Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES-----------------i----------------1988. novemfier 18. HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT HORGÁSZAT 0 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT HORGÁSZAT 0 HORGÁSZÁT 0 HORGÁSZÁT A Szlovákiai Horgászok Szövetsé­ge október 29—30-án Zsolnán (Žilina) a Szakszervezetek Há­zában tartotta V. kongresszusát. A kö­zel 55 ezer tagot számláló szövetség­nek 260 képviselője vett részt az el­múlt fél évtizedben kifejtett tevékeny­séget értékelő, összegező, illetve az elkövetkező időszakra vonatkozó leg­fontosabb feladatokat meghatározó legmagasabb szintű tanácskozáson. A párt- és állami szervek hivatalos küldöttségét Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztere vezette. A Csehországi Hor­gászok Szövetségének vezetői mellett a Nemzeti Frontba tömörülő más szer­vezetek képviselői is Jelen voltak. kenységgel kapcsolódtak be a mun­kába, hanem a Z-akcíó keretében pél­dául részt vettek új bölcsődék, óvo­dák, iskolák, orvosi rendelők, műve­lődési házak építésében, korszerűsíté­sében. Az utánpótlás biztosítása, az új hor­gásznemzedék felnevelése az állandó feladatok közé tartozik. A IV. kong­resszus óta eltelt fél évtizedben 11 ezerről közel IS ezerre bővült a 15 legégetőbb bajokat. Mivel a hazai gyártók nem képesek eleget tenni a horgászok követelményeinek, kényte­lenek vagyunk az eddiginél nagyobb mennyiségű importtal fedezni a szük­ségletet, hangsúlyozták többen a kongresszus résztvevői közöl. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez nem lehet hosszú távú megoldás. Többen a kompromisszumos megoldást java­solták. vagyis azt, hogy szabadalom megvásárlásával alapozzuk meg a ha­zai gyártást. A Rlobi. illetve a Mit­­chei céggel folytatott üzleti tárgyalá­sok remélhetőleg eredményesen zá­rulnak, s (gv nálunk is kezdetét ve­heti a márkás horgászati kellékek gyártása, illetve forgalmazása. A kongresszust Vlastimil Petrek mérnök, az SZHSZ KB elnöke nyitotta meg Ä szövetség IV. kpngresszusa óta eltelt időszakot Ondrej Budaj, az SZHSZ Központi Bizottságának titkára elemezte részletes és alapos főbeszá­­molőjában. Az elért sikerek és szép eredmények Ismertetése mellett nem siklott át a huzamosabb ideje nehéz­ségeket okozó, a szervezeti élet gyor­sabb ütemű fejlesztését akádályoző problémák felett. Rámutatott az évek óta ismétlődő nehézségekre, amelyek nagymértékben gátolják a tagság el­képzelésének megvalósítását, az eddi­ginél jobb eredmények elérését. Több ízben hangsúlyozta, hogy a szövetség alapvető feladata teljesítése mellett Igyekszik hozzájárulni a bel­kereskedelmi áruellátás szerkezetének Javításához, a jogos lakossági Igé­nyek nagyobb mértékű kielégítéséhez. Sajnos, az ezzel kapcsolatos elképze­lések megvalósítását gyakran nehezí­tik vagy lehetetlenné teszik a kedve­zőtlen vízgazdálkodási körülmények, valamint a horgászati és halászati kel'ékek. Illetve segédeszközök hiá­nyával összefüggő problémák. A civi­lizációs ártalmak következtében ke­letkezett károk enyhítése egvre na­gyobb anyagi befektetést Igényel. A szövetség tagjainak tudatosítaniuk kell, hogy a kedvezőtlen körülmé­nyek között csakis tervszerű és kö­vetkezetes haltenyésztési munkával lehetséges sikeresen gazdálkodni. Az SZHSZ KB titkára, örömmel szá­nolt be arról, hogy a szövetség tagjai teljesftették a IV. kongresszuson ki­tűzött meghatározó fontosságú felada­tokat. A taglétszám bővítése mellett nagy figyelmet szenteltek a horgászok szakmai képzettsége tokozásának. A Nemzeti Frontba tömörülő szerveze­tek képvise'nivel jelentős mértékben sikerült javítani az együttműködést. Ennek köszönhetően több közös ren­dezvényt, versenyt, környezettisztítási akciót szerveztek. A kutatóintézetek dolgozóival folytatott együttműködés­nek köszönhetően a korábbi időszak­nál Jóval nagyobb mértékben haszno­sítani tudták a legújabb kutatási is­mereteket és eredméuyeket. ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉS Hasznos ötletnek, jó kezdeménye­zésnek bizonyult az 1983-ban indított verseny, amely a Szlovákiai Horgá­szok Szövetsége Központi Bizottságá­nak vándorzászlójáért folyik. A meg­felelő színvonalú szervezőmunka kö­vetkeztében az a!apszervezetek tag­jainak 84 százaléka kapcsolódott be a versenybe Az elsó két évben a zsolnaiak, 1985-ben az érsekújváriak (Nové Zámky) végeztek az első he­lyen. Az utóbb) két évben a Bratisla­va IV-es városi szervezet nyerte el a vándorzászlót. Az említett verseny során a horgászok több mint kétmil­lió órát dolgoztak le társadalmi mun­kában. s ígv környezetükben lelentős mértékben hozzájárultak a Nemzeti Front választást programjának meg­valósításához. Meg kell legyezni azonban ezt ts, hogy a ho/gász alapszervezetek kép­viselői neipcsak a szenvedélyükkel valamilyen módon összefüggő tevé­évnél fiatalabb ifjú horgászok tábora. Az alapiskolásokkal való rendszeres együttműködés számos formáját alkal­mazzák. A gyermekek mindenekelőtt a szakköri tevékenység iránt érdek­lődnek, ahol lehetőségük nyílik az el­méleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlati íogósnk megtanulására Is. Ott, ahnl megfelelő szaktudású, lelkes horgász irányítja a szakköri tevékenységet, általában az eredmé­nyek sem váratnak magukra sokáig. A 15—18 év közötti fiatalokkal azonban már nem mondható kielégí­HALCjAZDALKODAS. HAbTENYÉSZTÉS Á Szlovákiai Horgászok Szövetségé­nek tagjai közel 25 ezer hektár nagy­ságú vízfelületen gazdálkodnak, s ez a vízterület 90 százalékának felel meg. Szlovákia vízhálózatának jelen­tős része a Duna vízgyűjtő területé­hez tartozik. Folyóink a korábbi idő­szakban Európa halfajokban leggaz­­dagabbjal közé tartoztak. A különbö­ző hatások (mederrendezés, ha)őzás, kavicsbányászat, vízszennyezés) kö­vetkeztében a XIX. század végétől 1951-ig hat halfaj tűnt el teljesen vfzgylljtő területünkről — négy a Du­nából. kettő ivedig a Poprád és a Du­najec folyóból. Századunk közepétől viszonylag eredményesen szaporodnak az új halfajok, főleg a növényevők. A legújabb statisztikai adatokat fi­gyelembe véve a halfajok 66 százalé­ka él viszonylag megfelelő körülmé­nyek között, nagyobb veszteség. Illet­ve komolyabb betegség tünetei nél­kül. Az állomány 17 százaléka veszé­lyeztetett. A ritkán előforduló halfa­jok kategóriájába 12 százalék sorol­ható. A folyóvizekben hozzávetőlege­sen 16 ezer 400 tonna biomassza ta­lálható, ám ennek csak egy része hasznosítható horgászati, illetve ha­lászati szempontból. A folyók mint­egy 8 kilométeres szakaszon a szeny­­nyezettség vagy pedig a mederrende­zés miatt nem teszik lehetővé a hor­gászatot. A párt- és állami szervek küldöttségét Július Varga (középütt), az mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere vezette SZSZK tőnek az együttműködés. Ezért a kö­vetkező Időszakban a szövetségi mun­ka fontos részét képezi a szakközép­iskolások, illetve a szakmunkástanu­lók megnyerése. Ennek érdekében a fiatalok számára vonzó szakköri tevé­kenységi formák bevezetését tervezik. A szövetség vezetősége a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet szeretne fordítani a fiatalok nevelését vállaló tagok továbbképzésére, támogatására. Elmfiszakiasodott világunkban egy­re többen keresnek felüdülést a fo­lyók, tavak partján. így viszonylag gyorsan bővül a horgászok tábora. Nemcsak a hétvégi pecázás, hanem a sporthorgászat is egyre vonzóbb. Saj­nos azonban a horgászati kellékek és segédeszközök hiánya nagymértékben hátráltatja a sporthorgászat fejleszté­sét. A legújabb adatok szerint Szlo­vákiában a két horgászati kategóriá­ban összesen 916 hivatalosan nyilván­tartott sporthőrgász van. Számukra különböző szintű versenyeket szervez­nek. ahol összemérhetik szaktudásu­kat. ügyességüket. A legjobb verseny­zők a nemzetközi viadalokon képvi­selik hazánkat. A kongresszusi beszámoló részlete­sen elemezte a horgászati kellékek és segédeszközök hiánya következtében kialaknlt Jelenlegi helyzetet. Az SZHSZ KB titkára bírálta a szakiizle­­tek nem megfelelő kínálatát, s vázol­ta, hogy miként lehetne orvusolni в A főbeszámolút Ondrej Buda], az SZHSZ KB titkára ismertette A főbeszámoló egy megdöbbentő adatot is tartalmazott: vízszennyező­dés következtében évente átlagosan 25 millió korona értékű anyagi kár keletkezik a halállományban. S akkor még nem számítottuk a víztározók szintcsökkenése következtében előfor­duló halpusztulásokat vagy a vízerő­művek turbináiban elpusztuló halállo­mányt... A jelenlegi kedvezőtlen feltételek között a jövő szempontjából döntő fontosságú a halnevelés, a halasítás. Ha az utánunk jövő nemzedéknek is biztosítani akarjuk a sikeres horgá­szathoz nélkülözhetetlen halállományt minden erőnkkel az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítésére kell összponto­sítanunk — emelte ki a szövetség központi bizottságának titkára. Bár a jelenlegi helyzet a szomszédos orszá­gok viszonylatában számunkra még kedvező, nem szabad, hogy ez félre­vezessen bennünket. Következetesen meg kell valósítani halnevelési elkép­zeléseinket, s a sikeres gazdálkodás­hoz megfelelő műszaki-anyagi hátte­ret szükséges biztosítani — hangsú­lyozta a főbeszámolőt előadó titkár. Mivel a természetes vizek területe folyamatosan csökken, s a vízminőség is romlik, az ezzel kapcsolatos mun­kálatok emésztik fel a legtöbb pénzt. А IV. kongresszustól napjainkig több mint 57 millió koronát fordított a szö­vetség a vízminőség javítását szol­gáló különböző tevékenység finanszí­rozására. Csak így lehetett biztosítani a halállomány fejlődését, a horgá­szathoz nélkülözhetetlen zsákmányt. Az elmúlt fél évtizedben a horgászok hozzávetőlegesen 9 millió 587 ezer halat fogtak ki, s az összsúly meg­haladja a 7 ezer 200 tonnát. Egy hor­gász évente átlagosan 25—29 kilo­gramm mennyiségű halat zsákmányolt a hivatalos adatok alapján. A viszonylag kedvezőtlen feltételek között bizony nem volt egyszerű az ilyen eredmény elérése. A jövőben főleg az értékesebb halfajok nagyobb mértékű szaporításával számolnak a horgászok, hogy tartani tudják a ma­gas színvonalat. Az eddigi halnevelő központok mellé újabbak létesítését tervezik, főleg azokon a területeken, ahol problémát okoz a megfelelő szerkezetű halállomány biztosítása. Továbbra ts alkalmazni fogják az egyes halfajok szerinti szakosodás módszerét, hogy a legújabb kutatási eredményeket hasznosítani lehessen a tenyésztőmunka során. Az ágazat tudományos kutatóbázi­sának képviselőivel el szeretnék mé­lyíteni az együttműködést, hogy a gyakorlatban a lehető legrövidebb Idő alatt alkalmazni tudják az új techno­lógiai eljárásokat. A halállomány fo­lyamatos megfigyelésére, az egészségi állapot rendszeres ellenőrzésére a jö­vőben még nagyobb gondot kell for­dítani, hogy megelőzzék a tömeges A küldöttek (A szerző felvételei) megbetegedéseket, s elejét vegyék á fertőzésnek. Ezprt az állategészség­­ügyi szakemberek tanácsait, figyel­meztetéseit minden esetben figyelem­be kell venni a tenyésztőmunka folya­mán. A VITA A tanácskozás vitájában a felszóla­lók többsége hozzászólásában érintet­te a környezet- és vízszennyezés kér­déskörét. Többen felemelték szavukat a mezőgazdasági és ipari üzemek egy­re nagyobb mértékű környezetszeny­­nyezése ellen. Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztere is szót kért. Felszólalásában méltatta a horgászok jelentős fontos­ságú népgazdasági munkáját, majd pe­dig a mezőgazdasági üzemek által okozott vízszennyeződések okairól be­szélt. Hangsúlyozta, hogy bár nem le­het általánosítani, az biztos: az eddi­ginél jóval felelősségteljesebb hozzá­állás szükséges, ha meg akarjuk őriz­ni természeti kincseinket. Kiemelte, hogy az ágazat vezetősége több olyan Intézkedést foganatosított az utóbbi Időszakban, amely a kőrnyezptvéde­­lem fokozását szorgalmazza. Ennek köszönhetően például 270 kg-ről 230 kilogrammra csökkent az egy hektár­ra jutP átlagos vegyszerfogyasztás. Ezenkívül szólt még a haltenyésztés fejlesztésének népgazdasági szerepé­ről, a belkereskedelmi áruhálőzat hal­hússal való folyamatos ellátásának szükségszerűségéről. A Nyugat-szlovákiai kerület kép­viselői a vizszennuyezndéseket okozó üzemekkel szentben alkalmazható fe­­lelősségrevonás tisztázatlan kérdéseit taglalták. Hangsúlyozták, hogy a je­lenleg alkalmazható hosszadalmas bü­rokratikus módszer a szennyezést okozóknak felel meg, illetve kedvez. Számos felszólaló foglalkozott a belső szervezeti élet időszerű kérdéseivel. Javaslatok hangzottak el azzal kap­csolatban, hogy a vétséget elkövető horgászt ne saját alapszervezete, ha­nem a kárt szenvedett szervezet kép­viselői állítsák fegyelmi bizottság elé. Többen kifogásplták azt, hogy az atapszervezetek tagjai gyakran minő­síthetetlenül viselkednek egymással szemben, s a nagyobb zsákmány ér­dekében különböző szabályellenes módszerek használatához folyamod­nak, s így rossz fényt vetnek a szö­vetségre. Azokat a horgászokat, akik figyelmeztetés ellenére több alkalom­mal megsértik az előírásokat vagy a horgászetika szabályait, ki kell zárni a szövetségből. Olyan vélemény is elhangzott, amely szerint a taglét­szám növelése helyett inkább a jobb minőségre kellene törekedni. A Kelet­szlovákiai kerület képviselői hangsú­lyozták a halőrök társadalmi szerepét. Olyan feltételeket kell teremteni fel­adataik teljesítéséhez, hogy teljes mértékben eleget tudjanak tenni kö­telezettségüknek — hangzott el több felszólaló szájából. A vitazáró összefoglalót követően megválasztották a szövetség új veze­tőségét s az ellenőrző bizottság tag­jait. A képviselők a következő öt év­re ismét Ondrej Budajt választották a Szlovákiai Horgászok Szövetsége Központi Bizottságának titkárává. Az SZHSZ KB elnöke ismét Vlastimil Pet­rek mérnök lett. A tapasztalt vezetők megköszönve a kongresszusi küldöt­tek bizalmát ismertették az e'követ­­kező időszak meghatározó fontosságú feladatait. Hangsúlyozták, hogy a szervezeti életben az eddiginél Jóval nagyobb felelősség hárul az alapszer­vezetekre. amelyekben biztosítani kell a Jövedelmező gazdálkodás feltételeit BÁRDOS GYULA ÖSSZEGEZÉS £$ ÖTMUTATAS

Next

/
Thumbnails
Contents