Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
1383. november 18. SZABAÖ FÖLDMŰVES 5 MEGALAPOZOTT DERŰLÁTÁS X gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos változások a mezőgazdasági—élelmiszer Ipari komplexum képviselőit is arra kényszerítik, hogy az ú|, eddiginél bonyolultabb körülmények között mielőbb rakják le a jövedelmező gazdálkodás alapjait Nem titok, hogy a gazdasági szinten olyannyira szükséges átalakítás sikere főleg az üzemekben és vállalatoknál történő változások hatékonyságától függ. A mezőgazdaságban természetesen az egységes földműves-szövetkezetekre, Illetve az állami gazdaságokra összpontosul a figyelem, hogy milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni az ú| követelményekhez. Ez nem véletlen, hiszen az ágazati vertikum legalsó szintjén dől el, hogy a mezőgazdaság és élelmezésügy képviselőinek miként sikerül megoldani a felmerülő nehézségeket, milyen mértékben birkóznak meg az igényes gazdasági feladatok teljesítésével. A hurbanovói Februári Győzelem Egységes Földművesszövetkezet már huzamosabb ideje a Komáromi (Komárno) járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tartozik. A szövetkezetben elsősorban az iránt érdeklődtem, miként készülnek Pollák János mérnök, a szövetkezet elnöke az előttük állé feladatok teljesítésére, hogyan igyekeznek alkalmazkodni az új feltételekhez, illetve a változó követelményekhez. Mielőtt azonban rátérnék a szerzett információk közzétételére, néhány alapvető adat a szövetkezetről, a gazdálkodási eredményekről. A tagság 4 ezer 300 hektár nagyságú mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 3 ezer 600 a szántó. A vetésterület több mint hatvan százalékán gabonaféléket termesztenek, de a speciális növényeket sem kezelik mostohán. Ezt bizonyítla, hogy 130 hektáron szőlőt, mafdnem ekkora területen gyümölcsféléket, 50 hektáron pedig dinnyét termesztenek. Ezenkívül köze! 10 hektáron a fóliasátrakban étkezési paprikával foglalkoznak. A szövetkezet üvegházatban dolgozók főleg paradicsom- és virágtermesztésre szakosodnak. Az efsz taglal már évek óta sikeresen foglalkoznék a majoránna termesztésével. Az állattenyésztésben elsősorban a sertéstartás dominál, ára a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán ts viszonylag szép eredményekkel büszkélkedhetnek a közös taglal. A szövetkezet vezetősége ideiében tudatosította, hogv mindenekelőtt a takarmányellátás körüli problémák felszámolásával lehet felgyorsítani az ágazat fejlesztésének ütemét. Ennek érdekében már ővek 6ta nagy figyelmet szentelnek az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű keveréktakarmány biztosításának. Salát takarmánykeverővel készítik a granulátumot, amelynek felhasználása az ütemterv elaplán történik. Pollák János mérnöktől, a szövetkezet elnökétől megtudtam. hogy évente hozzávetőlegesen 120 millió koronás tel- Jesftménvt könyvelnek el, így egy dolgozó átlagosan 165 ezer koronás értéket produkál. Az Főidényben a főliasátrak alatt termesztik az étkezési paprikát elnök főleg arra büszke — tegyük hozzá, jogosan —, hogy Я00 állandó dolgozójuk elsősorban mezőgazdasági termeléssel, s nem különböző ipari, illetve melléküzemági tevékenységgel ér el ilyen gazdasági eredményeket. A szövetkezetben a melléküzemági termelés anyagiakban kifejezett értéke évente átlagosan mindössze 4 millió koronát tesz ki. A hurbanovóiak tehát nem a kiskapukat keresik, hanem elsődleges társadalmi és gazdasági kötelezettségeiknek akarnak — jövedelmezően gazdálkodva — eleget tenni. — Erre alapozzuk a Jövőt, bármennyire furcsának tűnik is a mai körülmények között — fejtette ki véleményét az elnök. Szerinte ugyanis azon mezőgazdasági üzemeknek van jövőjük, amelyekben eddig a mezőgazdasági termelésre összpontosítottak. Ezért nem félnek a holnaptól, hiszen elért eredményeik, az elvégzett munka megfelelő alapot biztosít számukra. A tapasztalt vezető úgy véti, hogy nagy gondban lesznek a melléküzemági termelést előtérbe helyező gazdaságok irányítői. Az elnök derűlátása megalapozott. Bízik abban, hogy az lij gazdasági feltételek és árképzési eszközök mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ütemét fogják gyorsítani. Véleménye szerint a játékszabályokat, s fgy az árakat mindenkinek figyelembe keli vennie, mert huzamosabb ideig másképp nem fog lehetni érvényesülni a gazdasági életben. Tegyük hozzá azonban, hogy csak akkor várható lényeges javulás, ha a termeléssel párhuzamosan a tervezés, irányítás és munkaszervezés terén is sikerül érvényesíteni az új gondolkodási. — Olyan téves ‘döntéseket, mint amilyen a sertésállomány központi rendelet alapján való csökkentése volt, nem engedhetünk meg, s meg kell akadályozni az ehhez hasonló megalapozatlan, direktív módszerek alkalmazását — hangsúlyozza a szövetkezet elnöke. Különösen most, amikor a vállalkozások szerepét és jelentőségét igyekszünk kidomborítani, kell óvakodni az utasításos módszeren alapuló gazdasági irányítástól. Az eddigi gyakorlatot már semmiképp sem fog lehetni folytatni. Jó példa erre a hurbanovóiak esete. A szövetkezet az utóbbi évtizedben hozzávetőlegesen 50 millió koronával gazdagította a közös bevételt, míg a néhány kilométerrel távolabbi Bajcsi (Bajö) Állami Gazdaság ebben az időszakban 100 ezer koronát merített az államkasszából... Óhatatlanul Is felmerül a kérdés, hogy vajon minek igyekeztek a szövetkezet tagjai egyre jobb eredményeket elérni, amikor pár kilométerrel odébb az állami gazdaság dolgozói rendszeresen a közös társadalmi tulajdonból fedezték a hiányt, amely évről évre folyamatosan keletkezett. Remélhetőleg az új gazdasági szabályozók már nem fogják lehetővé tenni az ágazati élősködést, s a jó eredményeket elérő egységek maguk döntenek maid arról, hogy hova fektetik be a megszolgált anyagi többletet. — Sok még a tisztázatlan kérdés — folytatta mondandóját Pollák János mérnök. — Vegyük például az új tejminőségi szabványt. Igyekeztünk a lehető legjobban felkészülni a változásokra, hogy ne érjen bennünket váratlan, kellemetlen meglepetés. Am a laboratóriumi ellenőrzések eredményeit legkorábban egy hét elteltével kapjnk meg, s néhány hónappal ezelőtt az is előfordult, hogy 5—6 alkalommal módosították, Illetve semmissé nyilvánították a korábbi döntést, valamint a minőségi osztályba való besorolást. Ezek után ugye érthető, hogy megcsappant az objektív megítélésbe vetett bizalmunk. A tejminőség meghatározásával kapcsolatos problémák nemcsak a Komáromi járásban, hanem másutt Is számos esetben okoznak nehézséget. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy miként jutalmazzák igazságosan az állattenyésztési dolgozókat, ha elvégzett munkájuk minőségét nem lehet tárgyilagosan megítélni a laboratóriumi ellenőrzések eredményei szerint ... A hurbanovoői szövetkezet tagjai és vezetői nem félnek az új módszerek, technológiai eljárások alkalmazásától. Négy évvel ezelőtt kezdtek el első ízben foglalkozni a majoránna termesztésével. Az otthon és külföldön egyaránt keresett fűszernövényt évente 50—70 hektár nagyságú területen termesztik. A nagy beruházást Igénylő technológiai eljárás komoly feladat elé állította a szövetkezet szakembereit. Sajnos, a kutatóbázis képviselőinek támogatására, tanácsaira nem nagyon számíthattak a gazdaság vezetői, A felmerült problémákat — a vegyszerezés!, öntözési, vetési technológiát — a szövetkezet szakemberei dolgozták ki, figyelembe véve a helyi adottságokat és viszonyokat. Igyekezetük sikerét bizonyítja, hogy a Valašské Mezifíőí-i felvásárló-, illetve feldolgozóközpont dolgozói nagyon elégedettek a hurbanovóiak által termesztett majoránna minőségével. Az értékes fűszernövény termesztésének meghonosítását kővetően a közvetlen zöldségértékesítés módszerét kezdték alkalmazni. A Trenöíni járásban hét üzletet nyitottak, hogy Javítsák a vidék zöldségellátását. A szövetkezet dolgozói naponta friss árut szállítanak a vásárlók megelégedésére. — Nem olyan jövedelmező ez a vállalkozás, mint azt sokan gondolják — fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét az elnök. A magas szállítási költségek ellenére azonban teljesítik azt, amit vállaltak. A Trenöíni Járás képviselőivel rendszeresen találkoznak s értékelik az együttműködést. A Zvolen! járásból egy olyan partnerrel kötöttek áruértékesítés! szerződést, amelynek képviselői naponta saját jármüvükkel szálítják a friss zöldséget. Az ű) kooperáelőes forma már nagyobb jövedelmezőséget biztosit, hiszen a szállítási költségek a megrendelőt terhelik. — Nem zárkózunk el senki elől, aki tárgyalni akar velünk. Minden esetben azonban nyíltan és világosan közöljük elképzeléseinket, véleményünket, hogy elkerüljük a fölösleges konfliktusokat — összegezte az együttműködéssel kapcsolatos véleményét a szövetkezet vezetője. Ha másutt is hasonlóan viszonyulnának a kooperációhoz, bizonyára jóval kevesebb lenne az ágazaton belüli feszültségforrás. s megfelelőbb körülmények között gazdálkodnának a mezőgazdasági üzemek. — A fejlődés, az előrehaladás komoly, mindennapi harcot kíván, a felmerülő nehézségeket magunknak kell megoldanunk — fejezte be beszélgetésünket a szövetkezet elnöke. Igen. az átalakítással kapcsolatos csatát nem lehet félszegen, önbizalom nélkül, határozatlanul megnyerni. A hurbanovóiaknak minden esélyük megvan, hogy győztesen kerüljenek ki ebből a harcból. Bárdos Gyula Nagy gondot fordítanak a takarmánykészitésro (A szerző felv.) Hűvös reggeleken... Kimondottan hűvösek, nyirkosak voltak az első novemberi reggelek. Szó, ami szó, hirtelen és eléggé váratlanul. Hiszen néhány nappal ezelőtt még teljes mértékben élveztük a vénasszonyok nyarát — s reménykedtünk, talán hosszúra nyúlik, nem váltja jel úgyszólván egyik napról a másikra jaqyos éjszaka és hajnal, nyers (félelőtt, kora délutáni lehűlés. De csak reménykedtünk ... Az időjárástól meglepettek tábora viszonylag széles körűvé kerekedett. De talán a mezőgazdasági dolgozók jogadták a legnagyobb meglepetéssel a felettébb rohamos időjárás-változást. Mert ugyebár ilyentájt, őszön, rengeteg a tennivaló a halárban, ami egyáltalán nem húzható-halasztható, időeltolódást tűrő. November 2-án Zelman László, a Nová Dedinka-l Fejlődés Egységes Földműves-szövetkezet elnöke a kedvezőtlenre forduló időjárás ellenére derűlátóan fogadott. — Igaz, minket is meglepett az idejekorán jelentkező • hideg, de azért nagyon örülünk, hogy a ránk háruló őszt mezőgazdasági jeladótokat ez ideig 'maradéktalanul sikerült megvalósítani, a termelési tervvel összhangban. 'A Nová Dedinka-i Ejsz mintegy 1150 hektárnyi szántóterülettel rendelkezik, ehhez járul hozzá a csaknem harminc hektár kiterjedésű szőlő. A növénytermesztési részlegük 56—58 dolgozót számlál, ebből mintegy harmincon a kertészeti részleg alkalmazottai. — Viszonylag kevesen vagyunk, tehát úgy is mondhatnám, hogy a növénytermesztési részleg a mi viszonyaink közepette sem bővelkedik munkaerőben — kapcsolódik a beszélgetésbe Vithalm Jenő növénytermesztési jőágazat-vezető. — Ami azonban mindenképpen örvendetes: az idén is különösebb problémák nélkül sikerült igazodnunk a tervhez a növénytermesztés vonatkozásában. Az öszí munkákkal kapcsolatosan elmondhatom, hogy a 120 hektáron termesztett silókukoricánk többet szolgáltatott a tervezettnél. Mi ugyanis 40 tonnát terveztünk hektáronkénti átlagban, míg a valóságban egy hektárról átlagosan 42 tonnát takarítottunk be. őszi árpa után is vetettünk silókukoricát, 54 hektáron, mely- - nek betakarítását a tegnapi nap folyamán fejeztük be — harmtnetonnás átlagos hektár hozammal. Es itt van a cukorrépa. Igaz, mindössze 50 hektáron termesztettük, de ilyen kis szövetkezet viszonylatában ez sem elhanyagolandó mutató. A tervteljesítéssel a cukorrépatermesztést illetően sem lesznek gondjaink, mivel a tervezett 35 tonnát mindenképpen betakarítjuk átlagosan egy hektárról. Ami viszont egyáltalán nem sikerült az idén, az a szemes kukorica. A hosszan tartó szárazság ilyen szempontból is megtette a magáét. De figyeljük meg a konkrétumokat: 5,6 tonna* termés betakarítását terveztük egy hektárról átlagosan, a valóságban azonban csupán 4,2 tonnát sikerült elérnünk. Csak összehasonlításképpen szeretném hangsúlyozni, hogy tavaly átlagosan 7,5 tonna termést takarítottunk be egy hektár átlagában. Micsoda különbség a két esztendő között... Persze, itt okvetlenül szóba kell hozni az öntözést. A szemes kukoricának az idén mindössze 50 százalékát tudtuk ellátni mesterségesen Vízzel. Beterveztük az öntözőhálózat bővítését — és jövőre azt elsősorban a szemes kukorica termőterületére szeretnénk applikálni. Ugyanis ott a legszükséqespbb ez a munkafolyamat a sikeresebb gazdálkodás érdekében. • Ötszázhetven hektáron szeretnénk az ősz folyamán elvégezni a mélyszántást. Ez ideig 220 hektáron végeztünk ezen munkával, annak ellenére, hogy nyújtott műszakokban dolgozik egy Zeíor 160-asunk, egy Skoda , 180-asunk és egy Zetor 120-asunk. A kisebb táblákat Zetor 181 essel műveljük. A tervezett napi teljesítmény 30 hektár — reggel héttől este 5—6 Óráig munkálkodva a határban. Takács Titusz, Hegyi János és Szopócl István valóban minden tőlük telhetőt megtesznek a gyors és minőségi munkavégzés érdekében. A további munkálatok közül említést érdemel, hogy 280 hektárnyi területen elvégeztük az istállötrágyázást. Hátra van még mintegy 15 hektárnyi kiterjedésű szőlő ist állót rágyával való ellátása. Ha már a szőlőre tértem át, megemlítem, hogy a 30 hektárnyi szőlőből csaknem 15 hektáron már negyedik éve terem. Főképpen a Müller Thurgau, a Zöld veltelíni, a Kékfrankos és a Szentlőrinci. Jő év volt az idei a szőlőtermést Illetően. Az előző két gyatrább évet követően ugyanis a tervezett 4,5 tonnával szemben átlagosan 6,3 tonna termett egu hektáron — s ez jóval felülmúlta számításunkat. A legjobban egyébként a Szentlőrinct sikerült. A szőlőt Jur pri Bratislaveba szállítottuk, szerződéses alapon. Az külön kímélendő, hogy győztük a munkát, nem voltak különösebb problémák a szőlőszedéssel. Igaz, besegítettek az állattenyésztési részleg dolgozói is. Két hét leforgása alatt begyűjtöttük a mintegy 90 tonnányi termést. Zöldségkertészetünk terve 210 tonna össztermést irányzott elő. E téren úgyszintén hiányról kellbbeszámolnom: mintegy 150 tonnányit sikerül elérnünk az idén a kertészeti termékek vonatkozásában, ami csaknem 200 ezer koronás kiesést jelent. Egyébként 4—4 hektáron termesztettünk korai és kései káposztát, melyből nem sikerült teljesítenünk a tervet. Jobban termett viszont a karfiol és a kelkáposzta, de a lemaradáson ez már nem tudott módosítani. Az eredménytelenség egyik fő okozója ez esetben is a szárazság. De az mindenképpen hozzáfűzendő, hogy a helyrevetéses módszert alkalmazzuk. Persze, vetőgépünk nincs, tehát rá vagyunk utalva más mezőgazdasági üzemek segítségnyújtására. Az említett növényfajták vetésénél nem volt meg a kellő mennyiségű tőszám. ezáltal nem is nagyon bízhattunk az eredményességben. ’A vetéssel összefüggésben a növénytermesztési főágazat-vezető elmondotta, hogy 300 hektáron vetettek búzát, 100 hektáron árpát és 20 hektáron őszt keveréket. A Nová Dedtnka-t Efsz gazdálkodást feltételei között az utóbbi években a búzafajták közül a Vtginta vált be a legjobban (az idén 140 hektáron vetették/, viszonylag jól termett a Danubta (100 hektáron vetőmagnak termeszük), valamint az Ágra és Košútka. Az őszt árpát illetően az Erfa fajtát részesítik előnyben. Az ősi vetéssel egyébként már elég régen végeztek Nová Dedinkában. A zöldellő gabonatáblák reménykeltők, biztatók a jövő évi termést illetően. SUSLA BÉLA к t
