Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-18 / 46. szám

i

äöbödH

Földműves

SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja

Ás ember szerepe döntő tényező az állattenyésztésben (CSTK-felvétel)

Az átalakítás - igény ^ (3.)

A szilicei ősz (4.)

Megalapozott derűlátás (5.)

Krakkói anzix (7.)

Gondok a családi nevelés körül (8.)

„Volt két csikóm .

.

(9.)

Helytállás - új körülmények között (11.)

A hiányosság ok és okozati összefüggései (13.)

összegezés és útmutatás (14.) I

————

T-м«.

A mezőgazdasági—élelmiszer-ipar! komplexumban főivé pártoktatással kapcsolatos feladatokat és eredményeket rendszeresen a CSKP Központi Bizottságának Titkársága tárgyalja meg. lelentései során készített elemzésekből kitűnik, hogy a pártoktatásban a marxizmus—leninizmus elméletének és a párt politikájának tanulmányozása során a fő hangsúlyt az idöszerüsitésre s a tananyagnak a gyakorlati élettel való szoros kapcsolatára kell helyezni. A hallgatók, elsősorban az alapszervezetekben, nagy érdeklődést tanúsítanak az időszerű népgazdasági kérdések tárgyalása iránt. Ehhez az a felenség is hozzájárul, hogy a tananyag elméleti részében tárgyalt kérdések és a mindennapi gyakorlat során tapasztaltak között a hallgatók néha ellentéteket, ellentmondásokat fedeznek fel. Sajnos, ezeket a jelenségeket a pártalapszervczetek képviselői — a múltban — a pártoktatás eredményeinek értékelése során többnyire csak passzívan állapították meg. s nem vontak le alván következtetéseket. amelyekkel enyhftették volna a kommunisták és a pártnnkfviilifik eszmei-politikai gondolkodásmódjára gyakorolt kedvezőtlen hatást.

Mindezt azért hangsúlyozzak, mert a gazdasági mechanizmus átalakításának egyik legalapvetőbb sarkkövét a mezőgazdaságban is az ember-munka közötti viszony határozza meg. s ennek kell képeznie a pártoktatás legfontosabb tartalmi, formai és metodikai hátterét is. A munka ngvanis az ember lényegéhez tartozik, ezért az emberhez méltó magatartás abból áll. hogy az ember saját lényegeként viszonyul a munkához. nem pedig úgy, mint számára kölső. idegen kényszerhez. Voltaképpen a munka minden embernek több, mint egyszerűen csak kenyérkereset) forrás. Gyekorlatilag önmaga szükségességének egvik lényeges bizonyítéka, önmaga értékének és erejének állandó kifeiezése. az emberi kapcsolatok nélkülözhetetlen színhelye Több még akkor is. ha ez nem mindig tudatosul bennünk A szocialista életmód kiteljesedésének alapvető feltétele, hogy miként szaporodnak ezek a többletek, s miként tudatosai az emberben mindez. Ebben aznnban nemcsak az egyes embernek vannak teendői. Társadalmi kérdés és társadalmi feladat — benne mindenekelőtt a mnnknhelveké. a vezetőké és a kollektíváké —, hogv menynyiben síkéről ezt a többletet a társadalmi méretekben megteremteni.

A pértoktatás tartalmának további alapját a marxizmus— leninizmusnak kell képeznie, amely a párt politikájának elméleti kiindulópontja, a gondolkodási módszer, a megismerés és a társadalom forradalmi átalakításának legfontosabb eszköze. Megismerése lehetővé teszt a gyorsítás és az átalakítás stratégiájának elsajátítását, illetve átgondoltabb megvalósítását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a marxizmus—leninizmus elméletének és gyakorlatának sarkköve pártunk több mint 60 éves történetének legfontosabb kapcsolata, valamint a mezőgazdaság szocialista átépítésének közelgő 40 éves évfordulója. E két történelmi mérföldkő legfontosabb tapaszta„A HÉTKÖZNAPOK FORRADAMSÄCA“

lata az. hogy a munkásosztály céljait csak a széles osztályszövetségre — a munkás paraszt szövetséget is hozzágondolva — támaszkodva oldhatja meg. A politikai együttműködés dialektikus egysége a forradalmi küzdelem minden szakaszában szerves része volt a párt gazdaság- és társadalomformáló tevékenységének, s az napjainkban Is, a fejlett szocialista társadalom építésének idején, viszont ebben a szakaszban ój elemekkel gyarapodik.

Pártunk XVII. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal összhangban éppen ezért az idei pártnktatási évben megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a türelmes eszmei meggyőzésnek. A társadalmi tadat elmaradása a társadalmi léttől nem jelenti azt, hogy ez a megállapftás a mezőgazdaságban dolgozók minden egyes csoportjára vonatkozik. Éppen ellenkezőleg. 'A fejlődés oblekttv követelménye ugyanis a tudatosabb növekedés, s tgy állandóan növekszik azoknak

g száma is. akiknek tndata nem marad el, hanem lépést tart az új gazdasági viszonyok változásával, illetve megelőzi, látva a fejlődés szükségszerű irányát, a jövő útját. Ezért különösen fontos a forradalm'ság, a párttagok szerepe és példamutatása a mezőgazdaságban is. E kérdésről a CSKP Központi Bizottságának 10. ülésén tartalmas vita folyt, mégpedig egyöntetű végkövetkeztetéssel: a forradalmi magatartás konkrét formái a gazdasági mechanizmus őtalakftásának időszakában változnak ngyan, de forradalmi tettek nélkül a nagyüzemi mezőgazdaságban sem képzelhető el előrehaladás. Éppen ezért a pártoktatós is egyik legfontosabb feladatává az vált, hogy elő kell segítenie „a hétköznapok forradalmiságáť4. Л példamutatás egyszerű, hétköznapi tettekben is megnyilvánulhat, s Ilyen tettekkel valóban találkozhatunk. Szükség van az élenjárók példájára, arra, hogy meghatározó befolyással legyenek környezetükre. Ez a mai, ha úgy tetszik „hétköznapi forradalmiság“ alapvető követelménye.

A CSKP Központi Bizottságának 7., 9. és 10. ülése határozataiból kiindulva a pártoktatás keretében előtérbe kell helyezni azt a tényt Is. hogy napjainkban csakis az a mezőgazdasági üzem számíthat fejlődésre, amely a maximális • (kiugró) teljesítményeket — a beiüzemi önelszámolás és a brigádszerű javadalmazás alkalmazásával — intézményesen „használja“, s hatékony növelésével, a gazdaságosság és a minőség javításával a követelményekhez való gyors felzárkózás útjára lép. A párthatározatokból kiindulva mindennek érvényesülnie kell a gazdaságpolitikában, de a vezetési kultúrában és a szövetkezeti demokráciában is. Mindez természetesen nem választható el a társadalom politikai etikai, szemléleti, érdekeltségi körülményeinek fejlesztésétől, egvszóval a hajtóerő problémáitól. A felsorakoztatott tények ezért a pértoktatáson belül nem választhatók el egymástól, sőt kettős tannlsánt kell megfogalmazunk: egyrészt meg kell találnunk a hatékonyság „mérésének“ mainál jobb módszereit, másrészt a hatékonyság fokozását kikényszerítő gazdasági tömeget kell erősíteni.

Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a pártoktatós ide) átalakításához való felelős viszonyukkal a pűrtszervek, -szervezetek a múlthoz viszonyítva sokkal felelősségteltesebb szerepet töltenek be, elsősorban a párt vezető szerenének megszilárdítása és a pártalapszervezetek akcióképességének növelése terén.

CSIBA LÁSZLÓ

h

f