Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-14 / 41. szám

MOST DÍSZEIK A HOMOKTÖVIS Parkjaink őszi díszei közöl elsősorban egy sárga „bogyók­kal“ dúsan berakott ágú bokor, a homoktövis (Hippophae rhamnoides) tűnik ki. Nálunk jobbára csak díszfaként tartják számon, pedig narancssárga termései nagy mennyiségű (1600 mg százalék) C-, valamint А-vitamint, karotint, almasavat és gyógyolajat tartalmaznak. A Német Demokratikus Köztársaság­ban, Lengyelországban, a Szovjetunióban közkedvelt gyümölcs. A szovjet nemesítők több, bőtermő fajtát is előállítottak. Kö­zülük például — szovjet adatok szerint — az „Oranzsevaja“ hektáronként IS—20, az „Obünaja“ 20—25 tonna termést ad. Hozzánk két évtizeddel korábban három fajtát hoztak be. 'A hazai tapasztalatok szerint közülük legjobban a „Novoszty Altaja“ kultivar vált be, amely háztáji termesztésre is alkal­mas. Szüretelése más fajokéhoz viszonyítva könnyebb, mivel tövistelen. A homoktövis ,Jíétlaki, szélbeporzású cserje. Áprilisban, má­jusban virágzik. Termései 7—8 mm átmérőjű űn. álbogyók. Tömegük általában 0.4—0,6 gramm, s ennek 70—80 százaléka lé. A kétéves hajtásokon fejlődnek, s augusztus elején, szép* tember végén érnek. Szedésekor vigyáznunk kell, hogy szét ne nyomjuk ezeket a lédús gyümölcsöket. Jobb ezért, ha a kocsányt ollóval elmetsszük, s a termést edénybe hullatjuk. ’Amennyiben a homoktövist nem díszfaként, hanem a gyü­mölcséért akarjuk termeszteni, akkor erre a rossz minőségű, laza homoktalajok is alkalmasak. Még ilyen helyeden is már három év alatt termőre fordul. Különös növényvédelmet, gon­dozást nem igényei. Ültetés után a vesszőket kétharmadnyira kell visszametszeni. Később azonban már csak fenntartó met­széseket végzünk. Szaporítása félfás dugványozással történik. Könyvespolc A hazai olvasók igazán nem panaszkodhatnak arra, hogy nálunk kevés mező­­gazdasági, kertészeti témájú szakkönyv jelenik meg. Sajnos azonban a Csehországban ki­adott munkák nem minden eset­ben — s ha igen. akkor is csak kis számban és megkésve — Jutnak el hozzánk. Beszerzésü­ket tovább nehezíti, hogy vidé­ki könyvesboltjainkban még ennél Is ritkábban kaphatók. Pedig manapság faluhelyen Is egyre nő a szakirodalmat igény­lő. speciális növényeket — pld. trópusi gyümölcsöt — termesz­tő keríészkedők száma. Az egzotikus növényekről az utóbbi években nálunk és Ma­gyarországon is nem egy mun­kát adtak ki. Ennek ellenére mindig akad újat adó vagy ép­pen a témát más oldalról be­eisősorban vegetativ úton, (Forrásmunkák alapján 1. d.) mutató szakkönyv. Az adott té­mában ezek közé tartozik Jar­mila Mladá és František Pro­­cházka taValy megjelent Atlas cizokrajných rostiin című műve is. A szerény kiállítású, ámde tartalmilag rendkívül érdekes és értékes „zsebatlasz“ 120 nö­vény leírását, eredetét, termesz-Zsebatlasz az tését, nagyüzemi és házi fel­­használását ismerteti. A kutatók véleménye szerint a táplálkozási szempontból fon­tos növények 73, az élvezett cikként számontartottak 70, az ipari növények 82, a gyógynö­vények 59 százaléka az óvilág­ból származik, ámde ezek nagy része afrikai, ázsiai eredetű. A többi gazdasági növény — néhány ausztráliait leszámítva — Amerikából terjedt el. A középkor tengerjárói, a konkvisztádorok és kereskedők nemcsak ú] földrészeket, szige-A japán naspolya A japán naspolya (Eriobotrya japonica) a rózsafélék (Rosa­­ceae) családjába tartozik. Ős­hazája Délkelet-Azsia. Kínában, Japánban és Észak-Indiában közkedvelt, gyakran termesztett növény. Sikeresen termeszthető a mediterrán tájakon — Szicí­liában, Spanyolországban, vala­mint Kaliforniában és Floridán ls.­Őshazájában ez a kiemelkedő szépségű örökzöld fa 5—10 mé­terre nő meg. Nálunk csak 2—3 tn-es bokorszerű fácskává fej­lődik, amelynek alacsonyan el­ágazó, sűrű, gömbölyű koroná­ja van. Lándzsás levelei az ágak végén váltakozva helyez­kednek el. Hosszuk 10—30, szé­lességük 2—8 cm; felül fényes sötétzöldek, fonákjuk hamvas. A hajtások csúcsán képződő, vadgesztenyére emlékeztető, 10—20 cm-es virágzat az őszi — téli hónapokban jelenik meg. A termések fürtökben fejlőd­nek, átmérőjük 3—8 cm. Szí­nük általában citromsárga, de egészen sötét — narancssKga — színváltozatok is előfordul­nak. Vékony, bolyhos felületű héjuk van. Húsuk leves, üdí­tően savanykás vagy édes. Ha­zánkban kora tavaszi érésük és különleges arómájuk miatt rit­ka csemegének számítanak. Fő­leg nyersen fogyasztják. Éret­ten nehezen szállíthatók és tá­rolhatók. A szabadban nevelt példányai károsodás nélkül áttelelnek. Leveleit és ágait a —10 C-fokos hőmérséklet sem károsítja. Ter­méskötés idején azonban a hő­mérséklet nem csökkenhet 1—2 C-fok alá. Szabadföldön, üveg­házban, edényben, vagy fóliasá­torban Is nevelhető; A talajjal szemben igénytelen, a száraz levegőt jól bírja, ezért Szlová­kia déli részén sikerrel telepít­hetjük. A magokat a termésből kivé­ve azonnal el kell vetni; 20— 25 C-fokos hőmérsékleten 2—3 hét múlva kicsiráznak. Laza ta­lajban a növénykék szépen fej­lődnek. Kötött talajon, ha gyak­ran öntözzük, tőrothadás lép­het fel. A jó minőségű és bő­termő anyanövénytől származó magoncokat kétéves karukban lehet oltani vagy szemezni. Be­vált módszer a T szemzés, mely­nél hosszúra vágott szempaj­zsot készítünk. Jó eredménye­ket érhetünk el gyűrőzéses gyökereztetéssel, hasítékoltás­sal és párosítással is. Párás levegőben az oltások jól ered­nek. Dugványai azonban nem gyökereznek meg. Edényes termesztésnél a ja­pán naspolyát" laza, tápanyag­ban gazdag földkeverékbe ül­tessük. A cserép aljára — an­nak nagyságától függően — 2—5 cm vastag, jő vízáteresztő képességgel rendelkező talaj­réteget tegyünk, hogy a feles­leges víz könnyen elfolyhasson. Az edénybe ültetett növényt ta­vasztól őszig a szabadban tart­hatjuk. Nyáron azonban, hogy az erős napfénytől megóvjuk, helyezzük a magasabb fák ár­nyékába. Ügyelni kell arra is, hogy a tűző napsugarak edé­nyét ne érjék, mivel ha a nö­vény földje fellieviil és kiszá­rad, akkor az számára végze­tes lehet. Legjobb ezért, ha cserepét a talajba süllyesztjük. A japán naspolya Hitetlen helyiségben, pincében teleltet­hető. Ha erre nincs módunk, akkor tartsuk szohabőmérsék­­leten. Tapasztalataim szerint a termő növényeket szobahőmér­sékleten ajánlatos teleltetni. A szabadföldi termesztésre az 1,5—2. m magas növények al­kalmasak. Állandó helyére kora ősszel ültessük ki. Erre a na­pos, védett hely a legmegfele­lőbb. Jó szárazságtűrő, nálunk' öntözést nem igényel. A szabad­földön nevelt Japán naspolya ága’t a fagyok beállta előtt kössük össze; kukoricaszárral, szalmával, vastag papírral fed­jük le. így a szélsőséges lehű­lésekkel szemben jól megvéd­hetjük. VASS 1STVÄN mérnök’ teket, népeket fedeztek fel, s aranyat harácsoltak, de számos, másutt újnak számító növényt Is elterjesztettek, meghonosítot­tak. Ma már többjük annyira hétköznapinak számít, hogyha egzotikus eredetükről olvasunk meglepődünk. A burgonya, a dohány amerikai származása veit szobanövény volt az Afrika északi partjain őshonos tenge­rihagyma. Kevesen tudják azon­ban, hogy a 30 cm-t is elérő gumója egy érdekes glikocidot tartalmaz, amely egyes rágcsá­lókra, — elsősorban az üregi nyulakra, de a patkányokra is — mérgezően hat, a nagyobb egzotikus növények kedvelőinek közismert. Ki gondol azonban arra, hogy a középkorban oly elterjedt, népeledelnek számító, s ma újból felfedezett pohánka őshazá|a a Bajkál-tó és Man­dzsúria között lévő vidéken van. Seprűink alapanyaga a cirok afrikai eredetű, s‘ csak a 15. század folyamán terjedt el Kö­­zép-Eurőpában. A gépesített háztartások korában nélkülöz­hetetlen kézi poroló gyakran még manapság is földünk leg­hosszabb növényéből, a spa­nyolnádként emlegetett rotang­­pálmából készül. Régente ked­mezőgazdaságl állatokra viszont hatástalan. Scilirosid nevű ható­anyaga az oprő emlősöket nem­csak elpusztítja, de mumifikál- Ja Is. A gazdasági növények elter­jedése, termesztése nemcsak önmagában érdekes, hanem fontos kultúrtörténeti momen­tum is. így ezt az olcsó, mind­össze 32 koronás könyvecskét, amelyet a Prágai Állami Mező­gazdasági Könyvkiadó jelente­tett meg, kertbarátoknak, taná­roknak stb. egyaránt tudom ajánlani. IP. R-) VESZTESÉGŰI A A nyúltenyésztő munkájának eredményességét az anyák által évente felnevelt és vágó- vagy tenyészállatként értékesített nö­vendékek száma határozza meg. Ez a szám messze nincs szin­kronban a megszületett és fel­nevelt egyedek arányával, — ugyanis a szopóskorú, néhány napos vagy 1—2 hetes kisnyulak el­hullást aránya sok tenyészetben leg­alább egy harmad része a teljes alom­létszámnak. Nem is beszélve az Idő előtt bekövetkezett Hálásról, amikor még életképtelenek és éretlenek a magzatok, vagy az Időnként előfordu­ló magzattúlhor­­idésról, a megkésett éllésről, amikor szintén életképte­len egyedek szület­nek, s legtöbbször múr a méhen belül elpusztulnak. Vizsgáljuk meg részletesebben, mi okozhatja a szopós­­nyulak indokolat­lan pusztulását, és ezáltal a tenyésztő veszteségét. Az anyaállat köz­vetlen ellés előtti viselkedése már sok esetben utal a későbbiekben je­lentkező anyai gondoskodás meglétére vagy hiányára. Jő né­hány anya már a fialás előtt egy héttel elkezdi készíteni a fészket, hordani az almot, tép­ni a szőrt. Az anya ilyenkor szokatlan anyagokat is — fa­darabot, tollat, ngyagdarabokat behurcol a fészekbe. A túlságo­san hamar jelentkező fészek­­készítési ösztön nem mindig szerencsés, a tenyésztők több­sége ugyanis ilyenkor már nem bolygatja a fészket, az anyák jó része pedig a fészekbe is ürít. maid f közvetlen elléskor az ürülékre hordja az újonnan tépett szőrt és a kisnynlakat. Néhány nap múlva alomcsere hiányában ez már fertőzés for­rása lehet. Ugyanilyen problémát okoz, ha túl későn kezd a fészek ké­szítéséhez az állat. Ilyenkor az anyák nem, vagy alig tépnek szőrt, a kicsiket nem takarják be rendesen. Megfigyeléseink szerint a tű] sűrűn fialtatott anváknál többször elmarad a szűrtépés. Feltehetően nem in­dul meg az a hormonális fo­lyamat. mely a szőrzet lazulá­sát idézi elő. 'A veleszületett rendellenessé­gek felfedezése nem mindig SZAPORULATBÓL könnyű. Célszerű vezetni az egyes anyáknál az utódok el­hullás! gyakoriságát, megfi­gyelni az elhullott kisnyulak Ivari megoszlását. Ha csak egy­szerű fiókák pusztulnak el, nemre korlátozódó öröklés jö­het szóba. A nemre korlátozódö öröklés nem Jelenti minden esetben a sznpósnyulak elhul­lását, hanem inkább a növen­dékkorú egyedek majdani te­­nyészképtelenségére utal. Pél­dául bizonyos vérvonalakban félheréjű bakok születnek, más vérvonalakban a nőstényeknek csak 6 csecsbimbójuk van. Bel­tenyésztett vonalakban újabban egyre gyakoribb a szemhéjak befelé fordulása, néhány eset­ben pedig szempilla nélküli egyedeket Is láttam. Idősebb anyáknál már gyako­ribbak a vemhességi szövődmé­nyek, a streptococcus baktériu­mok állandó jelenléte a szülő­csatornában, mely a kisnyulak maradandó károsodását okoz­hatja. Fertőzés érheti tehát a szülő­­csatornán külvilágra jutó kis­­nyulat. Az átlagosnál gyakrab­ban fialtatott anyák bélsara sokkal hígabb, képlékenyebb, ami nyilvánvalóon egyértelmű fertőzésforrás, a baktériumok a bélsárral könnyen a csecs­bimbókra kerülnek. Kötőhártya, illetve nrrgyulladásos anyanyu­­lak — főleg az idült kórformát mutatók — a szopósokra igen veszélyesek. A paszteurellák és más mikroorganizmusok a táp­csatornába jutva Igen komoly gyomor, illetve bélbántalmakat, fertőzó hasmenést okoznak. A fertőző hasmenés igen gyakran majd csak a leválasztás után jelentkezik, az anyatej védő ha­tásának megszűnését követően. A sűrített elietés nem feltétle­nül jelent gazdaságosságot. A -„szériában“ termelt kisnyulak felnőtt korukban is gyengébb szervezetűek maradnak, s nem szabad elfelejteni, hogy még mindig sokan vesznek ilyen nyulakat továbbtenyésztésre. * A tenyésztői hanyagság, illet­ve gondatlanság nem egy eset­ben a teljes alomlétszám 50—70 százalékos pusztulásához vezet. Ide tartozik a nem megfelelő fészekanyag, mely könnyen sé­rülést okozhat az újszülött kis nyúl rendkívül finom bőrén, — utat engedve ezzel a környe­zetből szervezetbe jutó mikro­báknak, melyek nagy részben felelősek az újszülött kisnyu­lak pusztító vérfertőzéséért. Nem szabad elmulasztani a vi­zelettel szennyezett nyirkos szőrcsomók eltávolítását sem. mert a gennykeltö baktériumok Így is könnyen szaporodhatnak. A fertőzés leggyakoribb meg­nyilvánulása az újszülöttkor! kötőhártya-gyulladás. Az Ilyen kisnyulak szeme 8—9 napos korban nem nyílik ki, a csukott szemhéjak alól ragacsos vála­dék szivárog. A váladékozás idültté is válhat, s előbb-utóbb hályog kialakulásához vezet. Az említett kötőhártyagyulladás sok esetben orrgyulladássá ala­kul, ez pedig a választási korú, társaiknál lényegesebben vonta­­tottabb növekedésű kisnyulak sorozatos elhullásához vezet. Ä nem megfelelően konstruált ketrecekből. Illetve fialóládák­ból gyakran klgurul a kisnyűl. Ha a tenyésztő idejében — ki­hűlés előtt — visszateszi a fé­szekbe, s az még látszólag élet­képes, nagy kő esik le a nyu­­lász szívéről. Öröme azonban alaptalan, mert a kihullott kis­nyulak rendszerint meghűlnek, de majd csak 1—2 hetes kor­ban pusztulnak el. Nem elhanyagolható az elhul­lás! okok felderítésekor meg­említeni azt a tényt is, hogy ellenőrzés hiányában a fészek­anyag a kis állatok nyakára tekeredve fulladást, esetleg vég­tagra csavarodva annak elhalá­sát okozhatja. Az időjárási stressz szintén okozója lehet a kicsiny állatok pusztulásának, mivel nagymér­tékben csökkenhet az anya tej­termelése. Különböző évszakok­ban, különböző hőmérsékleti körülmények között szoptató anyáknál bebizonyosodott, hogy a 15—19 C fokos mikroklíma a legkedvezőbb hatású a tej­termelésre, tehát a hőség oly mértékben csökkentheti a tej­termelést. hogy a fiókák egy­szerűen éhen pusztulnak. (Kiskeríészkedők Lapja, 1988/6.) A szár nélküli cékla osztályozása Ä szár nélküli céklát két ши nőségi osztályban vásárolják fel. Az I. osztályú gumók szilár-* dák és a fajtára jellemzőek le­gyenek. A repedt és földes gu­mók a követelményeknek nem felelnek meg. A céklagumő hú­sa nedvdüs, sötétvörös színű, fásodástól mentes, a gumók át­mérője 50—100 mm legyen. Osztályozásánál ügyeljünk ar­ra, hogy egy ládába azonos fáj­­tájú céklagumók kerüljenek. Szárukat azonban előzőleg a tő­től 10 mm távolságban vágjuk le. Az áru 5 százaléka külső­ben és tulajdonságaiban II. osz­tályúnak felelhet meg. А II. osztályú áru sem lehet elfásodott vagy száraz. Alakban és színben viszont eltérő lehet. Nem baj az sem, ha egy kissé repedezett vagy földes. Abban az esetben viszont, ha a gumó metszési felületén világos és szembetűnő foltok vannak, ak­kor az áru a minősítés követel­ményeinek nem felel meg. A gumók átmérője legalább 50 mm legyen. Egy-egy ládába külön­féle fajták gumói is kerülhet­nek. A gumók 10 százaléka repe­dezett, mechanikailag vagy más módon sérült lehet, de fogyasz­tásra alkalmasnak kell marad­niuk. Mindkét minőségi osztályban megengedhető, hogy az áru egy százaléka földes legyen. M. V. Őszi vetésre alkalmas fajták ajánlata Ismét elérkezett az ősz. Irt van a szaporítóanyagok, első­sorban az ősszel vethető zöld­ségfélék magvainak beszerzési ideje. A kertészkedők tájékoz­tatása érdekében ezért felsoro­lunk néhány, főleg hazai fajtát, amelyek beszerzése remélhető­leg nem okoz majd problémát. Hónapos retek: „Duo“, „Gra­nát“, „Saxú“, „Slávia“, „Ilka“ (NDK). Sárgarépa: „Lysá“, „Nanteszi*, „Olimpia“, „Rubín“, „Karotan“ (holland). Petrezselyem: „Dobra“, „Ha­­nádky“, „Olomoucký“, „Festi­val“ (bolgár). Spenót: „Herkules“, „Mata­dor“, „Monores“. „Consista“ (NDK). „Carambola Fi“ (hol­land), „Mona“ (NDK), „Pirát“ (NDK). Vöröshagyma: „Alice". „Forts Fi“. „Hanka“. „Karmén“ ..Ra­­pida“, „Stuttgarti“, „Všetana“, „Zlatava“. Saláta: „Achát", „Kamýk“, „Liban“, „Rapid“, „Safír“, ..A1“ tenbur“. „Smaragd“. Mák: „Amerin“ „Dubník“. Magdaléna Valšfková. agrármérnök, kandidátus

Next

/
Thumbnails
Contents