Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

1988. július I.

SZABAD FÖLDMŰVES

5

(Folytatás a 4. oldalról)

ebből maximum 0,25 ha lehet a szántóföld (beleértve a speciális növényeket is.) A háztáji területébe be kell számítani a nem társított kertek területét.

(2) A háztáji kiutalása izonban nem mehet a nagyüzemlleg művelt területek rovására. Erdő vág" l*glastó nem képezheti a háztáji részét.

(3) A háztáji kiutalásának konkrét feltételeit, a kiutalható terület nagyságát, a mezőgazdasági termékek tagoknak és szövetkezeti dolgozóknak történő eladásénak módját és feltételeit, esetleg a tagok és dolgrzók által a háztájiban tartható állatok számát és faját az alapszabályzat úgy határozza meg, hogy a háztáji gazdálkodás és állattartás ne legyen a tagsági és munkahelyi kötelezettségek teljesítésének rovására.

HATODIK RÉSZ

A SZÖVETKEZETI EGYÜTTMCKÖDÉS ALAPVETŐ FORMAI

87. cikkely

Szerződés

a szövetkezeti együttmököd isrá.

(1) A szövetkezetek egymás közötti kölcsönös együttműködését és a szövetkezetek más szocialista szervezetekkel folytatott együttműködését (3. cikkely) a szövetkezeti együttműködésről szóló szerződések alapján (továbbá csak „szerződések“) szervezik.

(2) Azok a szervezetek, amelyek' szerződést kötöttek, felelősek az együttműködési szerződésen alapuló tevékenységért, mégpedig a betétek és részesedéseik nagyságának megfelelő arányban. A gazdasági eredményből a részesedések és betétek nagyságának megfelelően, és attól függően részesednek, hogy milyen arányban Járultak hozzá az eredmény eléréséhez.

(31 A szerződés akkor lép hatályba, ha a teljes tartalmat tekintve, megegyezés születik. A szerződést írásban kell megkötni.

(4) A szerződés módosításához valamennyi résztvevő szervezet hozzájárulására szükség van; erre a hozzájárulásra akkor Is szükség van, ha a szerződés valamely résztvevőbe történetesen vissza akar lépni az együttműködéstől.

(5) A szövetkezet általi szerződéskötéshez szükséges a közgyűlés fa küldöttek testületének) Jóváhagyása.

68. cikkely

A közős vállalat

Szerződés a közös vállalat megalakításáról

(1) A közös vállalat megalakításáról szóló szerződésnek tártain aznla kell:

a) résztvevő szervezetek megnevezését és székhelyét,

b) a közös vállalat megnevezését és székhelyét,

c) a közös vállalat tevékenységének tárgyát és belső szervezeti felépítését,

d) a résztvevő szervezetek ogait és kötelességeit,

e) a résztvevő szervezetek tagsági részesedésének f hozzá járulásának) formáját és arányát,

f) a tevékenységgel kapcsolatos költségek megtérítésének, e nyereség vagy egyéb gazdasági eredmény elosztásának. esetleg a közös vállalat veszteségének megtérítési módját,

g) a kötelezettségek teljesítésének módját a közös vállalat megszűnése vagy a résztvevő szervezetek va amelyikének a szerződéstől való visszalépése esetén.

(2) A közös vállalat megalakulására és gazdálkodására a 11. cltkely

2. és 3. bekezdésének, továbbá a 14—

16. cikkely, valamint részben az 55. cikkely 2. bekezdésének rendelkezései érvényesek.

69. cikkely

A közös vállalat Jogi személy, a Jogi kapcsolatokban a saját neve alatt szerepel és felelős ezen kapcsolatok alakulásáért.

70. cikkely

A közös vállalat szervei

A közös vállalat szervet a követke-' zők:

a) vezetőség

b) elnöke

c) ellenőrző és revíziós bizot ság

71. cikkelv A vezetőség

(l| A közös vállalat vezetőségének tagja! a résztvevő szervezetek képviselői, a vállalat elnöke és a közös vállalat kollektívájának képviselői.

(2) Néhány résztvevő szervezet a szerződésben megállapodhat abban, hogy érdekeiket a vezetőségben egy

személy fogja képviselni. Ebben az esetben a vezetőségben ez a képviselő annyi szavazattal rendelkezik, ahány résztvevő szervezetet képvisel.

72. cikkely

A vezetőség hatásköre

(1) A közös vállalat vezetősége

a) titkos szavazással választja meg és menti fel tisztsége alól a közös vállalat elnökét, valamint a résztvevő szervezetek képviselői közül a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága tagjainak kétharmadát:

b) jóváhagyja az évi zárszámadást, valamint a közös vállalat és a résztvevő szervezetek vagyoni kapcsolatainak rendezését,

c) jóváhagyja a közös vállalat ötéves és éves gazdasági tervét. Illetve a vállalat fejlesztési koncepcióját,

dl jóváhagyja a vezetőség, az ellenőrző és revíziós bizottság tárgyalási rendjét, valamint a közös vállalat munkarendjét,

e) felhatalmazza az elnököt a kollektív szerződés megkötésére.

(2) A közös vállalat vezetősége akkor határozatképes, ha a tagjainak legkevesebb kétharmada Jelen van; az 1. bekezdés értelmében a határozat akkor érvényes, ha a jelenlévők háromötöde megszavazta, más esetekben a jelenlévők többségének szkvazata szükséges, hacsak a szerződésben nem egyeznek meg másként.

73. cikkely

A közös vállalat dolgozékollektívája

(1) A közös vállalat dolgozókollektíváját azok a dolgozók alkotják,akik rendes munkaviszonyban — kivételesen mellékállásban — tevékenykednek a vállalatnál.

(2) A vezetőség és az ellenőrző és revíziós bizottság tagjainak egyharmadát a közös vállalat doigozókollektfvájának képviselői közül kell megválasztani, őket a közös vállalat dolgozókollektíváía titkos szavazással választja meg saját soraiból. A kollektíva tagjainak választmányi megbízatása a közös vállalat szerveiben öt év. feltéve, hogy a szerződésben nem tüntetnek fel rövidebb Időt.

(3) A dolgozókollekttvában alkalmazott szavazásra a 38. cikkely 5. bekezdésének megfelelően alkalmazott rendelkezése érvényes.

74. cikkely Az elnök

(1) A közös vállalat élén az elnök áll, aki Irányítja a vállalat tevékenységét, felel érte, valamint az eredményeiért a vezetőségnek.

(2) Az elnök, mint a vállalat hivatalos szerve, a közös vállalattal kapcsolatos ügyekben önállóan Intézkedik.

(3) Az élnök irányítja a vezetőség üléseit és gondoskodik a határozatok teljesítéséről. Tevékenységéről rendszeresen köteles tájékoztatni a közös vállalat kollektív szerveit.

(4) Távollétében az elnököt az alelnök helyettesíti, akit a vezetőség a közös vállalat dolgozói közül választ meg.

75. ctkkely

Az ellenőrző és revíziós bizottság

(1) A közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága ellenőrzi a vállalat mindennemű gazdasági és szociális tevékenységét. Megtárgyalja és intézi a közös vállalat dolgozóinak panaszait.

(2) A közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága a vezetőségnek tartozik felelősséggel tevékenységéért, melynek rendszeresen beszámol munkájáról.

(3) A közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottsága köteles ellenőrizni a közös vállalat gazdasági és szociális tevékenységét, valamint a zárszámadást.

(4) Az ellenőrző és revíziós bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja és szervezi. Az elnököt a bizottság tagjai választják meg saját körükből, ötéves Időtartamra, A bizottság elnökének Jogában áll részt venni a közös vállalat vezetőségének, ülésén.

76. cikkely

A közös vállalat dolgozói rendes munkaviszonyban vagy mellékmunkaviszonyban végzett munkáról szőlő megállapodás alapján dolgoznak a vállalatnál.

77. cikkely

A kooperációs társulás

(1) A kooperációs társulásról szóló szerződésnek, melynek alapján társítják az eszközöket, esetleg a résztvevő szervezetek tevékenységét, tartalmaznia kell:

a) a résztvevő szervezetek megnevezését és székhelyét,

b) a társulás célját és tevékenységét, amely a társulás tárgyát alkotja, s azt, hogy a megjelölt tevékenységet milyen formában végzi a társulás,

c) a résztvevő szervezetek Jogait és kötelességeit, részesedésük (hozzájárulásuk) mértékét, amellyel, hozzájárulnak a meghatározott tevékenység költségeinek fedezéséhez, esetleg a társított eszközök kezelésének módjáról szóló rendelkezést,

d) a szerződésben meghatározott kötelességek megszegésének következményeit és a kooperációs társulásról szóló szerződés megszűnése esetére a kötelezettségek rendezésének módját.

(2) Az eszközök és tevékenységek társításának nem szabad a nemkívánatos monopolhelyzet kialakulásához vezetnie; ha erre sor kerülne, a szerződés érvénytelenné válik.

(3) A kooperációs társulásról szóló szerződés megszűnik:

a) ha a társulás elérte a kitűzött célt, vagy ennek a célnak az elérése lehetetlenné vált,

b) a szerződésben meghatározott idő elteltével,

c) a résztvevő szervezetek megegyezésével,

d) egyéb olyan okokból, amelyek a szerződésben rögzítve voltak.

HETEDIK RÉSZ

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGE

78. cikely

(1) A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége (továbbá csak „Szövetség“) a Nemzeti Front önkéntes társadalmi szervezete, amely a szövetkezetek gazdasági, szociális és társadalmi küldetésének, tagjaik politikai, társadalmi és munkankttvltásának biztosítása. Illetve az élet- és munkafeltételeikről való gondoskodás érdekében fejti ki tevékenységét.

(2) A szövetkezet, melynek közgyűlése a Szövetségbe valő belépés mellett döntött, a , Szövetség alapszervezetévé válik. A szövetkezet szervei egyúttal az alapszervezet szervei Is.

(3) Az Illetékes központi szervek megvitatják a Szövetséggel azoknak az általános érvényű jogi előírásoknak az előkészített Javaslatait, amelyek a szövetkezetek gazdaságpolitikájának alapvető kérdéseit, a szövetkezeti tagok Jogait, kötelességeit és munkakapcsolatait, továbbá a tagokról valő szoctálls, kulturális és egészségügyi gondoskodást érintik.

NYOLCADIK RÉSZ

közös Átmeneti és zArörendelkezések

79. cikkely

A földterületek társítása

(1) A tagok a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz társítják mindazokat a földterületeket (beleértve az erdőkét és vízfelületeket), amelyek a szövetkezetbe való belépésükkor a tulajdonukat képezik, továbbá azokat a területeket, amelyekre később, a tagság idején tesznek szert.

(2) Ä földek társítására vonatkozó kötelesség a tagság létrejöttének napiéval lép érvénybe. Amennyiben a munkafeltételekről szőlő megegyezésben próbaidőben állapodtak meg, úgy a társításra csak annak elteltével kerül sor, feltéve, hogy a próbaidőben nem szüntették meg a tagságot.

(3) Közös szövetkezeti gazdálko*” dás céljából nem társítják:

e) azokat a földeket, amelyek a teg belépésekor már amúgy Is a szövetkezet használatában voltak, vagy amelyekre a tag később tesz szert, de azok már a szövetkezet, vagy más szocialista mezőgazdasági szervezet használatában vannak,

b) a lakóházakkal és gazdasági épületekkel beépített területet az udvarrésszel együtt, melyeket a szövetkezet nem vett át, továbbá a belterületen levő kerteket, melyeknek a területe nem haladja meg a a 0,10 hektárt. Az alapszabályzat kimondhatja, hogy bizonyos feltételek között az ennél nagyobb kerteket nem kötelező társítani,

80. cikkely

(1) Amennyiben ez a törvény meghatározza a tagsági és munkakapcsolatokban érvényesülő Jogügyletek kötelező formáját, я Jogügylet érvénytelen, ha ezt a formát nem tartják meg.

(2) Az Idegenek vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek csak azután válhatnak a szövetkezet tagjává, ha engedélyt kaptak arra, hogy állandó Jelleggel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tartózkodjanak.

(3) Az idegenek és az állampolgárság nélküli személyek tagsága a szövetkezetben (ha másként került sor a tagság befejezésére) megszűnik

a) azzal a nappal, amikor az Itttartózkodásl jogról szóló engedély megvonása értelmében véget ér a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén való tartózkodásuk,

b) azon a napon, amikor érvénybe lép az Illető személynek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről valő kiutasítására hozott határozat.

81. cikkely

t

Átmeneti rendelkezések

Amennyiben a továbbiakban nincs meghatározva másként, akkor az 1988. július 1. előtt keltezett jogi kapcsolatokra szintén ennek a Törvénynek a rendelkezései vonatkoznak, azonban ezeknek a Jogi kapcsolatoknak e létrejöttét, valamint a belőlük eredő, az 1988. július 1. előtt keletkezett Jogokat az eddig érvényes előírások alapján bírálják el.

(2) Az ezen törvény hatálybalépése előtt megkezdett békéltető eljárásokat a korábbi jogi előírások értelmében folytatják le.

(3) A szövetkezet alapszabályzata, munkarendje és szervezési, Illetve tanácskozási munkadrendje az új alapszabályzat elfogadásával, de legkésőbb 1989 március 31-én érvényét veszíti.

(4) Azok a szövetkezetek, amelyek az eddigi előírások szerint közös mezőgazdasági vállalatot alakítottak vagy kooperációs társulási szerződést kötöttek, módosítják szerződéseiket és gondoskodnak arról, hogy a közös vállalat szervei legkésőbb 19P9. március 31-én megfeleljenek ezen ú) törvény rendelkezéseinek.

(5) Ennek a törvénynek az értelmében 1988. december 31-ig a kerületi mezőgazdasági Igazgatóságokat kell a gazdasági irányítás szervének tekinteni.

(6) Addig az Időpontig, amíg megalakulnak a döntőbizottságok, feladatkörüket a vezetőség látja el.

82. cikkely

(1) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya rendelettel fogja szabályozni a szövetkezetek és közös vállalatok pénzügyi gazdálkodását.

(2) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetséggel, a nemzeti mezőgazdaság! és élelmezésügy! minisztériumokkal, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerveivel történt megállapodás után, általános érvényű jogi előírásokkal szabályozza:

a) a szövetkezetekben és közös vállalatokban a Javadalmazás alapelvelt, valamint a Jutalmakra és munkadí- Jakra szánt pénzeszközök felhasználásának szabályait,

b) némely mezőgazdasági termék szövetkezeti tagoknak, esetleg dolgozóknak történő eladása elepelveit.

83. cikkely

Hatálytalanító rendelkezések

fi) Hatályon kívül kerül:

1. az 1975/122 Tt. számú törvény a mezőgazdasági szövetkezetekről, az 1984/111 Tt. számú törvényben megfogalmazva;

2. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1975/137 Tt. számú rendelete. amely közreadta az egységes földműves-szövetkezetek mintaalapszabályzatát és meghatározta a szövetkezetek alapszabályzata kidolgozásának és Jóváhagyásának módját, azok módosítását és kiegészítését;

3. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1975/138 Tt. számú rendeletének II. és III. része, amely pontosítja a mezőgazdasági szövetkezetekről szőlő 1C75/122 Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit;

4. a Szövetség! Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975/159 Tt. számú hirdetménye ez együttműködésről a mezőgazdaságban és az együttműködés formáiról, amely az

1983/100 és az 1986/25 Tt. számú hirdetményekben volt megfogalmazva;

5. a Szövetség! Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 1975/180 Tt. számú hirdetménye a békéltető tárgyalásokról az egységes földműves-szövetkezetekben;

8. a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 01-668.13/ 75 számú irányelvei az egységes földműves-szövetkezetek állami mezőgazdasági szervezetté való átalakulásáról - 1976/24 Tt.;

7. a Szövetségi Mezőgazdaság! és

Élelmezésügyi Minisztérium 015-681/ 1978 számú határozata, amely közölte az egységes földműves-szövetkezetek szervezési, tanácskozási és munkarendjének mintáját 1977/18 Tt.;

(2) 1989. Január 1-Jével lesznek hatálytalanítva:

1. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1985/140 Tt. számú rendelkezése az egységes földműves-szövetkezetek finanszírozásának és pénzügyi gazdálkodásának alapelveiről;

2. a Szövetség! Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1979/137 Tt. számú hirdetménye, amellyel vég-* rehajtották a mezőgazdaság! szövetkezetekről, az egységes földművesszövetkezet! tagok szabadságáról és anyagi felelősségéről hozott törvény egyes rendelkezéseit;

3. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak és a Csehszlovák Állami Bank elnökének az 1958/120 Tt. számú hirdetménye az állóeszközök újratermelésének finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és « közös mezőgazdasági vállalatokban;

4. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1985/121 Tt. számú hirdetménye a tudományosműszaki fejlesztéssel kapcsolatos, nem beruházási jellegű kiadások finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös mezőgazdasági vállalatokban;

5. a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 1986/24 Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról;

6. a Szövetségi Mezőgazdasági ás

Élelmezésügyi Minisztérium 1986/28 Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek és közös mezőgazdasági vállalatok tartalékalapjáról;

7. a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 041-2003/ 85 számú irányelvei a forgóeszközök finanszírozásáról ez egységes földműves-szövetkezetekben és közös mezőgazdasági vállalatokban; 1986/1 Tt.;

8. a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 01-183/ 13/13 számú határozata az elvégzett munka javadalmazásának szabályozásáról és e természetbeni Juttatások szabályozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben; 1974/8 Tt.;

9. a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 01-1422/81 számú határozata az egységes földműves-szövetkezetek tagjainak a jelentős munka- és életjubtleumok alkalmából nyújtott jutalmakról 1982/ 20 Tt.;

10. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 01-625/ 1983 számú határozata az üzemi étkeztetésről az egységes földművesszövetkezetekben 1983/29 Tt.;

11. a Szövetségi Mezőgazdasági és

Élelmezésügyi Minisztérium 01-1721/85 számú határozata az alkalmazottak és a tagok Javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben — 1986/5 Tt.;

12. a Szövetség! Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 01-1722/ 85 számú határozata a műszaki-gazdasági tisztséget betöltő tagok és alkalmazottak Javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben 1988/5 Tt.;

13. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 01-1687/ 85 számú határozata az egységes földműves-szövetkezetekben в munka díjazására használt eszközök szabályozásáról 1986/5 Tt.;

14. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 01-1968/ 85 számú határozata a béreszközök szabályozásáról a közös mezőgazdasági vállalatokban és a meliorációs szövetkezetekben — 1988/5 TtJ

15. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 01-2125/ 85 számú határozata a vezető tisztségviselőknek és egyes vezető szakembereknek az egységes földművesszövetkezetekben nyújtható egész évi Jutalomról 1086/5 Tt.;

64. cikkely

Ez a törvény 1988. fúüns 1-Jén lép

hatályba.