Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-11 / 45. szám
Ж kényesebb madarakat közvetlenül a megnyitó előtt hozták Csóka Péter magyaráz GabCikovo, a dunai vízierőmfl építésének legfontosabb központja, jelentőségének megfelelően városiasodlk. Az utóbbi években több ú) üzlete, elegáns vendéglője és modem, tágas kultúrliáza is épült. Évente rendeznek Itt kulturális napokat, s úgy látszik rendszeresen ismétlődő kiállítása is Vesz. Igaz, ez az utóbbi elsősorban csak a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének tagjait érdekli. A község kultúrházában ugyanis már második alkalommal rendezték meg a Dunaszerdahelyl (Dunaiská Stredal járás akvaristáinak és díszmadár tenyésztőinek hal- és madárkiállitását. Így újra jóleső érzéssel nyugtázhattuk, hogy ma már a járási szervezetek életében, az ilyen tevékenység nem megy ritkaság számba. Akadnak olyan alapszervezetek, amelyek maguk Is vállalkoznak rá. S ha ezt egyedül nem győznék, akkor összefognak másokkal. Az október 21-től 23-ig nyitva tartó kiállítás fő rendezője a SZÄSZ járásban működő díszmadár tenyésztőinek alapszervezete. társszervezője pedig az akvaristák atoDSzerveze»e volt. OldHch Safráoek, az egzotikus madaruk tenyésztésével foglalkozó alapszervezet elnöke elmondotta, hogy 1976-ban mindössze 14 taggal Indultak, de ma már 115 hasonló érdeklődési körű állattartót tömörítenék. Néhány évvel ezelőtt nagyon lő eredményeket mutathatták kt. A Chovprodukton keresztül évi 8tX)—900 koronás forgalmat bonyolítottak le. jelenleg azonban tevékenységükben a stagnáció jelei kezdenek mutatkozni. Náluk Is jelentkezett a takarmányhlánv okozta fékező hatás. Elsősorban a köles hiányzik. «— Szervezetünk már vagy 6 éve nem kapott a központi alapból kölest, ezért úgy szerezzük be, ahogy tudjuk. Az üzletben vásárolt köles drága, 100 kg 1200 korona. így aztán míg egy-egy papagájt kitenyésztünk, az megeszi az árát — panaszkodik az elnök. Végigjárva a kiállítást a vidáman zsinatoló, pompás tollazatú madarak serege láttán aligha gondolná az ember. tér, az akvarista aiapszervezet elnöke és Bodó Imre, a SZÁSZ GabCíkovói Alapszervezetének elnöke a kiállított halakról, illetve madarakról szakmai kiselőadást rögtönzött A minden kiállításon fellelhető szokásos választék mellett egy-egy ritkábban látott halfajt, például fogaspontyokat, s egy különös, Ázsiából származó fajt — a veszély esetén magát felfúvő OldHch Safrinel a díszinadár-te nyészlők alapszót vezetőnek elnöke hogy a tenyésztők ilyen problémákkal küszködnek. De mit nem tesz meg az ember a hobbijáért! Az ünnepélyes megnyitóra — péntek délelőtt lévén — a szervezők nem vártak sok látogatót. A meghívottakból és a véletlenül betérő kiváncsiakból azonban egy érdeklődő csoport gyűlt össze, akiknek Csóka Pégömbhalat — is megcsodálhatták a látogatók. (Az utóbbit itt a győri akvaristák mutatták be.). Az egzotikus madarak közül számomra legérdekesebbek a „divatos“ színezetű törpepapagájok' és Zdenek Pichlik ismert pódatai (Povoda) tenyésztő ritkaságnak számító egzotikus madarai, dél-amerikai papagájai voltak. Látogatásomkor megragadtam az alkalmat, hogy Bodó Imrét a gabcíkovői alapszervezet elnökét (aki egyúttal az akvarista és a díszmadártenyésztő szakbizottság elnöke is) tevékenységükről kifaggassam. Munkájukról ugyancsak a jövőben áll szándékunkban részletesebben beszámolni, de van valami, amiről úgy hiszszük, jő, ha minél korábban és minél több tenyésztő tudomására jut. Bodő Imre ugyanis eb mondotta, hogy a helyi nemzeti bizottság segítségével a nyitrai (Nitra) sütőipari vállalattői karbantartás fejében megkapták a régi pékség épületét, ahol minden hőnap utolsó vasárnapján — reggel 9-től déli 12-tg — állatbörzét tartanak. Jelentkezni mindenféle állattal — halakkal, madarakkal, kutyával —, sőt még prémes állatokkal Is lehet, ezeknek Is tudnak kellő elhelyezést biztosítani. A kiállításra magyarországi vendégek is érkeztek. Győrből hét madártenyésztő és két akvarista látogatott el. Közülük' Bóka Józseffel a Rereskede'mi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Hámán Kató Kultúrotthona mellett működő dfszmadártenyésztő csoportjának titkárával, valamint Bóka Sándor gazdasági vezetővel beszélgettem el. Mindketten elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. s elsősorban erről, hogy csehszlovákiai kollégáik menynyivel jobb szervezeti és anyagi körülmények között tevékenykedhetnek mint ők. Magyarországon egyre emelkednek a kiállítások, összejövetelek rendezésére alkalmas helyiségek, termek bérei, s naHÉTVÉGI PILLANATKÉP gyón nehéz megértő „pártfogóra“ találni. — Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat — közölték —, mert patronátónk méltányos áron biztosított számunkra helyiséget. Terveikkel kapcsolatban elmondották, hogy a jövő nyáron szeretnének Győrben egy országos díszmadár kiállítást szervezni, emelyre szeretettel várják csehszlovákiai kollégáikat is. Ügy déltájban mozgalmassá vált a két kiállítócsarnok. Megindult az iskolásgyerekek áradata. Délután, szombaton és 'A kulisszák mögött a munka a kiállítás folyamán sem szünetel (A szerző felvételei) vasárnap pedig a község és a környék lakossága, valamint a vízierwnű építői — köztük lengyel vendégmunkások — Is ellátogattak a kultúrházba. A közel 2000 érdeklődő min'den bizonnyal nem kevés. — Nemcsak dolgozni kell 161. de munkánk eredményeit el is kell tudni adni — jutottak eszembe, a sikeres kiállítás kapcsán OldMch Safránek szaval. A hathatós támogatásért pedig elismerés illeti meg a Gabőíkovől Hnb és a SZÁSZ tárást bizottságának vezetőségét Is. (pomichal) A tejtípusú tehén egyik fontos értékmérője a fejhetőség, amit a tőgy és a bimbócsatorna kedvező anatómiai adottságai, valamint a zavartalan, gyors tetleadás befolyásol. Az ideges, nyugtalan tehenek tejleadása többnyire kedvezőtlen. Azért is kell a fejési munkát gondosan előkészíteni, ezzel egyidejűleg olyan nyugodt körülményeket kialakítani, hogy a fejés ideje alatt a tehenet semmi se zavarja. A kistenyésztők teheneinél Is gyakran megfigyelhető a tej visszatartása. Ez előfordulhat a fejő megváltozása miatt, kedvelődén időjárási viszonyok következtében, de okozhatja a borjú elválasztása, durva bánásmód, ijedtség is. Találkoztunk olyan esettel Is, amikor a fejés kezdetén nem indult meg a tejleadás. A gazdasszony elkeseredésében halkan dalolni kezdett, s néhány perc múlva már csobogott is a tej a fejőedénybe. Végeztek olyan kísérletet is, hogy milyen zenei dallamra Indul meg a leggyorsabban a tej leadása. A tejhetőség genetikai munkával javítható. Egyes fajták jó tőgyalakulását keresztezéssel át lehet vinni kevésbé jó tögyalekulású fajtákra. Ez főként a gépi fejhetőséget javítja. Az oxltocln az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonja. A méh időszakos összehúzódásán és elernyedésén kívül fontos szerepe van a tejleadási reflex kiváltásában. A vérbe kerülő oxltocln hatására a tejcsatornák fala Osszehúzódik. Ennek következtében a csecsbimbök gyűjtőerei kiürülnek és ugyanakkor a körkörös lzomzatok elernyednek. Ax oxitocinképzódés ideje é* intenzitás* összefügg ex egyes takarmányok etetésének sorrendjével (szilán, szálastakarmánv, abrak), továbbá в fejez előkészítésének módiéval. Л- mennyiben a fejés abraketetés alatt Vagy utána történik, a tehén idegrendszere ehhez a sorrendhez alkalmazkodik. Az etetési mód indokolatlan változtatása hátrányosan hat ez oxitocinképződésre. Kísérletek bizonyítják. hogy a fejőgépek, illetve felőedények zörejére már megindul ez oxitocinképzódés. Ennek hatása általában 5—Я perc, és ez alatt meg kell történnie a fejésnek. Ha valamilyen okbői a fejést meg kell szakítani, ez a körülmény hátrányosan hat a tejtermelésre. A túl hosszan tartó fejés Is csökkenti a termelést. Az Is figyelemre méltó persze, hogy az utolsó cseppek tartalmazzák я legtöbb zsírt. Az Istállókban tehát szigoró technológiai fegyelemnek kell lennie. Az oxitocinképzódés feltételei: — a tó bánásmóddal párosuló, gondos ápolás, — ez etetési sorrend és в felési Idő pontos betartása, — a Jő fejhetőség, — korszerű fejőgépek és ezek szakszerű kezelése. (Az 50 kPa feletti pulzálás — vákuum — üteme kedvezőtlen az érzékeny csecsbimbókra.) — a fejés Időben történő befejezése, — a nyugalmi helyzet és a jó közérzet kialakítása az istállókban és a fejőházban. Ismeretes, hogy a régebbi típusú magyartarka tehenek tőgyalakulása ma még nem éri el a jó gépi fejhetőség szintjét. Ez genetikai probléma. Ezért Is fontos a fejögéprendszer jó kiválasztása, szakszerű kezelése és a türelmes bánásmód az állatokkal. A LAKTAClO JELENTŐSEGE Több vizsgálat és tapasztalat Is azt mutatta, hogy a hazai tehénállomány lelentős hányada ellés után 15—25 liter napi tejtermeléssel kerül befejezésre, rövid Idő elteltével azonban a napi te| zuhanásszerűen esik. A laktáclós görbe a tehén tejelésének grafikus ábrázolása, a perzisztálás megállapítására szolgák Ez lehet egyenletes vagy egyenlőtlen. Sok esetben a laktáclós görbe az alkalmazott technológiának jó vagy rossz végrehajtását mutatja. A laktációz görbe alakját általában az örökletes hajlam határozza meg. Ezt azonban a belső és külső környezeti tényezők sok esetben kedvezőtlenül befolyásolják. Az Ingadozástól mentes görbe jó örökletes hajlamot mutat, jó takarmányozást és tartást bizonyít. A laktáclós görbe süllyedésekor azonnal meg kell vizsgálni, mi az oka a tejtermelés vlszszaesésének. Kisebb költség ugyanis e napi tejtermelést egyenletesen tartani, mint a lezuhant tejtermelést ismét a kívánt szintre emelni. A különböző mulasztásokból kiesett nap! tejmennyiséget később nem lehet pótolni. Néhány gondolat a lesüllyedt laktáclós görbe elemzéséhez: — Milyen volt a tenyésztői háttér? A spermát adó apaállat rontó vagy javító hatású volt-e? — Megtörtént-e az ellések után a szükséges állategészségügyi munka? — Teljesítmény szerinti volt-e a takarmányozás? — Nem tőrtónt-e változás az etetési és a fejési rendszerben? — Hányszor ivarzott a tehén? A tehenek egyenletes laktációs görbéje mutatja a jó gondozást és a technológiai fegyelmet. A TEJTERMELÉST BEFOLYÁSOLÓ IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK X tehéntartók gyakran tapasztal ják, hogy hőmérsékleti változások, viharok', hosszan tartó esőzések, vagy a szárazság miként változtatják kedvezőtlen Irányba a napi tejter* melést. Hosszan fartő szárazság idején e zőidtakarmányok veszítenek hanyagukból, ezért a tehenek nem fogyasztják ei belőlük a szükséges mennyiséget. Ilyen körülmények között — lehetőség szerint — mielőtt a' tejtermelés csökkenne, változtatni kell a takarmányozáson. Esős periódusban emelkedik a takarmány víztartalma, e napi zöldtakarmánnyal felvett szárazanyag-tartalom csökken. Nyár folyamán számolni kell az épületek felmelegedésével. A nagy meleget nehezebben viseli az állomány, mint a hideget. Túl meleg Istállóban a tehenek Idegállapota rom'tk. Ez esetenként az oxitoclnképződést Is gátolja, ami egyik előidézője lehet a csökkenő termelésnek. Ügyeltünk tehát az Istállók megfelelő szellőztetésére. Amikor állataink nyugalmát kívánjuk megteremteni, gondoljunk a szervestrágya-telepek rendezettségére Is. A gondozatlan udvarok elősegítik ft legvek szaporodását. Nyári Időszakban fokozottabb figyelmet fordítsunk az állatok rovarok elleni védelmére. A meteorológiai közlésekre és a helyi viszonyokra figyelve előzzük meg a teltermelés csökkenését. Legfontosabb feladatunk tehát az: folyamatosan figyeljük állataink közérzetét, és Igyekezzünk az azt rontó tényező-1 két kiküszöbölni Szakszerű és figyelmes gondozással jelentősen lavfthatjuk teheneink tejtermelését. (Kistermelők Lapja 1988/10.)' A fejhetőséget befolyásolja
