Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-08 / 27. szám
íz SZABAD FÖLDMŰVES 1988. Július 8. — Járásunkban különös figyelmet szentelünk a tudományos-műszaki haladás vívmányai gyakorlati alkalmazásának. Eredményeink közül nem egy országos viszonylatban Is magára hívta a figyelmet. Jelenleg több mint húsz tudományos vagy technikai Jellegű feladat gyakorlati megoldásán dolgozunk. A tudomány ás a gyakorlat közötti összekötő szerepét a komplex ésszerűsítő brigádok töltik be. Ma Járásunkban 23 komplex ésszerűsítő brigádot tartunk nyilván, közülük kilenc ebben az évben alakult. Egyik fontos tevékenységi körük a biotechnológia. Egyebek között Ide sorolható a tömegtakarmányok feldolgozásának biotechnológiája, a korai burgonya rendszerszerű terme-' lése — amelynek rendszergazdája a hurbanovói Dunajplod Közös Mezőgazdasági Vállalat — vagy a vetőmagvak lézeres kezelése. Az első lézeres berendezés tavaly épült e lakszakállasl (Sokolce) Csehszlovák-Magyar Barátság Eleiben, méghozzá rekordidőn belül. Az épftésl munkákat április derekán kezdtük, s szeptember második felében a lézeres központ már rendeltetésszerűen üzemelt. Mivel a lézeres központot egy régi épület átalakításával hozták létre, az egész beruházás — már a műszaki berendezést Is beleértve — nem haladta meg e 30 ezer koronát — mondotta Ladislav Urban mérnök, a tudományok kandN dátusa, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság mflsza* ki fejlesztési osztályának vezetője. — Ä vetőmagvak lézeres ke^ zelésével Járásunkban 1986-től foglalkozunk. Az első két évben a magvak lézeres kezelését a Brnól Mezőgazdasági FÖ- iskolán végezték, s a kezelt vetőmaggal 50—fiO hektárny! területen próbálkoztunk. Az idén a lézeres kezelést tíz mezőgazdasági üzemben, s összej sen több mint hatszáz hektárnyi területen alkalmazzák — egészítette ki Urban elvtársat Ssénássy Árpád mérnök, a mflszakl-fellesztésl osztály munkatársa. Ez az előzetes tájékoztatás azon a nagyszabású szakrendezvényen hangzott el, amelyet Június elején a Lakszakállasl Efszben tartottak, s amelyen a vetőmagvak lézeres blostimuláclöjának kérdéseivel, eddig elért gyakorlati eredményeivel, tapasztalataival foglalkoztak. Hogy valóban nem mindennapi témakörről volt sző, azt a mezőgazdasági szakemberek részéről tanúsított nagyarányú érdeklődés is Jelezte. Jozef Rnsnák mérnök, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa rövid bevezetőjében rámutatott arra, hogy a népgazdaság lntenziflkálási folyamatában döntő szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, ahol az utóbbi évek folyamán a növénytermesztés elsődleges fejlesztése került előtérbe, elsősorban a tudományos-műszaki Ismeretek széles körö gyakorlati alkalmazása révén. Az új ismeretek gyakorlati átültetését a Járásban ez Ideig a termelési rendszerek keretében valósították meg, méghozzá sikerrel. A termelési rendszerek szinte kivétel nélkül hozzőlárultak a hozamok stabilizálásához, illetve növeléséhez. Mivel a Járás 75 ezer hektárnyi szántóterületének több mint hatvan százalékán gabonaféléket termelnek, a gabonaprofcram megvalósítása a legjelentősebb feladatok egyike. Persze nem kevésbé fontos a Járás zöldségtermelése sem, hiszen országos viszonylatban is a legproduktívabb körzetnek számít, és a zöldségfélék évi árutermelése meghaladja a 70 ezer tonnát. Ä Járás növénytermesztésében ez Ideig Is már több fontos kérdést megoldottak, egyebek között a talaj- és levélelemzés alapján történő tápanyag-utánpótlást, és az őszi búza osztott nltrogéntrágyázását. Az utóbb! években a biotechnológia került előtérbe, s ennek keretében a vetőmagvak lézeres biostimulációja is. Mit is Jelent ez tulajdonképpen? Erről pontosabb Információt Vladimír Labounek docens, a tudományok kandidátusa, a Bmől Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének munkatársa adott, aki hazánkban a lézeres vetőmagkezelésnek legaktívabb kutatója, népszerűsítője, s tegyük még hozzá: a Lakszakállasl Élsz lézerközpontjának egyik gesztora. Előadásában rámutatott arra, hogy századunk öt legjelentősebb találmánya között az optikai kvantumgenerátoroknak, vagyis a lézernek a felfedezése Is szerepel. Ma a lézer hasznosítást területe Igen szerteágazó, a legkülönbözőbb műszaki-ipari ágaktól kezdve égészén a humán gyógyászatig. 'Aránylag sokáig tartott, amíg a lézert a mezőgazdaság Is „felfedezte“. De még így Is, amint ez az előadásbői kiderült, csupán részeredményekről beszélhetünk, mivel a lézer hatását és szerepét- a biokémiai folyamatokban ez Ideig nem sikerült felderítenünk. Csupán a lézeres kezelés pozitív hatását Ismerjük. Amint ezt Labounek docens elmondotta, ma a lézer mezőgazdasági alkalmazása klasszikus példája annak, amikor a gyakorlat megelőzte a tudományt. Pontosabban fogalmazva, a lényeget ugyan nem ismerjük, viszont gyakorlati tapasztalatok nyomán tudunk egyet-mást a lézer hozamnövelő hatásáról. Az első kísérletek a Brnói Mezőgazdasági Főiskolán 1980- ban indultak be. Mivel a szűkszavú szakirodalom nem sok támpontot adott, az elemi kísérletekkel kellet kezdeni. Már ez első, árpával folytatott kisparcellás kísérletekből kiderült, hogy a besugárzás hatására a hozamok — több fajtánál — átlagban 7,5 százalékkal nőttek a kontrolihoz viszonyítva, s' egyetlen adagnál sem csökkentek a kontroll értéke alá. A lézer mint biostimiilátor A laboratóriumi és a kisparcellás kísérleteket a nagyüzemi kísérletek követték, elsőként a Vavflnec—Vesellcei Efszben, ahol 1983-ban felépítették az első lézeres központot. A több éves kísérletekből kiderült, hogy a lézeres besugárzás hatására, betakarításkor a tavaszi árpa és az őszi búza növényzetében nagyobb volt az egyedszám, s több volt a produktív kalászok száma, mint a kezeletlen növényzetben. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a kezelt növényzet gyökérzete erőteljesebben fejlődött, s ennek következtében nőtt a növények szárazságtűrő és télálló képessége, következésképpen a gyengébb, kipusztulásra ítélt növények Is életképesebbé váltak, s megmaradtak. A bokrosodás Is Intenzívebb volt. A kezdeti elképzelésekkel ellentétben — miszerint a kezelés hatása kedvezőtlen termőhelyi adottságok között jobban érvényesül — kedvező agroökológlal feltételek között Is aránylag kiugró, mintegy 6,8 százalékos hozamnövekedést tapasztaltak a Hrubölcei Növénynemesítö Allamáson. A kísérletek során arra Is fény derült, hogy minden fajta másképpen reagál a kezelés hatására. Ezért tovább! kísérletek során kell majd eldönteni, hogy melyik fajta milyen adagú. Illetve Intenzitású besugárzást igényel. Továbbá külön kell választani a besugárzásra jól, s gyengén reagáló fajtákat. Bár az összes vizsgált növénykultúrák közül éppen a gabonaféléknél mutatkozott a legkevésbé látványos hatás, azért ezeknél Is alapvető szempont, hogy a hozamnövekedés meg60 kilogrammos nitrogénedagoknál. De a 120 kilós N-adagnál már hozamcsökkenés következett be. Több kísérleti eredmény tanúskodik arról, hogy a csávázás előtt végzett lézeres besugárzás hatásosabb, s a hozamok 5—6 százalékkal nagyobbak. ígéretesnek mutatkoznak a tömegtakarmányokkal és a cukorrépával végzett kísérletek is. A cukorrépánál nemcsak a hozamok, hanem a cukortartalom is növekedett. Anton Kostrej docensnek, a tudományok kandidátusának, a Nyitna! (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola munkatársának előadása alapjában megerősítette Labounek docens állításait. Elemzéseiket kétéves laboratóriumi, edény- és üvegházi, valamint klsparcellás kísérletekre alapozták. Kostrej docens felhívta a figyelmet arra, hogy a növényeket mint biológia! rendszereket a belső, vagyis a genetikai és a biológiai tényezőkön kívül számos külső, gyakran ellenőrizhetetlen tényező is befolyásolja, s ez kihat az eredményekre. Vonatkozik ez főleg az olyan kísérletekre, mint a lézeres kezelés, amelynél egyelőre még tisztázatlan a stimuláció hatásmechanizmusa. Ez a tény már önmagában véve is több pontatlanságot eredményez a módszertan, a kezelési technika, a sugárzás adagolása és Intenzitása, de az eredmények értékelése tekintetében Is. Ezért az eredmények nem minden esetben objektlvek, és nem minden esetben hozzák meg a várt eredményt. De a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán végzett kísérletek is arra utalnak, hogy a kezelt növényeknél Intenzívebb a vízfelvétel. Ennek következtében felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, amelyek kedvezően befolyásolják a csírázást és a növények kezdeti fejlődését. Közvetett módon fokozódnak a fotoszintézlses folyamatok Is, mert a növény asszimilációs felülete növekszik. A kezelés során azonban figyelembe kell venni az egyes fajták sajátos Igényelt. A kezelés főleg agroökológlal szempontból csak akkor lehet hatásos, ha ezek teljes mértékben megfelelnek ez adott fajta követelményeinek. Tehát a lézeres kezeléssel nem ellensúlyozhatjuk a termesztési technológia esetleges hiányosságait. A másik oldalon viszont a kezelés serkentő hatása sokat segíthet kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, Jegyezte meg Kostrej docens. Zubal mérnöknek, a tudományok kandidátusának, a PleSfa. nyl Növénytermesztés! Kutató- Intézet munkatársának felszólalásából kiderült, hogy az általuk végzett hatéves kísérleti eredmények alapjában véve az előbbiekhez hasonlóak. Vagyis a lézeres besugárzás hatására javult a csírázőképesség, növekedett, s egyenletesebbé vált a szántóföldi kelés, a növények növekedése dlnamlkusabbá vált. Végső soron mindez több egyedszámot. s így nagyobb hozamot eredményezett. Megállapításaik alapján a lézeres kezelés a magvak enzlmatikus folyamatait aktivizálja. A mezőgazdasági szakemberek azonban már konkrét nagyüzemi körülmények között elért eredményekről számolhattak be. lajtos Tibor agrármérnök, a Lakszakállasl Efsz növénytermesztési ágazatvezetője elmondotta, hogy szövetkezetük 4 ezer 120 hektár szántóterületen gazdálkodik, s ennek a területnek 71,6 százalékán szemeseket termelnek. Gabonafélékből jelentős területen 6.5 tonnás hektárhozamot értek el. Ha Ilyen termelés! szinten biostimuláció segítségével a termelés volumenjét csak 5—7 százalékkal növelik, már akkor is 1 millió 670 ezer koronával nagyobb bevételt érhetnek el. Ilyen kecsegtető kilátásoknál már valóban érdemes a lézerrel foglalkozni. Az első kísérleteket tavaly végezték a zöldségkertészetben, hagymával és paradicsommal. A hagymánál a hozamok 4,7, a paradicsomnál pedig 20 százalékkal nőttek a kontrolihoz viszonyítva. Az Idén a szántóföldi növénytermesztés, ben őszi búzával, tavaszi árpával, borsóval és kukoricával kísérleteznek. Minden növénykultúránál több fajtát vizsgálnak. Megfigyeléseik szerint a kezelt növényeknél 10 nappal a vetés után, 8 százalékkal nagyobb volt a kelés aránya. Később, a száraz időjárás hatására a különbség kiegyenlítődött, viszont a gabonánál néhány nappal korábban beindult a kalászolás. A zöldségkertészetben a káposzta, a paradicsom, a paprika és a hagyma vetőmagját kezelték. Mivel a zöldségkertészetben jobban Irányítható a tápanyagpótlás, a vízháztartás és a növényvédelem, a lézeres kezelés Is látványosabb eredményekkel jár, vélekedett a növénytermesztési ágazatvezető. Vymazal mérnök, a Vavflnec—Veselicei Efsz növénytermesztési ágazatvezetője Is beszámolt több éves kísérleti eredményeikről. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik, a lézeres kezelés figyelemre méltó eredményekkel lárt. Több árpnfajta átlagában a hozamnövekedés elérte a 6,8 százalékot, a besugárzott borsó 18, a kezeit silókukorica 10, a vöröshere pedig 12 százalékos hozamnövekedést eredményezett. A Hetényi (Chotfn) Egységes Földműves-szövetkezetben az elsők között kezdtek foglalkozni a vetőmagvak lézeres kezelésével. Az eredményekről Németh István növénytermesztési ágazatvezető tájékoztatta a résztvevőket. Kísérleteiket a kertészetben kezdték Egyebek között a paradicsom kezelése 1986-ban 35,3 százalékos hozamnövekedést eredményezett. A kezelés hatására kedvezőbb volt a paradicsom .beltartalml értéke ts. Az őszi búzánál 16,2 százalékos hozamtöbífletet értek el. A kezelés hatására a silókukorica is 10 százalékkal nagyobb terméssel fizetett Már csak ezek az eredmények is — pénzben kifejezve — számottevő többletbevételt jelentettek a szövetkezetnek. Az Idei kísérleteikben újból több paradicsomfajta, a szántóföldi növények közül pedig a kettős termesztéshez alkalmas kukorica- és ctrokhtbrtdek. továbbá a borsó és a napraforgó szeretteinek A szaktanácskozáson sok érdekes Információ hangzott el, s több szempontból új megvilágításba került a lézersugaras kezelés kérdése. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyakorlati eredmények biztatóak, viszont a kutatóknak és a szakembereknek még számtalan tisztázatlan kérdést kell megoldaniuk ahhoz, hogy a lézeres kezelés a termelési technológiák szerves részévé váljon. KLAMARCS1K MÄRIÄ A rendezvény résztvevői megtekintették az efsz nagyüzemi kísérleteit (A szerző felvételei) haladja legalább a négy-öt százalékot. Érdekes módon a lézeres kezelés stimuláló hatásának görbéjén két csúcspontot tapasztaltak. Általánosan elfogadott elv, hogy a vetést a kezelést követően négy napon belül kell elvégezni. Mindenképpen kerülni kell a kezelés utáni 5—8 nap közötti vetést. A nyolcadik naptól a 12. napig újból kedvező a hatás, ezután pedig fokozatosan csökken, és 25—30 nappal a kezelés után a hatás elmarad. A nitrogéntrágyázás nagysága is befolyásolta a lézeres kezelés hatását. A legnagyobb hozamokat a trágyázatlan parcellán érték el. Aránylag jó hatást értek el a 30 és
