Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-11 / 45. szám

A fogyasztók körében töte* a csöh országrészekben kőszt­­tett felszín specialitások közkedveltek. A Bohuiovicai Tejüzem dolgozói által gyártott és ízléses. 100 milliliteres üvegekben forgalmazott tejszín nem véletlenül nyerte el a szakemberek és a vásárlóközönség tetszését. A tejföl és a tejszín tartóssá­gát 18 percig tartó 118 C-fokos hevítéssel biztosítják. A brnói Lacrum Konszernvállalatnál olyan gépsor beszere­lési munkálatait végzik, amely a későbbiek folyamán lehetővé teszi a 12 százalékos te|zslrtartalmú tejszín folyamatos gyár­tását s Így az egyre fokozódó píhci kereslet eddiginél jóval nagyobb mértékű kielégítését. A tégelyekbe adagolt új ter­méket főleg a szállodákban és a vendéglátó-ipari üzemekben fogják árusítani, de a gyártók ígérete szerint a belkereske­delem üzleteibe is juttatnak a minimálisan két hónap szava­tossági idejű újdonságból. ERJESZTETT ÉS SAVANYÍTOTT TEJIPARI TERMÉKEK Az emberi szervezet számára nagy Jelentőségű az erjesztett és savanyított tejipari készítmények fogyasztása, mivel ezen termékek még könnyebben emészthetek, mim maga a tej. Hazánkban a Joghurt gyártásának és fogyasztásának van a legnagyobb hagyománya. A joghurtot nagyobb szárnzanvag­­tartalmű tejből készítik. A hagyományos joghurtot bepárlás­­sal sűrítik vagy szárított tejpor hozzáadásával készítik. A ter­mék szárazanyag-tartalma a szabvány szerint 21, zsírtartalma pedig 4,5 százalékos. A cseh országrészekben az egy lakosra jutó átlagos jog­­hurtfogyasztás az elmúlt évben 3,7 liter volt .míg Szlovákiá­ban ez a mutató alig haladta meg az egy litert. A CSSZK ban az utóbbi néhány év alatt rendkívül nagy mértékben nőtt az ízesített joghurtok iránti piaci Igény. Az ágazat képviselői igyekeznek eleget tenni a vásárlók Altai támasztott mennyi­ségi, szerkezeti és minőségi követelményeknek. Az erjesztett és savanyított tejipari termékek dietetikus, illetve gyógyliatását számos tudományos dolgozat bizonyítja. A könnyen emészthető termékek ugyanis nem terhelik meg túlságosan az emberi szervezetet. Az egészségügyi szakembe­rek nem véletlenül ajánlják az erjesztett és savanyított tej­ipari termékek rendszeres fagyasztását. A piaci Igények kU elégitését nagymértékben gátolja a csomagolóanyagok, mű­anyag tégelyek hiánya. Különösen Szlovákiában okoz fejtörést az élelmiszer ipart szakembereknek, hogy honnan szerezzék be a kiskereskedelmi forgalmazáshoz nélkülözhetetlen csoma­golóanyagokat. A VAJ- Hazánkban a vaj készítését szakosított üzemekben végzik, ahova az alapanyagokat tartálykocsikkal .szállítják. A központi vajgyártó üzemekben korszerű technológiai eljárással készül a fontos telipari termék. A központok anyagi-műszaki ellátása megfelel a- legkorszerűbb, külföldön alkalmazott berendezé­sek színvonalának. Modern technológiai gépsor segítségével végzik a tejföl pasztőrözését. Az érési folyamatot követően a tejföl a vajcéntrifugálő tartályokba kerül. A vaj adagolását és csomagolását szintén korszerű gépsor végzi örvendetes, hogy a vajkészítéshez nélkülözhetetlen gépek és műszaki be­rendezések égy része hazai gyártmány, s az óránkénti kapa­citás meghaladja a 3 ezer kilogrammot. Jelenleg egy olyan technológiai berendezés készítésén dol­goznak a gépipari szakemberek, amely lehetővé teszi az órán­kénti gyártókapacitás ezer tonnával való növelését. A vaj készí­téséhez az egy év alatt felvásárolt tejmennyiség zsírtartalmá­nak hozzávetőlegesen 50 százalékát használják fel. Az elmúlt évben hazánkban 148 ezer tonna vajat készítettek, ebből 112 ezret a cseh országrészekben, 30 ezer tonnát pedig Szlová­kiában. V A" belkereskedelmi forgalmazású vaj többsége 18 százalék­ban tartalmaz vizet. A minőséget az állami szabvány előírásai szavatolták. A vásárlók igényeinek kielégítése céljából több­féle vaj gyártását, illetve forgalmazását biztosítják az ágazat dolgozói. A fagyasztott vaj mellett főleg az alacsony energia­­tartalmú vaj keresett a belkereskedelem üzleteiben. A 35 szá­zalékos zsírtartalmú, fehérjékben gazdag vajkrém szintén a keresett termékek közé sorolható. Az ún. friss csemegevaj kategóriába tartozó, különböző fű­szerekkel és gyógynövényekkel Ízesített va|különlegességeket főleg a cseh tejipari vállalatok gyártják. A vai megfelelő minőségére és szavatosságára nagy figyelmet fordítanak a tárolás során. A minőségi színvonal megőrzése érdekében a fagvasztóüzemekbe csak a központi- vajkész/tő egységekből fogadnak el termékeket. A fagyasztókban mínusz 15—27 C- fokos hőmérsékleten tárolják a vajat. A vaj kellemes fze és jő emészthetősége miatt nagyon ke­resett, valamint kedvelt tejipari termék. Ezt bizonyltja az átlagos fogyasztás alakulása hazánkban. Amíg 1960-ban az egy lakosra Jutó átlagos vajfogyasztás 7,4 kilogramm volt, addig 1970-ban már megközelítette a 9 kilogrammot, A CSSZK-ban 9,8, az SZSZK-ban pedtg 6,7 kilogramm volt az átlagos vaj­fogyasztás. A statisztikai adatok szerint 1983 ban hazánk la­kosai átlagosan 27 kilogramm zsírt fogyasztottak, s ebből 8,7 kilogrammot tett ki a vaj. A TÜRÖ Az étkezési célokra szolgáló túró szintén fontos táplálék, mivel nagy mennyiségű, biológiai szempontból értékes fehér­jét, könnyen emészthető anyagokat tartalmaz. A belkereske­delmi üzlethálózatban többféle túrót forgalmaznak. A külön­böző zsírtartalmú túró mellett újabban a különféle gyümöl­csökkel Ízesített túrókrémek lránt nőtt jelentős mértékben a piaci érdeklődés. A túrókészítés technológiája az utóbbi Időszakban felentős mértékben korszerűsödött. Korábban a kádakban történő túró­­készítés a savó fokozatos eltávolításával nagy fizikai meg­terhelést jelentett a tejüzemek dolgozóinak. Napjainkban már centrifuga végzi ezt a folyamatot, s az új gépsorok naponta ötven—százezer liter tej feldolgozását teszik lehetővé. Hazánkban az egy lakosra jutó éves átlagos túrófogyasztás 1986-ban 4,6 kilogramm volt, de Szlovákiában lényegesen ke­vesebb túrót fogyasztottak, mint a cseh országrészekben. Az elmúlt évben nemcsak országos viszonylatban, hanem szlo­vákiai tekintetben Is emelkedett az átlagos túrófogyasztás szintje. Az ágazat képviselői a közeljövőben ú| csomagolás­technikai módszert szeretnének széles körben bevezetni, amely lehetővé tenné a jelenlegi termékkínálat bővítését, a külön­böző formájú és súlyú termékek szállítását. Az ágazat korszerűsítési programjában fontos szerepet kap a sajtkészítés gyártókapacitásának bővítése, jelenleg ugyanis a nagyobb mértékű sajtfogyasztást gyakran akadályozza az áruhiány. Különösen Szlovákiában okoz gondol az élelmiszer­­ipari üzletek sajtokkal való folyamatos áruellátása. Remélhető­leg a tejüzemek korszerűsítése a közeljövőben lehetővé teszi a vásárlók jogos igényelnek az eddiginél jóval nagyobb mér­tékű kielégítését. A TEJFOGYASZTÁS HAZÁNKBAN ÉS A VILÁGBAN ’ Hazánkban a tej és a tejipari termékek átlagos fogyaszt-5«»» 1980-ban 228 kilogramm volt, míg az 1986 os adatok már 250 kilogrammról számolnak be. Szlovákiában ebben az időszak­ban 211 kilogrammról 247 kilogrammra nőtt az átlagos fo­gyasztás. . N Йа csak a tej Ss az fró átlagos fogyasztását vesszük figye­lembe, lztandő az elsőség, évi 208 kilogrammal egy lakosra. Csehszlovákia a 11. helyen található. 117 kilogrammos átlagos fogyasztással. A tejfölfogyasztásban hazánk a 12. helyet fog­lalja el. Ebben a .kategóriában“ Svédországé az elsőség. A vaj­­fogvasztás adatait tekintve, 0) Zéland áll az élen Finnország és Dánia előtt. A GYERMEKTÄPSZEREK GYÄRTAsA A gyermektápszerek gyártása hosszú Ideig a Hradec Krá­lové! Tejipari Vállalat üzemeibe összpontosult. A nyolcvanas években az egy csecsemőre számított átlagos fogyasztás meg­haladta a negyven kilogrammot. A lelenlegi gyártókapacitás évente átlagosan 9-ezer tonna. A korábban felmerült problé­mák orvoslása céljából az ágazat vezetőt úgy döntöttek, hogy .Zábfehben egy ú|. külön erre a célra szolgáló tejüzemet lé­tesítenek. jelenleg készül az új üzem, amely 1990-től a gyér­­mektápszerek monopolgyártójává válik. A megfelelő minőségű tápszer gyártásának legfontosabb elő­feltétele a kifogástalan minőségű tej. Az új szabvány szerint a tápszerek alapanyagának a legszigorúbb minőségi követel­ményeknek kell megfelelni.. A jövőben az eddig gyártott és forgalmazott tápszerek gyártása mellett új termékek készítését .is tervezik. Hazánkban a mezőgazdasági üzemek dolgozói elegendő mennyiségű tejet termelnek. A jövőben mindenekelőtt a minő­ség javítására kell törekedni, hogy a tejipar dolgozói számára megfelelő alapanyagot biztosítsanak. (A Csehszlovák Televízió a haladó tapaszlalatok Iskolája XVIII, évfolyamának első tananyagát 1988. november 14-én 16.30 órakor sugározza. Az első Ismétlésre novqmber 17-én 10.50 órakor, a másodikra pedig november 21-én 16.30-kor kerül sor.J 1 HALADÓ TAPASZTALATOK ISK0LÄJA XVIII. évfolyam 1. tananyag A tej feldolgozása és a tejtermékek gyártása A tejipar meghatározó fontosságú népgazdasági feldolgozó­­ágazat. amely jelentős mértékben részt vállal a lakosság élel­mezésének biztosításából. A gazdasági szerkezetváltás idősza­kában a korábbi évekhez viszonyítva még nagyobb figyelmet kell szentelni a népélelmezés kérdéskörének, hiszen az alap­vető élelmiszer ipari termékkel való folyamatos áruellátás az életszínvonal alakulásának fontos tényezője. A tej és a tejipari termékek hazánkban, vidékünkön már régóta, hagyományos élelmiszernek számítanak. A hazai tejipar létrejötte egészen az első tejüzemek alapításához vezethető' vissza. Az 1871-es évben alapították a gőzeliárással működte­tett legelső tejüzemet a Prága melletti Hostivicé'oen, s így kezdetét vette a hazai tejfeldolgozás. Az első világháborút megelőző, illetve az azt követő Időszakban egész sor magán-, kézben, valamint szövetkezeti birtokban lévő tejüzem létesült, jelentőségük és szerepük főleg az 1934-es esztendő után nőtt meg, amikor törvényerejű rendelet, lépett életbe a tej pasztö­rizálásáról. A második világégést követően, de mindenekelőtt J948 után került sor a telipari létesítmények és üzemek álla­mosítására. A szövetkezetesítésl folyamatot követően és a szarvasmarha-állomány szerkezeti kialakítása után jelentős mértékben felgyorsult a tejtermelés fejlesztésének üteme. . A tejfelvásárlás gyors ütemű növelése azonban csak arra az időszakra tehető, araikor a párt- és állami szervek képviselői megkülönböztetett figyelmet kezdtek fordítani a mezőgazda­ság és a feldolgozóipar továbbfejlesztésére. A mezőgazdasági üzemek képviselőit arra ösztönözték, hogy csökkentsék a tej­termelésnek az erőtakarmány-behozataltól való függőségét. A bruttó mezőgazdasági termelés anyagiakban kifejezett érté­ke (állandó árban számítva) az 1938-os év 72,5 milliárd ko­ronájához viszonyítva 1986-ban már meghaladta a 113,9 mil­liárd koronái. A kitermelt tej anyagi értéke az állattenyésztés Ágazatában elkönyvelt bevétel egyharmadát képezte. A tejipar a hazai élelmiszeripar szerves részét képezi, s ágazaton belül a termelési eredményeket és a bevétel össze­gét tekintve rögtön a húsipar mögött helyezkedik el. A tej­­> termelés fejlesztése kedvezően befolyásolta a belkereskedelmi .áruellátás szerkezetének javítását. Az 1983-as évben pé’dául hazánk már a vajgyártás terén is önellátóvá vált. Az egyre nagyobb mennyiségű tej felvásárlása természetesen szükséges­sé tette a tároló-, illetve feldolgozókápacltás bővítését. Üj, korszerű üzemeket létesítettek, amelyek a munkahelyi körül­mények javítása mellett többek között lehetővé tették az jidényjellegű (főleg nyári-) tejfölösleg feldolgozását.- A tejpor értékesítése mellett a tejbázisú keveréktakarmányok hasznosí­tása Is az előtérbe került. . Az élelmiszeripar számára az elegendő alapanyag-mennyiség lehetővé tette a teljes zslrtalmú tej piaci elosztása korláto­zásának megszüntetését. A tejtermelésben elért kedvező ered­ményeknek-köszönhetően jelentős mértékben javult a belke­reskedelmi áruhálózat telipari termékekkel való ellátása, s így az ágazat a korábbinál nagyobb mértékben eleget tudott tenni a vásárlók által támasztott jogos piaci igényeknek. Az emlí­tett időszakban, a belkereskedelem üzemeibe átlagosan 15 milliárd korona értékű (kiskereskedelmi árban számított) te­jet, illetve tejterméket szállított a hazái tejipar. • Az ágazat ezt követően is igyekezett fokozatosan megvaló­sítani korszerűsítési és kapacitásbővítési programját. Űj tech­nológiai egységek üzemeltetésével azon fáradoznak, hogy a mezőgazdaság által szállított tejmennyiséget a lehető leggaz­daságosabb módszerekkel hasznosítani tudják a feldolgozás során. Köztudorhású, hogy az ésszerű táplálkozási módszerek széles körű elterjesztése során milyen fontos szerep hárul ä tejre és a tejipari termékekre. Ezt tudatosítják a tejipar kép­viselői, akik az egészségügyi szakemberek jóváhagyásával az egy főre jutó átlagos tejfogyasztás mértékének növelését szor­galmazzák. A TEJ TERMELÉSE, FELDOLGOZÁSA ÉS MINŐSÉGE A tejipar dolgozói már évek éta azon fáradoznak, hogy á termelés mennyiségi mutatóinak teljesítése mellett az egyre Inkább előtérbe kerülő minőségi követelményeknek Is eleget tudjanak tenni. A mezőgazdasági üzemek, vagyis a tejterme­lők, valamint a tejfeldolgozók együttműködését ágazati szin­ten az integrációs szerződések alapján irányítják és szerve­zik. Ennek keretén belül a tejipar jelentős mértékben, anyagi eszközökkel is segíti a felmerülő termelési gondok megoldá­sát, a korszerűbb állattartási körülmények kialakitását. Az ittóbbi Időszakban például a tejminőség javítását szolgáló be­ruházásokra és korszerűsítési akciókra a tejipar képviselői a cseh országrészekben évente 50, Szlovákiában pedig 4C millió koronát juttattak az integrációs alapból. A tejtermelés fejlesztésének ütemét sikerült fokozatosan gyorsítani. Míg 1950-ben a kitermelt te] mennyisége 3,17 mil­liárd litert tett ki, addig három évtizeddel később, l980-ban már 7,73 milliárd litert mutatott a statisztika. Az átlagos éves növekmény hozzávetőlegesen 100 millió liternek felelt meg. Az utóbbi időszak kimutatásai szerint a mezőgazdasági üze­mek dolgozói a legtöbb tejet 1986-ban termelték. Abban az évben átlagosan 3 ezer 750 liter tejet fejtek egy tehéntől. Ezen időszak adatai arról is tanúskodnak, hogy bár csökkent a szarvasmarha állomány, mégis jelentős mértékben sikerült növelni a tejelékenységet. Ez azt eredményezte, hogy mennyi­ségi szempontból megfelelő alapanyagbázisra tudott szert ten­ni a tejipar. Az utóbbi két évtizedben fokozatosan kezdték alkalmazni á tejtermelés és -feldolgozás összpontosításának módszerét, ami kedvező feltételeket teremtett a tartálykocsik széles körű fel­­használásához. A tej minőségének javítása érdekében 1977-ben bevezették a korábbinál szigorúbb értékelést. Ezt követően a tejfelvásárlás során a meghatározott minőségi mutatók alaku­lása szerint osztályozták és értékelték a tejet. Mivel az évek folyamán nemcsak a termelési feltételek, hanem, a higiéniai kö.ve.telmények is változtak, az állami szab­vány módosítását tartották szükségesnek az élelmiszer-ipari szakemberek. A tejipar képviselői javaslatot tettek az állami szabvány módosítására. Az 57 0329-es számú új szabvány 1986. január elsejétől részlegesen, csak néhány vállalat, illetve üzem keretében volt érvényes. Valamennyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari egységet érintően 1988-161 érvényes az új, tejminőséget meghatározó szabvány. A minőség tárgyilagos mikrobiológiai értékelése érdekében a tejipar valamennyi ke­rületben központi laboratóriumokat létesített, amelyekben korszerű berendezések és mérőműszerek segítik a tej minősé­gének megállapítását. A tej új szabvány szerinti mikrobiológiai minőségét nagy­mértékben befolyásolja a szarvasmarha-állományról való szak­mai és higiéniai gondoskodás színvonala. A szigorú követel­ményeknek teljes mértékben megfelelő tejet csak a techno­lógiai eljárások következeles betartásával lehet folyamatosan biztosítani. Az állattenyésztésben mindenekelőtt a tehén tő­gyének és a fejőberendezések tisztántartására, a hűtőberen­dezések kifogástalan műszaki állapotára kell megkiiiiiubözte-

Next

/
Thumbnails
Contents