Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-14 / 41. szám

19B8. október 14. SZABAD FÖLDMŰVES 13 DSSZTÁRSADA1M! KÉRDÉSEK napirenden Ä Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi bizottsága legutóbbi, 19. ülésén a szlovák kor­mány 1988. Július 4-én meghirdetett Programnyilatkozata teljesítésének megvitatását tűzte ki napirendre. A programnyilatkozat egyebek között alapvető célfeladatként Jelölte meg a mezőgazdasági-élelmiszer ipari komp­lexum számára az alapvető élelmisze­rekből való önellátottság növelését, a termelési költségek egyidejű csök­kentése, valamint az élelmiszerpiac minőségi szintjének emelése mellett. Ä felvetett témakörrel kapcsolatban Július Varga, az SZSZK mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisztere tájé­koztatta a képviselőket.' Elmondta, hogy az eltelt két és fél év folyamán az egyes népgazdasági ágazatok kö­zül éppen az agráripari komplexum­ban vitték véghez a legdinamikusabb fejlődést. A mezőgazdasági bruttó ter­melés mintegy 4,6 százalékkal nőtt, s ez a 8. ötéves tervidőszakra vetít­ve több mint ötvenszázalékos növe­kedést jelent. Jóllehet a termelés nö­vekedése kedvezően alakult, azonban mégis valamivel elmaradt a tervezett szinttől. Ez az eltérés a növényter­mesztés rovására Írható. Habár a nő* vénytermesztés szakaszán figyelemre méltó előrehaladásnak lehetünk ta­núi, elsősorban a gabonafélék, az olaj­­növények, a hüvelyesek és a zöldség­félék termelésében továbbra sem si­került gyökeres fordulatot elérni a burgonya- és a cukorrépa-termelés­ben, ahol a nagymértékű lemaradás ^már súlyos gondokat vont maga után. E két lemaradozó ágazatban az élet­be léptetett intézkedések hatására azonban bizonyok előrehaladás ta­pasztalható. Amint a miniszter el­mondotta, sikerült mind a két növény­­termesztésben leállítani a termőte­rület csökkenését, s a termésbecslé­sek szerint úgy tűnik, hogy az előző évhez képest, az idén már nem szo­rulunk a burgonya behozatalára, a cukortermelés Is feltehetően fedezi majd a szükségletet. A tárca által hozott Intézkedések az elkövetkezen­dő évre is érvényesek, sőt mindkét növénykultúrát kedvezőbb felvásárlá­si áron értékesíthetik majd a gazda­ságok. 'Az állattenyésztés szakaszán ered­ményesen teljesítette az ágazat áru­­értékesítést feladatát. Bizonyos mér­­tékú lemaradás csupán a tejtermelés­ben jelentkezett. A tárca átfogó in­tézkedési programot fogadott el a szarvasmarha-tenyésztés Intenzív fej­lesztése érdekében. A fejlesztés rugó­jaként ebben az ágazatban Is főleg a gazdasági »szabályozókat érvényesítik. Mindent összevetve, a gazdasági mu­tatók ts kedvezően alakultak a mező­­gazdaság területén. A gazdaságok bi­zonyos mértékben csökkentették az anyagi költségeket s növelték a nye­reségképzést. Az alapvető élelmiszerellátás tekin­tetében jőlehet kiegyensúlyozottnak mondható a piac, korántsem lehetünk a jelenlegi helyzettel elégedettek. Fő­leg nem a kínált választékkal, az élelmiszerek minőségével, a csomago­lással. Aránylag szegényes a tejter­mékek választéka, hiányoznak a tar­tós péksütemények, elégtelen a gyer­mektápok és a diakészítmények vá­lasztéka Is. Hiányoznak az olcsóbb, de az atraktlvabb élelmiszer-ipari termé­kek is, amelyek választékosságukkal, tartósságukkal, dietetikus értékükkel hozzájárulhatnának az ésszerű táplál­kozáshoz. A miniszter rámutatott arra, hogy éppen az új gazdasági mechanizmus, amelynek bevezetésére a mezőgazda­­sági-élelmiszer-lpari komplexumban két évvel korábban kerül sor, mint a népgazdaság többi ágazatában, hiva­tott a szociális és gazdasági fejlesz­tés meggyorsításához kedvező feltéte­leket teremteni. A gazdasági szabá­lyozók rendszere már ismert. Jelenleg a szervezési és szervezeti kérdések megoldása van folyamatban. E tekin­tetben a tárca az optimálisan műkö­dő szerkezeti felépítés kialakításán fáradozik. Az erdőgazdaságban és a vízgazdál­kodásban — a tárca képviselőjének tájékoztatása szerint — összességében véve eredményesen teljesítették fel­adataikat. A legnagyobb előrehaladást az erdőgazdálkodásban érték el. Az eddiginél nagyobb figyelmet szentel­tek az erdők,védelmének és az erdő­sített területek bővítésének. Alapjában véve a vízgazdálkodásban is a tervek­nek megfelelően haladtak a munkák. Sajnos a feladatok teljesítésének az értékrendjében továbbra Is az ökoló­giai építkezések szorultak háttérbe. Csak Igen lassan haladnak előre azok az építkezések, amelyek a víztisztí­tásra és az altalajvizek védelmére lennének hivatottak. Habár a víz­­szennyezők ez Ideig 28 millió korona bírságot fizettek, úgy tűnik, a pénz­­büntetés nem eléggé hatásos eszköze a környezetszennyezés megakadályo­zásának. Az Idei évtől kezdve az SZSZK^Srdő­gazdaságl és Vízgazdálkodási Minisz­tériumához a feldolgozó ipar Is hoz­zátartozik. Az átszervezés abból az ésszerű megfontolásból indult ki, hogy a fakitermelés és a fafeldolgo­zás egy fedél alá kerüljön, aminek végő soron a hatékonyabb gazdálko­dáshoz, a jövedelmezőbb nyers­anyagfeldolgozáshoz kell vezetnie. A fafeldolgozó vállalatok hely­zete ma azonban olyan ponto­sabban fogalmazva annyira vesztesé­gig. hogy félő, nem lesznek képesek átállni an önfinanszírozásra. A képviselők felszólalásukban első­sorban az élelmiszer-ellátás kérdései­vel foglalkoztak. Felvetették, hogyan lehetséges az, hogy miközben a mező­­gazdaság elegendő nyersanyagot, ter­ményt szállított az élelmiszeriparnak, mégis aránylag gyakran akadozott az ellátás és a választék sem felelt meg a fogyasztói követelményeknek. Töb­ben hiányolták a húsboltokből főleg ez olcsóbb tőkehúsokat, a nagyobb választékú húskészítményeket. Hason­ló Igények merültek fel a pék- és a tejipart termékekkel kapcsolatban Is. Bírálóan szóltak a morálisan elörege­dett és csak igen lassú ütemben kor­szerűsített élelmiszeriparunkról, mely messze elmarad a korszerű technoló­giáktól. Szóba került a tejminőségi szab­vány, amely ez ideig paradox módon csupán a mezőgazdasági 'vállalatokra érvényes, azaz a gyengébb minősé­gért csakis a tejtermelőket sújtja az anyagi veszteség. Attól a pillanattól kezdve, amikor a tej a szállító cisz­ternákba kerül — összeöntve a ki­váló, a standard és a fogyasztásra al­kalmatlan tejet —, a tej minősége már senkit sem érdekel. КЦ szolgál tehát a szabvány tulajdonképpen? A képviselők úgy vélekedtek, hogy a talajvédelemmel kapcsola.tos rende­letek, jogszabályok, még mindig nem eléggé hatásosak, Jőlehet európai vi­szonylatban Is a mienk a legkiterjed­tebb törvénycsomag. Csak az elmúlt évben Szlovákiában a mezőgazdasági terület további kétezer hektárral csökkent. Ez év eleién még mindig 21 ezer 500 hektár ideiglenesen meg nem művelhető területet tartottak nyilván. Tovább romlott a talaj ter­mészetes termőképessége. a leverő és a víz szennyeződése köyetkeztében. Hatásosabb védelemre lenne szükség, hogy a káros anyagok ne kerüljenek be a táplálkozási láncba. Sajnos ezek­ből a mezőgazdaság még mindig nagy mennyiséget használ fel. Szorgalmaz­ni kell a biológiai védekezési mód­szereket, a másik oldalon viszont az iparnak Is többet kell tenni a kevés­bé káros anyagok, vegyszerek fejlesz­tésében. KLAMARCSIK MÄRIA Gépipari újdonságok Az Agrozet konszern üzemei az utóbbi időben több új géppel, beren­dezéssel mutatkoztak be a hazai és külföldi kiállításokon, vásárokon. Így például a Brnóí Nemzetközi Gépipart Vásár idei 30. évfolyamán az Agrozet Pelhrimovi üzeme az úi SP 9—08П tí­pusú rotációs kaszálőgépet mutatta be. Az új kaszálógép előállítása an­nak a fejlesztési munkának a foly­tatása. amelynek keretében beindult a gyakorlatban már közismert és Jól bevált ŽTK 165-ös és a ŽTR 130 as típusú kaszálógépnek a gyártása. A tárcsás kaszálógép a nagy telje-1 sítményö és üzembiztos gépek közé tartozik. Szerkezetének hidraulikus elemei leegvszerűsítik a gép kezelé­sét. Főleg a szálastakarmányok ka­szálására alkalmas. Előnye, hogy aránylag kis veszteséggel a megdőlt növényzetet Is Jól kaszálja. A három­­tárcsás és 2100 milliméter munkaszé­lességű kaszálógépre bz AZC 215-ös típusó rendrerakő berendezés felsze­relhető. A pelhflmovi özem az idén több mint száz darabot gyárt ezek­ből a korszerű kaszálógépekből, egyelőre sajnos többnyire csak ex­portra. Az Agrozet PFelouöl üzeme egy ér­dekes gépúidonsággal Jelent meg az idei nitrai Agrokomplex országos me­zőgazdasági kiállításon. A Veľké Bi­tes-! gépipari üzemmel egvtittműknd­­ve fejlesztették ki a DO 420 V Jelű dekanter centrifugát, amely különbö­ző oldatok szilárd részecskéinek az elválasztására alkalmas A berendezés­nek igen széles körű a felhasználási lehetősége. Alkalmas a szennyvizek tisztítására, a trágya híg és szilárd részeinek a szétválasztására, de jól érvénvesülhet a cukor-, olaj- és ke­­mányftólparban is. A dob étmérője 420 milliméter, percenkénti fordulat­­száma háromezer, telfesffménye pe­dig 28 köbméter óránként. Kép és szöveg: —ik-* Az SP 9—080 jelű tárcsás kaszálógép A PQ '420 v dekanter oentrilnga A biosertéshús termelése nemzetközi szemmel A biogazdálkodás egyre nagyobb teret hódít a fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező országokban. Különösen a növénytermesztési és kertészeti kultúrákban tart előbbre a tudomáhyosan is megalapozott natu­rális gazdálkodás szervezése. Az Egyesült Államokban például a bio­gazdálkodás egyik ágazatára, az úgy­nevezett regeneratív termelés széle­sebb körű elterjesztésére hívják fel a kisebb területtel rendelkező farme­rek, figyelmét. Legeredményesebben a kaliforniai gazdák dolgoznék, tudo­mányos megalapozottsággal egyre ke­vesebb Ipari anyagot, műtrágyát, nö­vényvédő szert, termelést fokozó hor­monkészítményt használnak a nö­vénytermesztésben. Mindenekelőtt a naturális erőforrásokat, a természetes tartalékokat aktivizálják a termésho­zamok fokozása érdekében, mint a szerves trágya, klasszikus vetésforgó­­rendszerek. célszerű növénytársítások. Az eredményes gazdálkodás fő célja nem a maximális, hanem az optimális mennyiségű és kiváló minőségű ter­mékek előállítása. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül egyre jobban terjed és népsze­rűvé válik a biotermelés Európa legfejlettebb országaiban is. Fo­kozatosan növekszik az Igény a nö­vényi termékeken kívül a tojás- és hústermelés naturális megteremtése és termelésének bővítése érdekében Is. Hollandiában például a Királyi Mezőgazdasági Minisztérium Európá­ban elsőként, már 1978-ban külön szabályozta a természetes állattartás és termék-előállítás követelményrend­szerét. Kezdődött a tojástermeléssel, vagyis é natúr vagy „fenmészetszerű tyúktojás“ fogalmának és termelési módjának meghatározásával, A mi­nisztériumon kívül a holland paraszt­szövetség, az állatvédő egyesület és a. kereskedelmi szervek együttesen pénzügyi alapítványt Is létrehoztak. Szigorúan ellenőrzik a tyúktartás fel­tételeit és külön márka- és elmer* képpel látják el a természetes körül* mények között tartott állomány tojá­sait. Melyek a speciális tartási és ta­karmányozási követelmények? A tojó­tyúkokat nem lehet ketrecekben tar­tani, csak almozott padozaton, ahol a tyúkok kapirgálni tudnak. Fészekbe tojatnak és az Ilyen tojásokat meg­különböztethető csomagolással és spe­ciális címkével — tisztes felárral hozzák forgalomba. BIOSERTÉS EGYESÜLÉS Hollandiában nagy arányban terjed a sertéshúst fogyasztók igényeit ki­elégítő biosertés-tenyésztés, ahogy ők nevezik, a „scharreľ* sertés tartása. Az Ilyen sertést tartók külön érdek­közösségbe tömörültek és megalkották a „Holland SCHARREL Sertést Tartők Egyesületét“. Külön szövetkezetét Is alapítottak a speciális sertéshús for­galmazására és értékesítésére,, koor­dinálják a tenyésztők és a hizlaló farmerek munkáját. Az egyesület fő törékvése, hogy ,a ,naturális tojáshoz hasonlóan az ő biosertésük is meg­kapja a megkülönböztető védjegyet és címert. A holland sertéstartók egy része mintegy két éve kezdte e! a speciális biosertés tenyésztését és hiz­lalását. Ma már hetente 600—1000 közötti biosertést vágnak, de a „scha­­rel“ sertés Iránti piaci Igényt 6—7 ezerre becsülik. A szupermarketek felmérése alapján a kommersz ser­téshúst vásárlók 80—85 százaléka szf­­vesebben-vásárolná az ízletes, minden hozamfokozótól mentes, úgynevezett natúr húsféléket. Az Ilyen bloéertés­­hús ugyan drágább, de a tenyésztő és hizlaló ts többet kap érte. Tavaly például a normál, az általánosan jel­lemző Intenzív lapály fajtájú maierqk ára 73 gulden fi gulden '= körülbe­lül. 1 NSZK márka), a „scharrel“ ma­lacoké pedig 119 gulden volt. A hl* zott sertéseknél ebben az évben kilo­grammonként 1,10 guldennel többet fizetnek, mint a normál hfzott serté­sek esetében. A felár ugyan <esáhft6, de a speciális biosertéshűs-szabvány követelményei igen szigorúak. Az ilyen hús értékesítésére vállalkozó hentes például üzletében másféle húst nem árulhat. A nagykereskedők ts kö­telesek elkülönítve tartani, Illetve tá­rolni a biosertéshúst. Terjed a biosertéshús Iránti speciá­lis Igény ez NSZK-ban ts, ahol „bio" jelzéssel, árulták. Több gazdaság fog­lalkozik Ilyen sertések tenyésztésével és hizlalásával. A würtenbergi sertés­tenyésztők egy része mér szövetségbe tömörült és a különleges ízű. zarnatű és porhanyós búst adó fekete fehér svébhallei fajtájú sertést használják fel keresztezés! partnerként a delt­­kátesz jellegű sertéshús előállítására. Ä skandináv államokban, különösen ez egyik legintenzívebb tenyésztési múlttal rendelkező országban, Dániá­ban, nagyarányú kampányt kezdtek a sertéshús naturális minőségű „Image“­­ének megismertetésére. Az új, speciá­lis minőségi igényeket Is kielégítő, íz- és zamatanyagokban gazdag húst „An* tonius“-nak nevezték el. A dán ser* téstenyésztő gazdáknak az ilyen mi­nőségi hűsért az alapáron felül 5—7 százalékkal többet fizetnek. Angliá­ban a Mark—Spencer üzlet hálózatá­ban a „jobb módú“ lakosság körében igen keresettek az ínyencek különle­ges Igényét is kielégítő’ biosertéshús­­félék. SZtGORÜ KÖVETELMÉNYEK Ä biosertéshússal szemben elvár* ]ák, hogy legyen zamatos, porhanyős, márványozott, vörös színű és kevés fiziológiai vizet tartalmazzon. Szalon­nája legyen érett, vajpuhaságú, de nem kenőcsszerű és természetes só* zás, pácolás és hidegfüstölés után nyersen Is élvezettel fogyasztható. A tartástechnológiájuk Is speciális Igé* nyéknek tesz eleget. Minden korcso* portnál és hasznosítési formában csak a kis- és középfatkák kialakítása jö­het számításba (8—16 egyed). Kifutó­val összekötött, fedett szállások kel* lenek az^üres és vemhes kocáknak, de kivételt lehet tenni a szoptató ko­cáknál. Előírás a tömör padozatú fék* hely szajimaalmozással, de el kell kü* lönítenf a fekvő- és trágyázőhelyet. Az Istálló épülete legyen természetes megvilágítású és azonos szellőzésű rendszerrel épüljön. A kocák és ka* nők napi rendszeres mozgatása ter­mészetes feltételek mellett alapvető követelmény. Az etetés naponta két* szeri, vagy adagolt ad libitum etetés száraz és nedves takarmánnyal. A takarmánybázis alapja a gazda* sági abrakfélék, vagyis a természet* szerűség, a keverék nem tartalmaz­hat antibiotikumokat, kemoterápiás hozamfokozőkat (hormonokat). A ma* lacok számára 30 kilogrammos élő* súlyig a mesterséges vas, réz és cink utánpótlása megengedett. A zöldtakar* mányok, répafélék, tök és kobakosok takarmánykiegészítésre javasoltak. Szénafélék etetése Is célszerű, —> előnyben részesítve, a pillangósokat. Lehetőleg természetes anyagokkal kell pótolni a gyógyszereket, védő* oltások csak szigorúan indokolt ese* bekben megengedettek. Az elhelyezés és az optimális férő* hely a bfosertések előállításának szt* gorúan ellenőrzött alaptechnolőgiájá­­hoz tartozik. BIZTATÓ TERMELÉSI EREDMÉNYEI? összefoglalva a biosertéáek nem* zetközl szerepét, egyértelműen meg* állapíthatjuk, hogy a természetes íz* és zamatanyagokban gazdag naturá* lís hús a fogyasztók egyre növekvő reális igénye lehet a világ minden táján. Előállításában sehol sem a „nosztalgiaszemlélet“ dominál, ha­nem az egészséges életmód egyik alapkövetelménye, a „természetesség“* Magyarországon is mérhető igények­kel, reális feltételek mellett megkez* dődött a speciális, delikátesz jellegű .biosertések szervezett tenyésztése és hizlalása. A termelési eredmények és a vágási minősítések egyértelműen biztatóak és bizonyítják a célok táv­lati megalapozottságát is. Magyarországon a vegyszerek és műtrágyák nélküli, pihentetett és sa­vas esőktől mentes, optimális talaj­vizet tartalmazó talajon előállított nö­vénytermesztési és kertészeti bioter* mékek hazai előállítása már lelentő* sebb mennyiségű. A csaknem 2000 hektáron termelt biogabona és -gyü­mölcsfélék. az egyre növekvő hazai igényeken túl már eljutnak az Igé* nyes külföldi vásárlókhoz is. A tőkés piacon 30—40 százalékkal Is többet fizetnek az ilyen technológiával elő­állított búzáért, rozsért, kölesért, vagy szójáért. Keresett termékek kö­zé tartozik a magyar bloszllva és -alma is. Elsősorban a Benelux álla­mokba, Ausztriába, Franciaországba és az NSZK-ba exportálunk Ilyen ter­mékeket, (Magyar Mezőgazdaság)' I к 4.

Next

/
Thumbnails
Contents