Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

4

(Folytatás a 3. oldalról)

kevesebb hathónapi szabadságvesztésre ítélték,

b) ha különösen durva módon megsérti a szövetkezeti fegyelmet, vagy a fegyelem megsértéséért kiszabott, előző fegyelmi büntetés eltörlése előtt Ismét durván vét a szövetkezeti fegyelem ellen.

(2) A szövetkezet vezetősége, a kizárás okának megállapításától számított két hónapon belül, de legfeljebb az ok keletkezésének időpontjától eltelt egy éven belül dönthet a tag kizárásáról.

(3) Amennyiben a tag kizárásra okot adó cselekedete az 1. kezedés

b) pontja szerint más szerv vizsgálatának tárgyát képezi, a második bekezdés szerint a kéthónapos határlő azzal a nappal kezdődik, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a vizsgálat eredményéről.

(4) A tag kizárására vonatkozó döntésben az 1. bekezdésben szereplő okok valamelyikét kell feltüntetni, melyet később nem lehet megváltoztatni; a tagság azon a napon szűnik meg, amikor a tag kézhez kapta á kizárásra vonatkozó döntést.

88. cikkely A bírósági védelem

Amennyiben a tag nem ért egyet a vezetőségnek a kizárásra vagy a tagsági viszony megszüntetésére hozott határozatával, esetleg a szövetkezet a tag azonnali kilépésével, az írásbeli döntés, vagy a kilépési nyilatkozat kézhezvitelétől számított egy hónapon belül kérhetik a bíróságot, hogy nyilvánítsa semmisnek a tagság megszüntetését, a kizárást vagy azonnali kilépést.

51. cikkely

Elszámolás

Amennyiben sor kerül a tagság megszűnésére, a szövetkezet a tagság megszűnésének évében elvégzett zárszámadás Jóváhagyásától számított egy hónapon belül, de legkésőbb a következő naptári év március 31-lg sort kerít az elszámolásra, és rendezi a kölcsönös Jogokat és kötelezettségeket.

52. cikkely

Munkajogi kapcsolatok

fl) A szövetkezetben elvszerűen a tagok végzik a munkát.

(2) A szövetkezet kivételesen munkaviszonyban és egyéb munkajogi kapcsolatok alapján is foglalkoztathatja az állampolgárokat. A munkavH szony és egyéb munkajogi kapcsolatok alapján történő foglalkoztatásról a vezetőség dönt; amennyiben egy hónapot meg nem haladó munkaviszonyról van szó, maga az elnök dönthet.

(3) A szövetkezet és a tagok munkajogi kapcsolatait a Munka Törvénykönyve szabályozza, hacsak ez a törvény nem rendelkezik másként azzal, hogy:

a) ahol a Munka Törvénykönyve;

1. munkajogi kapcsolatokról beszél, az alatt a tagok munkaviszonyát kell érteni,

2. a munkaviszonyt és a munkahelyet említi, az alatt a szövetkezeti tagságot kell érteni,

3. a felmondás és azonnal megszűntetés esetünkben a tagság megszüntetését vagy kizárást Jelent,

4 a dolgozó felmondása alatt a kilépést vagy azonnali kilépést kell érteni,

5. a felmondási határidőről tesz emlitést, ott a 45. cikkely 1. bekezdésében és a 47. cikkely 5. bekezdésében említettekre kell gondolni,

в. a szervezet és dolgozó fogalom Itt szövetkezettel és taggal helyettesítendő,

7. a munkaszerződés alatt munkafeltételekről szóló megállapodást értünk,

8. a szervezet vezetője Itt az elnök vagy a vezetőség,

9. bérről és a bér pótlásáról beszél, ott a szövetkezetben végzett munkáért Járó díjat, Illetve a díj pótlását kell érteni,

10. a munkafegyelem ez esetben szövetkezeti fegyelmet Jelent,

11. a döntőbizottsági eljárás alatt a szövetkezet döntőbizottsága általi ügyintézést kell érteni:

b) a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek a döntéshozatalban és együttműködésben való részvételéről szóló rendelkezést nem érvényesítjük,

c) a kollektív szerződés sze-epét a szövetkezetben a közgyűlés határozata tölti be,

d) az állami irányítás központi szerveinek feladatkörét, mellyel ezeket a szerveket a Munka Törvénykönyve ruházza fel az irányított szervezetek viszonylatában, itt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tölti be.----------------------------- '■ SZABAD tötDMÜVES .........—.....-.....—............................... ..-.......

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY-(4) A' szövetkezet és a tagok munkajogi kapcsolataira nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve következő rendelkezései:

a) a főbb alapelvekről szőlő TV. cikkely, ahol az elvégzett munkáért Járó Jutalomról esik szó.

b) azok a rendelkezések, amelyek szabályozzák:

1. a Munka Törvénykönyve hatáskörét a dolgozók különleges csoportjának vonatkozásában (4—7. cikkely),

2. a dolgozók részvételét a szervezet tevékenységének Irányításában és ellenőrzésében (18—21., 22., 23. cikkely 1—4. bekezdése),

3. a- munkához való Jogót és a társadalom érdekében végzett tevékenységet (25. cikkely 1. és 2. bekezdése),

4. a munkaviszony keletkezését (27 —35. cikkely),

5. A szakszervezetek részvételét a más munkahelyre történő átirányításnál és áthelyezésnél (41. cikkely),

7. a munkaviszony felbontása érvénytelenségének alkalmazását (64. cikkely),

8. munkaviszony melletti munkakapcsolatot és a melléktevékenységet (70. cikkely 1—4. bekezdése, 71. cikkely),

9. a dolgozók és a vezető dolgozók alapvető kötelességeit (73. és 74 cikkely),

10. a vezető dolgozók és szervek hatáskörét a fegyelmi intézkedések alkalmazásánál (76—78. cikkely 1. és 2. bekezdése),

11. a fegyelmi büntetések kiszabásának határidejét (79. cikkely),

12. a béreket általánosságban, főleg a bérrendszerek vonatkozásában (111—113. cikkely és 123. cikkely),

13. a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom társadalmi ellenőrző szerepét (136. cikkely).

14. a munkajogi perek levezetésével kapcsolatos hatáskört (207. és 208. cikkely),

15. a jogügyeletek érvénytelenségét, amikor az előírt beleegyezés vagy forma hiányáról van szó (242. cikkely 2. bekezdése],

16. a munkajogi kapcsolatokból származó Jogok és kötelességek átszármaztatását (249—251. cikkely),

17. némely dolgozók munkaviszonyának különleges rendezését (267. cikkely 1. bekezdése, 267 a—269. cikkely).

53. cikkely

Munkák a szövetkezetben

(1) A tagság létrejöttétől kezdve a szövetkezet a munkafeltételekről szóló megállapodás szerint köteles munkalehetőséget biztosítani a tagnak, a tag pedig köteles ezt a munkát személyesen elvégezni.

(2) Amennyiben a szövetkezet nem tud egész évben vagy teljes foglalkoztatásban megfelelő munkalehetőséget biztosítani tagja számára, ügy köteles lehetővé tenni számára, hogy átmenetileg más szervezetnél dolgozzon.

(3) A tag kérése alapján a szövetkezet köteles a tagját felmenteni a szövetkezeti munka alól rendes (tehát nappali) továbbtanulás és köztisztség betöltése esetén, rokkantsági vagy öregségi nyugdíjra való Jogosultság esetén, továbbá abban az estben, ha az egyedüálló szövetkezeti tag kiskorú gyermekről gondoskodik.

54. cikkely Mellékmunkaviszony

(1) A szövetkezet a munkafeltételekben kijelölt munkától eltérő feladatok elvégzésére megállapodást köthet a taggal mellékmunkaviszony kialakításáról, amelyre a rendes munkaidőn kívül kerülhet sor. itt olyan munkák Jöhetnek számításba, amelyek elvégzését nem lehet vagy nem célszerű a törvény előző rendelkezései alapján biztosítani. A mellékmunkaviszonyről kötött megállapodás részét képezi a munkafeltételekről szőlő megállapodásnak.

(2) A szövetkezet hozzájárulásával a tag a megállapodásban feltüntetett családtagjai segítségével végezheti a munkát.

(3) A kisegítő személyek által a szövetkezetnek okozott károkért a tag felelős; a szövetkezet pedig a Polgári Törvénykönyv értelmében felelős az ezeknek a személyeknek okozott károkért (a 421. és a 436— 449. cikkely).

55. cikkely Javadalmazás

(1) A szövetkezeti tagnak a szövetkezetben végzett munka eredménye alapján Joga van munkadijra, melynek nagysága a szövetkezet gazdasági eredményeitől és a tagnak

azok eléréséhez való hozzájárulása mértékétől függ.

(2) Az alapszabályzatban a szövetkezet ügy szabályozza a Javadalmazást, hogy a népgazdaság céljaival és a Javadalmazással kapcsolatos, általános érvényű Jogi előírásokkal összhangban megfeleljen a szövetkezet fejlesztési irányainak és feltételeinek, s következetesen érvényesítse az érdem szerinti javadalmazás alapelvett.

58. cikkely

Kinevezés és visszahívás

(1) A vezető dolgozókat a vezetőség nevezi ki és hívja vissza tisztségükből. A megállapodásban szereplő munka fajtája, esetleg a munkahely azon a napon változik meg, amikor a tagnak kézbesítik a vezetőség döntését a kinevezésről, illetve a döntésben megjelölt napon.

(2) A funkcióbői történő visszahívással nem szűnik meg a szövetkezeti tagság; a vezetőség a taggal megállapodik a képességeinek, szakképesítésének és a szövetkezet lehetőségeinek, szakképesítésének és a szövetkezet lehetőségeinek is megfelelő új munkakör betöltéséről.

57. cikkely

A vezetők kötelességei

A vezetők kötelesek főleg:

a) Irányítani és ellenőrizni a munkát, s rendszeresen értékelni a tagoknak, a munkához és a kollektívához, Illetve annak eredményeihez fűződő viszonyát,

b) a munka termelékenységének növekedése érdekében a lehető legjobban szervezni a munkát ’és ügyelni arra, hogy a termelés és a gazdasági és technikai feltételekkel összhangban, megfeleljen a technikai és gazdasági fejlődés követelményeinek,

c) kedvező munkafeltételeket teremteni, s gondoskodni a munkabiztonságról és egészségvédelemről,

d) megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a tagok szélesebb körben bekapcsolódhassanak a szövetkezet tevékenységének fejlesztésébe. Irányításába és ellenőrzésébe; kedvező feltételeket kell teremteniük mindenekelőtt a socialista verseny, a feltalálók és újítók mozgalmának fejlesztéséhez, valamint az alkotó kezdeményezés és a tapasztalatok, továbbá a tagok észrevételeinek és Javaslatainak kihasználásához,

e) kedvező feltételeket teremteni a tagok ideológiai és szakmai színvonalának emeléséhez, kulturális és szociális igényeik kielégítéséhez,

f) gondoskodniuk kell a szövetkezeten belüli előírások betartásáról, munkafegyelemre kell ösztönözniük a tagokat, értékelni a kezdeményezésüket és szorgalmukat, s következtetéseket levonni a tagsági kötelességek megszegéséből.

g) szervezni a tagok munkakezdeményezésének fejlesztését, összehívni és vezetni a kollektívák tanácskozásait.

58. cikkely

A szövetkezeti fegyelem

(1) A szövetkezet tagjai kötelesek betartani a szövetkezeti fegyelmet.

(2) A szövetkezeti fegyelem alatt ennek a törvénynek a betartását, továbbá az alapszabályzatnak, a szövetkezet szervei által hozott határozatoknak, a felettesek utasításainak, valamint a tagságból eredő kötelességekkel kapcsolatos, általános érvényű Jogi előírásoknak e betartását értjük.

89. cikkely Fegyelmi büntetések

(1) A fegyelmi büntetéseket a sző. vetkezet elnöke szabja ki.

(2) A szövetkezet elnökét, alelnökét, a vezetőség, az ellenőrző és revíziós bizottság, valamint a döntőbizottság tagjait a közgyűlés (küldöttek testületé) részesítheti fegyelmi büntetésben.

(3) Az alapszabályzat szabja meg, hogy a vezetők milyen fegyelmi büntetéseket alkalmazhatnak; a munkadfj csökkentésével kapcsolatos fegyelmi büntetéseket a vezetők csak 500 koronáig terjedő összegben alkalmazhatnak.

(4) Fegyelmi büntetést csak attól a naptól számított két hónapon belül lehet foganatosítani, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a szövetkezeti fegyelem megsértéséről, de legkésőbb a szövetkezeti fegyelem megsértésének napjától számított egy éven belül. Viszont ha a fegyelmi büntetést a közgyűlés szabja ki, akkor a két hénap helyett öthénapos határidő érvényes. Amennyiben a fegyelmi büntetés kiszabásához rendelkezésre álló időben a szövetkezeti fegyelem megsértése más szervek vizsgálatának tárgyává válik, a fegyelmi büntetés két hónapon belül azt követően Is kiszabható, hogy a szövetkezet tudomást szerez ennek a vizsgálatnak az eredményéről.

ÖTÖDIK RÉSZ

A SZÖVETKEZETI HASZNÄLATI JOG 88. cikkely

A társított földterületek

(1) A közös szövetkezeti gazdálkodás céljából társított földterületekhez, valamint a gazdasági-technikai talajrendezéskor ezen területek helyett használatra átengedett területekhez (továbbá csak „társított földterületek“) a szövetkezetnek használati Joga fűződik.

(2) A szövetkezeti használati Jog díjmentes és időben nem korlátozott; feljogosítja a szövetkezetei arra, hogy a társított földterületeket a Jó gazda gondosságával valamennyi feladatának teljesítésére kihasználja.

(3) A szövetkezet főleg:

a) módosításokat végezhet a társított . területeken a mezőgazdasági termelés megalapozása vagy növelése érdekében,

b) megváltoztathatja e társított földterületeket, és belátása szerint gazdálkodhat vele,

c) a társított földterületeken a szövetkezet a tevékenységéhez szükséges gazdasági létesítményeket építhet, beleértve a lakóházakat Is.

(4) A társított földterületeken található valamennyi növényzet a szövetkezet tulajdonát képezi.

(5) A szövetkezetnek logában áll védelmet kérni a szövetkezeti használati jogába történő Jogtalan beavatkozások ellen; ez a Joga az idő múlásával nem évül el.

61. cikkely

A társított földterületek átengedése

(1) Indokolt esetekben a szövetkezet a közgyűlés (a küldöttek testületének) határozata alapján írásos szerződésben átengedheti használatra;

a) a társított földterületeket más mezőgazdasági szervezeteknek vagy közös vállalatnak,

b) a társított erdőket az erdőgazdasági szervezeteknek,

c) a társított halastavakat az állami halgazdaság szervezeteinek, esetleg a horgászszövetségnek,

d) azokat a társított földterületeket, amelyeken kis vízierőművek vannak vagy lesznek a Jövőben, szocialista szervezeteknek vagy egyéneknek.

(2) Az 1. bekezdésben említett társított földterületek szocialista szervezetek általi kihasználására a 60. cikkely 2—5. bekezdésének rendelkezése érvényes.

62. cikkely Az átengedett

társított földterületek visszaadása

(1) A társított földterületek átengedéséről kötött szerződés a folyó év december 31-én bejelentett felmondással bontható fel, egyéves felmondási határidővel, amennyiben a szerződés nem tartalmaz más feltételeket.

(2) Az a földterület, amelyen a használat Ideje alatt állandó létesítményt építettek, annak a szervezetnek e használatában marad, amely a létesítményt felépítette, hacsak a szövetkezet és a szervezet nem egyezik meg másként.

83. cikkely

A társított földterületek átmeneti használata

(1) A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan társított földterületeket a szövetkezet a közgyűlés (a küldöttek testületének) határozata alapján írásos szerződéssel átmeneti használatba adhatja a következő sorrendben:

a) a szövetkezet tagjainak vagy dolgozóinak mezőgazdasági Jellegű kihasználására,

b) állami vagy szövetkezett szervezetnek mezőgazdasági, kivételes esetben nem mezőgazdasági jellegű használatra,

c) társadalmi szervezeteknek mezőgazdasági célokra,

d) más állampolgároknak mezőgazdasági Jellegű kihasználásra.

(2) A szövetkezet tagjainak és dolgozóinak, illetve más állampolgároknak nem lehet ideiglenes használatra átengedni a társított erdőket, vízfelületeket és halastavakat.

(3) A mezőgazdasági művelés céljára átmeneti használatba adott terü1988. július 1.

let bérlője csak a szövetkezet előzetes beleegyezésével eszközölhet módosításokat, vagy építhet átmeneti Jellegű létesítménveket. a mezőgazdasági termelés jellegének megfelelően. A szövetkezet előzetes hozzájárulása nélkül az illetékes intézmények nem adhatnak ki területi rendelkezést, építési engedélyt, illetve olyan nyilatkozatot, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása ellen nincs kifogásuk (az 50/1976 Tt. számú törvény a területi tervezésről és az építkezési rendszabályokról; 39. cikkely. 57. cikkely 2. bekezdése, 66. cikkely).

(4) A földterület átmeneti használatra történő átengedéséről szóló megállapodásban a felek megállapodhatnak az arányos térítésben Is, valamint az ideiglenes használat végén esedékes vagyonjogi kérdések rendezésének médjában.

(5) A társított terület átmeneti használati loga a megállapodásban rögzített határidő elteltével megszűnik. Amennyiben ezt az időpontot nem Jelölték meg, úgy a használati Jog akkor ér véget, amikor az átmeneti használatra történő átengedés már teljesítette vagy teljesíthette volna eredeti célját. A használati jog megszüntethető a folyó év december 31-ig bejelentett, hathónapos felmondási határidőhöz kötött felmondással, amennyiben az általános érvényű jogi előírásokból vagy a felek megállapodásából nem következik más.

(6) A szövetkezet visszalép a szerződéstől, ha a bérlő a megállapodástól eltérően használja a földterületet.

(7) Ä használati Jog megszűnésének napjáig a használónak kötelessége a területet visszaállítani eredeti állapotába, amennyiben a földterület ideiglenes használatba adásáról szóló szerződésben vagy később a,felek nem egyeztek meg másként, közben gondoskodni kell arról, hogy ne kerüljön sor Indokolatlan gazdasági veszteségekre.

64. cikkely

A szövetkezeti használati Jog

megszűnése

(1) A szövetkezeti használati jog a társított terület szocialista, társadalmi tulajdonba jutásával megszűnik.

(2) A társított földterület tulajdonjogának átadásáról szóló szerződéshez a szövetkezet beleegyezése szükséges, kivételt képez, amikor az állam vagy a szövetkezet Javára történő adományozásról van szó, tekintettel arra, hogy a szövetkezetnek egyébként is szövetkezeti használati joga fűződik a területhez.

(3) A szövetkezet a Járási nemzeti bizottság hozzájárulásával lemondhat a társított terület tulajdonosának javára azoknak a földterületeknek a szövetkezeti használati jogáról, amelyek a. különleges előírások (az .50/ 1978 Tt. számú törvény) értelmében beépítésre vannak kijelölve, feltéve persze, hogy ezek a területek céljuknál és nagyságuknál fogva személyi használati Jog tárgyát képezhetik (a Polgári Törvénykönyv 199. és 200. cikkelye, valamint a 490, cikkelye 2. bekezdése). Ilyen formában a szövetkezet csak egy terület vonatkozásában mondhat le a szövetkezett használati Jogáról. A társtulajdonosok Javára a szövetkezet csak egy szövetkezeti használatban levő földterületről mondhat le.

(4) A szövetkezeti használati jognak a 3. bekezdése szerinti megszűnését a szövetkezet köteles Jelenteni a földméréstan es térképészeti intézetnek.

85. cikkely

Az épületek átruházása

(1) Azokat a gazdasági épületeket vagy egyéb létesítményeket, amelyekre már nincs szüksége, a szövetkezet átruházhatja a tagjára, aki ezeket szövetkezeti tulajdonba adta, vagy a beépített földterület tulajdonosára. Ä gazdasági épület átruházásával a szövetkezet részéről megszűnik a beépített területekhez fűződő szövetkezeti használati jog.

(2) Ha a gazdasági épületet a szövetkezet költségén felújították, az új tulajdonos az épület átlagának megfelelően köteles a szövetkezetnek megtéríteni a ráfordítás arányos részét. Amennyiben a szövetkezeti tulajdonba adott gazdasági épületért annak Idején a szövetkezet fizetett a tagnak, akkor az új tulajdonos ezt az összeget köteles visszafizetni.

68. cikkely Háztáji gazdálkodás

(1) A szövetkezet saját tagjainak, mindenekelőtt a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozóknak egy tagra számítva maximálisan 0,25 hektár háztájit utalhat ki a szántóterületen (beleértve a speciális növényeket is); a hegyi és hegyaljai körzetekben 0,50 hektárt lehet kiutalni összesen, de

(Folytatás az 5. oldalon)