Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-21 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 8 1ЭБ8. október 2Í. Szülők szerelme Orvosi rendelő. A doktornő negyvenegy éves aszszony — betegéhez fordul: „Nocsak, Horváthnél Milyen feltűnően csinos ma; talán bizony szerelmes?“ „Ugyani — pirul el Horváthné —, miket tetszik mondani ... Tisztességes asszony vagyok én...“ S mikor a doktornő szeme elkerekedik, az asszony még hozzáteszi, mintegy magyarázatként: „Férjem van nekem és két gyerekem ..." IGEN, LEHETSÉGES. A doktornő válaszát Horváthné lehetséges pirulását és éveit, ne latolgassuk, hanem vágjunk a ' téma közepébe: lehet-e szerelem a szülök között tfz-húszharminc évi együttélés után? Igen, lehetséges, a szerelem fontos^ és szép tényező, meghatározó elem az ember életében — és a szülők szerelme a nevetésben is főszerepet látszik. SZERELEM ÉS SZERETET. Valaha, de nem is olyan régen, mindössze négy-ötszáz éve a magyar nyelv nem tett különbséget a szeretet és a szerelem között — Balassi Bálint még a nyelv szerint, egyazon szerelemmel kötődött istenéhez, hazájához és aszszonyához — egyazon szerelemmel fordult az égi és a földi, az anyagi és a szellemi dolgokhoz. A mai magyar nyelv és a mai kor embere differenciáltabb. de arra a kérdésre, hogy ml a szerelem, ma sem ismerünk végleges és tökéletes választ. Természetesen én sem kísérletezem Ilyesfélével. A szerelem, mint tudjuk, nem merül ki a szexualitásban, de nem is nélkülözi azt — vagy mondhatnám így is: a szerelem több a szellemi kíváncsiságnál, az értelmi adok-kapok cserénél, de több az érzelmi kölcsönösségnél, a szenvedélyes testi vonzódásnál is. De ezzel Is vigyázzunk, hiszen így hamar oda jutunk, hogy a szerelem a legtöbb, az élet lényege (s bizonyos szenpontbó! ez is elfogadhatói). Elégedjünk meg most annyival, hogy nagyon sokoldalú. pozitív vonzódás, testi-lelki működés, teljes kapcso'at — hogy most ilyen értelemben gondolkodunk róla. A TÖRŐDÉS. Ha a szerelem sokoldalú, ha nem csupán a testműködéseknek, de a lélekmüködéseknek is medre, ha nemcsak sötét gomolygás és fényes önkívület, de értelem Is, szép lózanság és higgadt ámuldozás (s mennyi minden még, költők a megmondhatói!) — egyszóval: ha így van, akkor a szerelemmel törődni kell. Vigyázat, most nem a másik emberről, a férfiról vagy nőről beszélek, a társról — hanem a kapocsról és annak természetéről. Azt gondolom. hogy a szerelem. éppen ezért, mert olyan hallatlanul szövevényes, érzékeny a gondozása. Ami persze nem létezik önmagában, a két fél nélkül, de igenis van bizonyos technfkája fugye senki nem gondol Itt pusztán az élvezetszerzés módozataira — de nem Is hárítja el a testi élet egészséges örömeit!) És ez a törődés nem árt a szenvedélynek sem, hiszen nem lefokozásról van sző. hanem ellenkezőleg, az emberiesített formák gazdagításáról. Formákról. melyek a művészethez hasonlóan tartalmiak. A MEGSZOKÁS. Mondták sokan — bizonyára azért, mert tapasztalják —, hogy a megszokás nagy átok, s egy Idő után elszürkítl. nyomasztóan egyhangúvá teszi az egyíittlétet. Kiürülnek a hajdan oly forrón érdeklődő felek, már nem tudnak újat adni egymásnak. Lehet! A megszokás azonban nemcsak lefokozó, lehúzó hatással lehet egy kapcsolatén s talán érdemes meggondolni, hogy mennyi jó Is származhat belőle, milyen sok örömnek lehet a forrása, mintegy a biztosítéka. Mert a megszokás nem azonos az elgéplesedéssel — és itt nem holmi szófacsarással próbálok érvelni! A felismerésre szeretnék hivatkozni, a rálátásra, valamiféle eleven tudatosságra. Ha a megszokás az életműködés zavartalanságát jelenti, az Ismétlésben rejlő mélységek megmutatkozását, a nyugodt kibontakozást, akkor nagyon is fontos, jelentős érték. Minden életszakasznak megvannak a természetes, egészséges és különös értékei, s ahogy az idő telik és változik az élet, mindig van mód a terjeszkedésre, a továbbra. És visszafelé nézve az eltelt idő. a megesett történések is szinte napról napra más fényben látszanak, egyre gazdagabb értelmet nyernek. Féljünk a megszokástól, ha elfagyaszt, de fogadjuk hálával, ha békét teremt és az árnyalatok szépségének megértését segíti. GYEREKTÜKÖR. A gyerekek tükréről se feledkezzünk meg, hiszen a „szülők szerelme“ ott is megmutatkozik — a gyerekekben. Egy család érzelmi élete egész kis univerzum, s ha egészségesen működik, a tükörképek vissza is hatnak. Az alap mindenképpen az anya és az apa kapcsolata, mely mindenüvé elér. A szülők szerelme ilyenképpen a nevelésben is megmutatkozik — sajnos, a mai gyakorlat szerint Jobbára csak ott és akkor, ha baj van vele. De ne feledjük, hogy mindenkor hat, akkor a legszebben, ha összetartó ereje, harmóniája sugárzik a gyerekekre. A sugárzás persze Irodalmias megfogalmazás és olyasféle kifejezéseket társíthatunk hozzá, mint a hangulat vagy a légkör — ezeket a szavakat és főleg asb általuk jelzett tartalmakat nem szabad lebecsülni. A nevelésben és a nevelődésben az Ilyesféle pozitív feszültségeknek igen nagy ereje lehet. IDÖMÜLÄS. Ha minden életszakasznak megvannak a különös értékei, ha a sokoldalú szerelem változatai klmeríthetetlenek, ekkor talán az idő múlásának fölfoghatatlan riadalma is másképpen éri az embert. Ha az Idő nemcsak eltelik, hanem megtelik... Sok a ha itt is, természetesen, sok a feltételezés és a leegyszerűsítve is nehezen körülírható bonyodalom, de talán éppen ezért érdemes gondolkodni rőla. S anélkül töprenghetünk Ilyesféle kérdéseken, hogy holmi filozófusnak gondolnánk magunkat — azért még megkapaszkodhatunk egy-egy pici gondolatban. A megfigyelés szépségében például, sőt örömében, amely persze sem a fájdalmat, sem a félelmet nem fizi el, de valamelyest talán megtartja emberi arányaiban. Az összetartozás, a szerelem pedig az apró rezdülésekben megvillanja a teljességet, egyegy pillanatban a figyelmes ember előtt különös mélységek nyílhatnak — figyelni mindig érdemes. (H. B.) „Kháron ladikja nem akkor indul velünk, midőn lezárul és bejagy a szem. Zörejt átkelők soká s nyitott szemmel megyünk a végzetes vizen." Amikor először került kezembe Illyés Gyula KHÄRON LADIKJÁN című esszé-regénye — amely sajátos módon, filozófiai bölcsességgel kalauzol bennünket az öregség tüneteinek mezsgyéin, mondhatnám, Körültekintően megtanítja szembenézni az olvasót az öregedés tüneteivel, — őszintén szólva számomra nem nyújtott alapos, maradandó élményt. Balgaságom oka, hogy akkor (1969) még jócskán az ifjúkor elején tartottam. Illyés Gyula mércéjével: „A Szigeti veszedelmet egy huszonhat éves ifjú írta. A Zalán jutását egy huszonkét éves gyerekember. A János Vitézt egy kamasz. De még irodalmunk legbölcsebb, legmmdentúlíbb remekét, Az ember tragédiáját is egy harmincnégy éves, kezdő ember. Mindezen besorolást Illyés Gyula onnan veszi alapul, hogy Rómában királyi rendelet alapján a férfiakat negyvenöt éves korig illette a„iuvenes" elnevezés. Azon túl már a „seniores“ titulus dukált. De öreg. vén, agg, aggastyán, vagyis az öregedés fokozatairól nem szólt a rendelet. * Pedig az öregedésnek vannak tünetei is. Megnő a fül és öregedve megnyúlik az orr; „mindnyájan lógó orral távozunk az életből." De ván egy megnyugtatóbb magyarázat is, mely szerint a nagyobb orr idősebb korban a megnövekedett értelem, bölcsesség velejárója. Lábunk, derekunk romlása nem anynyira szembetűnő, mint az arc megöregedése. De mit tudunk a szellemi öregségről, csökken a szellemi képesség is? Illyés Gyula szerint: „Csak ha nem gyakoroljukÉrdemes talán megemlíteni, hogy a kiasszi(Illyés Gyula: Kháron ladikján) kus kor filozófusai, nagy öregjei Cato és Cicero az öregség fogyatékosságainak pótlásául a földművelést ajánlják. A „földművelés adta boldogságnak“ az említett korban nagy jelentősége volt. „Homérosz a fia miatt epedő Laerteszt úgy hozza föl, mint aki a búfelejtésért földet mívelt, és trágyázta azt.“ „Régente a szenátorok mind a mezőn foglalkoztak.“ iám, L. NYUGODT ÖREGSÉGET... Quincitius Cincinnatuss is éppen szántott, mikor hírül vitték neki, hogy diktátorrá van választva.“ A falun élő emberek számára a kerti, háztáji munka természetes, de ma már egyre több szellemi foglalkozású is vállal, örömmel végez fizikai, testi munkát hétvégi kertjében vagy barátainál. Ajánlatos azonban, hogy öregedő korban izmaink gyöngülésével arányos munkát végezzünk, vagyis csökkentsük terhűnket... Illyés Gyula kifakad könyvében az ellen, hogy az öregkorról nincsen irodalom. Készülnek újságok a gyerekeknek, serdülő lányoknak, az ifjúságnak, de az öregeknek mindmáig igen csekély szépirodalmi mű szól. „Annak mértékében, ahogy az életkor hosszabb lesz, válik még a klasszikus irodalom is fiatalkorúvá. Olyan társadalomban, amely a negyven évet is fiatalnak kezeli, Anna Karenina és Bovaryné ábécés könyv — mondja a szerző. A fösvénység, fukarság, az őre- i gek „hirhedt kaparisága“, talán utolsó barikád a. bizonytalanság ellen. Sok minden, fölösleges mezőgazdasági szerszámok, rozsdás hordóabroncsok gyűlnek a falust házak szérűjében. Illyéseknél: „Csak csoroszlya kettő van eddig, rakonca négy, patting ugyancsak négy, a saroglyabordákról, jörhérc vasalásokról nem is szólva. Etimológiai tárgyak“. És hol vagyunk még a „híres vénkori“ ingerlékenységtől, ami i idővel menetrendszerűen megérkezik, de rajtunk múlik, miként tudjuk lebírni, hogy terhét ne vigyük át másokra. „Az öregedés nehéz pillanatai ellen nem közönséges vigaszt nyújtanak a jól megrögzített szokások is.“ Ma már az olvasás sem csak időtöltés, vagy úri passzió, esetleg naplopás. Az öregkorban is az az óra értékes igazán, amelyben az ember lesz valamit, amely alatt valami értékeset művel. Az öregedésről főként a látás-, a szaglás-, az ízlés-, anyagcserezavarok adnak hírt. Ezek a testi megöregedés előjelei. (A lelki megöregedés, az igazi vénülés azonban akkor jelentkezik, amikor csökken az alkalmazkodóképesség. jelentkezik az új visszautasítása.) De mennyire tudunk lelkileg fiatalok maradni? Meddig marad meg szívünkben az öröm, a Jókedv? Az öregedés elkerülhetetlen és megállíthatatlan, de rengeteg ember tud lelkileg fiatal maradni. „Jól közeledni tehát végnapjainkhoz, udvariasság. A megöregedés illemtanának fővizsgája, hogy miként húzzuk be magunk után az ajtót“ — írja Illyés Gyula. Moteslky Arpád Diderot gondolata: l.rész IndQ-európai Káros Japánban Idegen férfinév T Leves Hómsi 50 Gyújtó* anyag T lábla.iáték У ázon. a helye» Liter Város as líDK-baa Madár j Kétes. Német névelő VI -Í-— Lf Szende Kadmium, réniuia ‘ X birtakomban vaa I Kát ka i 1 ■ Eternit. Hádiuss í8£ nS* Sápi fegyrbJ? . StójeA folyó Fluor, nitrogén. Káros. Luzón. s zigefeB. Vékony gumicső Nyaiprém Indulataz > KoallciÚ ■ része Lágyba agsoE Г” Згашй Karakter' # • .-no» folyo ií nábaa* w 4. tölgyfa termése e.r.o.T. . Harssá JL gondolat 2.. része í Ы éve t В Igen. kis Összegűt, pénz,ár Gázló* medálig ** 4 ' Bábolna azonos hangzói Sportszer. Üzlet . Vitamin. •*» Sumac perui. énekesnő SSÍ ttlv* t -. áítót tár '■---г*- - : Meggy 8 zBdés örfriea Daellv Zérus intik w Néma , mesa l Dalian, aagánének Yitartin Utónév ; ESrgyröíf Ugyan. Y~1 1 ____t.—..! 1 r Határozó: reg ' X. MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 38. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése: „A jé mag porban is kikéi.* Könyvet nyertek: Bogár Attila, Nagycétény (Veľký Cetínl, Horváth Jenőné, Zsígárd (ľiha< rec], Kárászok Éva, Ajnácskő (Hajnácka).
