Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1988. november 18.

ISMERETEK BIZONYÍTVÄNY NÉLKÜL • ISMERETEK BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL • ISMERETEK BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL • ISMERETEK BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL'

A brigádszerű munkaszervezési és javadalmazási rendszer

s. TÉMAKÖR

Äz átalakítás telenie*! szakaszában lsméťmegnôvekedett az érdeklődés a brigádszerö munkaszervezési és lavadalmazásí rendszer Iránt, amely erősíti a belüzeml önelszámolás és a demokratizmus elvén alapuló Irányítást közvetlenül a dolgozókollektívákon belül.

Ezt a munkaszervezési és Jutalmazási formát 1987-ben a Szlovák Szocialista Köztársaságra vonatkoztatva 534 efsz 2 ezer 442 dolgozőkollektfválában alkalmazták, amelyekbe öszszesen 38 ezer 812 szövetkezeti tagot vontak be fez az állandó munkaviszonyban lévő szövetkezeti tagoknak a 14,5 százalékai. Kllencvenhét efsz-ben tavaly még nem alkalmazták a részletezett munkaszervezés és lutalmazás elvét.

A brigádszerö munkaszervezés és lavadalmazás Iránt első. sorban azért fokozott az érdeklődés a lelenlegl Időszakban, mivel a mezőgazdaságban ide a népgazdaság további ágazataiban Is] a belterlesítés és a termelés hatékonysága egyre Inkább előtérbe került. És ilyen összefüggésben éppen az említett munkaszervezési és lutalmazásl módszer tekintendő az egvfk legfontosabb tényezőnek.

Éppen ezért 1981-töI (a mezőgazdaságban pedig 1982-től) intézkedéseket foganatosítottak a népgazdaság tervszerű Irányításának tökéletesítésével kapcsolatosan — ami a 7 ötéve,s tervidőszakban meg Is hozta a részleges pozitív eredményeket. Ezekre az Intézkedésekre épít a gazdasági mechanizmus átalakításának lelenlegl stádiuma Is. Ez az egész folyamat erősíti a belüzeml önelszámolás elvét a szövetkezetek, a vállalatok és a többi szervezet Irányításában. Ez ahhoz vezetett, hogy érvényesíteni kezdték a brigádszerű munkaszervezést és lutalmazásl formát, amely elmélyít!, sőt néhány efsz-ben tulajdonképpen bevezeti a helüzeml önelszámolást a szövetkezeten belül egészen az egyes dolgozókollektívákra vonatkoztatva.

A fentiekben részletezett formával kapcsolatosan többek között elmondható, hogy az elsó kísérletek tulajdonképpen az egyes efsz-ek és állami gazdaságok saját kezdeményezéséből születtek, érvényesítve mindenekelőtt a szovjetunlóbell tapasztalatokat. Az 1982—1984-es években 16 eredmények -születtek, ezért 1985-ben kidolgozták „A brigádszerö munkaszervezés és lavadalmazás fejlesztésének elvet a népgazdaságban* című dokumentumot, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa hagyott lóvá — s az efsz-ek számára átdolgozva a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága adott ki.

A brigádszerű munkaszervezési és Javadalmazási rendszer érvényesítésének célja a fenti dokumentum szerint: „Biztosítani a munkatermelékenység, a termelés gazdaságosságának, minőségének és hatékonyságának növekedését, valamint a tudományos-műszaki Ismeretek rugalmas gyakorlati alkalmazását". Ez a forma tehát a kollektív munkaszervezés és Jutalmazás formája.

A brigádszerö munkaszervezés és Javadalmazás alkalmazásáról az egyes kollektívákon belül az efsz vezetősége dönt, a kollektíva beleegyezésével. Ä kollektíva Javaslata alapján ugyancsak a szövetkezet vezetősége hagyja lóvá a brigád vezetőjét.

Azokban az efsz-ekben, amelyekben felelősségteljes hozzáállást tanösftanak a brigádszerű munkaszervezés és Javadalmazás formáiával kapcsolatosan, az az általános vélemény, hogy a kollektívákban gyorsabb a murikatepmelékenység növekedésének az üteme, ésszerűbb a munkaidő kihasználása, gazdaságosabb az anyagi eszközök felhasználása, szilárdabb a munka- és a technológia! fegyelem, érvényesül a kollektív vezetés, lobb az együttműködés a kollektíva taglal között. Az egyes kollektívák Igényesebbek egymással szemben. A kollektívák tagjai egymással, sőt a vezető dolgozőkkal szemben Is Igényesebbek. Éppen ezért még mindig több vezető dolgozó óvakodik ezen forma bevezetésétől.

Persze, több a 16 gazdasági eredmény — s ebból kifolyólag egyre több egységes földműves-szövetkezetben térnek rá erre a munkaszervezési és Jutalmazási formára. V. T.

Kérdések:

1. Ki dönti el, hogy a dolgozókollektlvákon belül alkalmaz- zák a brigádszerű munkaszervezési és javadalmazási rendszert:

A) a szövetkezet vezetősége a kollektíva beleegyezésével,

B) a szövetkezet vezetősége,

C) a kollektíva és az Illetékes vezető dolgozó.

2. A brigádszerű munkaszervezés és Javadalmazás:

A) a kollektív munkaszervezés és Javadalmazás formája, TI) a szocialista brigád magasabb formája,

C) új javadalmazási forma.

3. A brigádszerű munkaszervezési és javadalmazási rendszer:

A) elmélyíti a kollektívák irányításának a belüzemi önelszámolőson alapuló elvét.

B) elmélyíti a direktív irányítás formáját,

C) erősíti a szövetkezet vezetőségének jogi batáskörét.

Ismeretek;

M

1 ABC

aéSkfil

и

»ABC 3 ABC

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény -a mezőgazdasági termelés fejlesztésének jogi eszköze

6. TÉMAKÖR

Szocialista mezőgazdaságunk fő feladata: hatékonyabban hozzájárulni a népgazdaság belterJesítéséhez, valamint a gazdasági és szociális fejlesztés stratégiai Irányvonalának meggyorsításához — a CÍ5KP XII. kongresszusán megjelöltek alapián. Az egységes földműves-szövetkezetek és a közös vállalatok további tevékenységét illetően az új gazdasági-szociális feltételek között meg kellett teremteni a szükséges gazdasági, szervezési és társadalmi előfeltételeket — hatékonyabb törvénymódosítás formáiéban, mivel az eddigi, a 122/1975 Tt. számú, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló nem felelt meg a kor követelményeinek.

Az új, a 90/1988 Tt. számú mezőgazdasági szövetkezeti törvény famely 1988. Július 1-JétőI van érvényben) már kifelezi a szocialista népgazdaság működéseinek alapelveit (a gazdasági mechanizmus átalakítására építve), valamint respektálja a CSKP vezető szerepének és a szocialista állam Irányító funkciójának hatékony érvényrejuttatását, a demokratikus centralizmust és a munkaeredmények alapján történő elosztás elvét.

Az új mezőgazdasági szövetkezeti törvény teret biztosít az efsz-eknek és a közös vállalatoknak a növkevő kezdeményezésre a teljes belüzeml önelszámolás alapián, miközben növelni kell felelősségérzetüket az össztársadalmi szükségletek kielégítésére. A törvény továbbá biztosítja az egyéni és a kollektív érdekek érvényrejuttatását a társadalmi elvárásokkal

összhangban, hatékonyabban kihasználva munkáaktivitásukat és -kezdeményezésüket. Ez azt lelenti, hogy az egyes kollektívákra nagyobb felelősség hárul munkájuk eredményeivel kapcsolatosan, s ezzel egyidejűleg erősödik és elmélyül a szövetkezeti demokrácia — és új elveken alapszik az állam, valamint a szövetkezetek. Illetve a közös vállalatok viszonya. A' szövetkezetek szociális és társadalmi fejődésében nélkülözhetetlen szerepe van a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, melynek feladatai ezúttal első alkalommal vannak közvetlenül kiemelve a törvényben. A közös vállalatoknál hasonló a helyzet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat illetően.

A szövetkezet gazdasági tevékenységének tárgyát a törvény Ülszerfien fogalmazza meg. miközben az alapvető különbség abban rejik, hogy ezentúl nem lesz adminisztratív módon meghatározva a különbség a szövetkezet mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenysége között. A törvény azt hangsúlyozza, hogy a szövetkezet egész tevékenységének a társadalom, valamint a szövetkezeti kollektíva és annak- taglal szükségleteinek kielégítésére kell Irányulni. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a mezőgazdaság! termelés a szövetkezet Jogilag meghatározott kötelessége, míg a többi tevékenység logilag meghatározott lehetőség. Az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenység feltétele az. hogy nem írható a mezőgazdasági termelés, valamint a földalap ésszerű kihasználásának a rovására.

A törvény megszüntet! az eddigi békéltető bizottságokat, melyek helvett a döntőbizottságokat Jelöli — s meghatározza hatáskörüket.

ÜJ módszerrel történik a küldöttek testületé tagjainak megválasztása is. Azokat a szervezőegység dolgozőkollektlvája választla fvagy esetleg hfvla vissza).

Az efsz-ek taglal munkaviszonyának Jogi szabályozásával kapcsolatosan változásként könyvelendő el, hogy ezekre a viszonyokra a Munka Törvénykönyve Illetékes határozatai vonatkoznak, ha azt a mezőgazdasági szövetkezeti törvény, nem határozza meg másképpen.

A szövetkezeti fegyelem megszilárdításának', továbbá a fegyelmi Intézkedések gyorsításának és egyszerűsítésének, valamint az egy vezető elve érvényesítésének érdekében a törvény a fegyelmi eljárásra a szövetkezet elnökét hatalmazza fel. Ez a változás azonban nem )elent beavatkozást a szövetkezeti tagok Jogaiba: védekezni a Jogtalan fegyelmi Intézkedések ellen, méghozzá fellebbezést benyújtva az efsz döntőbizottságának. (Ba)'

Kérdések:

1. A küldöttek testületének tagjait:

A) a közgyűlés,

BÍ a szervezőegység dolgozőkollektlvája,

C) a szövetkezet vezetősége választja meg és hívja vissza.

2. Az efsz-tagok viszonyát:

A) a Munka Törvénykönyve,

B) a mezőgazdasági szövetkezeti törvény,

C) vagy a Munka Törvénykönyve módosítja, ha a mezőgazdasági szövetkezeti törvény nem határozza meg ötösképpen.

3. S megszabott fegyelmi intézkedés elleni a szövetkezeti tag

fellebbezést nyújthat be:

A) a közgyűlésnek, vagy a küldöttek testületének,

B) a vezetőségnek,

C) a döntőbizottságnak.

Ismeretek:

Ш

1АВС

A

ЫгщЫщ

2АВС

u

■BUI

3 ABC

I -......

........

ISMERETEK BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL • ISMERETEK BIZONYÍTVA NY NÉLKÜL • ISMERETEK BIZONYÍTVÄNY NÉLKÜL • ISMERETEK BIZONYÍTVÄNY NÉLKÜL

Aliéi pttymallik, mikor én mär a Szllicet-jennsíkon vagyok. Azért igyekeztem ide olyan korán, hogy megnézhessem á hangulatos őszi napfelkeltét, amely talán sehol sem olyan varázslatos, mint Itt, a hatalmas mészkőhegy sajátságos dombvilágának a tetején.

Halvány ködfátyol borttja a tájat. Víznyelő töbrök mélyén pihen a csend. A vérbükk s a vadkörte aranyló lombsátra alatt barnavörösen „guggolnak" a mogyorócserjék. Ezüstös még a folyton izgó mozgó nyárfalevél fonákja. A haldoklás káprázatos díszletei mögött egyszereseik előtűnik a Nap rozsdás korongja...

Beérett a táj. A dió kihullt összepöndörödött héjából, a szilva megráncosodott, mint az öreg arc, s a csipkebogyó puha az első derektől. Az esztendő elvégezte érlelő munkáját... A település egyre zajosabb. Az emberek valóságos őszimádatban élnek. Különösen a mezőgazdaságban dolgozók járják Ilyenkor legszívesebben a mezőt, :—

Bodnár Gyula, a Szilicei 'fSilica] Efsz elnöke október 26-án ezeket mondta az őszt dologvetés menetéről, hangulatáról:

■— Я napokban fejeztük be a '38 hektáron termesztett silókukorica betakarítását és tartósítását, valamint a magnak termesztett lóhere cséplését. A burgonya osztályozásával tegnap végeztünk. Csak hát sok gonddal jár az értékesítése. Mintegy 350 tonna

étkezési burgonyái kínálunk megvételre. Az idén aránylag szép (hektáronként 16 tonnaI termést takaríthattunk be. A vetésterület 135 hektár) közel egynegyedén korai fajtákat termesztünk. A meredek domborzat és a köves talajok miatt nem alkalmazhatunk burqonyakombájnt, ezért kézi erővel kell »megoldanunk a betakarítást. A jövő esztendőre való ültetőanyagot a kassal (Košice) Semex „közreműködésével* — a mi beleszólásunk, az ültetőanyag előzetes szembevételezésének lehetősége nélkül — kapjuk valamelyik szepességí termelőtől. A vagonokban érkező idei szállítmány minőségével nem vagyunk

megelégedve, hiszen az ültetőgumók nagyobbak a normában meghatározottnál — és penészbetegséggel való fertőzöttséget is észleltünk. A jövőben már ml is bele akarunk szólni a számunkra elküldendő ültetöanyag kiválasztásába.

— rA nagy szárazság miatt néhány napos késésben vagyunk az őszi gabona 210 hektáron történő elvetésével. A traktorok nehezen birkóznak meg a csontkeményre szikkadt talajokkal. Egyetlen nagy teljesítményű erőgépünket — Skoda 180-as — a darabos-rögös szántások eldolqozására állítottuk be. Mintegy száz hektáron szerettük volna elvégezni a gyomirtást, ehhez azonban nem kaptuk meg a szükséges Glean növényvédő szert. 'Annak ellenére, hogy kevés a traktoros, jó ütemben haladunk az őszí mélyszántással. A felszántandó 160 hektáros területen nyújtott műszakban dolgoznak a gépek. Az őszi mezőgazdasági munkák során mindössze hét traktort tudunk üzemeltetni. A hiányt a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésével sikerült némileg ellensúlyoznunk. Eddig szombatokon és vasárnapokon is dolgoztunk — és így folytatjuk mindaddig, amíg ki nem fogyunk a késő őszi teendőkből.

Hátra van még '(60 hektáron) az istállőtrágya kihordása és beszántása. Köztudott, hogy a szilicei szövetkezetben gyümölcsfák szaporításával is foglalkoznak. A faiskolában kinevelt — mintegy nyolcezer darab őszibarack, alma, cseresznye, körte, szilva — csemetéket most kezdik árusítani. Tehát várják a készpénzben fizető érdeklődök jelentkezését.

A környezett problémákról pedig ezeket mondja az elnök:

— A mezőgazdasági termelés során nagy gondot kell fordítanunk a környezet védelmére. Művelés alatt álló földterületünk ugyanis a legszigorúbb védelemmel „kitüntetett“ tájegységek közé tartozik. Ezért csak korlátozott mennyiségben használhatunk műtrágyát és növényvédő szert. Az állandó gyepterületeken pedig egyenesen tilos a nitrogént tartalmazó ipart trágyák alkalmazásai Azonban juramód eme drasztikus korlátozást nem veszik figyelembe az elérendő terméshozamok megállapításánál a terv(ezö) bürokraták!... Komolytalan és logikátlan dolog egyoldalú rendeletekkel és érdekeltséggel, kecske és káposzta mádfára védelmezni egy tájegységet. Mi továbbra is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél nagyobb hozamo(Z. Ľ. Illusztrációs felvétele)

kai érjünk el. Más vajon mit tenne a mt helyzetünkben ... További gondunk, hogy a legelők tisztítását csak a november elejétől március elejéig terjedő időszakban engedélyezik a számunkra, amikor a nagy fagyok és a hó miatt szinte semmit se tudunk csinálni. Pedig a közel félezer hektáros legelöterület java része lassan már teljesen becserjésedik, elgazosodik. Még szerencse, hogy sikerült kialakítanunk egy hatvanhektáros szakaszos legelőt, ahol (istállőtrágya felhasználásával) intenzív gyepgazdálkodást folytatunk. Itt legeltetjük az üszők egy részét és a tehénállomány negyven százalékát.

KORCSMAROS LÄSZLÖ

A szilicei ősz