Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
I 1988. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A hiányosságok ok és okozati összefüggései Ä Rozsnyói (Rožňava) Járás mezőgazdasági üzemel az év első hét Hónapjában több mint 223 ezer literrel adtak kevesebb tejet a szerződésben vállalt mennyiségnél. Az elmúlt év hasonló Időszakához képest pedig még kíugróbb — 37 ezer liter — a hiány! Csupán a a Gofaltovól és a Szádalmásl (Jablonov nad Turňou) Egységes Földműves-szövetkezet lépte túl huszonegynéhány ezer literrel a tavalyi termelési szintet. A legnagyobb visszaesést a RoStári (146 ezer liter) és a Gemerská Poloma-i (131 ezer liter) Efsz-ben, valamint a Jelšavai Állami Gazdaságban (137 ezer liter) jegyezték fel. Ami pedig az új minőségi normák betartását illeti, a jelzett hét hónapban értékesített tejmennyiségnek mindössze 24,4 (Szilicén — Silica csupán 9) százalékát nyilvánították első osztályúnak. A tejnek mintegy 37,9 százalékát a második, 33,8 százalékát pedig a harmadik osztályba sorolták, összesen 3,9 százaléka (ebből legtöbb a szilicei szövetkezetben: 14,8 százalék) nem felelt meg a szabványnak. A tejfeldolgozó üzem a gyenge minőség címén több mint 4 millió koronával fizetett ki kevesebbet a felvásárolt tejért! Avlegnagyobb bevételkiesés a Rozsnyói (860 ezer korona) és a Jelšavai (561 ezer korona) Állami Gazdaságot sújtotta. Ä LEMARADÁS OKA! ISTÄLLÖSZEMLE A Rozsnyói járás a múltban szlovákiai méretekben is az elsSk közé tartozott a tejtermelésben elért eredményeket tekintve. Vajon hová vezethetők vissza, avagy miben gyökereznek a lemaradás okai? Az ebben illetékes járási szakemberek szerint e visszafejlődést a takarmányhiányban, a szakszerűtlen üszőnevelésben és a higiéniai előírások megszegésében kell keresni. Mt is álljunk meg itt egy pillanatra, néhány kérdés erejéig: Takarmányhiánnyal küzdenek á gazdaságok? De hát már több Ízben is rámutattunk arra я tényre, hogy a rozsnyőt az egyik legnagyobb takarmányforrássa! rendelkező járás Szlovákiában. Ezt btzonyttla néhány sokatmondó számadat. A közel 22 ezer szarvasmarha (ebből 8 ezer 500 tehén) és a 27 ezer luh évi tömegtakarmány-szükségletének fedezésére közel 25 ezer hektár állandó gyepterület (a mezőgazdasági terület 60 százaléka!) áll rendelkezésére. Ezenkívül » szántóterület 35,9 százaié-1 kán, mintegy 5 ezer 850 hektáron termeszthetnek takarmánynövényeket!... Ennek ellenére 1987-ben a széna mindössze 89,9, a sztlázs pedig 59,5 százalékra fedezte a szükségletet. Mindent összevetve: a tőmegtakarmány-szükségletnek mindössze 75,8 százalékát tudták az állattenyésztés számára biztosítani. Ä műltban miből tudtak több és lobb, tehát elegendő mennyiségű takarmányt előállítani? Alacsony szinten van az üszóneve-1 lés?! Miért, talán volt már magasabban Is? £s ha volt, akkor azt ho-1 gyan érték el? A fe|és során nem tartfák be a higiéniai előírásokat? Miért nem? Ki (nem) ellenőrzi? A vezetők közben mit csinálnak? A technika oldaláról megközelítve a kérdést: jelenleg legkevesebb. 20 darab korszerű hűtőberendezésre van bejelentett Igénylés a mezőgazdasági üzemek részéről, de csak két-három darabot kap a Járás. Miért?... A felelősségteljesen gondolkodó emberek már az unalomig Ismételgetik ezeket a kérdéseket. A válaszok zöme pedig határozatokra, Ígéretekre, legyzőkönyvekre utalnak. Gyakorlati végrehaltásuk azonban rendre elmarad. Miért? Kit terhel ezért a felelősség? .., Reggel hat őrá tájban a kétszáz férőhelyes rostos állású Istállóban rend és tisztaság uralkodik. A tehenek közül egyik sem fekszik le az alraozatlan. hideg, vizes beton-vasrost padlóra. A ráccsal elzárt vályúban zöld lucerna és aprőburgonya már az esti fejés serkentője. A tejházban Kerekes Károly karbantartó mossa-tisztftja a Miele típusú fejőgépeket. Ezt a műveletet minden reggel és este megismétlik. Kéthőnaponként pedig egvegy nagyobb ellenőrzésre is sort kerítenek. A kifejt tej csővezetékeken jut el a kis kapacitású hütőtartályokba. A hozzá csatlakozó kompresszorokat az épület külső, déli Irányban nvltott oldalán (nyáron a forróság, télen a nagy hideg nehezíti a hűtőgépek egyenletes működését) tetőcske alá helyezték el. A tefház ablakán ugyan van szúnyogháló, de az egysoros, rosszul záródó deszkaajtó nyílásain át bátran berepülhetnek a levegőben vitorlázó rovarok. A karbantartó elmondta, hogy — az évek óta szorgalmazott program keretében — a nyár elején a tej. hűtése által keletkezett hulladékhö hasznosítására Is kísérletet tettek. Nem tudni miért, de a kipróbálandó berendezést leszerelték. és azóta sem történt újabb próbálkozás... A három esztendeié beszerelt fejőgépeket — egy külön mikroszámítógép hiányában — csak egyetlen sebességfokozaton tudják üzemeltetni. Egy falra szerelt vtllanymelegltőn kfvül más szociális létesítményt (mint például zuhanyozó) nem találtam. KEDVEZŐTLEN HELYZET Mire végeztem a szemlével, meglőtt az állattenyésztési főágazat-vezető. Varga Piroska, akitől a következőket tudtam meg: •— Én csupán szeptember elejétől vagyok ezen a poszton. Ami pedig a problémákat Illeti: Nos, 200 tehénnel bajlódunk. A háromnegyed éves tejértékesítési tervünket mintegy 90 ezer Uteres hiánnyal csupán 72,8 százalékra teljesítettük. Az utóbbi hetekben némileg lavult a tej minősége. de az első kilenc hónap kimutatása szerint az adott mennyiségnek mindössze a 17 százalékát sorolták első osztályba. A harmadosztályú tej aránya megközelítette a negyven százalékot. A kifejt tejnek a 16 százaléka bizonyult fogyasztásra alkalmatlannak. Az ebből származó közvetlenül kimutatható veszteség 288 ezer korona! — Miben látja a bajok legfőbb okát? — Elsősorban a fejőstehenek tartására teljesen alkalmatlan rostos istállóban, ahol az állatok nem tudnak pihenni. A huzatos, nyirkos, hideg padlón tönkremegy a tőgyük. Másodsorban a gondozók, fejők alacsony szakmai képzettségében. A régi beidegződött munkastílusukon ugyanis nem tudnak vagy nem hajlandók változtatni. A hiányosságok további forrása a fejőgépek elektronikus pulzátorainak részbeni kihasználatlansága. Pontosabban fogalmazva: egyes tehenek hárem, mások pedig tíz perc alatt adják le a tejet, mivel nem tudjuk szabályozni a fejőgépet, a fejők a „háromperces“ tehén tőgyét is tíz percen át szívatják, aminek tőgygyulladás a következménye. A fejést éjfél után egy órakor kezdik, mivel fél ötkor már jön a tejért a szállítójármű, amely innen. Szülééről Indul útnak, a környék gazdaságait végigjárva. Mióta Itt vagyok, már sikerült bevezetnem a próbafejést (hogy az első tejsugarakat elkülöníthessük az egészségestől) és a fejés utáni jodonalos tőgyfertőtlenítést. Minden tizedik tehénnek tőgygyulladása van! Én az állomány fokozatos csökkentésére szavazok, és az említett problémák (főleg az Istálló átépítésének) mielőbbi megoldását szorgalmazom. „AZ ÁLLOMÁNYT FEL KELL(ENE) számolni“ Miliczki Béla körzeti állatorvos — Szilicét a járás egyik élenjáró tejtermelő gazdaságával összehasonlítva — ekként látja és értékeli a kialakult helyzetet: — A negyedévenként elvégzett masztitid-vizsgálat alapján a kővetkező eredményre jutottunk. Az első és a negyedik negyedévben (amikor az állatok állandóan a rostokon, az istállóban tartózkodnak) 14—18 százalékos volt a megbetegedés aránya. A második és a harmadik negyedévben (a tehenek a nap java részélten már a legelőkön tartózkodtak) az elfogadható 4—9 százalékos szintre csökkent a tőgygyulladás. A rostos állású Istállóban a tehén tógye állandó sérülésnek és megfázásnak van kitéve. A szádalmásl szövetkezetben — ahol hagyományos, almozott állásokon tartják az állatokat — csak elvétve találkozom tőgygyulladással. A tej minőségét Illetően Görgőn korszerű hűtőtartályokban tárolják a tejet; külön a reggelt és külön az esti fejést. amelyet aztán saját tartálykocsijukkal szállítanak be a tejfeldolgozó üzembe. Szilicén — a kis kapacitású, elavult hűtőgépek miatt — az este lehűtött tejhez keverik a reggeli friss fejést... A takarmányellátás terén az elmúlt év katasztrofális volt. A (tömeg és abrak) takarmányhiány miatt az Idén januártól júliusig a tehenek szószerlnt éheztekl Ez pedig a borjúszületésre és az üszőnevelésre Is kedvezőtlen kihatással volt(vanl. Az év első három hónapjában leellett tehenek (az említett okok miatt) legkésőbb csak augusztusra kerültek olyan kondícióba, hogy alkalmassá váltak a következő megtermékenyftésre. Az üszők nevelése sem problémamentes, hiszen átlagosan négyéves korukban ellenek először. Szerintem fel kellene számolni az lnproduktív sztlicel tehénállományt, és az üszőnevelésre kellene szakosodniuk. Hiszen a járástwn nagy szükség van a megfelelően nevelt üszőállományra. A tejtermelést pedig azokra a gazdaságokra kellene bízni, ahol akarnak és képesek ts ennek a kor és a technika követelményeinek szintjén eleget tenni. KORCSMAROS LÄSZLÖ A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gondozásában a közelmúltban jelent meg Dr. Für Lajos és Dr. Pintér jános szerkesztésében a „Magyar agrártörténeti életrajzok“ sorozat első kötete, amely az A—H betűvel kezdődő szegélyek életrajzát tartalmazza. A kiadvány szerzői és szerkesztői a Magyar Metőgazdasági Múzeum munkatársat s közülük nem egy agrármérnök, agrártörténész, archeo-agrobotanlkus, archeolögus, állattenyésztési szakember, erdömérnök, kertészmérnök, közgazdász, könyvtáros és levéltáros. A szakemberek egy olyan biograjikai kiadvány öszszeállítását tűzték ki cé-' lul, amely a magyar agrármúlt nagy alakjainak életét, munkásságát, irodalmi alkotásait egy gyűjtemény formában tárja az olvasó és kutató elé. A vállalkozásnak az volt az egyik alapvető küldetése, hogy mindazon személyek életrajzát feldolgozza, akik a magyar agrártörténet és agrártudomány területén maradandót alkottak. De a szerzők arra is törekedtek, hogy a gyűjteményben olyan személyek életrafza is helyet kaplon, akik csak egy szűkebb szakterületen ismertek, vagy különböző okokból kimaradtak az eddigi lexikonokból. ennek eredményeként elkészült a három kötetben összefoglalt teljes agrártörténeti biográfia. A 866 pldalas első kötet 1987-ben jelent meg, és 205 életrajzot tartalmaz, megközelítően azonos terjedelmű feldolgozásban. A szerkesztő előszavából kiderül, hogy az egész sorozat több mnit 600 személy életrajzát tartalmazza. A második kötetben az 1—P betűvel, a harmadik kötetben pedig az R—Z betűvel kezdő személyek biográfiai adatait jelentetik meg. Távolról sem egyedülálló, ám mégis szokatlan vállalkozás eredménye ez a biográfiát életrajzi sorozat kiadása, amely akkor jelent meg, amikor egyre több neves személyt bemutató könyvsorozat lát napvilágot. Divat lett a politikusok, a sportolók, a színészek, az énekesek, a tudósok és más népszerű emberek életrajzának ismertetése. Az utóbbi években az egyes tudományágak saját feldolgozósú köteteikben jelentették meg a saját területükön kiemelkedő egyéniségek életrajzát, és valahogyan az agrártörténeti értelmiség kimaradt ebből a sorból, tehát dicséretre méltó egy ilyen sorozat kiadásának megszervezése. Ezen életrajzgyűjtemény ismertetése előtt meg kell azonban említeni a múlt század végén megjelent Szlnnyet József 14 kötetből álló életrajzgyűjteményét fBp., 1891—1914) és egynéhány jelentősebb bibliográfiai kötetet, mint a Szinnyet munkásságát folytató Gulyás Pál munkáját, vagy a kiemelkedő jelentőségű állatorvosok és állattenyésztők adatait tartalmazó Kóssa Gyula »Magyar állatorvost kézikönyv 1472—1904« című munkáját, vagy az újabb keletű tudományos jellegű biográfiai köteteket, mint Rapatcs Raymund 1953-ban, Bellenegger Róbert 1964-ben vagy Kovács Gyula 1967-ben megjelent, számos agrárszakember életrajzát tartalmazó müveket. Ezen ismertebb munkák említésével csak érzékeltetni kívántam a megjelent életrajzgyüflemény jelentőségét, illetve egy átfogó agrármúltat tükröző életrafzgyüjtemény kiadásának szükségszerűségét. Itt kell megemlíteni, hogy e háromkötetes munkát az 1985-ben úgyszintén a Mezőgazdasági Múzeum kiadásában megjelentetett »Agrártörténeti életrajzok« című biográfia előzte meg. Ez a több mint 700 oldal terjedelmű kötet 88 személy életrajzát tartalmazza. A nagy elismeréssel fogadott könyvet, szinte egyöntetű lelkesedés követte — a biográfiát vállalkozást folytatni kell. A biztatás eredményéül az úf bővített kiadvány tervezetét vitára bocsátották, s Ami a kötet felépítését illeti, egy nagyon gondosan és céltudatosan megszerkesztett biográfiáról van szó. Az ajánlásban Dr. Szabó Lóránd főigazgató, az előszóban a szerkesztők és a Történelmi bevezetésben Dr. Für Lajos szól az Olvasóhoz, ismertetve a biográfiai kiadványok áttekintését a kötet megszerkesztésének vonalaira és használatára utalva. A kötetben alfabetikusán sorolják fel az agrártörténeti életrajzok személyiségeit. Az egyes életrajzok őszszeállításánál főbb szempontot vettek figyelembe a szerzők. A személyek születési adatait, a tudományos munkásságukat", az életútjuk főbb állomásait, a munkásságuknak felsorolását és rövid értékelését, valamint azéletrafzához tartozó bibliográfiai válogatást és irodalomjegyzékét. A neves személyiségekről fényképek és metszetek is találhatók a kötetben. A kötet jó felépítése mellett szól az a tény is, hogy a benne való tájékozódást-eligazodást könnyíti a ma már nélkülözhetetlen tematikus mutató és a biograftkus kötetekben ritkán található tartalomjegyzék. Ezt a főbb áttekintés végett még kiegészítették azon szerzők nevével, akik a személyek életrajzát összeállították. A kötet a tudományos igényű biográfiai és a népszerűsítő lexikon között foglal helyet. Egy kitűnően megszerkesztett agrártörténett sorozatról van sző, amely a Mezőgazdasági Múzeum munkatársainak és kutatóinak alapos és megfontolt munkáját dicséri. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdasági életrafzgyüfteménynek egy olyan háromkötetes lexikon jellegű könyve, melyet nemcsak a történészek, agrárszakemberek, hanem a múlt iránt érdeklődő olvasó is kezébe veheti. A sorozat küldetését talán a szerkesztők előszavával lehelne legméltóbban értékelni: „... az utódokra nézve csak üdvös és buzdító lehet, ha elődeink hagy, szép és dicséretes tettei mintegy örökségül fenntartatnakŕ Szénássy Árpád A téllesre fordult november eleje sürgette a mezőgazdasági dolgozókat az őszi munkák, főleg a szemes kukorica és a cukorrépa betakarítási ütemének a meggyorsítására (Macslca Sándor illusztrációs felvételei) Új agrártörténeti éietrajzgyűjtemény
