Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

i äöbödH Földműves SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Ás ember szerepe döntő tényező az állattenyésztésben (CSTK-felvétel) Az átalakítás - igény ^ (3.) A szilicei ősz (4.) Megalapozott derűlátás (5.) Krakkói anzix (7.) Gondok a családi nevelés körül (8.) „Volt két csikóm . . (9.) Helytállás - új körülmények között (11.) A hiányosság ok és okozati összefüggései (13.) összegezés és útmutatás (14.) I ———— T-м«. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipar! komplexumban főivé pártoktatással kapcsolatos feladatokat és eredménye­ket rendszeresen a CSKP Központi Bizottságának Tit­kársága tárgyalja meg. lelentései során készített elemzé­sekből kitűnik, hogy a pártoktatásban a marxizmus—leniniz­mus elméletének és a párt politikájának tanulmányozása so­rán a fő hangsúlyt az idöszerüsitésre s a tananyagnak a gyakorlati élettel való szoros kapcsolatára kell helyezni. A hallgatók, elsősorban az alapszervezetekben, nagy érdeklődést tanúsítanak az időszerű népgazdasági kérdések tárgyalása iránt. Ehhez az a felenség is hozzájárul, hogy a tananyag el­méleti részében tárgyalt kérdések és a mindennapi gyakorlat során tapasztaltak között a hallgatók néha ellentéteket, el­lentmondásokat fedeznek fel. Sajnos, ezeket a jelenségeket a pártalapszervczetek képviselői — a múltban — a pártok­tatás eredményeinek értékelése során többnyire csak passzí­van állapították meg. s nem vontak le alván következtetése­ket. amelyekkel enyhftették volna a kommunisták és a pár­­tnnkfviilifik eszmei-politikai gondolkodásmódjára gyakorolt kedvezőtlen hatást. Mindezt azért hangsúlyozzak, mert a gazdasági mechaniz­mus átalakításának egyik legalapvetőbb sarkkövét a mező­gazdaságban is az ember-munka közötti viszony határozza meg. s ennek kell képeznie a pártoktatás legfontosabb tartal­mi, formai és metodikai hátterét is. A munka ngvanis az em­ber lényegéhez tartozik, ezért az emberhez méltó magatartás abból áll. hogy az ember saját lényegeként viszonyul a mun­kához. nem pedig úgy, mint számára kölső. idegen kényszer­hez. Voltaképpen a munka minden embernek több, mint egy­szerűen csak kenyérkereset) forrás. Gyekorlatilag önmaga szükségességének egvik lényeges bizonyítéka, önmaga értéké­nek és erejének állandó kifeiezése. az emberi kapcsolatok nélkülözhetetlen színhelye Több még akkor is. ha ez nem mindig tudatosul bennünk A szocialista életmód kiteljesedé­sének alapvető feltétele, hogy miként szaporodnak ezek a többletek, s miként tudatosai az emberben mindez. Ebben aznnban nemcsak az egyes embernek vannak teendői. Tár­sadalmi kérdés és társadalmi feladat — benne mindenekelőtt a mnnknhelveké. a vezetőké és a kollektíváké —, hogv meny­nyiben síkéről ezt a többletet a társadalmi méretekben meg­teremteni. A pértoktatás tartalmának további alapját a marxizmus— leninizmusnak kell képeznie, amely a párt politikájának el­méleti kiindulópontja, a gondolkodási módszer, a megismerés és a társadalom forradalmi átalakításának legfontosabb esz­köze. Megismerése lehetővé teszt a gyorsítás és az átalakítás stratégiájának elsajátítását, illetve átgondoltabb megvalósítá­sát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a marxizmus—leniniz­mus elméletének és gyakorlatának sarkköve pártunk több mint 60 éves történetének legfontosabb kapcsolata, valamint a mezőgazdaság szocialista átépítésének közelgő 40 éves év­fordulója. E két történelmi mérföldkő legfontosabb tapaszta­„A HÉTKÖZNAPOK FORRADAMSÄCA“ lata az. hogy a munkásosztály céljait csak a széles osztály­szövetségre — a munkás paraszt szövetséget is hozzágondolva — támaszkodva oldhatja meg. A politikai együttműködés dia­lektikus egysége a forradalmi küzdelem minden szakaszában szerves része volt a párt gazdaság- és társadalomformáló tevékenységének, s az napjainkban Is, a fejlett szocialista társadalom építésének idején, viszont ebben a szakaszban ój elemekkel gyarapodik. Pártunk XVII. kongresszusán elfogadott programnyilatko­zattal összhangban éppen ezért az idei pártnktatási évben megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a türelmes eszmei meggyőzésnek. A társadalmi tadat elmaradása a társadalmi léttől nem jelenti azt, hogy ez a megállapftás a mezőgazda­ságban dolgozók minden egyes csoportjára vonatkozik. Ép­pen ellenkezőleg. 'A fejlődés oblekttv követelménye ugyanis a tudatosabb növekedés, s tgy állandóan növekszik azoknak g száma is. akiknek tndata nem marad el, hanem lépést tart az új gazdasági viszonyok változásával, illetve megelőzi, látva a fejlődés szükségszerű irányát, a jövő útját. Ezért különösen fontos a forradalm'ság, a párttagok szerepe és példamutatá­sa a mezőgazdaságban is. E kérdésről a CSKP Központi Bi­zottságának 10. ülésén tartalmas vita folyt, mégpedig egyön­tetű végkövetkeztetéssel: a forradalmi magatartás konkrét formái a gazdasági mechanizmus őtalakftásának időszakában változnak ngyan, de forradalmi tettek nélkül a nagyüzemi mezőgazdaságban sem képzelhető el előrehaladás. Éppen ezért a pártoktatós is egyik legfontosabb feladatává az vált, hogy elő kell segítenie „a hétköznapok forradalmiságáť4. Л példamutatás egyszerű, hétköznapi tettekben is megnyilvánul­hat, s Ilyen tettekkel valóban találkozhatunk. Szükség van az élenjárók példájára, arra, hogy meghatározó befolyással legyenek környezetükre. Ez a mai, ha úgy tetszik „hétközna­pi forradalmiság“ alapvető követelménye. A CSKP Központi Bizottságának 7., 9. és 10. ülése határo­zataiból kiindulva a pártoktatás keretében előtérbe kell he­lyezni azt a tényt Is. hogy napjainkban csakis az a mezőgaz­dasági üzem számíthat fejlődésre, amely a maximális • (kiug­ró) teljesítményeket — a beiüzemi önelszámolás és a brigád­­szerű javadalmazás alkalmazásával — intézményesen „hasz­nálja“, s hatékony növelésével, a gazdaságosság és a minőség javításával a követelményekhez való gyors felzárkózás útjára lép. A párthatározatokból kiindulva mindennek érvényesülnie kell a gazdaságpolitikában, de a vezetési kultúrában és a szövetkezeti demokráciában is. Mindez természetesen nem választható el a társadalom politikai etikai, szemléleti, érde­keltségi körülményeinek fejlesztésétől, egvszóval a hajtóerő problémáitól. A felsorakoztatott tények ezért a pértoktatáson belül nem választhatók el egymástól, sőt kettős tannlsánt kell megfogalmazunk: egyrészt meg kell találnunk a hatékonyság „mérésének“ mainál jobb módszereit, másrészt a hatékonyság fokozását kikényszerítő gazdasági tömeget kell erősíteni. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a pártokta­tós ide) átalakításához való felelős viszonyukkal a pűrtszer­­vek, -szervezetek a múlthoz viszonyítva sokkal felelősségtelte­­sebb szerepet töltenek be, elsősorban a párt vezető szerené­­nek megszilárdítása és a pártalapszervezetek akcióképességé­nek növelése terén. CSIBA LÁSZLÓ h f

Next

/
Thumbnails
Contents