Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
A TŐ Ä kabakosok közé tartozó töknek sokféle változata van. Hyen például a lopótök, a dísztök és a fogyasztható tökfalták. A fogyaszthatók közöl legismertebb a snárgatök, a sütőtök. a cslllagtök vagy patisszon, a cukkini és a laskatök. A tökfélék táplálkozási értéke nem különösebben nagy. Főleg az А-vitamin tartalmuk és a bennük lévő szénhidrátok teszik értékessé. A SPÄRGATÖK Külföldön kevésbé Ismert, nálunk azonban egyre nagyobb szerepe van a táplálkozásban. Rövid tenvészidejének köszönhetően, föterményként vagy másodnövényként is érvényesülhet. Palántáról vagy helyrevetésból termeszthető. Meleg- Igényes növény, így zavartalan fejlődéséhez 22—25 C-fokra van szükség. A hideget nem bírta, már a fagypont körüli hőmérsékleten tönkremegy. Vízigénye telentós. ezért öntözni kell. Ha magról szaporítfuk. április végén vagy májns eleién lehet vetni. Nagy, 80—100*100 cm es tenyészterületet igényel. (1. d. illusztrációs felvétele) A palántaneveléshez a magokat március 20. körül 10x10 cm es gyep vagy tápkockákba, illetve cserepekbe vetjük. Egy cserépbe 2—3 magot teszünk. A kiülletésre április végén kerül sor. Éjszakai fagyok ellen takarással kell védekezni. A spárgatökre jellemző, hogy bokor alakú. A termés fehér vagy világossárga szfnfl. tojásdad vagy hosszúkás. Zsenge állapotban. még éretlenül, a 20—30 cm hosszú termést kell leszedni. Általában frissen gyalulva, főzelékek vagv levesek készítésére használják, íze nagyon finom. A SÜTŐTŐK-A közkedvelt és régen Ismert zöldségnövénvek közé tartozik. Környezeti Igénye a spárgatökéhez hasonló. Hazánkban csak helybenvetéssel szaporítják. Hosszú tenyészideje van. A vetés ideje április vége. Fészkenként 5—В magot vetünk, majd az első kapáláskor 2 növényre ritkítjuk. A sütőtők kúszó szárú, termése nagy, 15—30 kilogrammos, sőt némelykor a 40 kilogrammos súlyt is elért. A sütőtök akkor a legízletesebb. amikor a dér már megcsípte. Rendszerint október elején szedik. A fagyokig be nem érett termést takarmányozásra használjuk. Tárolni fagymentes, hideg. száraz helyen lehet. Nálunk sütve fogvasztiák. de befőttek készítésére is alkalmas. Pörkölt magva! csemegének számítanak. A CSILLAGTÖK VAGY PATISSZON Termése, amelyen 10—12 sekély karéja van, jellegzetes csillag. Illetve korong alakú. A színe világos, zöldes vagy szürkésfehér. Olyan környezetet igényel, mint a spárgatök. Szaporítható palántaneveléssel és helybevetéssel is. A csillagtök a többi kabakoshoz hasonlóan nem tűzdelhető. A szabadföldi vetést legjobb fészekbe végezni. Egy-egv fészekbe, 4—5 cm mélyre, 3—4 magot helyezünk. A fészkek 80x80 vagy 100x100 cm-re legyenek esymástól. Az első szedésre a kelés után 50—75 nappal kerül sor. Éretlenül kell szedni, akkor, amikor álmérője még nem éri el a 10 cm t. A cslllagtök bőtermö. Négyzetméterenként 3—4 kg termést ad. Szobahő* mérsékleten 2—3, jégszekrényben 6—7 napig is jól tárolható, ügyeljünk azonban arra, hogy 0 C-foknál jobban ne hűtsük le. Leveseket, főzelékeket, mártásokat készítenek belőle. Nagyon finom a rántott, töltött vagy párolt csillagtök jól felhasználható befőttek vagy édes-savanykás felöntóleves saláták készítéséhez is. A CUKKINI Termesztése hazánkban az utóbbi időben eléggé teried. Ez a faj a spárgáinkhoz hasonló eljárással nevelhető. Termése megnyúlt, hosszúkás, de vékonyabb mint a spárgatöké. A cukkini színben Igen változatos. Lehet szürke, halványzöld, sötétebb zöld, egyszínű vagy csíkos és márványozott. A cukkinit rendszerint zsengén. 20— 25 cm-es hosszúságnál kell szedni. Hasonlóan használhat* juk fel mint a cslllagtököt. A LASKATOK Népies neve isten gyalulta' tök, mivel főzés közben szálakra esik szét. lgv nem kell gyalulni. Ízletes főzelék, mártások vagy levesek készítésére alkalmas. A szára kúszó, a növény igényes a fényre. Árnyékos helyen vagy sűrűn vetve alig köt meg. Tövenként 3—4, kb. 20 om-es termésre lehet számítani. Alakja kicsit hosszítntt gömb, színe márványos sötétzöld. de van világos változata is. Hőigénye olyan mint a spárgatöké, viszont öolüzés nélkül is jól termeszthető. A' laskatököt magról koH szaporítani. A magot május Totvamán fészkekbe. 3—4 -cm mélv* re célszerű vetni. A sortávolság 2. a tőtávolság pedig 1.5 m legyen. Szedése akkor kezdődik, amikor lombozatát az első fagy megcsípi. Szedésnél a kocsánvt nem szabad letörni. A tárolás hűvös, de fagymentes helyen történjen. A tél folyamán nagyon jól tárolható, de erre csak a tettesen kifejlett termések alkalmasak. Magdaléna Valsíková agrármérnök, kandidátus A BOROSPINCE TÍZPARANCSOLATA A szakszerűen kialakított, jő pince nemcsak egyszerű raktára a bornak, hanem olvan helyiség is. ahol hosszú ideig épségben maradhat és egészségesen fejlődhet. A bor hosszú Idejű zavartalan tárolásának titka a tiszta levegő, az állandó tisztaság és az egyenletes hőmérséklet. A pincével kapcsolalos legfontosabb ismereteket, amelyekről már többször szóltunk, most pontokba szedve írjuk le, s főleg az új borosgazdáknak ajánljuk Figyelmébe. 1. Borospincét talaivizes területen ne építsünk. 2. A szellőztető kéményt a borospince két végéhez rakassuk. Lássuk el tetejét szélsisakkal, az alját retesszel, hogy a szel* löztetót nedves időben elzárhassuk, napos Időben felnyithassuk. 3. A pince falát ősszel—tavasszal frissen oltott mésztejjel meszeltük kf. utána — amíg a pincefalon a mész megszárad 1— tartósan szellőztessünk. 4. Ha szükségét látjuk, gyakrabban Is, de legalább a negyedévi nagytakarításkor a penész és a pincebogarak ellen kénezzünk. 5. Borospincében dohos, penészes hordót ne tartsunk. A hordók külsejéről a port, a penészt gyakran törölgessük le. 6. A borászati eszközöket tegyük a helyére. 7. A borospincében ne dohányozzunk! Gyümölcs, zöldség, burgonya és más romlékony anyag, olajos tárgyak, gépek valamint vegyszerek a borospincében nem tárolhatók, mert a bor az Idegen szagot könnyen felveszi. 8. A borfettéshez tiszta pincelevegó szükséges. 9. Tele hordóinkat havonta töltögessük fel, a megkezdett hordók tartalmát kisebbe féltsük le. A borfejtés Idejét minden hordóra pontosan jegyezzük fel. 10. A hőmérő, a must- és a szeszfokméró nem ékszerek, hanem hasznos eszközök, ezért mindig legyenek kéznél. (Kertészet és Szőlészet 1988/40) 3 IV. Nyúltenyésztési Világkongresszus HaszongaUok szerződésre A texasi fajtán kívül amerikai tyúkgalamb (Weit King) eladásra is lehet szerződést kötni (A szerző felvétele) Budapesten A tudományt szolgáló szakemberekkel telt meg a közelmúltban a Kongresszusi Központ. A IV. Nyúltenyésztési Világkongresszusra a világ minden tájáról érkeztek kutatók, akik először Alessandro Finzit, a nyúltenyésztési világszövetség elnökét hallhatták, majd Kaisz Gusztáv miniszterhelyettes szavaiból megtudhatták, hogy a magyar állattenyésztés nehezen fogadta be a nyulat. Így jelentős fejlődés Magyarországon csak a 60-as években kezdődött, amikor az élő nyúl keresett exportcikké vált. Ettől kezdve évek őta szembetűnő fejlődés mutatkozott és már 1982-ben elérte a nyúlexport az 50 millió dolláros maximumot. Mindezek az eredmények a „nyulászok“ jól integrált munkáját igazolják — hangsúlyozta megnyitó beszédében a miniszterhelyettes. Az átalakulóban lévő mezőgazdaság keretein belül jelentős export kitermelésével kedvezőbb helyzetbe kerülhet a nyúltenyésztés. Talán ezért is bír olyan nagy jelentőséggel az a tény, hogy Magyarország adott otthont ennek a kongresszusnak. Ezzel jó alkalom nyílik a legújabb kutatási eredmények megismerésére, a gvakorló szakemberek is kicserélhetik tapasztalataikat. A megnyitó beszéd után két bevezető előadásra került sor, melyben a világ és Magyarország nyúltenyésztési helyzetéről hallhattunk. Az európai piacok mellett, melyek közül legjelentősebb a francia és az olasz, már Afrikában és Ázsiában is hozzákezdtek a nyúltenyésztés szervezéséhez. Egyiptomban olyan jellegű törekvések vannak. hogy a családok fele foglalkozzék nyúl tenyésztéssel. Ezzel próbálják húsellátást gondjaikat enyhíteni. Magyarországot viszont évente mintegy 40 millió dollárhoz luttatia, miközben jelenleg több mint 100 ezren foglalkoznak vele. A nemzetközi tanácskozás résztvevői a bevezetők után öt szekcióban mintegy 160 előadás alapján vitatták meg a nvűltenyésztés genetikai, takarmányozási, állategészség-ügyi, élettani, szaporítási és értékesítési kérdéseit. A háromnapos rendezvény látogatottságára nem panaszkodhatnak a rendezők. Hiszen mintegy harminc országból 150 szakember cserélte ki gondolatait. A végső tapasztalatok levonása még várat magára, mert egy-egy ilyen tudományos összejövetelnek hatása évek múltán is érződik. Kétségtelen veszteség gyakorlati szakembereinknek. hogy elmaradt az előre meghirdetett állatklállitás, de talán a poszterbemutatók és az üzemlátogatás azért kárpótolta a résztvevőket. Számunkra .házhoz“ jött a tudomány, amit remélhetőleg kellőképpen kamatoztattak Is a „nyúlás“ szakemberek. Az első benyomások alapján sikerült jól, gördülékenyen megszervezni ezt az igazán rangos eseményt. Reméljük így vannak ezzel a külföldi résztvevők is és hasznos tapasztala tokkal, kellemes élményekkel távoztak hazánkból. Itthon pedig nagyobb rangot kapott ez az igazán szerény keretek között, de közel sem lebecsülendő eredményeket elérő ágazat. Talán ezzel a kongresszussal is. sikerül még előbbre lépni a megoldatlan kérdésekben. A széles körű propaganda pedig az Igen kis menynyiségfl nyúlfogvasztást növelheti, így, ha nem is megszeretteti, de megismerteti a nyúlhús előnyeivel a hazai fogyasztókat. Sikeres kongresszust tudhatnak maguk mögött a „nyúlások“ és ez alapot ad újabb nemzetközi rendezvények megszervezésére, megtartására. Ezzel közelebb tudjuk hozni a hazai és a világ szakembereit, kutatóit. A lépéstartás pedig elengedhetetlen a továbbfejlődéshez. A nagy sikerrel zárult kongresszuson a kővetkező évre magyar szakembert — dr. Holdas Sándort, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont főigazgatóját — választották a világszövetség elnökévé. Gondolom nem túlzók, ha azt mondom, a haszongalambok tenyésztése elmarad a dísz- és a sportgalamboké mögött. Egy tyúk vagy liba nyakát még elvágja az ember, de a galamb szemébe nézni — mielőtt a nyakát kitekernénk, azért okoz némi lelkiismeretfurdalást. Na de félre téve az érzelgést, annak, hogy a haszongalambok tenyésztésének népszerűsége nem érte el a nyűltenyésztését — már pedig ennek riportútjaim során lépten-nyomon tanúja vagyok — elsősorban gazdasági okai vannak. Valószínű azonban, hogy az elkövetkező években ez megváltozik. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) járva Hodúr Imrétől, a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége járási bizottságának titkárától megtudtam, hogy a Blatnice u Veselí nad Moravou-i (Hodoníni járás] Budoucnost Egységes Földműves-szövetkezet, elsősorban magyarországi technológiára alapozva két éves kísérletezés után texan galambok tenyésztésébe és külföldi piacokon történő értékesítésébe fogott. Mivel a haszongalambok húsa iránt a tőkés piacokon nagy érdeklődés mutatkozik, természetes, hogy az igényeket a földműves-szövetkezet önmagában nem lesz képes kielégíteni. Így a kistenyésztőkkel a Bnankohoz hasonlóan (reméljük, sokkal zökkenőmentesebben és körültekintőbben) szerződéses megállapodásokat szándékozik kötnL A Dunaszerdahelyi lárásban partnerként először a SZÁSZ Csilizoyáradi jTopofovec) Alapszervezete je^lentkezett. A „galambfarmot“ 200—300 texan párral szeretnék beindítani. E fajta tartása és hizlalása, azoknak akik már rendelkeznek bizonyos galambtenyésztési alapismeretekkel, bizonyára nem okoz majd gondot. Egy-egy tenvészpár 60x60 om-es alapterületű, 50 cm magas kalitkában — ahol két fészek van — jól eltartható, de mivel a texan nem agresszív, hagyományosan is tenyészthető. Ilyenkor azonban fokozott figvélmet kell szentelni az állategészség-ügyi előírásoknak, a féregtelenítésnek stb. Ugyanis az élve felvásárlásra kerülő fiókák . bőrének tisztának, egészségesen sárgás színűnek, sebesülésektől, megbetegedések léiéitől mentesnek kell lennie. Természetesen az eladásra szánt példányoknak egvéb követelményeknek is eleget kell tenniük. Az átvételre 28 — 40 napos korban, minimum 500 grammos súlynál kerülhet sor. (Természetesen ez a fiókák begytartalom nélküli élősúlya legyen.) Egy kilogramm (a texan fajtánál 2 fióka élősúlya ezt meghaladja) fe'vásárlásá ára 43 korona. Kedvező ajánlatnak tűnik az is, hogy min* den Пбка eladása után a tenyésztő 5 kilogramm granulált galambeledelt kap. Az eledelben lévő fehérjék jő hatással vannak a madarak termékenységére. Természetesen hagyó* mányos módon is e*ethetők, ilyen esetben azonban a texan* fiókák tömeggyarapodása vala* mivel lassúbb. A szép sárgás bőrszín kialakulásának elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű szemes kuko* rica etetése is. A földművesszövetkezet a leszerződő kis* tenyésztőknek jutányos — 300 koronás áron — biztosít tenyészpárokat. (Szerződés nél* kfll áruk 350—400 korona.) Ä szakirodalom szerint egy-egy pártól évenet 18—20 fióka is nyerhető. Az említett fajtán kívül a tenyésztők kingekkel, morva bagdetta galambokkal, benesovi galambokkal, s más haszonfajtákkal is próbálkozhatnak. , Hodúr Imre titkártól “ akt a feltételekről személyesen is tárgyalt a Budoucnost Egységes Földműves-szövetkezet tagjaival — kapott információim szerint az alaDszervezetek felvásárlási teendőkkel foglalkozó bizalmiéi minden egyes példány után 2 korona jutalmat kapnak. Ülabb lehetőséggel bővült tehát a szerződéses tenyésztés, s rexnéllük ez mindkét fél számára előnyös lesz. Bízunk benne. hogy a várható kezdeti fel* lendülést nem követi majd az olv sokszor tapasztalható megtorpanás és visszaesés. (1. ú-1 (Magyar Mezőgazdaság 1988/43.) (P. R. illusztrációs felvétele)
