor foglalt helyet. Fónod Zoltán, a zsűri elnöke tartott rövid beszédet, melyben méltatta a versenysorozat jelentőségét. Elmondta, hogy az idén a körzeti vetélkedőkből kilenc csapat jutott az országos döntőbe. Szép sikernek számít, hogy valamennyi járásban széles tömegeket mozgatott meg, mind az iskolások, mind a felnőttek körében. Igaz, akadtak gimnáziumok és más középiskolák is, ahol nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a nemes vetélkedőnek. Aztán elkezdődött a tulajdonképpeni verseny. A versenyzőknek három Irodalmi és két történelmi kérdéssel kellett megbirkózniuk. A kérdéseket tartalmazó borítékokat a versenyzőknek húzniuk kellett. A meghatározott válaszadási Időtartamot a versenyzőknek be kellett tartaniuk, mert különben a zsűri tagjai az adott válaszokat szinte minden esetben félbeszakították. A bírálóbizottság tagjai a versenyzőktől rövid, tömör, szóval lényegi válaszokat vártak, amit a legtöbb esetben a versenyzők be is tartottak. Dicséretes dolog, hogy a válaszok pontozása után a zsűri tagjai minden esetben hozzáfüzéseket tettek, rámutattak a tárgyismeret pozitívumára és negatívumára. Egy csapatot három tag alkotott. Szerintem a verseny ob|ektivitásához nem férhet kétség. A versenyző csapatok kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak, szóval sikeresen birkóztak meg a kérdésekkel. A versenyt végül Is a Csemadok Vágsellyei (Šaľa) Alapszervezetének csapata nyerte, hát pont előnnyel. A' három nő — Gogh Irma, Ölveczky Márta és Macel Kornélia — 50 pontot gyűftött össze.'A második helyen azonos pontszámmal holtverseny alakult ki a Csemadok Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és Vfzkeleti (Čierny Brnd) Alapszervezetének csapata között. Ilyenkor a verseny helyezését pótkérdésekkel szokták eldönteni. Ezt javasolta a zsűri is, de a Juhos Mónika. Döménv Ildikó és Motics Ágota alkotta dunaszerdahelyi csapat nem ment bele. A három nő egyszerűen nem volt tovább hajlandó versenyezni, ami nagy meglepetést váltott ki. úgy a versenyző csapatok, mint a zsűri között. így a harmadik hellyel kellett megelégedniük. A díjak kiosztása után a Csemadok szepsi (Moldava nad Bodvou) Szepsl Csombor Márton Klubjának csapafa óvást nyújtott be. Az óvást a zsűri felülvizsgálta és megállapította, hogy tévedett az írásbeli értékeléskor, mert a szepslek munkájának csak a felét értékelte. A sajnálatos hiba korrigálása után a csapat 44 pontot kapott, ami újabb holtversenyt jelentett. A szervezők úgy döntöttek, hogy úgy a szepsl, mint a vízkeleti csapat megkapja a második díjat. A vacsora után éjszakába nyúló beszélgetésre került sor, a zsűri és a versenyző csapatok tagjai videofelvételről végignézték a háromórás versenyt. Megtárgyalták az esetleges félreértéseket, amelyek a verseny alatt előfordultak. A versenyzők sajnálattal vették tudomásul, hogy a jövőben már nem rendezik meg az Irodalmi-történelmi vetélkedőt. Azon a véleményen vannak, hogy ezt az országos vetélkedőt a jövőben tovább kellene folytatni. A hogyanjáról és a miképtjéről a szervezőbizottságnak kell döntenie, Egy biztos: a verseny színvonalát emelné, ha e rendezvényen nagyobb számban részt vennének irodalmunk leles képviselői. Aztán külön kategóriában kellene a döntőt megrendezni például a középiskolásoknak és a felnőttek részére. Szóval nem tartalmában, hanem szervezési, rendezési megoldásában kell újat csinálni. Egyszerűen le kell rövidíteni a döntő időtartamát. A Fábry Zoltán Irodaim! és Kultur rális Napok további részében előadások hangzottak el. Például dr. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkárának megnyitó beszéde után dr. Fónod Zoltán a nemzetiségek múltfáról tartott előadást. Elemezte a CSKP nemzetiségi politlkátát a két világháború között és a felszabadulás után. A tudományos szimpózium következő előadója dr. Szeberényi Zoltán volt, aki a csehszlovákiai magyar Irodalom fejlődéséről beszélt, kiemelve Fábry hatását az Irodalomkritika fejlődésére. Ugyan e témakör kapcsán tartott előadást a szépirodalom fejlődéséről Zalabai Zsigmond is. A vitában kiemelkedett Dobos Lász ló felszólalása. Az író átfogó képet adott a nemzetiségek jelenlegi helyzetéről szőkébb hazánkban. Idén a Fábry Zoltán-dfjat Turczel Lajos kapta, az Irodalom fejlődése érdekében kifejtett harminc éves munkásságáért. Ä Fáhry Zoltán Irodalmi és Kulturális napok résztvevői megtekintették a Fábry-házat Stószon (Stos), majd koszorúzásra került sor. ahol Gál Sándor irő mondott ünnepi beszédet. Külön koszorút helyezett el Fábry Zottán házánál és sirjánál Váradi Lajos bratislavai magyar főkonzul is. Nekem személy szerint az nem tetszett, hogy a tudományos szimpóziumon, illetve az előadásokon kisszámú közönség volt leien, fgy a rendezvény „zártkörű“ szakmai eseménynek hatott. Az idén nem volt képzőművészeti kiállítás, elmaradt az íróolvasó találkozó, de még hangverseny sem volt. Mindegek ellenére maradandó élményekben volt részünk. ILLÉS BERTALAN A Szalin: A döntű lépés (A szerző reprodukciói) KÖZÖS TÁRLAT Lörincz Zsuzsa és Horváth Marianna személyében két fiatal, tehetséges képzőművész mutatkozott be közös tárlaton a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában. Lőrincz Zsuzsa 45 alkotása — rajzok, mezzotinták, rézkarcok és pasztellek — tematikai sokrétűségével és gazdag színárnyalatával kedvesen megfér Horváth Marianna 34 művészi kivitelezésű vert csipkéjével, textiltervével, faliszőnyegével és gobelinjével, sőt jól kiegészítik egymást. A csarnokija lépve Lőrincz Zsuzsa Munkások című rézkarcaival szembesült a látogató. E három képből álló sorozat egyszerűségével, fekete-fehér kontrasztok alkalmazásával felezi ki a munkások közötti összetartozás szükségességét és fontosságát. A Csallóközi mese 10 pasztellből álló sorozatában — a pasztell adta színgazdagság alkalmazásával — eleveníti meg a csallóközi mesevilág közismert emberi és állati figuráit. E képekből egyértelműen kitűnik, hogy alkotójuknak nemcsak gazdag fantáziája van, hanem alaposan ismert szűkebb hazáját, a , Csallóközt. . A Cirkusz című, 6 rajzból álló sorozata a kellemes barnás-fehér színek variálásával békét és nyugalmat sugall. Nagyon jól megfigyelhető e rajzain — mint még számos más témájú munkáin is — az ember és az állat közti kapcsolat hitelessége. Az embernek a lovakhoz való ragaszkodása egyúttal az egymásrautaltság érzését is kifejezi. Legtöbb erő, legnagyobb drámai feszültség a mezzotinta eljárással készült alkotásaiból sugárzik. Nagyon jól nyomon követhető ez a Partok 6 képből álló sorozatán, a Magányos bohóc, a Csallóközi motívum és főleg a Lovas című alkotásain. A fekete és piros színek variálása révén a drámai feszültség a Lovasból árad kifejezőbben. Szinte megborzad az ember a ló hátán hátrafeszített testtel ülő női alak láttán, akit szinte megérint a fejét hirtelen hátravető száguldó paripa. Egészen más hatást váltanak ki az emberből Horváth Marianna művészi kivitelezésű textíliái. Kisméretű, díszítő jellegű vert csipkét meglepően kedvesek, nyugalom és ünnepi hangulat árad belőlük. Egyszerűségükkel, az anvag természetes színének és tulajdonságainak megőrzésével igen ízlésesek és ünnepélyesek a vert csipkével kombinált és díszített abroszai, térttől. Textil- és ruhatervei — a pon^ps és gazdag anyagismeretből eredően — a színek hozzáértő kiválasztásával a hivalkodás nélküli egyszerűség jellemző. Egyszerűek ezek az általában kockás szövettervek, de mégis, vagy éppen ezért megnyeröek és kellemes érzés nézni őket. Különösen szép alkotása az 1985- ben készült kézi szövésű Faliszőnyege, melyen a valamikori nagy kiterjedésű csallóközi nádasok világából mentett meg egy darabnyit Igényes, magas színvonalú művészi kivitelezésben. Az ember szinte érzi az állandóan fújdogáló csallóközi szellőt, amelytől kecsesen hajladoznak a nádszálak. Lőrincz Zsuzsa és Horváth Marianna közös tárlata iránt — amely 1988. október 20-tól november 16-ig volt megtekinthető — örvendetesen nagy volt az érdeklődés. A tárlatnyitó ünnepségen Dráfi Mátyás színművész, érdemes művész szép szavalatának és Németh Imre népdalcsokrának Is tapsolhatott a nagy számú közönség. A kiállítás fölötti védnökséget a dcrcsikni (Jurává) Barátság Egységes Földműves-szövetkezet vállalta. Ezúton is köszönjük a jó eredményeket elérő szövetkezet képviselőinek és dolgozóinak, hogy a tárlatnyltőn is szép számban megjelentek. Dr. MAG GYULA', a Csallóközi Múzeum igazgatója
