Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

Két hét alatt három kiállítás

a magántermelők kertjeiből Is bekerült néhány termény. A kiállítás nagy sikerét bizonyára annak köszönhette, hogy a gusztusosán elrendezett termények nevét is feltüntették, amielső Ízben megrendezett. Ingyenesen megtekinthető bemutatón a diákokon kívül több zoboraljal kistermelő is megfordult. A legnagyobb érdeklődést a szőlő és borfajták széя Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola a közelmúltban két kertészeti témájú kiállításnak is otthont adott. A szeptember 22-én a főiskola S pavilonjában megnyílt „Trópusok színes szépsége“ elnevezésű kiállítás az Ojvilág és a Távol- Kelet orchldeacsodált mutatta be. Több mint száz orchideafaj pazar, formagazdag, olykor már szinte valótlannak tetsző gyönyörű virágait tekintették meg a látogatók. A kiállítás szervezője a Szlovákiai Természet és Tájvédelmi Szövetség nyitrai szervezete és a főiskola botanikus kertte mellett alig egy éve alapított Orchidea Klub volt. A több mint egy hétig nyitva tartő kiállításon a kosborfélék közé tartozó trópusi orchideákon kívül más ritka egzotikus növényeket, például az egyenlítő vidéki dzsungelek hatalmas páfrányait, fákon élő eplftta broméliáit Is bemutatta. Egy külön floráriumban (vtrágszekrényben) húsevő növények kollekcióját tekinthették meg az érdeklődők. A helyszínen az orchideák szobai termesztésére alkalmas virágszekrények több típusa megrendelhető volt. Ezeket egy verebélyi (Vráble) ipari szövet-* kezet gyártja.

A Mladosf diákotthon egyik földszinti helyiségében, a kertészeti tanszék harmad- és negyedéves diákjainak kezdeményezésére, szeptember 29-től október 2-ig került sor a kertészeti termények és termékek kiállítására, A kiállított gyüJ mölcsöket, zöldségféléket, kész és félkész élelmiszer-ipari termékeket a diákok elsősorban Nyugat-Szlovákia egységes földműves-szövetkezeteiből, állami gazdaságaiból szerezték be, de

udvarán október 3-től 9-Ig a már három éve működő Bonsal Klub szervezett kiállítást. A sokszor vlrágcserépnek Is kicsi edényekben évtizedes díszfák, cserjék bizonyították, hogy az amatőr „botanikusok“, kertészek sikerrel sajátították el ezt az ősi japán művészetet. Elsősorban a mezőgazdasági főiskola botanikus kertjének dolgozói. a dr. Dokúpil Tibor által vezetett munkacsoport attraktív miniatűr fácskál arattak nagy sikert, jogos volt tehát a btzalom, amikor őt választották a klub vezetőjévé. A kiállítás komoly együttműködésről tanúskodott. Az állandó tapasztalatcserére bizony szükség Is van, hiszen könnyen hozzáférhető, megfelelő hazai szakirodalommal nem rendelkezünk. A korábbi bonszai-kiállltásokat a prágai japán nagykövetségről kikölcsönzött vldeófelvételek tették még érdekesebbé, ám most ez valahogy elmaradt. Az érdeklődőket azonban egy nagyszerű, diavetítéssel Illusztrált előadással kárpótolták, amelyet egy Svájcban élő szaktekintély tartott. A kiállítás ldele alatt bonszainevelésre alkalmas növények és hozzávaló hazai. Illetve eredeti kínai edények Is megvásárolhatók voltak.

Az évkezdés tehát valóban sikeresnek bizonyult. Az év végéig még több érdekes kiállítást terveznek. Közülük kiemelném a mezőgazdasági múzeum decemberi karácsonyfadísz kiállítást, mely n hagyományos népi díszítőművészet egvlk elfelejtett ágát mutatfa meg. A' Nyitra-parti diákotthonban, tavasszal még egv kaktuszkiállításra Is sor kerül.

Fehér Sándor

Az almamoly (Laspeyresia pomonella)

kártevők

lnte az egész világon elterjedt. Hazai viszonyaink között túlzás nélkül sorolhatjuk a legveszedelmesebb kártevők közé. Szárnyainak fesztávolsága 15—20

mm. Az elülső szárnyakon szürke-barna harántcsíkok vannak, csúcsukon pedig bronzszfnű folt található. A barnásszürke hátulsó szárnypár rajzolata világosabb. „

Kedvelt tápnövénye az alma, de károsít a dión, körtén, kajszin, mandulán, naspolyán, birsen, gesztenyén is. Lárvája telel át, amely fák repedéseiben, a kéreg alatt, kivételesen a talajban húzódik meg. Tavasszal báboződlk be. A lepkék rajzása április utolsó, május első napjaiban kezdődik, de a csúcsot

csak május utolsó harmadában érik el. A vegyszeres védekezés Szlovákia déli részén 6—7 nappal ezután kezdődhet. A megtermékenyített nőstények petéiket egyenként — elsősorban a termésre, kevésbé a hajtásokra és levelekre — rakják. A lerakott peték száma egyedenként elérehetl a 70—90 darabot. A lárvák kelése 10—12 nap múlva kezdődik. A kocsány vagy a csésze mellett rövid időn belül befurakodnak a gyümölcsbe. Kedvelik azokat a helyeket is, ahol a gyümölcsök egymással vagy a levelekkel érintkeznek. Járataik szabálytalanul húzódnak, de végül mindig a magház felé irányulnak. Egy lárva máz. négy gyümölcsöt is elpusztít. Fejlődésük

3—4 hétig tart. Június végén, Július elején bábozódnak be azok a lárvák, melyekből a lepkék július végén vagy augusztus folyamán rajzanak. Ennek

a generációnak a nőstényei szintén csaknem kizárólag a termésre rakják le petéiket. A lárvák előbb üreget rágnak a héj alá, itt 10—12 napot töltenek el és csak utána Indulnak meg a magház felé. A kifejlett lárvák — amikor telelőre vonulnak — elérhetik a 20 mml,

Meg kell jegyezni, hogy az északi járásainkban csak egy, délen pedig két, és nem három nemzedéke károsít. Amit a harmadik nemzedék kártételének tartanak, az a sodrőmolyoktől, vagy a második nemzedék később kirepülő egyedeltői származik. Nagyon hatásos védekezést biztosítanak az Előkap néven forgalmazott, kistermelőknek is hozzáférhető szez-feromon csapdák. A múlt év őszén befogott második nemzedék rajzása szerint az első permetezés időpontja is pontosan meghatározható. Ezt a te’evfzió, a szaklapok, a rádió is közük. Általában elmondható, hogy ez a permetezés 3—4 héttel a virágzás után esedékes. A második permetezésre 12—14 nap múlva kerülhet sor. A második nemzedék ellen először augusztus második felében az előrejelzés alapján védekezünk. Augusztus végén, szeptember elején esedékes a nem minden esetben szükséges második (illetve negyedik) permetezés. A' harmadik védekezésnél használt növényvédő szer hatékonysága eldöntheti a negyedik be* avatkozás szükségességét. A következő készítmények használhatók: Actellic 50 EC. Ambush 25 EC, Anthio 25, Cybolt 100 E, Cymbusch 10 ЕС, Decis 2,5 ЕС, Metation E 50, Ripcord 20 ЕС, Decemtion 20 EC, Znlnne ЕС, valamint a Dimllin 25 DP és а Nomolt 15 SC.

Szalai László

1

Lovaskocsi és mindenféle lószerszám

Molnárfi Miklós, Ancsa nevű kétéves lovával (A szerző felvételei)'

«brsűjfalun (Nová Stráž) és

Bi a közeli településeken taián nincs Is olyan ember, aki ne Ismerné Molnárfi Miklós lótenyésztőt. A környékbeliek gyakran megkérik őt a tavaszi vagy az őszi szántásvetés elvégzésére, s ez nem is csoda, hiszen bőven akad olyan kert vagy nadrágszíjnyl parcella, amely a mezőgazdasági gépek számára hozzáférhetetlen. Egyébként Is sűrűn zörgetnek Molnárfiék kapuján, hogyha megakadt vagy meghibásodott gépkocsit kell elvontatni. Miklós bácsi pedig mindig, mindenkinek — Ismerősnek, idegennek egyaránt — szívesen segít. Molnárfi Miklós már huszonöt éve a komáromi (Kamárno) Steiner Gábor Hajógyár gépszerelője. Azelőtt a helyi földműves-szövetkezet állattenyésztési részlegén dolgozott. Jelenleg lovakat, malacokat, baromfit tenyészt, de szívesen szerel, fúr-farag, sőt kőművesmunkát is végez. Hogy mindez hogyan fér meg egymás mellett? Erről Így beszél: — Kiskoromtól kezdve szeretem az állatokat, s az állattenyésztés az évek során nemcsak kedvteléssé, hanem szenvedéllyé vált. Egy Időben még tehenekkel is foglalkoztam. Mivel fiatalon magamra maradtam, hamar meg kellett tanulnom a saját látamon állni. Miután megnősültem, nekifogtunk a házépítésnek, és mivel csak kevéske pénzünk volt, a legtöbb munkát Igyekeztem magam elvégezni. Az összes szabadidő,merősökre bízzuk. Én azonban már másnap aggódom, vajon minden rendben van-e otthon. Hiába, én már csak ilyen vagyok! A legjobban az bánt, hogy a mai fiatalokat nem nagyon érdekli az állattenyésztés, nincs utánpótlás. Pedig azok a fiatal suhancok, akik naphoszszat a présszókban, a kocsmákban üldögélnek, hasznosabban is eltölthetnék szabadidejüket, ha valami hasonlóval foglalkoznának.

Miklós bácsi készségesen vezet el a hátsó udvarba, a lovakhoz. A tiszta istállóban az idegen láttán a két szépen gondozott 16 fel-felhorkan. A fészerben ltászálógép lovaskocsi és mindenféle lószerszám —< díszes nyereg, zabla, hám, kantár, szemellenzők, kápa, istráng, ostor... A fészerrel szemben hatalmas szénaboglya, melyet a gazda egyedül gyűjtött össze a nyár folyamán.

Miklós bácsit mindenki Ismeri és szereti a környéken, hiszen segítőkészségéről közismert. Kapu|a mindig, mindenki előtt nyitva áll. Nyaranta a közeli autókempingből Is gyakran jönnek hozzá - turisták, hogy megnézzék a lovait és 5 mindig szívesen kalauzol mindenkit udvarában, sót, ha megkérik, meg is kocsikáztatja őket.

— Sorsommal elégedett va-* gyök — mondja búcsúzóul —, s ha ú|ra kezdhetném, ismét csak ezzel foglalkoznék.

Púda Erzsébet

re vidéki rendezvényeken nem les skálája váltotta ki, de az mindig kerül sor, hiszen a kul- új, perspektivikusnak Ígérkező túrvariánsok, az új hibridek zöldségfélék Is lekötötték a köszövevényében a fajták pontos zönség figyelmét, meghatározása még a szakem- A Várhegy oldalán található bereknek Is gondot okozhat. Az Szlovák Mezőgazdasági Múzeum

met az építkezésre fordítottam, gyakran éjszaka is dolgoztam. Rákényszerültem más mesterségek elsajátítására, de ezt nem panaszként mondom, hiszen mindennek ma is gyakran hasznát veszem.

— Jelenleg két lovam, egy anyadisznóm, néhány malacom és baromftm van. A legtöbb gond a lovakkal van, de a legegy NSZK-beli úr vásárolt meg^r tőlem. Ma már azért a csikó- n nevelésre nem vállalkoznék, г Amit viszont — a szántás-veté- 1 sen kívül — szívesen vállalok, g az a decemberi Télapó-ünne- 1 pély' kocsisának szerepe. Min- g den évben én „hozom“ lovaim- r mai a feldíszített hintőn Komá- f romba a Télapót. Nagyon |ó ér- s zés örömöt szerezni a gyere- b

„Volt egy csikóm...“

nagyobb örömöm is belőlük fakad. Sajnos, a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének alapszervezete vajmi keveset segít. A takarmány magamnak keli beszereznem. A lovaknak pedig jó minőségű széna kell. ezért hát szinte az egész nyáron szénát gyűjtök. Általában a Dunaparton szoktam lévontatású régi gépemmel kaszálni. Sajnos, az a helyzet, hogy nem sokáig ... Egyre nehezebb a széna és az eleség beszerzése, az elkeserítő pedig az, hogy éppen azok nem segítenek, akik arra hivatottak lennének. Amit a lótenyésztésben a jó takarmányon kívül a legfontosabbnak tartok, az a lovakkal való bánásmód. A lovak nagyon érzékenyek. Soha sem szabad őket —még az lgáslovakat sem! — ütni-verni, bántalmazni, esetleg megfeddni, megfenyegetni. Régebben csikókat is neveltem, néhányuk versenylóistállóba került, egyet pedig 1976 ban

keknek, látni a vidám, boldog arcocskájukat, amikor lovaskocsin megérkezik a várva várt Télapó.

Feleségemmel négy gyermeket neveltünk fel. Az egyik fiam villamosmérnök, a másik hosszú Ideig zsoké volí és jelenleg Somorján (Samorínj versenylótenyésztéssel foglalkozik. Mindkét lányom tanítónő. Az állattenyésztés sajnos, csak egyiküket érdekli komolyan. Az állatok gondozásában a legtöbbet feleségem segít, no meg a legnagyobb örömömre — a nyári szünidőben egyik kisunokám, Tomika. Minden szabadidőmet az állataimnak szentelem. Időigényes és egész embert követelő munka ez. Emiatt bizony ritkán jut Időnk „csavargásra“, de azárt névnapok, születésnapok alkalmából mindig meglátogatjuk rokonainkat, ismerőseinket. Kirándulni legfeltebb, ha három napra megyünk. Ilyenkor az állatok ellátását Is-