Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-21 / 42. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1938. október 2t A HIÁNYOSSÁGOK ISMERETEBEN A Bratislava-vidéki járás a Kis- Kárpátok hegyvonulat peremén terül el. Mezőgazdasági termeléssel a járásban húsz egységes földműves-szövetkezet foglalkozik, ebből 14 az SZSZK fővárosán kívül, hat pedig annak területén. A szövetkezetek földalapjáról anynyit, hogy az említett 20 efsz összesen 58 ezer 788 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, melyből 47 ezer 584 hektárnyi a szántó. Csaknem négy és fél ezer hektáron szőlőt termesztenek a járásban, 1883 hektárnyi a gyümölcsös, 3 ezer 647 hektár pedig a rét és a legelő. Az egységes földműves szövetkezetekben összesen 10 ezer 363, állandó munkaviszonyban lévő dolgozót tartanak nyilván. A növénytermesztési ágazat produktumai közül- elsősorban a kalászos gabonaféléket, a takarmánynövényeket, a hüvelyeseket, a napraforgót, a szóját és a zöldségféléket kell kiemelni. Az elért eredményeknek jelentős mértékben részese a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága is, amely mindenekelőtt a munkakezdeményezés és a feladatok teljesítéséhez való hozzáállás serkentője. Az SZFSZ Bratislava-vidéki járási Bizottsága 1986-ban jelentést terjesztett elő az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának — tevékenységéről. Az SZFSZ SZB Elnöksége akkor kritikus hangnemben szólt az említett járás szövetségi munkájának viszonylatában —> és aktívabb, hatékonyabb tevékenységgel bízta meg a járási bizottság illetékeseit. Két év elteltével egyértelműen megállapítható, hogy az erélyes szónak volt foganatja. A járás szövetkezeteiben mostanában mindenképpen eredményesebb SZFSZ- tnunkáről adhatnak számot. A jó gazdasági eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárul a szövetségi és a társadalmi tevékenység is. Tökéletesedett a szövetkezeti dolgozókról való gondoskodás, a velük való együttműködés is más vágányokon haladj A járás efsz-eiben öszszesen 293 szövetségi csoport és 91 szakaszbizottság fejt ki tevékenységet. De erről még a későbbiekben szólunk részletesebben. Valamennyi SZFSZ-alapszervezetben a szövetségi munkával megbízott dolgozó áll az élen, aki egyben tagja az efsz vezetőségének is. Az SZFSZ járási bizottsága előre kidolgozott terv alapján tevékenykedik — természetesen szoros összefüggésben az SZFSZ Központi, illetve Szlovákiai Bizottságának, valamint a Nemzeti Front járási bizottságának feladataival és követelményeivel. A járási bizottság szervei rendszeresen üléseznek. Minden egyes elnökségi ülésre két alapszervezet készít — és terjeszt elő — jelentést munkájáról, a szociális programból adódó feladatok teljesítéséről, a munkabiztonságról stb. Az elnökség üléseire meghívást kap a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a Nemzeti Front járási bizottságának képviselője Is. Amint már a fentiekben említettük, az SZFSZ járási bizottsága elsősorban a munkakezdeményezés fokozása terén fejt ki eredményes tevékenységet. A Bratislava-vidéki járás egységes földműves-szövetkezeteiben 280 szocialista brigád működik — 4 ezer 500 taggal, ami az állandó munkaviszonyban lévő szövetkezeti földművesek 44,4 százaléka. A brigádmozgalom tökéletesítése érdekében a szövetkezetekben — az SZFSZ jb aktív hozzájárulásával — a szocialista brigádok vezetői munkaaktivákat tartanak, amelyeken közösen megbeszélik a tennivalókat, a haladást szolgáló konkrét eljárásokat. A brigádtagok közül 2073-an a bronz-, 714-en az ezüst-, 89-en pedig az aranyfokozatot mondhatják magukénak. Azokat a kollektívákat, amelyek passzívak vagy nem teljesítik küldetésüket — megszüntetik. 1 Az újító- és feltalálómozgalmat illetően is valamivel kedvezőbbre fordult a helyzet a Bratislava vidéki járás egységes földműves-szövetkezeteiben. A tavalyi év folyamán 106 újító 100 újítási javaslatot terjesztett elő, melyből hetvenötöt elfogadtak a felsőbb szervek. A járás szövetkezeteiben 24 komplex ésszerűsítő brigád tevékenykedik — 278 taggal. Ez nem sok, tehát Ilyen vonatkozásban rengeteg még a tennivaló. Vannak szövetkezetek,* amelyekben egyáltalán nem működik komplex ésszerűsítő brigád. A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás módszerét a Bratislavavidéki járás efsz-elben 1984-ben dolgozták ki s 1985-től érvényesítik a gyakorlatban. Viszonylag hosszú ideig tartott, amíg a tényleges mozgásra sor került. Jelenleg harminc kollektíva alkalmazza a munkaszervezésnek és jutalmazásnak ezen formáját (788 taggal) — s ez az állandó munkaviszonyban lévő dolgozóknak 7,5 százaléka. A legjobb eredményeket e vonatkozásban a Gajaryl Efsz-ben érik el. A szövetkezeti földművesek szakmai-politikai felkészítése szintén fontos feladata a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának. Ezen a téren szorosan együttműködik a járási mezőgazdasági igazgatósággal. A járás szövetkezeteinek 43 oktatóközpontjában az állandó munkaviszonyban lévő dolgozók 54 százaléka részesült tavaly továbbképzésben. A munkásheosztásúaknak a 74,3 százaléka rendelkezik szakképesítéssel. A szakmai-politikai felkészítés további tökéletesítése érdekében a járási bizottság szervezi és irányítja az SZFSZ-alapszervezetek funkcionáriusainak állandó továbbképzését, valamint a jb és az alapszervezetek szerveinek és bizottságainak megbeszéléseit. Ami a kulturális tevékenységet Illeti, az SZFSZ járási bizottságára szintén igényes feladatok megoldása hárul. 1985-ben és 1987-ben a járásban megrendezték a szövetkezeti kulturális napokat. Már évek óta nagy népszerűségnek örvend a pionírok „Az egységes földműves-szövetkezet pionírszemmel“ elnevezésű képzőművészeti versenye Is. A szakmai továbbképzés egyik alapja a korszerűen felszerelt laboratórium (Archívumi felvétel) A Járás valamennyi szövetkezetében megtalálható a példás és kiváló dolgozók galériája. A legjobbak ilyen1 tekintetben az Oroszvárt (Rusovce), a Most pri Bratlslave-l és a Gajaryi Efsz. Tavaly valahogy problémák voltak a részvétellel az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű versenyben. A Bratislava-vidéki járás szövetkezetei ilyen viszonylatban a Nyugat-szlovákiai kerületben a 9. helyre estek vissza, mfg szlovákiai viszonylatban csak a 26. hely jutott számukra. Elfogadhatóbbak az eredmények a szövetkezeti munkaiskolát, valamint az SZFSZ-funkcionáriusok továbbképzését Illetően. Az SZFSZ Bratislava-vidéki Járást Bizottságának 13-tagú komisszlója irányítja a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodást. Ez a bizottság negyedévenként ülésezik. Az efsz-ekben 1986-ban a kulturális és szociális alapból egy személyre 1067 koronát merítettek, tavaly pedig 1396 koronát. A szövetkezetekben működő üzemi étkezdék száma 23, melyekben évente átlagostul 3 ezer 755 szövetkezeti tag étkezik. A munkacsúcsok idején természetesen több a dolga a konyhák személyzetének. Ebben az évben a szövetkezeti bölcsődékben 265. a szövetkezeti óvodákban 874 gyermekről gondoskodnak. A kanacitásbővités jelenleg nem nagyon jöhet szóba. A szövetkezeti földműveseket egyéb módon és formákban Is támogatják. Például kölcsönökkel. Tavaly a kulturális és szociális alapból lakásépítésre és -vásárlásra 280 szövetkezeti tagnak 3 millió 557 ezer koronát folyósítottak. Továbht fontos kérdés a munkabiztonság. Örvendetes, hogy a járásban tavaly 2.28 százalékkal csökkent a munkabalesetek száma az azt megelőző esztendőhöz viszonyítva. S ami még ennél is megnyugtatóbb: 1387- hen egvetlen halálos kimenetelű, illetve súlvns baleset sem történt a járás szövetkezeteiben. Valamennyi szövetkezetnek van meghízott orvosa, az Oroszvári Efsz nedig saját üzemorvossal rendelkezik. Az SZFSZ jb által a járás szövetkezeteiből évente átlagosan 350 dolgozó részesül hazai üdültetésben, külföldön 400-an üdülnek, plonlrfáborokban pedig a szövetkezett tagok ktlencszáz gyermeke. Ezenkívül az arra rászorulók gyógyfürdői kezelésben Is részesülnek. A beutalók szétosztásáról nem egy-egy személy dönt, hanem egy bizottság — amelynek munkáiét az SZFSZ járás! bizottsága mellett működő ellenőrző és revíziós bizottság is figyelemmel követi. Mtveí az SZFSZ járást bizottsága nem tudja teljes mértékben kielégíteni a szövetkezett tagok üdüléssel kapcsolatos igényelt, az egyes SZFSZ- alapszervezetek üdüléseket biztosítanak a különböző utazási Irodák által is. Pl. 1988-ban Ilyen formában 578-an üdültek külföldön, 848-an pedig Idehaza. Tavaly a szövetkezeti tagok számára 673 beutalót vásároltak külföldi üdülésre, hazaira pedig 637 beutalót a különböző utazási Irodákban. (Forrásanyagok' alapján: susla) Az SZFSZ SZB 14. plenáris üléséről A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a központi bizottság ülése után tartottá meg 14. plenáris ülését, amelynek napirendjén elsősorban a szövetségnek a gazdasági mechanizmus átalakítást folyamatában betöltött szerepének elmélyítése szerepelt. Az ülésen többek között jelen volt Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Pavol Kováčik, az SZLKP KB oszlályvezetőhelyettese és Pavel Jonáš, az SZFSZ KB elnöke. Az ülést Ján BIcháC, az SZFSZ SZB alelnöke nyitotta meg és vezette. A főbeszámolőt Cyril Moravčfk mérnök, az SZFSZ SZB elnöke terjesztette elő. A bevezetőben rámutatott, hogy az ülés célja: jó feltételeket' teremteni a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatához, az egységes földműves-szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlesztéséhez. A’ továbbiakban részletesen szólt a szövetségnek az efsz-ek X. országos kongresszusán kitűzött feladatainak, valamint a növénytermesztés idei feladatainak teljesítéséről. Többek között aláhúzta, nem sikerült teljesíteni azt a feladatot, hogy minden efszben legalább egy komplex ésszerűsítő brigád működjön, nem sikerült lényeges előrehaladást elérni az újftómozgalomban, sók a hiányosság a környezetvédelemmel, a munkaképtelenséggel, az üzem! balesetekkel stb, kapcsolatban. Viszont lényegesen jobb a helyzet az efsz-tagok szakmaipolitikai továbbképzésében, a sport- és honvédelmi nevelésben stb. Beszédének második részében a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum átalakításának időszerű kérdéseivel foglalkozott. A főbeszámoló után az SZFSZ SZB bizottságainak képviselői tájékoztatták a résztvevőket tevékenységükről és számos kérdéssel fordullak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Július Varga miniszter felszólalásának első részében részletesen elemezte a MÉM és az SZFSZ SZB együttműködésének konkrét formáit és eredményeit, majd a kérdésekre való válaszadás keretében a jelenlegi ötéves tervidőszak első három éve és az Idei év feladatainak teljesítésével foglalkozott. Többek között részletesen érintette a növénytermesztésben: a gabona-, a cukorrépa- és a burgonyatermelést. az állattenyésztésben pedig a sertés- és szarvasmarha-tenyésztést. Rendkívü nagy figyelmet szentelt az adásvételi kapcsolatoknak, főleg a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumi 1988. szeptember 12-1 hirdetményével kapcsolatban, továbbá a piezőgazdaságl nagyüzemeknek a termelési-gazdasági csoportokba valő besorolásának, a komplex biztosításnak, a jutalmazási rendszernek, a közös mezőgazdasági vállalatoknak, a lemaradozó gazdaságoknak és a Liptovská Qsada-1 Agrokombtnátnak, Egységes Földműves-szövetkezetnek. Végezetül köszönetét fejezte ki a szövetség szerveinek és dolgozóinak eddigi tevékenységéért. Vitafelszólalásában Pavel Jonáš főleg a központi bizottság 14. üléséről számolt be. (blmj’ földműveld emberek voltunk. Apám halhektárnyi földdel rendelkező kisparasztként élte az életét. Felcseperedvén engem is beavatott és bevont a munka világába. Ökrökkel dolgoztuk meg a földet. Tizenhét éves voltam, amikor a Nagyszlabosi (SlaooSovce) Papírgyárban próbáltam szerencsét, de egy esztendő múlva vissza kellett mennem a mezőgazdasághoz. A Safárikovói Gép- és Traktorállomáson elvégeztem a „sof őr iskolát“, majd tíz esztendőn át traktoroskodtam, javarészben 2 korona 90 filléres órabérért. Egy kabin nélküli Škoda-masinával kezdtem, illetve folytattam a gyermekkoromban megtanult mezei dologvetést. Ezen a traktortípuson még nem volt kardántengely. Az 1960-ban végrehajtott közigazgatási átrendezés során Šafárikovo megszűnt járási székhely lennt, ezért az ottani gép- és traktoráUomást is felszámolták. Ekkor kerültem 'vissza a szülőfalumba dolgozni, a hosszúszól (Dlhá Ves) szövetkezetbe, ahol még öt évet szolgáltam erőgépen. Utána Szepsiben (Moldava nad Bodvou) elvégeztem a mezőgazdasági szakközépiskola gépesítési szakán megnyílt mesteriskolát. Hetvenben pedig — „Változó világban amikor éppen mélypontra futott a kisgazdaság — megválasztottak a szövetkezet elnökévé. Ezt megelőzően a juhok elvedlettek, a kosok kidöglöttek, a baromfinak nem volt mit- enni adni. Még az volt a szerencsém, hogy ismertem a problémák gyökerét. El< nökségem rövid ideje alatt még jobban együtt éltem és éreztem a gazdasági közösséggel; szinte naponta végigjártam a mezőt, az istállókat. A traktorokat a zúgásuk alapján is felismertem. Abban az évben az időjárás is kedvezett. Bő termést takarítottunk be meg a pulykákat is jó pénzért sikerült értékesítenünk. Az akkori normák pénzértékét az utolsó fillérig ki tudtuk fizetni a tagoknak. Mire talpráálltunk: 1972-ben összevontak az ardót (Ardovo), a kecsöi (Keőovo) és a borzovat (Silická Brezová) szövetkezettel. A nagyüzemesitett gazdasáq élére új elnököt neveztek kt. En főgépesítő lettem. Az így (mesterségesen) kialakított nagygazdaság azután szép lassacskán elindult lefelé a lejtőn és a lemaradozó gazdaságok sorában kötött ki. Vagyis jó mély kátyúba került. Majdnem oda jutottunk vissza, ahonnan közel négy 'évtizeddel ezelőtt elindultunk! Ennek okaival már több ízben foglalkozott a Szabad Földműves, ezért erre most nem térek ki. Csupán annyi megjegyzést teszek, hogy személy szerint nem reménykedők és nem is bízok a javulásban, a gyorsított ütemben végrehajtandó pozitív változftat fásban. Pedig közeli nyugdíjba vonulásomat is könnyebb szívvel fogadnómviselném el, amennyiben egy eredményesen gazdálkodó (eddigi munkám értelmét is igazolandó) szövetkezetből távozhatnék... Az említett összevonáskor közel negyven traktorosunk volt, jelenleg pedig mindössze tizenöten vannak. Ezért a tizenhat fős gépjavltógárdából a nyári és őszi betakarítási munkák idején alig féltucatnyi marad a műhelyben, ahol enyhén szólva is mostoha körülmények közepette vagyunk kénytelenek helytállni. A munkagépek java része kinőtte a javítóműhelynek csak túlzott jószándékkal nevezhető zughelylségeket. A javítási munkák java részét az udvaron, a szabad ég alatt végezzük el. A szóban forgó épületet évtizedekkel ezelőtt csak átmeneti időre rendezték be műhelynek, de az ígérgetéseken és a tervezgetésen kívül azóta sem történt előbbrelépés egy korszerü(bb) létesítmény felépítésének érdekében. Jómagam (kisebb megszakítással) tizenegy esztendeje vagyok mestere ennek a „reperálő üzemágnak". Magamra fordítva a szót, sajnos, áz én szervezetem sem működik zavarmentesen. Cukorbetegségem miatt hosszabb ideje diétáznom kell, de a jókedvet és a reménykedést mindig is legfőbb sajátomnak tudhattam. Ifjúkorom óta szeretem és művelem a kultúrát. Eveken át elnöke voltam a Csemadok helyi alapszervezetének és a falusi tflúsáql szervezetnek. Az egykori hosszúszót színtársulat tagjaként sokat játszottam-szórakoztattam az embereket, akik a múltban lélekben is jóval közelebb álltak egymáshoz, mint manapság. A társulat azóta már nem működik. Ami viszont megmaradt: egy énekkar, melynek én Is tagja vagyok, de itt ts hiányzik az utánpótlás. Hetente egyszer próbálunk, s legalább ilyenkor elbeszélgetünk egy kicsit egymással. Azt tapasztalom, hogy manapság „hiánycikk“ lett a beszélgetés. Mókázókat sem hallani. Szépért mulatozó-nótázó fiatalokkal is legalább olyan régen találkoztam, mint. a régi falusi szokásrendet és hagyományokat ápoló-továbbörökítő gyakorlón szándékkal, Hiába, megváltozott — mert változó világban élünk — ez a közösség. De, safnos, nem a történelmi múltbecsülés és az anyanyelvét tisztelés-vállalás irányában. „Jött“ a tévé és nagyjából ezzel együtt divatossá váltak a kulcsrazárható vaskapucskák.., A két lányunk már férjhez merit. Unokáim — vigasztalóim is vannak. Az utóbbi időben mégis nagy szomorúsággal élek: az üldözött sorsú erdélyi magyarság helyzete miatt aggódom . a • Mégis. Mindezek ellenére ts bízom — mert bízni kell — a szebb holnapban. Vagy holnaputánban? Hamarosan nyugdíjas leszek. Szeretném még örömömet lelni a családomban, a körülöttem zajló fvilág) eseményekben és a szövetkezetünk gazdálkodásában. Följegyezte: Korcsmáros László
