Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-14 / 41. szám
1988. október KISZABAD FÖLDMŰVES 71 KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK Az élelmiszeripar fejlesztése A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének tervezésekor elsődleges fontosságé valnmenyi élelmiszer gyártásnővelésével kapcsolatos feladatok megoldása, a szovjet emberek táplálkozása szerkezetének javítása. Erre irányul az SZKP jelenlegi agrárpolitikája, a gazdasági mechanizmus agráripari komplexumon belüli tökéletesítése, valamint a feldolgozóipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolatok megerősítése. Ebből következik az élelmiszer-ipari termelés intenzív fejlesztésének égető szükségessége. Az élelmiszeripar jelenlegi ötéves terv időszakában elért eredményei arról tanúskodnak, hogy az ágazatban határozottan pozitív változások mennek végbe. 1986-ban az előző évhez képest nőtt az árutermelés, a munkatermelékenység. Nőtt a cukor, a növényi olaj, az édesipari termékek. a margarin, a keményítő, az alkohol-mentes üdítőitalok és más termékek előállítása. Az utóbbi években, amint azt a statisztika is igazolja, folyamatosan javul a szovjet emberek táplálkozásstruktúrája, az elfogyasztott kalóriák alapján a Szovjetunió a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Az élelmiszerek fogyasztásánál azonban még nem sikerült ésszerű egyensúlyt elérni. Az élelmiszerek állatífehérjetartalmának, tápértékének, vita-min- és ásványianyag-tartalmának növelése érdekében jelentősen fokozni kell az állati termékek, a zöldség, a gyümölcs termelését; új,, korszerűbb mezőgazdasági és feldolgozási technológiai folyamatokat, tárolási, száilításl módszereket kell bevezetni. Folytatódik a mezőgazdaság és a' feldolgozóipar közötti Integrációs kapcsolatok további megszilárdítása. Ez lehetővé teszi a munka jobb szervezését, ami a szovjet emberek táplálkozásában biztosítja a magasabb minőségi színvonalat. A tizenkettedik ötéves terv időszakában nagy jelentőséget tulajdonítanak a feldolgozóipar anyagi-műszaki bázisa fejlesztésének. Intézkedéseket hoztak az agráripari termelés feldolgozó ágazatai termelési poteociáljának fokozására; -növelték a vállalatok építésére, rekonstrukciójára és műszaki úirafelszerelésére fordított beruházásokat; bővítik a gépgyártó bázist. A cukorrépa, olajosmagvak burgonya, szőlőfeldolgozási, édesipari termékek, alkoholmentes üdítőitalok, zöldség- és gyiimölcskonzervek és más termékek előállításának alapvető technolőgiai-müszaki színvonala általában megfelel a világviszonylatban elért színvonalnak, azonban elmarad egyes külföldi vállalatok mögött a kiszerelési és csomagolási munkák gépesítettsége tekintetében. Nem kevés igen régóta üzemelő berendezés is van. jelenleg határozott intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt rendezzék a legújabb gépek, berendezések és technika gyártását az agráripari termelés ágazatai számára. Az élelmiszeripar műsz-aki bázisának fejlesztése feltételezi az olyan termelési kapacitások létrehozását, amelyek a lehető legközelebb fekszenek a nyersanyagtermelő és késztermék-felhasználó területekhez. Annak ellenére, például, hogy az édesiparban a termelés évente nő, az üzemek elhelyezkedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy lemondjanak az nomítók' bővítésével fogják megvalósítani, mivel egyre nő a finomított cukor iránti kereslet. A növényoiajiparban tervezik az olajosmagvak, ezen belül a szója- és repcefeldolgozó kapacitás bővítését. Különleges figyelmet fordítanak a nagy keresletű termékekre, amelyek termelése több mint kétszeresére nő. Az alkoholmentes italok egy főre eső átlagos fogyasztásában — a termelés 1985—1936-ban bekövetkezett jelentős növekedése ellenére — a Szovjetunió ma még elmarad számos ország mögött. Az 1988—1990-es évekre tervezik új gyárak építését és a már működők kibővítését. Tervezik az alkoholmentes italok gyártásának megszervezését más élelmiszer-ipari ágazatok gyáraiban. Az élelmiszerek bővítését jelentős számú szeszipari, borászati üzem átprofilirozásával is tervezik. Jelenleg már több mint 900 ilyen üzem tért át élelmiszer-termelésre. Az ilyen vállalatok többnyire korszerű élelmiszereket gyártanak, különleges figyelmet fordítva a szőlőfelhasználásra. 1989-ben tervezik az édesipari termékek, a szőlőalapú 'üdítőitalok termelésének bővítését. A szőlőben levő hasznos komponensek növelik ezeknek a termékeknek a biológiai értékét. * A műszaki újdonságok hasznosítása ország egyes térségeibe való behozatalról. Az ország egészében az egyes édesipari termékek iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Éppen ezért a tizenkettedik ötéves tervben ebben az ágazatban tervezik a termelési kapacitás növelését új üzemek épí* tése és a már meglévők bővítése révén, elsősorban azokon a területeken. ahol . egyelőre nem sikerül kielégíteni a keresletet. A tizenkettedik ötéves terv időszakában gyorsabb ütemben fog nőni a cukorgyártás üteme. Ennek érdekében tervezik a cukorrépa-feldolgozó termelési kapacitások jelentős bővítését, többek között új cukorgyárak építése, a már meglevők bővítése, rekonstrukciója és műszaki újrafelszerelése révén. A cukorfinomítás fejlesztését a már meglevő cukorfi(Fotó: -kim-) A jelenelgi szakaszban az élelmiszeripar fontos feladata a kevés hulladékkal járó és hulladékmentes technológiák bevezetése, amely lehetővé teszi a nyersanyag maximális és komplex kihasználását, a legnagyobb termékkihozatalt, valamint a választékbővítést. Az élelmiszeripar ezen fejlesztési irányának fontosságát Igazolja a Szovjetunióban kidolgozott és megvalósítás alatt levő tudományos-műszaki komplex program a másodlagos nyersanyagok felhasználására, a kevés hulladékkal járó és hulladékmentes élelmiszer-ipari technológiák kidolgozására 2000 íg, amelyet jóváhagyott a Szovjetunió Agráripari Állami Bizottsága. A programoknak megfelelően az élelmiszer-ipari ágazatokban olyan technológiákat alakítanak ki és vezetnek be, amelyek" megfelelnek" á feldolgozott nyersanyag valamennyi értékes komponense termelésben történő teljes értékesítésének. A burgonyakeményítő gyártásának korszerű technológiája lehetővé teszi többlettakarmányok és élelmiszerek előállítását. A tealevél komplex feldolgozásának új biotechnológiai módszerei lehetőséget nyitnak biológiailag aktív termékek kivonására a másodlagos nyersanyagból. Az illóolaj-nyersanyagok legújabb technológiákkal való feldolgozása lehetővé teszi a korábbi hulladékok felhasználását az illatszer-, gyógyszer- és kozmetikumgyártásb^n. Az élelmiszeripar továbbfejlesztése jelentős mértékben függ a vállalatoknál végzett munka hatékonyságának növelésétől. Ezzel összefüggésben jelentősen nő az ágazati kutatás szerepe. Az élelmiszeriparban számos kutató- és tervez'ő-szerkesztő szervezet működik, munkájuk széles körben ismert nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is. Eredményei^ licenc-eladás tárgyát képezik. Számos országgal kötöttek szerződéseket az ágazat ezen és más tudományos eredményeit felhasználó termékfejlesztések megvalósítására. Meg kell azonban jegyezni, hogy a meglevő tudományos potenciált ma még nem használják ki megfelelő mértékben. Az egyes kutatások határideje, termelésbe történő bevezetése elhúzódik. Ez szükségessé teszi az Intézetek anyagi-mfiszaki bázisának megszilárdítását, különös tekintettel a kísérleti gyártásra, mégpedig új tudományos és termelési egyesülések létrehozása révén. Az utóbbi években nagy figyelmet fordítanak a kutatómunka tervezésének tökéletesítésére. Az élelmiszeriparban játszott szerepük növelése, az ágazatközi problémák eredményesebb megoldása érdekében tudományos-műszaki programokat dolgoztak ki és valósítanak meg a termelést folyamatok Intenzív fejlesztése legfontosabb irányaiban. Az egyes ágazati tudományos-műszaki programok szorosan összefüggnek a Szovjetunió tudományos-műszaki haladása 1991— 2010-ig tartó komplex programjának kidolgozásával és megvalósításával. A tudományos-műszaki haladás fontos irányát jelenti az élelmiszeripari ágazatokban a termelési ciklusok és a technológiai változások számának csökkentése. A tizenkettedik ötéves tervben a korszerűsítési feladatot a biokémiai technológiákat, ultrahangot, hűtést, nagyfrekvenciájú áramot, ultraszürést, extrudertechntkát, új csomagolóanyagokat felhasználó technológiai folyamatok bevezetése révén oldják meg. Megkezdődik a gépek kialakítása az alapvetően új technológiákhoz, a befejezett technológiai folyamatokhoz szükséges automatizált berendezések és rendszerek kidolgozása. Tervezik a gépek és géprendszerek energia- és fémigényének további csökkentését, megbízhatóságuk növelését, a mikroelektronika, manipulációs technika' bevezetését, amely hozzájárul a nehéz és monoton munka megszünteti* séhez. Elsősorban a kevés hulladékkal járó és hulladékmentes, valamint az úgynevezett „ember nélküli“ technológiák elveit realizáló gépek sorozatgyártását tervezik megvalósítani, amt lehetővé teszi nemcsak az optimális eredményeket -a nyersanyag feldolgozásnál, de a munkaerőforrások megóvásét is. Az új, nem hagyományos nyersanyagok és másodlagos termékek termelésbe vonása lehetővé teszi as élelmiszerek biológiai és tápértékének növelésével egyldőben a hiánycikkeket képező nyersanyagok felszabadítását. így, pl. előirányozták a Szovjetunió számára új. kukortcaalapú glükóz- és fruktózszirup termelésének kialakítását, ami nagy tnenynyiségű cukormegtakarítást tesz lehetővé az édesipari termékek gyártásánál, valamint növeli a termékek tápértékét. A szocialista országok szakembereinek erőfeszítései elsősorban as élelmiszer-termelés korszerű technikájának és technológiájának kialakítására irányulnak. így pl. szovjet és NDK-beli szakemberek közösen dolgoznak a növén^ifehérle-termelés kimunkálásán, a növényi olajok gyártási berendezéseinek fejlesztésén. Szovjet és lengyel kutatók új cukor* répafajták és -hibridek kialakításán dolgoznak. A nemzetközi együttműködés bővülése a kölcsönösen előnyös kooperáció új formáit tárja fel. Tárgyalások folynak jelenleg a közős szőlőkoncentrátumokat, az illatszergyártás termékeit, a fagyasztott burgonyakészitményeket. az édesipari termékeket gyártó közös vállalatok Iétrehozázásról. Mindez teljes egészében megfelel a párt és a »kormány által következetesen véghezvitt irányvonalnak, amelynek célja a szovjet emberek jólétének növelése. A társadalmi élet valamenyl-területén kibontakozott átalakítás (peresztrojka) egyre nagyobb mértékben hat a vállalatok, dolgozókollektívák tevékenységére az élelmiszeriparban. A vállalatok és kollektívA kiváló minőségű termékek elérésére, ai erőforrás-takarékosság biztosítására, a tudomány és technika vívmányainak, az élenjáró tapasztalatok elsajátítására törekszenek. Már látszanak! a munka intenzifikálásának, hatékonysága növelésének és minősége Javításának eredményeit. Az élelmiszer-termelés növekedésének ütemét azonban még fokozni kell, felhasználva ehhez mind a hazai erőforrásokat, mind pedig a KGST-országokkal folytatott együttműködés hasznos tapasztalatait. Csak ilyen feltételek mellett képzelhető el, hogy az élelmiszeriparban végrehajtott átalakítások valóban forradalmivá váljanak. Csakis ilyen feltételek mellett járulhatnak hozzá méltóképpen a Szovjetunió élelmiszeriparában dolgozók az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsításához. (A Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle alapján) Talajművelés és növényvédelem. Kényelmesen gurulok gépkocsimmal a Garam menti országúton, amikor dübörgő, alacsonyan szálló kis repülőgép húz el felettem. Nagy ívben lassan leereszkedik,-, majd leszáll a közeli repülőtér betonián. Rövid gurulás után a gép megfordul, viszszakanyarodik a raitpályára, ahol „földi technika“ várla. hogy megtöltse a kiürített tartályt. Kis kerülővel én is a reptér felé kanyarodom, hogy a mezőgazdasági munkákat végző pilóták munkája felől érdeklődhessem. A Lévai (Levice) Agrokémiai Vállalat váradl (Tekovský Hrádokl repülőtéren Nap István diszpécser fogad Rövidesen megérkezik Štefan Slezák, a váradl központ vezetője. A kis repülőtér irodahelyiségébe invitál, ahol nyugodtabb. csendesebb körülmények között beszélgethetünk. 0 Milyen mértékben segíti a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak munkáját a vállalat váradl központja? — Természetesen igyekszünk a lehető legrugalmasabban alkalmazkodni partnereink igényeihez. A műszaki feltételek adottak, s a körülményekre sem panaszkodhatunk Központunk elsősorban a légi munkálatok végzését vállalja: műtrágyázást, permetezést stb. Évente átlagosan 145 ezer hektáron végezzük feladatainkat, öt repülőgépünk és egy helikopterünk Boris Tureíek ás Stanislav Mikuška áll rendelkezésre. Pilótáink: Boris TureCek, Stanislav Miknška, Igor Olt, Vladimír Kuüerák, Jozef Moravöík és Július Kováöik hozzávetőlegesen 300 órát repülnek, hogy teljesíteni tudják feladatukat. 0 A tárás mely mezőgazdasági üzemei veszik leginkább igénybe a légi munkálatok végzését? — Gépeink leggyakrabban e Lévai Vetőmagtermelő Állami Gazdaság, a Zseüzi fZeüezovce) Állami Gazdaság és a Fegyvernekl (Zbrojníky) Egységes Földműves-szövetkezet táblái felett keringenek, de természetesen a többi mezőgazdasági üzem dolgozót is igénybe veszik szolgáltatásainkat. 0 Csak a várad! központ repülőteréről indulhatnak „bevetésre“ a gépek, vagy másutt is van megfelelő felszállóhely? — Úgynevezett kemény talajú, kedvezőtlen időjárás esetén is használható repülőterünk csak itt van, ám az igényelt munkálatoknak csak egy részét végezzük Innen. A lárásban több helyütt ideiglenes repülőteret létesítünk, hogy, minél kevesebb legyen az üresjárat, s ne kelljen a gépeknek fölöslegesen nagy távolságot megtenni. Az ún. üresjáratok nemcsak időveszteséget, hanem nagy mértékű költségnövekedést is okoznak, így megkülönböztetett figyelmet fordítunk az ésszerűsítés fokozására. Ennek köszönhetően járásunk területén harminc alkalmi repülőtér teszi lehetővé a légi növényvédelem munkálatainak meggyorsítását. 0 Jelenleg mely területekre Hsszpontosftanak a központ dolgozói? — Számunkra már lassan befejeződik az idény, most is csak egy gépünk teljesít szolgálatot a Lévai Vetőmagtermelő Állami Gazdaság területe, fölött. A többi repülőgép és a helikopter pihen. Az előirányzott éves repülési óraszámot már teljesítettük. 0. Maradjunk akkor földközelben s nézzük ezen a téren milyen segítséget nyújtanak a körzet mezőgazdasági dolgozóinak... — Tevékenységünk szerteágazó, sokrétű. A mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések alapján e vállalat lévai, tompái (Tupá), zseüzi és várad! központjának dolgozói teljesítik kooperációs feladataikat. Leggyakrabban a műtrágya talnjba juttatása, illetve a meszezés elvégzése szerepel „műsoron“. Harminc speciális trágyaszóró gépünk hozzávetőlegesen 400 ezer tonna szerves trágyát Juttat a talajba s meszezésre mintegy 90 ezer tonna meszet használunk fel. A főidény után sincs azonban megállás, mivel a gépeket meg kell javítani, fel kell készülni az elkövetkező Időszak munkálatainak végzésére. A Daniel Krizán mérnök által-Irányított Lévai Agrokémiai Vállalat do'lgozőkollektívája egész évben segíti в járás mezőgazdasági üzemeinek" munkáját. A váradi központ dolgozói is hozzájárulnak az igényes feladatok megvalósításához. Tudatosítják, hogy csak az együttműködés Javításával lehet elmélyíteni a mezőgazdasági üzemekhez fűződő kapcsolatot. BÖJTÖS JÁNOS (A szerző felvételei) Stefan Slezák (balról) ai egyik pilótával
