Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-15 / 28. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. júlins IS Az ifjúság segítsége a nyári munkacsúcs idején ■ MUNKAERŐ-KERESLET ÉS -KÍNÄLAT A MEZÖGAZDASÄGI FÖIDÉNY* BEN ■ közvetítő: a szisz szkb ■ hol a gondok gyökere? ■ UNALOMŰZŐ — SZABADIDŐBEN A nyári idény beálltával megszaporodtak a gondok a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszeripar feldolgozó és tartósító üzemeiben. Az egyre halmodozó munka elvégzésére a legkörültekintőbb és legkövetkezetesebb szervezés ellenére is kevésnek bizonyul az állandó foglalkoztatottak létszáma. Szerencsére a nyári munkacsúcs egybeesik a tanulóifjúság szünidejével, s ez a tény jelentős mértékben enyhíti az üzemi pártbizottságok és az üzemek vezetőségeinek munkaszervezési gondjait. Jelen pillanatban már közép- és főiskolás diákok, egyetemisták ezrei segédkeznek országszerte a gabonabetakarításban és a gyümöicsszüretnél, a zöldség és a gyümölcs feldolgozásában és tartósításában, sőt építkezéseken és egyéb iparágakban is. Az ifjúság nyári közhasznú munkáját a Szocialista Ifjúsági Szövetség gondos előkészítő és szervező tevékenysége előzte meg. A tanulóifjúság nyári aktivitásának szervezésével és összefüggéseivel kapcsolatos kérdéseinkre Jaroslav Šumivý, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága brigádszervező stábjának elnöke válaszolt. ■ Hogyan oszlanak meg a közhasznú munkában részt vevő Ifjúsági brigádok a mezőgazdasági őstermelés, valamint az élelmiszeripar egyes területei között? — A tanulóifjúság segítségét főként azokon a munkaszakaszokon veszik igénybe, ahol a munka elvégzése nem feltételez különösebb szakértelmet, fizikailag sem megterhelő, ennélfogva olcsóbb is. Egyébként a nyári építőtáborokba besorolt 56 ezer 340 fiatal 1206 munkahelyen oszlik meg a nyár folyamán. Mintegy 11 ezer középiskolás és főiskolai hallgató dolgozik majd közvetlenül a mezőgazdasági őstermelésben, körülbelül 9000 főre szóló Igényt nyújtottak be a gyümölcskertészetek; ugyancsak nagyszámú munkaerőt, mintegy 8500 főt kértek a Szesz- és Konzervgyárak Termelési-Gazdasági Egység üzemet, 2750-et pedig a cukorgyárak. Közel tízezer diák dolgozik majd a Szlovák Szocialista Köztársaságból' csehországi konzervgyárakban. A Slovosivo kukoricatermesztési programjába 4200 diák kapcsolódik be, főként a kukorica címerezésével, amit az üzemeknek nem lenne kifizetődő saját dolgozóikkal végeztetni. ■ A nyári aktivitásban érdekelt diákokat illetően, ezres számrendrnl lévén szó, s tekintve, hogy az őket fogadó üzemek száma sem csekély, amelyek az ország különböző részeiről jelentkeztek munkaerőigényükkel, ez bizonyára alapos szervezőmunkát kívánt a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságától, különösen a brigádszervező stábtól. — Valóban, az első brigádoknak a termelő üzemekbe való érkezését féléves előkészítő tevékenység előzte meg. A Járási mezőgazdasági igazgatóságoktól már januárban kértük a szövetkezetek és üzemek igényléseit. Miután ezek rendelkezésünkre álltak. Javaslatokat adtunk az egyes iskolák és egyetemek SZlSZ-alapszervezetelnek a nyárt építőtábor megszervezésének helyét Illetően. Ennek alapján történtek április 31-ig az üzemek és iskolák közötti szerződéskötések. A szervezőmunkát nehezítette egyes földműves-szövetkezetek felelőtlen hozzáállása, miszerint elmulasztották elküldeni a nyári kisegítő munkaerőre szóló megrendelésüket. Az utolsó pillanatban aztán kapkodva hevenyészve kérik közvetlenül az Iskolák segítségét. Olyan eset is előfordul, hogy a megegyezés alapján érkező fiatalokat a szövetkezet visszautasítja azzal, hogy jégverés vagy egyéb természeti csapás miatt kevés lett a termés, esetleg még nem vagy már nem aktuális a munka. Az Ilyen fogadtatás, azonkívül, hogy kedvét szegi a fiataloknak, a szervezőknek Is újabb gondokat okoz, mert az elutasított brlgádosokat valahol el kell helyezni. ■ Az előzőleg megkötött szerződés mire kötelezi egymás iránt a szerződő feleket? — Kezdjük azzal, hogy sajnos az üzemek és a SZISZ részéről egyaránt akadnak illetékesek, akik még mindig nem tulajdonítanak elég komolyságot a szerződéskötésnek. Nem tudatosítják, hogy Itt sok esetben járások, sőt egymástól távol eső kerületek közti ügyekről van sző. Elvégre nem küldhetünk például a fővárosból néhány száz diákot a Kelet-szlovákiai kerület valamelyik csücskébe a fogadásukhoz szükséges feltételek garanciája nélkül. A szerződés egyébként a munkaadó szervezetet kötelezi az abban megjelölt munka- és bérszabás, szállás és kedvezményes étkezési lehetőség biztosítására, az útiköltség megtérítésére, valamint szükség esetén egészségügyi ellátás biztosítására, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az ifjúsági brigádok vezetői pedig szavatolják, hogy a csoport tagjai az építőtábor kezdetében és befejezésében történt megállapodást betartják, respektálják az üzem, Illetve szövetkezet rendtartását, betartják a munkaidőt, a munkát becsületesen elvégzik és fegyelmezett magatartást tanúsítanak. A csoportok vezetői, akik rendszerint diákönkormányzat tagjai, kötelesek együttműködni a munkáltató szervezet vezetőségével, részt venni a munkát értékelő gyűléseken, valamint minden vonatkozásban tájékoztatni a csoport tagjait. ■ Egyáltalán, a szerződésen tűi mit várhatnak el joggal egymástól az üzemek vezetöi dnlaozói és az idénymunkát végző fiatalok? — Az üzemek és szövetkezetek vezetői, gondolom, emberileg sem várnak el többet az ifjúsági brigádoktól, mint amit a szerződés magában foglal; a rendes munkát és a fegyelmezett magatartást. A munkát Irányító felnőtt szakemberektől viszont jó néven vennénk egy aprócska többletet, hogy tudniillik ne csak a munkaerőt lássák az érkező fiatalokban, vegyék figyelembe, hogy bem kész, teljes felelősséggel bíró felnőttekkel van dolguk, hanem tapasztalatlan, még csak formálódó, a gyakorlatban tájékozódó, abban a fejlődési stádiumban lévő fiatalokról van sző, amelyben az érzelmek és indulatok a legnehezebben fékezhetők., A tapasztalat azt mutatja, hogy az ifjúsági brigádokkal közvetlen kapcsolatban lévő művezetők, ágazatvezetők eseleges fölényes, lekezelő vagy cinikus magatartása nemkívánatos reakciót válthat ki a fiatalokban. Persze ezt a legkevésbé sem a féktelen, agresszív és lusta egyének igazolásaképpen jegyeztem meg. Mert természetesen Ilyenek Is akadnak szépszámmal, akiket a szüleik bőven ellátnak zsebpénzzel, keresetre tehát nincs szükségük, viszont kalandvágyból, vagy az építőtáborban való részvétel alapján szerezhető előnyök vonzásában mégis csatlakoznak azokhoz, akik a nyári idénymunka népgazdasági jelentőségét komolyan veszik. Vannak ellenben olyan munkahelyek Is, ahol még az ilyen céltévesztett kamasz kalandorokat is sikerül megszelídíteni és munkára bírni. Ahol szinte odacsalogatják a segíteni szándékozó fiatalokat: műsorokat, kirándulásokat szerveznek számukra, készségesek, barátságosak és türelmesek Irántuk. Tudatában vannak, hogy a tanulóifjúság jelentős része éppen a nyári építőtábor alkalmával találkozik először fizikai munkával, a gyakorlattal; és az őket ért első hatások, az Itt szerzett tapasztalatok meghatározó jelentőségűek lehetnek a munkához valő majdani hozzáállásukban, a társadalomba történő beilleszkedésükben ■ Mivel járul hozzá a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a fiatalok ösztönzéséhez, munkakedvük növeléséhez a nyári aktivitás során? — Köztudott, hogy a versengés önmagéban véve Is nagy ösztönző erő a fiatalok számára, de a győztes kollektívák számára kitűzött pénz- és tárgyi jutalom még Inkább növeli a vállalkozó kedvet. Továbbra is támogatjuk tehát a közhasznú munkát végző fiatalok hagyományos versenyét, az Ifjúsági stafétát, valamint a tartósítóiparban kisegítő brigádok három éve rendszerint sorra kerülő vetélkedőjét. Azonkívül közkedvelt együttesek, műkedvelő csoportok a fiatalok érdeklődésének megfelelő műsorokkal vándorelőadások formájában meglátogatják majd a művelődési táborok központjait, ezzel is vonzóbbá és élményszerűbbé téve a fiatalok szervezett nyári tevékenységét. Szám szerint Szlovákia 43 városában mintegy száz Ilyen előadás zajlik majd. GYEPES ARANKA (Fotó: Kalita Gábor) Szabadtéri színházunk lesz! {Mint azt már a címe is elárulja, ezúttal — rendhagyó módon — kifejezetten kulturális jellegű Írásnak szoritottunk helyet lapunk belpolitikai eseményekkel foglalkozó rovatában. Az ok, amiért tettük: egy hét időnyerés. Nyomdatechnikai okoknál fogva ugyanis pontosan ennyi hz az idő, amenn yivei „frissebbek“ lehetnek e rovatunk anyagai a többjénél, s ezt az egy hét időnyerést most fontosabbnak éreztük a lapszerkesztés egyébként általános érvényű szabályainál — a szerk. megJ.J „A csehszlovákiai magyarságnak van egy kulturális szövetsége, egy könyvkiadója, egy napilapja, egy irodalmi folyóirata, egy színháza...“ — írja egy alig pár napja keltezett röpíratban Gálán Géza, s nem véletlen, hogy a színházat említi utoljára. Az „egykeség“ okainak firtatása után ugyanis így folytatja: „A zsellzi (Želiezovce) szabadtéri színpadra felépített ház sugallta a gondolatot: ez színház is lehetne! Attól teljesen függetlenül, hogy állandó cseh vagy szlovák szabadtéri színház sincs az országban — de attól ts, hogy határainktól délre viszont annál több van belőlük.. A továbbiakban ugyanő így fogalmazza meg az elképzelés lényegét: „A szabadtéri színház nyári játék, nyílt fórum és vásár. Az alkotó, a teremtő, a termelő ember és a közönség találkozója. Jöjjön el mindenki, aki szívesen bemutatja és felkínálja saját alkotásait vagy munkájádak legkülönfélébb termékeit, s akinek tevékenysége, teremtményeinek értékesítése eddig kívül rekedt a szervezett kereteken és formákon.“ Ennyiből már tényszerűen Is összegezhetünk: valóban nem volt eddig Ilyesmink, s hiányát addig nem is éreztük, nem is érezhettük, amíg valahol — legalább a fenti módon — meg nem fogalmazódott. Ekkor viszont rögvest rá kellett döbbennünk, mennyivel több lehetőséget kínál egy ilyen fórum, mint az eddigiek: a helyi művelődési házak rendezvényei száz-százötven főnyi közönség előtt, képzőművészeti kiállítások, amelyeket a helyi alapiskola néhány osztályán kívül nem nézett meg más, amatőr együttesek fellépései, amelyek egyedüli visszhangja a helyt Csemadokkróntka pársoros bejegyzésére redukálódott. Ez viszont egész más lehet, s reméljük, lesz Is. Országos népművészeti fesztiválunk hagyományos helyszíne egyébként valóban kitünően alkalmas a szabadtéri rendezvényekre — főleg azóta, hogy tavaly felépült rajta az a bizonyos ház. amelyet Csenky Dezső tervezett. Az épület több célra Is kihasználható: szállást biztosíthat egy nyári társulat vagy a távolabbról érkezett vendégegyüttesek számára, egyes darabok — mint például a premiernek szánt Őri muri — esetében pedig ideális díszletként szolgálhat. Most pedig tekintsük át, ml is várja tudajdonképpen az újonnan alakult szabadtéri színházunk bemutatkozó előadás-sorozatának remélhetően szép számú közönségét, július utolsó hétvégéjén. Az ünnepélyes megnyitó pénteken, 19 órai kezdettel lesz, utána kerül sor az Orl muri bemutató előadására. Néhány név a szereposztásból: Gálán Géza, Medgyesi Mária fászai-dfjas. Boráros Imre, Varga Tibor jeles műkedvelő színészünk, Pelsűczy László, Keres Emil Kossuth díjas, kiváló művész... Az előadás után beszélgetés lesz a bemutató közreműködőivel, melyre műsorvezetőként Feledy Péter, a Magyar Televízió kitűnő riportere jelezte érkezését, majd táncház zárja a napot, amelyhez a muzsikát a budapesti jánossy együttes szolgáltatja. Kobzos Kiss Tamás közreműködésével. A szombat legnagyobb része a délben kezdődő Szabad fórum és vásár jegyében telik majd, ahol — mint már utaltunk rá — bárki bemutathatja és felkínálhatja szellemi és tárgyi termékeit, legven bár fafaragó, amatőr festő, fazekas, kistermelő, szakács vagy Zenész. Este nyolckor kerül sor az Őri muri első ismétlésére, majd Zoránnal beszélgethetnek el a résztvevők. Az utolsó, várhatóan már a hajnalba nyúló program a Zene, tánc, video címet viseli, s ebben fellép majd a tehetséges érsekújvári (Nové Zámky) Roll-R rockegyüttes is. Az esti műsorok szóvivője ugyancsak Magyarországról érkezik, Siklósi Beatrix személyében. Ilyen zsúfolt nap után .mindenképpen indokoltnak tűnik a vasárnapi szabad délelőtt; a program csak délután kettőkor kezdődik, szintén Szabad fórummal és vásárral. Tizenhét órakor ismét leles vendéggel találkozhat a közönség: Presser Gábor lesz a zselizi szabadtéri színpad vendége, s feltehetően még más magyarországi zenészek is eljönnek; a cikk írásának Időpontjáig egyelőre csak Presser személye vehető biztosra. S végül: este nyolc órai kezdettel az Orl muri második repríze zárja majd ezt a remélhetőleg hagyományalapoző, háromnapos eseménysorozatot. Végezetül Ismertetünk néhány, a szervezéssel kapcsolatos dolgot, a Zselizre utazni kívánók tájékoztatására. A rendezvényre már kaphatók jegyek, mégpedig a Csemadok valamennyi járási bizottságán, illetve a Csemadok KB bratislavai székházában, munkanapokon és munkaidőben. A rendezvény helyszínén a zsellzl szabadtéri színpadon viszont állandóan, tehát szombaton és vasárnap, valamint a késő esti órákban Is folyik a jegyárusítás, sőt telefonon Is lehet jegyet rendelni, a 27 80-os számon. (Ez egyébként a Csemadok járási bizottságainál, Illetve a KB-n is lehetséges; az utóbbi telefonszáma 535-17 és 533-94.) A jegyár egységesen 40 korona, de ez csupán az egyéni vásárlásra vonatkozik: két személy (házaspárok stb.) 70 koronát fizet, négyen —• például egy személygépkocsi „legénysége“ — százharmincat A legnagyobb kedvezményben azok részesülnek, akik — például autóbusszal szervezett utazás esetén — tízes csoportokban vásárolnak vagy rendelnek jegyeket; egy Ilyen tizes „csomag“ ára 300 korona. A szervezők gondoltak arra Is. hogy minél több embernek tudjanak szállást biztosítani. A városka szállodájában és az autőkempingben egyaránt tartanak fenn helyeket az érkezőknek, de sok magánszemély Is jelentkezett a Csemadok helyi szervezeténél, hogy hajlandó szállást nyújtani két éjszakára otthonában. Az országos népművészeti fesztiválról ismert Zseliz tehát egy újabb szempontból is a hazai magyar kultúra egyik centrumává válhat. Bízzunk abban, hogy Gálán Géza és lelkes társai kezdeményezését siker koronázza, s hogy új hagyomány, új mozgalom alapkövét sikerül lerakniuk. Mindenesetre gazdag program vár|a az érdeklődőket július utolsó három napján: érdemes lesz elmenni! VASS GYULA KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK A szövetségi kormány 1988. június huszonharmadikal ülésén egyetértését fejezte ki állami vállalatok július elsejével történő alapításával kapcsolatban. A szövetségi, valamint a cseh és a szlovák kormány által irányított 412 szervezet került július elsejével állami vállalati státusba. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörében a következő állami vállalatok alakultak: Állami gazdasagok — Bratlslava-vldékl Járás: Malacky és Stupava; — Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás: Dunatőkás (Dunajský Klatov), Gabéfkovo és Gomba (Hubice); - Érsekújvári (Nové Zámky) Járás: Mikuláš és Štúrovo; — balánta! (Galante) Járás: Galánta, Királyrév (Králov Brod) és Tornéc (Trnovec nad Váhom); — Komáromi (Komárno) Járás: Bajcs (Bajé), Gyulamajor (fiulov Dvor), Karva (Kravany nad Dnnajom) és Komárom; — Lévai (Levice) járás: Zseliz (Želiezovce) és Ipolyság (Šahy); — Senlcal járás: Plavecké Podhradie, ŠaštínStráže és Veiké Leváre; — Topoléanyl járás: Bánovce n. Bebravou és Partizánske; — Trenčín! Járás: Horná Súéa és Nové Mesto nad Váhom; — Trnaval járás: Hlohovec; — Banská Bystrlca-l járás: Predajná és Závadka nad Hronom; — Čadcal járás: Čadca; — Dolný Kubfn-l Járás: Námestovo; — Liptovský Mlkuláš-i )érás- Liptovský Mikuláš; — Losonci ((Lučenec) járás: Lovino-balia és Fülek (Ftlakovo); — Martini járás: Martin; — Nagykürtösi (Velký Krtíš) járás: Nagykürtös; м Považská Bystrica-1 járás: Lieskov; í— Prievidzat Járás: Handlová. Nitrianske Pravno, Nitrianske Rudno, és Zemianske Kostofany; — Žiar nad Hronom-1 Járás: Banská Štiavnica, Kremnica, Nová Baüa és Žiar nad Hronom; — Žllinai járás: Rajec; — Humennél járás: Stakéin, Uhla és Ulié; — Kassa (Koišce)-vidéki járás: Kassa és Szepsi (Moldava nad Badvou); — Poprádi járás: Spišská Belá; — Prešovl Járás: Lipany; — Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járás: Šafárikovo; — Rozsnyói (Rožňava) járás: Rozsnyó és Jolsva (Jelšava); — Spišská Nová Ves-1 járás: Levoča — Svldnlkl Járás: Stropkov és Svidník; — Tőketerebesi (Trebišov) Járás: Ki rályheimec (Kráľovský Chlmec) Töketerebes és Velaty. Állami vállalatok — bratislavai MILEX Vállalat, — zvoleni Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat, — kassai Kelet-szlovákiai Tejipari Vállalat, — Bratislavai Tejipari Kutató-fejlesztő Vállalat, — Trnaval Állami Cukoripari Vállalat, — Bratislavai Édesipari Vállalat, — Tőketerebesi Élelmiszer-ipari Kombinát, — Trnavai Baromfifeldolgozó Vállalat, — Zvoleni Baromfifeldolgozó Vállalat, — Kassai Baromfifeldolgozó Vállalat, — Bratislava! Baromfitenyésztő Állami Gazdaság, — Prešovi Baromfitenyésztő Állami Gazdaság, — Bratislavai Baromfitenyésztési Kutató-termelő Állami Vállalat, — Stupaval Allamt Halászat, — bratislavai Palma Vállalat. — Bratislavai Borászati Vállalat, — Bratislavai Szőlészeti és Borászati Komplex Intézet, — Bratislavai Csehszlovák Dohányipari Vállalat, — Bratislavai Mezőgazdasági Építővállalat, — Zvoleni Mezőgazdasági Építővállalat, — Dunaszerdahelyl Mezőgazdasági Építővállalat, — Prešovi Mezőgazdasági Épftővállalat, — a mezőgazdasági építővállalatok Bratislavai Mérnöki-műszaki Szervezete, — Nyitrai (Nitra) Hidromeíioráciőz Vállalat, — Bratislavai Mezőgazdasági Tervezővállalat, — Bratislavai Élelmiszer-ipari Tervezővállalat, — Bratislava! Tőzegkitermelő Vállalat. A további vállalatokat három szakaszban alakítják át állami vállalatokká: a Jövő év január elsejével, április elsejével és iűltus elsejével. (blm) \
