Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFIFAJTAK A pézsmaKuCSb Egzotikus külse­je és hasznossága miatt egyre több klstenyésztö ér­deklődik iránta. Őshazája Közép- és Dél-Amerlka, ahol manapság még vad (ormában is elő­fordul. Más fajhoz tartozik tehát, mint a többi háztáji ka­csafajta. Tenyésztésében főleg azok az ál­lattartók érhetnek el jő eredménye­ket, akiknél a nagy füves kifu­tók, kertek, gyü­mölcsösök a pőzsmakacsa szá­mára lehetővé teszik az állan­dó legelést. Ez a faj ugyanis — ellentétben a többi házika­csával — csaknem teljes egé­szében csupán növényi táplá­lékot fogyaszt. Táplálékigénye A „vad“ változat tehát a lüdéhoz hasonló . Húsát a többi baromfi húsá­hoz hasonlóan hasznosíthatjuk, jellemző rá, hogy kevésbé zsí­ros, fgy sokan „száraznak“, rostosnak tartják. Megfelelően elkészítve azonban rendkívül ízletes; pikáns aromájának kö­szönhetően a vadhúsra emlé­keztet. Említést érdemel, hogy mfg más kacsafajták húsának fehérjetartalma 18, addig a pézsmakacsáé 21 százalék. Hú­sának és zsírjának minőségét töméssel javíthatjuk. Tömés ál­tal mélának tömege is növek­szik. Menesztése általában nehe­zebb, mint más fajtáké. Tolla azonban könnyebb, a minősége megközelfti a lúdtollét. A pézs­makacsa tartásának előnyei közé tartozik az is, hogy tojá­sait maga kikölti^ fiókáit felne­velt Ezzel a gondoskodással más házikacsáknál nem talál­kozunk. Évente kétszer — ta­vasszal és nyáron — rak fé­szekaljat. Az őszi kelésből származó utódok a következő nyáron már szaporodnak. A nemesítés minőségétől függően egy-egy tojó 30—80 tojást ad. Tojni először márciusban, ápri­lisban, másodszor jániusban, júliusban kezdenek. A kotlás időtartama 35 nap. Я pézsmakacsa testalkata na­gyon erőteljes. Robusztussága elsősorban a pekingi tojó és a pézsma gácsér fajtaközti hib­ridjein tűnik ki. A keresztezés­hez idősebb, kétéves gácsért használunk fel, amelyet a pe­kingi tojó közé legalább egy hónappal a várt tojásrakás előtt kihelyezünk. A tojásokat kotlóssal vagy géppel keltetjük ki. A fajtahibridek kelés! ido­lé 28 nap. A pézsmakacsák a többi ba­romfival kevésbé férnek össze. Főleg a gácsérok agresszívak, verekedők. Nemi aktivitásuk időszakában más baromfival — pld. a tyúkokkal is — megpró­bálnak párosodni. Ezeket a problémákat a kacsák elkülöní­tésével vagy csupán egy faj tartásával tudjuk elkerülni. Az ivarérett pézsmagácsér tömege 4,5—5, a tojóé 2,5—J kilo­gramm. Fehér, tarka ős vad (fekete alapszínű, fehérrel ke­retezett kék tükrfl) színezető változatai vannak. Tenyésztésre az egyedek 3—5 éves korukig használhatók. V. MALÍK mérnök A pézsma- és a pekingi kacsa fajtaközti hibridje (A szerző ős M. S. felvételei) iKSfiyvespote t Ä Mezőgazdasági Könyvkiadó szerként, szerszámként, hang­szerként, pénzként és még számtalan más módon haszno­sították .. Azt hiszem, hogy az előbbi gondolatokat nem kell bőveb­ben kiegészíteni. Tény, hogy az magyarázata, majd száz színes felvétel következik. A sorozat­nak megfelelően a felvételek alatt találhatő az egyes fajok magyar és latin elnevezése, jel­lemzése, valamint az, hogy az egyes példányok melyik tenger­anyag-visszapótlás, takarás), a betegségek és a kártevők (ilsztharmat, fekete levélfoltos­­ság, rózsarozsda, levéltetvek) leírásával és az ellenük való védekezés lehetőségeivel, vala­mint a virágszedássel. Vállalatnál a közelmúltban je­lentek meg a 88 színes oldal a tengerek ékszereiről, vala­mint a 88 színes oldal a ró­zsákról szóló könyvek. A 88 színes oldal című sorozat újabb két kötetéről Az előbb említett könyv a magyar névmutatóval kezdődik, amely a boritó belső oldalán található. A szerző — dr. Tya­­hun Szabolcs — a bevezetőben többek között kiemeli: „A ten­geri csigák és kagylóhéjak for­máinak, színeinek, mintázatá­nak mérhetetlen változatossága a történelem kezdete óta elbű­völi az emberiséget. Mindig örömet szerzett birtoklásuk; a művészek, a mesteremberek gyakran választották modell­ként, nyersanyagként őket, akár építészeti díszítőelemet, akár ékszert alkottak belőlük. Amióta ember él a Földön, ke­resi, gyűjti e tengeri állatokat. Sokuk húsa kedvelt táplálék, mészházalkat, dísztárgyként, ék­utóbbl években hazánkból is egyre több turista jut el a kü­lönféle tengerek partjaihoz. A' tengerparton tartózkodó ember előbb-utöbb személyesen isme­retséget köt a tengeri élővilág néhány képviselőjével. így volt ez velünk is, amikor az egyik alkalommal Jaltán, a másik al­kalommal pedig Jugoszláviában nyaraltunk. A strandok homok­ján, a halpiacok forgatagában és a blzsuárusok standjain ta­lálkozhatunk a tengeri csiga­vagy kagylófajok sok példá­nyával. E találkozások a leg­többször ügy végződnek, hogy a csiga- és kagylóhéjakat haza­hozzuk magunkkal a jól sike­rült utazás emlékeként... A bevezető után a szövegben szereplő szakkifejezések rövid ben találhatók meg. A könyv a csigagyüjtést tudnivalókkal és a latin névmutatóval fejező­dik be. • •• Az utóbb emlftett könyvben az olvasó, a rózsakedvelő — sorrendben — megismerkedhet a teahibridekkel, a floribun­­dákkal, a florlbunda grandi­­flórákkal, a polyanthákkal, a polyantha hibridekkel, a minia­tűr rózsákkal, valamint a futó-, kúszó, és parkrózsákkal. A szerző — Acs Emőke — a bevezetőben részletesen leírja a „virágok királynőjének“ sza­porítását, így a szemzést és a dugványozást. A továbbiak­ban foglalkozik a rózsa igé­nyeivel, ültetésével, ápolásával (metszés, kapálás, öntözés, táp-A könyvben található száz­­egy színes, szebbnél szebb fel-* vétel a következőképpen osz­lik meg: 43 teahibrid rózsa, 18 florlbunda rózsa, 18 futórózsa, 7 miniatűr rózsa, 6 florlbunda grandlflora rózsa, 5 parkrózsa, 4 polyantha rózsa, és 1 talaj­takaró rózsa. Az utolsó felvé­tel a Budatétényl Rózsakertben készült. A könyv a névmutató­val zárul. • « • Az elóbb említett könyv Ma­gyarországon 71,—, az utóbb említet pedig 75,— forintért vásárolható meg, de a sorozat könyvel általában hazai köny­vesboltjainkban Is megvásárol­hatók. (blm) 1 Ahol a kertek a „hegyekig“ nyúlnak — jól hallottam? «Vol­tunk .. .7“ — Hát igen. Később járásunk székhelyén, Léván (Levice) is megalakult a kertészeti szol­gáltatóüzem. Ennek vezetősé­gével szoros kapcsolatot alakí­tottunk ki. Részben megkaptuk és ma is megkapjuk tőlük a kellő támogatást, ámde mivel aránylag „fiatal“ vállalatról van szó, a felvásárlást illetően komoly gondok léptek fel. Hogy konkrét legýek: Igaz ugyan, ta­valy több mint 100 ezer koro­nák értékben vittek el tőlünk salátauborkát, mégsem vettek át tőlünk annyi árut, mint amennyit a szerződés meghatá­rozott. — A megkötött szerződések kötelezik a felvásárlókat arra, hogy szavukat betartsák... — Az az Igazság, hogy ta­valy sok árut nem vettek át, sok tagunkat komoly csalódás érte. Például paradicsomból segftségükkel egyetlen kilo­grammot sem értékesíthettünk. — Csak az említett kertésze­ti szolgáltatással állnak üzleti kapcsolatban? — Többé kevésbé Igen. Per­sze, ha ők nem veszik át tő­lünk a szerződésben meghatá­rozott mennviséeet. akkor ezt mindenki ott próbálja értékesí­teni, ahol tudja. — Jelenleg mi a helyzet? — A primőr zöldségből —• zöldpaprikából, fejes salátából, retekből — csak kisebb tétele­ket kínáltunk a felvásárlónak. Így ezen a téren nem voltak problémák. A salátauborka fel­vásárlása beszélgetésünk Ide­jén még folyik, ezért végleges eredményről nem számolhatok be. Fűszerpaprika termesztésé­vel Is foglalkozunk, melyből az Érsekújvárt Konzervgyár ud­varéi (Dvory nad Žltavou) fel­­vásárlőközpontja korlátlan mennyiséget vesz át. — A faluban említették, hogy az uborkaperonoszpóra több helyen veszélyezteti a termést. — Bizony már a saját fólia­sátramban is észleltem. Igazán azonban csak akkor lesz nagy a baj, ha a tartalék növényvé­dő szerünk Is elfogy. Ugyanis szervezetünk járási bizottsága nem tud belőle tagságunk szá­mára elegendő mennyiséget biztosítani Ezen a téren Is ja­vulást várunk! — A gondok ellenére miben tudja alapszervezetiik segíteni a tagságot? — Egy igen spontán módon működő, állandó tanácsadó szolgálatunk van. Rendszeresen tartunk összejöveteleket, alka­lomadtán szakelő­adókat hívunk. Kis (35 fős) taglétszá­munk ellenére is sikerült megalakí­tanunk a helyi fel-* vásárlóközpontot. A jövőben majd a Szlovákiai Ker­­tészkedők Szövet­sége Lévai Járást Bizottságának ille­tékeseit, az itt te­vékenykedő kerté­szeti szolgáltatáso­kat is meglátogat­juk. Bemutatjuk eredményeinket, s azt, milyen „helyi“ gondokkal küsz­­ködnek, miként tá­mogatják a hatás­körükbe tartozó alapszervezeteket. A besei kertészke­­dők kis csapatá­nak pedig hadd kívánjunk további termelői sikereket és kitartást. Bese Márta, az alapszervezet elnöke Ha valaki ismeri Bese (Be­sa) múltját és jelenét, az Itteni embereket, ezek mentalitását, akkor az Pánis Erzsébet, a 850 lakosú falucs­ka helyi nemzeti bizottságának elnöke. Ö Itt született, ebben a községben volt évtizedekig tanítónő, majd megválasztották a falu elöljárójává. A szokásos „információszerzés“ módját vá­lasztva először nála érdeklőd­tem, vajon a faluban műkö­dik-e a Szlovákiai Kertészke­­dük Szövetségének alapszerve­zete, ha igen, milyen tevé­kenységet folytat? — Igen, működik falunkban az említett szervezet — kezd­te a beszélgetést Pánlsné — méghozá jól. Tudja, a mi kis falucskánkat mindig dolgos, szorgalmas emberek lakták, s lakják ma is. Nálunk egyene­sen becsület dolga, hogy rend­ben legyen a porta, a kert. Fa­lunkban felvásárlóhely Is van, így a kertészkedésbe azok az Idős emberek Is bekapcsolód­tak, akik a zöldséget esetleg nem képesek máshová szállíta­ni. Az SZKSZ alapszervezetének elnöke kiváló szervezőkészség­gel megáldott asszony, Bese Márta, akivel közvetlen mun­kakapcsolatban állok. Egyben képviselő is, akt mindkét tiszt­ségében sok jé szolgálatot tett és tesz az itt élő embereknek. Rendezett környékű, korsze­rű, emeletes családi ház „he­gyekig“ érő kerttel. Igen, a „he­gyekig“ — így mondják ezt a beselek. A kertek azoknál a domboknál végződnek, amelyek kör alakú vonulatban szegélye­zik a falut. A ház asszonya ép­pen takarított, ugyanis nagy esemény elé nézett a Bese csa­lád: a lányuk esküvőjére ké­szültek. Bese Márta az alepszervezet elnökeként 1981 éta dolgozik. — A szervezetet korábban egy hozzáértő, idősebb ember vezette, aki korából kifolyólag lemondott funkciójáról. Ezt ké­sőbb senki sem akarta elfogad­ni, így alapszervezetünket a megszűnés veszélye fenyegette. Ekkor azt mondtam: ha válla­lom. sok falumbelin segítek! Kezdetben Jóformán gond nél­kül kertészkedtünk. Létrehoz­tuk a helyi felvásárlóhelyet, amely az SZKSZ Érsekújvári (Nové Zámky) Jb Kertészeti Szolgáltatásaival állt szerződé­ses kapcsolatban. Termékeinket időben, példásan felvásárolták, s a felvásárlási árakkal is elé­gedettek voltunk. A besei kertek egészen a „heg yekig“ nyúlnak (A szerző felvételei) Kalita Gábor x&z

Next

/
Thumbnails
Contents