Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-18 / 46. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. november 18. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 11. üléséről Jóváhagyták a kormány programnyilatkozatát Az elmúlt héten tanácskozott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése kamaráinak 11. együttes ülése, amelyen a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 69. cikkelyének megfelelően megvitatták a CSSZSZK kormányának programnyilatkozatát Ä legfelsőbb népképviseleti és törvényhozó testület tanácskozását Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte az ülésen részt vevő Miloš Jakešt, a CSKP KB főtitkárát, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökét, Gustáv Husák köztársasági elnököt s Ladislav Adaraec szövetségi miniszterelnököt. Az üléljjh jelen voltak a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának további taglal. Ott voltak a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői, a szövetségi kormány elnökhelyettesei és miniszterei, valamint a prágai diplomáciai testület tagjai. 'Alois Indre bemutatta a képviselőknek az űl kormány tagjait, s mindkét kamara nevéljen kifejezte jókívánságait a kormány munkájához. A CSSZSZK kormányának programnyilatkozatát Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke terjesztette elő. Bevezetőjétíen rámutatott arra, hogy a kormány tevékenységének tartalmát és értelmét a mélyreható gazdasági és politikai reform programja, az átalakítás adja meg. Ä kormány programnyilatkozata fölötti vitában 14 képviselő szólalt fel. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök a vitában felvetett kérdésekre adott válaszai. Illetve zárszava után a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamaráiénak képviselői egyhangúlag jóváhagyták a kormány programnyilatkozatával kapcsolatos határozati lavaslatot. Ez azt Is kifejezésre juttatta, hogy a szövetségi kormány bizalmat kapott a legfelsőbb népképviseleti testülettől. Törvénymódosítások és új törvények jóváhagyása 'Alois Indra jelentése alapján a két kamara képviselői egyhangúlag Jóváhagyták a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1988. szeptember 21-én hozott törvényerejű rendeletének kormányjavaslatát, amellyel módosítja és kiegészíti a nemzeti ünnepekről, munkaszüneti napokról, emlékezetes évfordulókról és egyéb jeles napokról szóló 93/1951-es Tt. számú törvényt. Ezzel május 9-én kívül október 28-a is nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá válik. Jan Ste|skal szövetségi pénzügyminiszter megindokolta a kormány törvényjavaslatát a központi elvonásokról és a jövedelemadóról szóló törvény kiegészítésére és módosítására. A miniszter rámutatott: a kormány törvényjavaslata elsősorban a gazdasági mechanizmus átfogó átalakításával kapcsolatos Irányelvekből Indul ki, s a mostani törvénymódosítás csupán első lépés a vállalati elvonási, illetve a jövedelemadó-rendszer átalakítása terén. A törvénymódosítás megteremti a szükséges feltételeket a gazdálkodó szervezetek költségvetési, befizetési és jövedelemadó-rendszere 1991. január elsejétől életbe lépő általános rendezéséhez. A törvényjavaslatot a Szövetségi Gyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Jan Stejskal szövetségi pénzügyminiszter .továbbá megindokolta a kormány mezőgazdasági adótörvény-javaslatát. Az új törvény az előző jogszabállyal szemben teljesen újszerűén módosltle a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetek, valamint a lakosság mezőgazdasági termelésből származó jövedelmeinek adóztatását. Az eddigi mezőgazdasági adórendszer már túlhaladott, nem alakit ki megfelelő gazdasági nyomást a hatékonyság növelésére, s nem felel meg a termőföld új minőségi kategóriáinak sem. Az úl logszabály kihat az efsz-ek. állami gazdaságok és más szervezetek gazdálkodására, s hatással lesz e szervezetek közti, illetve ezeken belüli viszonyokra, s nem utolsósorban a lakosság által folytatott mezőgazdasági tevékenységre. A törvényjavaslatot a Szövetségi Gyűlés Kamarái egyhangúlag jóváhagyták. Ezután Jan Stérba külkereskedelmi miniszter megindokolta a kormány törvényjavaslatát a vegyesvállaiatokról. A vegyesvállalatok gazdasági potenciálunk fontos, ám csupán kiegészítő részei lesznek. Az előterjesztett törvényjavaslat fő vonása a vegyesvállalatok telles gazdasági önállóságának elvei Ezek a vállalatok logi személyek, tehát tevékenységük az Itteni jogszabályokhoz igazodik. A törvényjavaslat egyebek közt kellő jogbiztonságot teremt a csehszlovákiai vállalkozás iránt érdeklődő külföldi partnerek számára. A vegyesvállalatok bizonyos mértékben elősegíthetik a gazdasági mechanizmus átalakítása céljainak megvalósítását, külgazdasági kapcsolataink fejlődését. A törvénylavaslat tartalmazza a vegyesvállalatok létrehozásának és tevékenységének alapelveit. 'A kormány törvényjavaslatát mindkét kamara egyhangúlag jóváhagyta. Jóváhagyás végett a Szövetség! 'Gyűlés napirendién szerepeltek még további törvényjavaslatok, fgy a védjegyekről szóló, a csehszlovák koronának a külföldi fizetőeszközökkel szembeni árfolyama megszilárdítását célzó, valamint a csehszlovák—niraraguai konzuli egyezmény jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat megvitatása. „Nincs demokrácia törvényesség nélkül“ Ä Népi Kamera és a Nemzetek Kamarája 11. együttes ülése másnap a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróság és főügyésze által a szocialista törvényesség helyzetéről előterjesztett jelentés és nemzetközi egyezmények megvitatásával folytatódott. Ä szocialista törvényesség helyzetéről a képviselők elé terjesztett' jelentéshez • elsőnek Josef Ondrej, a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke fűzött magyarázatot. Hangoztatta. hogy az átalakítást kísérő alkotó légkörben, az átalakítás lényegének, a demokratizálásnak a szempontjából közelítjük meg a törvényesség megszilárdításának kérdését. „Abból Indulunk ki — mondotta — hogy nincs demokrácia törvényesség nélkül. Az átalakítás a társadalom magasabb fokú szervezettségét s az állampolgárok öntudatos fegyelmét követeli meg. Tapasztalatból tudjuk, hogy a társadalom demokratizálásának folyamatában e törvényesség hiánya anarchiát idézhet elő.“ Ä képviselők a bizottságokban a törvényesség helyzetéről szóló jelentés megvitatása során a legnagyobb figyelmet a bűnözésnek, a szocialista törvényesség megszegése legdurvább formájának szentelték. A legfelsőbb bíróság elnöke egyetértett a képviselők véleményével, miszerint a bíróságoknak lobban és átfogóbban, a differenciált, egyéni megközelítés elvével összhangban kell alkalmazniuk a büntetőjogi eszközöket. Teljes szigorral keli ellárni a súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ebbe a kategóriába tartoznak a megvesztegetés. a hatáskörrel való visszaélés, a jogtalan meggazdagodás bűncselekményének elkövetői, továbbá a megrögzött visszaeső bűnözők s az átneveiés minden formájával szembeszegülő aszociális elemek. A CSSZSZK Legfelsőbb Bírósága és a köztársaságok legfelsőbb bíróságai a bírósági felügyelet űtlán úgy irányítják a bírósági szervek döntéseit, hogy eleiét vegyék a helytelen megközelítésnek. Beszéde további részében a szónok rámutatott, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők jelentős hányada felbomlott vagy csonka családból származik. A felbomlott házasságok száma egvre növekszik. Tavaly a bíróságok több mint 39 ezer házasságot bontottak fel, s ebből 30 ezer volt kiskorú gyermekes család. Ugyanakkor elgondolkoztató a munkajogi és családjogi perek számának növekedése, amely az emberi kapcsolatok, az állampolgári felelősség s az egyén és a társadalom közti viszonyok romlását lelzi. Nem ritka az a felfogás sem, hogy a jogok követelése a kötelességek teljesítése nélkül Is lehetséges. Nyíltan meg kell mondani: A társadalom oly mértékben garantálja a jogokat, amilyen mértékben teljesítik kötelességeiket az állampolgárok. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az emberi jogokról és szabadságjogokról szólva kijelentette: „Ideológiai ellenfeleink támadásai ellenére megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy jogrendünk nem csupán a többség, hanem mindenki számára e! ismeri a jogokat és szabadságjogokat, s ezeket nemcsak kinyilatkoztatja: gyakorlati érvényesülésüket a szocialista társadalom garantálja." Ián Pješčák, a CSSZSZK főügyésze a bűnözési helyzettel foglalkozva kijelentette, hogy e téren Csehszlovákiában az utóbbi évtizedben nem volt tapasztalható emelkedés. Jelentősen csökkent az állam alapjai ellen irányuló bűncselekmények aránya. Nálunk ismeretlen (mint tömeges je- * lenség) a maffia típusú bűnözés, a terror és túszszedés. A pozitívumok mellett azonban látnunk kell, hogy más államokhoz képest nálunk túl magas a bíróság elé kerülő ügyek száma, ennek fő oka, hogy bizonyos törvénysértések bíróságon kívüli eszközökkel is elintézhetők lennének. A főügyész a társadalomellenes tevékenység egyes új jelenségeiről is szólt. Elmondta: Az utóbbi időben megnövekedett az utcán, sportrendezvényeken, diszkókban, közlekedési eszközökön, egyházakban, iskolákban, szálláshelyeken, a háztartásokban stb. elkövetett erőszakos durva cselekmények száma. Az elkövetők főleg fiatalkorúak, s tapasztalható, hogy sok esetben a kapitalista országok példáját követjük. Kísérletek történnek szociaiistaellenes párhuzamos struktúrák kiépítésére. Ezeket külföldről aktivizálják, amint azt a közelmúltban bratislaval, brnói és prágai események is tanúsítják, nem riadnak vissza az államhatalmi szervekkel való nyílt konfrontációtól sem. A bűnözés terén is vannak új jelenségek. A CSKP KB Elnökségének a törvényesség, a közerkölcs és a fegyelem megszilárdítására vonatkozó levele után is történnek súlyos csoportos bűncselekmények a szocialista tulajdon ellen, s nem ritka a törvénytelen meggazdagodás a szocialista ás a magántulajdon kárára, a korrupció és a megvesztegetés bűncselekménye. Különösen riasztó jelenség egyes vezető dolgozók részvétele ezekben a bűncselekményekben. Nem csökken a lakásbetörések és devizakihágások száma. Az összes vádlott egyharmad része visszaeső bűnös. A büntetőeljárás színvonala javításának szükségét jelzi, hogy a nyilvántartott bűncselekmények 30 százaléka esetében nem sikerült felderíteni a tettest. Eduard Vlöek, a Nemzeti Kamara bizottságainak előadója azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia elmélyülést folyamatának összhangban kell lennie a törvényekkel. Nem a polgári értelemben vett demokrácia, hanem a tartalmában szocialista demokrácia elmélyítéséről van szó. Ezért a szocialista törvényesség és a szocialista demokrácia szervesen kiegészíti egymást. Aggasztónak minősítette e közrend, a személyi, vagyon- és jogbiztonság terén tapasztalható negatív jelenségeket, azt, hogy az elmúlt három év alatt nem javult a szocialista törvényesség helyzete. Kifejtette, hogy a helyzet javulása érdekében a választókörzetekben a képviselők Is többet tehetnek. Pavol Bagin képviselő, a Népi Kamara bizottságainak véleményét öszszegezve egyebek között rámutatott: a bizottságokban felhívták a figyelmet arra, hogy a társadalmi és személyes ügyek intézésekor a lakosság bizalmát sok esetben megrendíti a megvesztegetés, a jogkörrel velő visszaélés, a jogtalan meggazdagodás következetlen feltárása és büntetése. Mindez káros hatással van a lakosság jogi tudatára. Az kellene, hogy az állampolgárok jobban érezzék az állam gondoskodását az Igazságosságról, az emberek nyugalmáról, személyi sérthetetlenségéről, s biztosaknak kellene lenniük abban, hogy minden jogsértés megfelelő büntetőjogi következményt von maga után. Az ülés napirendjén nemzetközi egyezmények jóváhagyása is szerepelt. ... mint a gyökeres társadalmi reform, a mélyreható átalakítás. Ez az SZKP 19. országos értekezlete határozataiban kifejezett történelmi jelentőségű döntés arra irányul, hogy „jobbon kihasználjuk a szocializmus előnyeit, növeljük vonzerejét, magasabb szintre emeljük testvéri kommunista pártjaink, nemzeteink és államaink együttműködését“. Teljesen egyértelmű, hogy országunk számára sem létezik a fejlődésnek más reális alternatívája. Végérvényesen lezárultnak kell tekintenünk a protekcionizmus, a lesállásba helyezkedés, az üres jelszavak és felhívások, a konkrét lépésektől ódzkodó általános határozatok halmozása, az alibizmus és az egymásramutogatás időszakát. „A legfőbb ideje, hogy átgondoltan és energikusan kezdjünk cselekedni“ — hallottuk a szövetségi kormány programnyilatkozatában, melyet Ladislav Adamec miniszterelnök terjesztett a Szövetségi Gyűlés elé. A kormány ebben a dokumentumban pontosan és világosan körvonalazta társadalmunk célkitűzéseit; ez egy hosszú távú, nagy szabású program, amelvnek megvalósítását nem várhatjuk máról holnapra, a hosszabb-rövidebb szakaszok feladatainak teljesítésébe mindegyikünknek tevékenyen be kel! kapcsolódnia, kinek-kinek a maga működési területén. Az újonnan megválasztott szövetségi kormány biztosította hazánk polgárait: tudja, hogy a széles közvélemény azon dolgok határozott és haladéktalan megoldását várja tőle elsősorban, amelyek az emberek életét közvetlenül érintik, amelyek megnehezítik a munkát és megkeserítik az életet; egyszersmind Ígéretet tett arra, hogy ezekkel a kérdésekkel felelőssége teljes tudatában foglalkozik. Ahhoz, hogy méltó helyünk legyen a fejlett európai államok közösségében, illetve az országnnk jelenéről és jövőjéről való gondoskodásban, az életfeltételek javításához kormányunk azt tekinti az első lépésnek, hogy az egész népgazdaság gvors ütemben áttérjen az új gazdasági mechanizmus feltételeire. Méghozzá minél előbb, lehetőleg már 1990. jannár l-ével, tehát az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban. Erre a fontos döntésre, mint azt a programnyilatkozat hangsúlyozta, azért került sor, hogy minél jobban lerövidüljön az az időszak, amikor a régi szervezési forma már megszűnik, de az új irányítási múd még nem kezd el hatni. A tömegek szocialista meggyőződése országunkban hosszú éveken át a szociálpolitikai vívmányokból táplálkozott. Fokozatosan azonban eltolódott a társadalmi fogyasztás és a termelés egyensúlya; a szociális biztosítás, az egészségügyi ellátás terén rosszabbodás tapasztalható. Ez kissé megingatta a nép bizalmát, de általános a meggyőződés, hogy az önfinanszírozás, az öneiszámolás bevezetése, az egyenlősdi leküzdése, a nagyobb teljesftésoképesség elérése és a takarékosabb gazdálkodás hamarosan érezhető fordulatot eredményez majd a termelésben, ami törvényszerűen kihat a nép életfettételeire. Elsősorban a tartalékok feltárásával, a hatékonyság növelésével kell nagyobb eredményeket elérnünk. Nem számíthatunk energiahordozók és nyersanyagok további vásárlására, a meglévő mennyiséget keli sokkal jobban hasznosítanunk. Üj gépek és technológiák vásárlása érdekében viszont az eddiginél gyakrabban veszünk majd fel kölcsönösen előnyös, célszerű hiteleket. Ez a döntés a belpiaci választék bővítése, a jobb ellátás végett született. Ennek érdekében már a jövő évi kiviteli feladatokat is úgy tűzték ki, hogy az ne akadályozza a hazai piac szükséges termékekkel történő ellátását. A szerkezeti változások átfogó tervezetében nagy szerepe van a tudományos műszaki fejlesztésnek. Az állami költségvetésben előirányzott jelentős összegeken kívül megfelelő gazdasági szabályozókkal központilag fogják támogatni a vállalatok rövid lejáratú, nagy hatékonyságú bernházásait. A’ vállalatok a saját forrásaikból teremtik elő a fejlesztéshez szükséges eszközöket; rajtuk múlik, hogy saját kutatással, nemzetközi együttműködés útján vagy külföldi behozatallal szerzik e be az új technikát és technológiát. Amint azt a programnyilatkozat aláhúzta, „ebben a küzdelemben versenyt futunk az idővel“, itt nincs helye habozásnak, elodázgatásnak. sem pedig magyarázkodásnak. „Egyes vezetők több időt és energiát fordítanak a feladatok teljesfthetetlenségének megindoklására, mint a gondok megoldására“ — olvashatjuk más helyen. Meg fogják követelni a szervezetektől a hoszszú távú jövedelmezőséget, s azok kénytelenek lesznek maguk megkeresni a fejlesztéshez, béremeléshez ős más szociális igények kielégítéséhez szükséges eszközöket. Az irányítás egész rendszere ösztönözni fogja őket a vállalkozásra, arra, hogy világszínvonalú termelékenységet és konstrukcióképességet érjenek el. A felső szintű vezetés nem avatkozik a vállalatok gazdálkodásába, rájuk bízza, hogy milyen igényes terveket tűznek ki maguk elé. Az alacsony hatékonyság következményeit pedig ezentúl nem háríthatják az egész társadalomra, a konkrét termeinknek kell a felelősséget vállalniuk. A kormány a nemzetközi, elsősorban szocialista munkamegosztásban, a KGST-tagországokkal folytatott sokoldalú és kétoldalú együttműködésben az adminisztratív módszerek kiküszbölésére, a magasabb szintű együttműködésre, nem hagyományos kapcsolatokra törekszik. Nem elégedett a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk nagyságrendjével. Érdekünk, hogy elmélyítsük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal, amit nagyban előmozdít a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak normalizálása. A kormányprogram több helyütt is kitér a szociális kérdések megoldásának lehetőségeire. Bírálja azt a beidegződést, miszerint a szociális terület jelentőségét inkább csak szavakkal hangsúlyozzuk, de a tervben e célra csak a maradék jut. Szociálpolitikánk átalakítása megköveteli, hogy megszüntessük az öncélú termelést, s a szociális szempontok minden törekvés elsőrendű célját képezzék. Megköveteli továbbá a szolgáltatások nagyarányú fejlesztését, annál is inkább, mivel ez népgazdaságunk hosszú évek óta érzékeny területe. A helyzet javítása érdekében mind nagyobb teret kap az egyénileg végzett szolgáltató tevékenység. Az adószabélyzatot úgy módosítják, hogy ne korlátozza, hanem ösztönözze a munkaaktivitásnak ezt a formáját. A magánvállalkozó bevételének megítélésekor pedig az az igazságos, ha nem a Jövedelem nagyságát nézzük, hanem azt, hogy rászolgált, illetve megérdemelt-e. Egyébként a kormány szükségesnek találta annak felülvizsgálatát is, hogy miért növekszik aránytalanul a lakosság bevétele a tervteljesítéssel ás a teljesítményekkel szemben. A béradó, illetve az egész adórendszer ésszerűsítésével véli megoldhatónak a helyzetet. Korunk legégetőbb gondjának, az ökológiai egyensóly kérdésének a kormányprogram is megkülönbözteti figyelmet szentelt. ígéretet tett arra, hogy az ökológiai beruházásokat szigorúan figyelemmel kiséri, s e téren a vállalatok részéről nem tűri meg a viszakozást. Figyelmét a leginkább veszélyeztett területekre, Prágára, Eszak-Csehországra ás Bratislavára összpontosítja. A lakáspolitikával kapcsolatban a nyilatkozat aláhúzza; támogatni fogták az egyéni lakásépítést, valamint azt, hogy a lakások személyi tulajdonba menjenek át. A komplex lakásépitésnél óva int attól, hogy a lakótelepeken a bölcsődéket. iskolákat és más létesítményeket több évvel a lakásokba való beköltözés után adják át. A kormánynyilatkozat befejező része a felépítmény néhány lényeges kérdésével foglalkozik, az iskoiaUggyel kapcsolatban leszögezi: vissza kell szerezni a műveltség tekintélyét, az oktatási nevelési rendszert az átalakítás követelményeinek szintjére kell emelni. A kormány számít a nép bizalmára. és reményét fejezi ki, hogy a szocialista pluralizmus érvényesítése mellett mindenki legjobb képességei és ereje szerint hozzájárul a közös ügyhöz. [gyepes) „Az előrehaladásnak nincs más útja“
