Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-14 / 41. szám

MOST DÍSZEIK A HOMOKTÖVIS

Parkjaink őszi díszei közöl elsősorban egy sárga „bogyókkal“ dúsan berakott ágú bokor, a homoktövis (Hippophae rhamnoides) tűnik ki. Nálunk jobbára csak díszfaként tartják számon, pedig narancssárga termései nagy mennyiségű (1600 mg százalék) C-, valamint А-vitamint, karotint, almasavat és gyógyolajat tartalmaznak. A Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, a Szovjetunióban közkedvelt gyümölcs. A szovjet nemesítők több, bőtermő fajtát is előállítottak. Közülük például — szovjet adatok szerint — az „Oranzsevaja“ hektáronként IS—20, az „Obünaja“ 20—25 tonna termést ad.

Hozzánk két évtizeddel korábban három fajtát hoztak be. 'A hazai tapasztalatok szerint közülük legjobban a „Novoszty Altaja“ kultivar vált be, amely háztáji termesztésre is alkalmas. Szüretelése más fajokéhoz viszonyítva könnyebb, mivel tövistelen.

A homoktövis ,Jíétlaki, szélbeporzású cserje. Áprilisban, májusban virágzik. Termései 7—8 mm átmérőjű űn. álbogyók. Tömegük általában 0.4—0,6 gramm, s ennek 70—80 százaléka lé. A kétéves hajtásokon fejlődnek, s augusztus elején, szép* tember végén érnek. Szedésekor vigyáznunk kell, hogy szét ne nyomjuk ezeket a lédús gyümölcsöket. Jobb ezért, ha a kocsányt ollóval elmetsszük, s a termést edénybe hullatjuk.

’Amennyiben a homoktövist nem díszfaként, hanem a gyümölcséért akarjuk termeszteni, akkor erre a rossz minőségű, laza homoktalajok is alkalmasak. Még ilyen helyeden is már három év alatt termőre fordul. Különös növényvédelmet, gondozást nem igényei. Ültetés után a vesszőket kétharmadnyira kell visszametszeni. Később azonban már csak fenntartó metszéseket végzünk. Szaporítása félfás dugványozással történik.

Könyvespolc

A hazai olvasók igazán nem panaszkodhatnak arra, hogy nálunk kevés mezőgazdasági, kertészeti témájú szakkönyv jelenik meg. Sajnos azonban a Csehországban kiadott munkák nem minden esetben — s ha igen. akkor is csak kis számban és megkésve — Jutnak el hozzánk. Beszerzésüket tovább nehezíti, hogy vidéki könyvesboltjainkban még ennél Is ritkábban kaphatók. Pedig manapság faluhelyen Is egyre nő a szakirodalmat igénylő. speciális növényeket — pld. trópusi gyümölcsöt — termesztő keríészkedők száma.

Az egzotikus növényekről az utóbbi években nálunk és Magyarországon is nem egy munkát adtak ki. Ennek ellenére mindig akad újat adó vagy éppen a témát más oldalról beeisősorban vegetativ úton,

(Forrásmunkák alapján 1. d.)

mutató szakkönyv. Az adott témában ezek közé tartozik Jarmila Mladá és František Procházka taValy megjelent Atlas cizokrajných rostiin című műve is. A szerény kiállítású, ámde tartalmilag rendkívül érdekes és értékes „zsebatlasz“ 120 növény leírását, eredetét, termesz-Zsebatlasz az

tését, nagyüzemi és házi felhasználását ismerteti.

A kutatók véleménye szerint a táplálkozási szempontból fontos növények 73, az élvezett cikként számontartottak 70, az ipari növények 82, a gyógynövények 59 százaléka az óvilágból származik, ámde ezek nagy része afrikai, ázsiai eredetű. A többi gazdasági növény — néhány ausztráliait leszámítva — Amerikából terjedt el.

A középkor tengerjárói, a konkvisztádorok és kereskedők nemcsak ú] földrészeket, szige-A japán naspolya

A japán naspolya (Eriobotrya japonica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Őshazája Délkelet-Azsia. Kínában, Japánban és Észak-Indiában közkedvelt, gyakran termesztett növény. Sikeresen termeszthető a mediterrán tájakon — Szicíliában, Spanyolországban, valamint Kaliforniában és Floridán ls.Őshazájában ez a kiemelkedő szépségű örökzöld fa 5—10 méterre nő meg. Nálunk csak 2—3 tn-es bokorszerű fácskává fejlődik, amelynek alacsonyan elágazó, sűrű, gömbölyű koronája van. Lándzsás levelei az ágak végén váltakozva helyezkednek el. Hosszuk 10—30, szélességük 2—8 cm; felül fényes sötétzöldek, fonákjuk hamvas. A hajtások csúcsán képződő, vadgesztenyére emlékeztető, 10—20 cm-es virágzat az őszi — téli hónapokban jelenik meg. A termések fürtökben fejlődnek, átmérőjük 3—8 cm. Színük általában citromsárga, de egészen sötét — narancssKga — színváltozatok is előfordulnak. Vékony, bolyhos felületű héjuk van. Húsuk leves, üdítően savanykás vagy édes. Hazánkban kora tavaszi érésük és különleges arómájuk miatt ritka csemegének számítanak. Főleg nyersen fogyasztják. Éretten nehezen szállíthatók és tárolhatók.

A szabadban nevelt példányai károsodás nélkül áttelelnek. Leveleit és ágait a —10 C-fokos hőmérséklet sem károsítja. Terméskötés idején azonban a hőmérséklet nem csökkenhet 1—2 C-fok alá. Szabadföldön, üvegházban, edényben, vagy fóliasátorban Is nevelhető; A talajjal szemben igénytelen, a száraz levegőt jól bírja, ezért Szlovákia déli részén sikerrel telepíthetjük.

A magokat a termésből kivéve azonnal el kell vetni; 20— 25 C-fokos hőmérsékleten 2—3

hét múlva kicsiráznak. Laza talajban a növénykék szépen fejlődnek. Kötött talajon, ha gyakran öntözzük, tőrothadás léphet fel. A jó minőségű és bőtermő anyanövénytől származó magoncokat kétéves karukban lehet oltani vagy szemezni. Bevált módszer a T szemzés, melynél hosszúra vágott szempajzsot készítünk. Jó eredményeket érhetünk el gyűrőzéses gyökereztetéssel, hasítékoltással és párosítással is. Párás levegőben az oltások jól erednek. Dugványai azonban nem gyökereznek meg.

Edényes termesztésnél a japán naspolyát" laza, tápanyagban gazdag földkeverékbe ültessük. A cserép aljára — annak nagyságától függően — 2—5 cm vastag, jő vízáteresztő képességgel rendelkező talajréteget tegyünk, hogy a felesleges víz könnyen elfolyhasson. Az edénybe ültetett növényt tavasztól őszig a szabadban tarthatjuk. Nyáron azonban, hogy az erős napfénytől megóvjuk, helyezzük a magasabb fák árnyékába. Ügyelni kell arra is, hogy a tűző napsugarak edényét ne érjék, mivel ha a növény földje fellieviil és kiszárad, akkor az számára végzetes lehet. Legjobb ezért, ha cserepét a talajba süllyesztjük.

A japán naspolya Hitetlen helyiségben, pincében teleltethető. Ha erre nincs módunk, akkor tartsuk szohabőmérsékleten. Tapasztalataim szerint a termő növényeket szobahőmérsékleten ajánlatos teleltetni.

A szabadföldi termesztésre az 1,5—2. m magas növények alkalmasak. Állandó helyére kora ősszel ültessük ki. Erre a napos, védett hely a legmegfelelőbb. Jó szárazságtűrő, nálunk' öntözést nem igényel. A szabadföldön nevelt Japán naspolya ága’t a fagyok beállta előtt kössük össze; kukoricaszárral, szalmával, vastag papírral fedjük le. így a szélsőséges lehűlésekkel szemben jól megvédhetjük.

VASS 1STVÄN mérnök’

teket, népeket fedeztek fel, s aranyat harácsoltak, de számos, másutt újnak számító növényt Is elterjesztettek, meghonosítottak. Ma már többjük annyira hétköznapinak számít, hogyha egzotikus eredetükről olvasunk meglepődünk. A burgonya, a dohány amerikai származása

veit szobanövény volt az Afrika északi partjain őshonos tengerihagyma. Kevesen tudják azonban, hogy a 30 cm-t is elérő gumója egy érdekes glikocidot tartalmaz, amely egyes rágcsálókra, — elsősorban az üregi nyulakra, de a patkányokra is — mérgezően hat, a nagyobb

egzotikus növények kedvelőinek

közismert. Ki gondol azonban arra, hogy a középkorban oly elterjedt, népeledelnek számító, s ma újból felfedezett pohánka őshazá|a a Bajkál-tó és Mandzsúria között lévő vidéken van. Seprűink alapanyaga a cirok afrikai eredetű, s‘ csak a 15. század folyamán terjedt el Közép-Eurőpában. A gépesített háztartások korában nélkülözhetetlen kézi poroló gyakran még manapság is földünk leghosszabb növényéből, a spanyolnádként emlegetett rotangpálmából készül. Régente kedmezőgazdaságl állatokra viszont hatástalan. Scilirosid nevű hatóanyaga az oprő emlősöket nemcsak elpusztítja, de mumifikál- Ja Is.

A gazdasági növények elterjedése, termesztése nemcsak önmagában érdekes, hanem fontos kultúrtörténeti momentum is. így ezt az olcsó, mindössze 32 koronás könyvecskét, amelyet a Prágai Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentetett meg, kertbarátoknak, tanároknak stb. egyaránt tudom ajánlani. IP. R-)

VESZTESÉGŰI A

A nyúltenyésztő munkájának eredményességét az anyák által évente felnevelt és vágó- vagy tenyészállatként értékesített növendékek száma határozza meg. Ez a szám messze nincs szinkronban a megszületett és felnevelt egyedek arányával, — ugyanis a szopóskorú, néhány napos vagy 1—2 hetes kisnyulak elhullást aránya sok tenyészetben legalább egy harmad

része a teljes alomlétszámnak. Nem is beszélve az Idő előtt bekövetkezett Hálásról, amikor még életképtelenek és éretlenek a magzatok, vagy az Időnként előforduló magzattúlhoridésról, a megkésett éllésről, amikor szintén életképtelen egyedek születnek, s legtöbbször múr a méhen belül elpusztulnak.

Vizsgáljuk meg részletesebben, mi okozhatja a szopósnyulak indokolatlan pusztulását, és ezáltal a tenyésztő veszteségét.

Az anyaállat közvetlen ellés előtti viselkedése már sok esetben utal a későbbiekben jelentkező anyai gondoskodás meglétére vagy hiányára. Jő néhány anya már a fialás előtt egy héttel elkezdi készíteni a fészket, hordani az almot, tépni a szőrt. Az anya ilyenkor szokatlan anyagokat is — fadarabot, tollat, ngyagdarabokat behurcol a fészekbe. A túlságosan hamar jelentkező fészekkészítési ösztön nem mindig szerencsés, a tenyésztők többsége ugyanis ilyenkor már nem bolygatja a fészket, az anyák jó része pedig a fészekbe is ürít. maid f közvetlen elléskor az ürülékre hordja az újonnan tépett szőrt és a kisnynlakat. Néhány nap múlva alomcsere hiányában ez már fertőzés forrása lehet.

Ugyanilyen problémát okoz, ha túl későn kezd a fészek készítéséhez az állat. Ilyenkor az anyák nem, vagy alig tépnek szőrt, a kicsiket nem takarják be rendesen. Megfigyeléseink szerint a tű] sűrűn fialtatott anváknál többször elmarad a szűrtépés. Feltehetően nem indul meg az a hormonális folyamat. mely a szőrzet lazulását idézi elő.

'A veleszületett rendellenességek felfedezése nem mindig

SZAPORULATBÓL

könnyű. Célszerű vezetni az egyes anyáknál az utódok elhullás! gyakoriságát, megfigyelni az elhullott kisnyulak Ivari megoszlását. Ha csak egyszerű fiókák pusztulnak el, nemre korlátozódó öröklés jöhet szóba. A nemre korlátozódö öröklés nem Jelenti minden

esetben a sznpósnyulak elhullását, hanem inkább a növendékkorú egyedek majdani tenyészképtelenségére utal. Például bizonyos vérvonalakban félheréjű bakok születnek, más vérvonalakban a nőstényeknek csak 6 csecsbimbójuk van. Beltenyésztett vonalakban újabban egyre gyakoribb a szemhéjak befelé fordulása, néhány esetben pedig szempilla nélküli egyedeket Is láttam.

Idősebb anyáknál már gyakoribbak a vemhességi szövődmények, a streptococcus baktériumok állandó jelenléte a szülőcsatornában, mely a kisnyulak maradandó károsodását okozhatja.

Fertőzés érheti tehát a szülőcsatornán külvilágra jutó kisnyulat. Az átlagosnál gyakrabban fialtatott anyák bélsara sokkal hígabb, képlékenyebb, ami nyilvánvalóon egyértelmű fertőzésforrás, a baktériumok a bélsárral könnyen a csecsbimbókra kerülnek. Kötőhártya, illetve nrrgyulladásos anyanyulak — főleg az idült kórformát mutatók — a szopósokra igen veszélyesek. A paszteurellák és más mikroorganizmusok a tápcsatornába jutva Igen komoly gyomor, illetve bélbántalmakat, fertőzó hasmenést okoznak. A fertőző hasmenés igen gyakran

majd csak a leválasztás után jelentkezik, az anyatej védő hatásának megszűnését követően.

A sűrített elietés nem feltétlenül jelent gazdaságosságot. A -„szériában“ termelt kisnyulak felnőtt korukban is gyengébb szervezetűek maradnak, s nem szabad elfelejteni, hogy még mindig sokan vesznek ilyen nyulakat továbbtenyésztésre.

*

A tenyésztői hanyagság, illetve gondatlanság nem egy esetben a teljes alomlétszám 50—70 százalékos pusztulásához vezet. Ide tartozik a nem megfelelő fészekanyag, mely könnyen sérülést okozhat az újszülött kis nyúl rendkívül finom bőrén, — utat engedve ezzel a környezetből szervezetbe jutó mikrobáknak, melyek nagy részben felelősek az újszülött kisnyulak pusztító vérfertőzéséért.

Nem szabad elmulasztani a vizelettel szennyezett nyirkos szőrcsomók eltávolítását sem. mert a gennykeltö baktériumok Így is könnyen szaporodhatnak. A fertőzés leggyakoribb megnyilvánulása az újszülöttkor! kötőhártya-gyulladás. Az Ilyen kisnyulak szeme 8—9 napos korban nem nyílik ki, a csukott szemhéjak alól ragacsos váladék szivárog. A váladékozás idültté is válhat, s előbb-utóbb hályog kialakulásához vezet. Az említett kötőhártyagyulladás sok esetben orrgyulladássá alakul, ez pedig a választási korú, társaiknál lényegesebben vontatottabb növekedésű kisnyulak sorozatos elhullásához vezet.

Ä nem megfelelően konstruált ketrecekből. Illetve fialóládákból gyakran klgurul a kisnyűl. Ha a tenyésztő idejében — kihűlés előtt — visszateszi a fészekbe, s az még látszólag életképes, nagy kő esik le a nyulász szívéről. Öröme azonban alaptalan, mert a kihullott kisnyulak rendszerint meghűlnek, de majd csak 1—2 hetes korban pusztulnak el.

Nem elhanyagolható az elhullás! okok felderítésekor megemlíteni azt a tényt is, hogy ellenőrzés hiányában a fészekanyag a kis állatok nyakára tekeredve fulladást, esetleg végtagra csavarodva annak elhalását okozhatja.

Az időjárási stressz szintén okozója lehet a kicsiny állatok pusztulásának, mivel nagymértékben csökkenhet az anya tejtermelése. Különböző évszakokban, különböző hőmérsékleti körülmények között szoptató anyáknál bebizonyosodott, hogy a 15—19 C fokos mikroklíma a legkedvezőbb hatású a tejtermelésre, tehát a hőség oly mértékben csökkentheti a tejtermelést. hogy a fiókák egyszerűen éhen pusztulnak.

(Kiskeríészkedők Lapja,

1988/6.)

A szár nélküli cékla osztályozása

Ä szár nélküli céklát két ши nőségi osztályban vásárolják fel.

Az I. osztályú gumók szilár-* dák és a fajtára jellemzőek legyenek. A repedt és földes gumók a követelményeknek nem felelnek meg. A céklagumő húsa nedvdüs, sötétvörös színű, fásodástól mentes, a gumók átmérője 50—100 mm legyen.

Osztályozásánál ügyeljünk arra, hogy egy ládába azonos fájtájú céklagumók kerüljenek. Szárukat azonban előzőleg a tőtől 10 mm távolságban vágjuk le. Az áru 5 százaléka külsőben és tulajdonságaiban II. osztályúnak felelhet meg.

А II. osztályú áru sem lehet elfásodott vagy száraz. Alakban és színben viszont eltérő lehet. Nem baj az sem, ha egy kissé repedezett vagy földes. Abban az esetben viszont, ha a gumó metszési felületén világos és szembetűnő foltok vannak, akkor az áru a minősítés követelményeinek nem felel meg. A gumók átmérője legalább 50 mm legyen. Egy-egy ládába különféle fajták gumói is kerülhetnek.

A gumók 10 százaléka repedezett, mechanikailag vagy más módon sérült lehet, de fogyasztásra alkalmasnak kell maradniuk.

Mindkét minőségi osztályban megengedhető, hogy az áru egy százaléka földes legyen.

M. V.

Őszi vetésre alkalmas fajták ajánlata

Ismét elérkezett az ősz. Irt van a szaporítóanyagok, elsősorban az ősszel vethető zöldségfélék magvainak beszerzési ideje. A kertészkedők tájékoztatása érdekében ezért felsorolunk néhány, főleg hazai fajtát, amelyek beszerzése remélhetőleg nem okoz majd problémát.

Hónapos retek: „Duo“, „Granát“, „Saxú“, „Slávia“, „Ilka“ (NDK).

Sárgarépa: „Lysá“, „Nanteszi*, „Olimpia“, „Rubín“, „Karotan“ (holland).

Petrezselyem: „Dobra“, „Hanádky“, „Olomoucký“, „Festival“ (bolgár).

Spenót: „Herkules“, „Matador“, „Monores“. „Consista“ (NDK). „Carambola Fi“ (holland), „Mona“ (NDK), „Pirát“ (NDK).

Vöröshagyma: „Alice". „Forts Fi“. „Hanka“. „Karmén“ ..Rapida“, „Stuttgarti“, „Všetana“, „Zlatava“.

Saláta: „Achát", „Kamýk“, „Liban“, „Rapid“, „Safír“, ..A1“ tenbur“. „Smaragd“.

Mák: „Amerin“ „Dubník“.

Magdaléna Valšfková. agrármérnök, kandidátus