Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-08 / 27. szám
Importálhatók-e a növényi eredetű Itt van a nyári szabadságok ideje. Az autókaravánok meg-* indultak a határ-átkelőhelyek — az idegen tájak — felé. A kertbarátok, szőlészek, amatőr dendrológusok még Ilyen-' kor sem tagadják meg énjüket. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a volán mellől — mikor a forgalom megengedi — én is azt lesem, hol, milyen ritka fa vagy cserje díszük, milyen ritkaság vagy éppen botanikai Jellegzetesség tűnik fel. Igaz, én csak diagyűjteményem kedvéért vadászok rájuk, de ismerek többeket, akik szívesen látnák őket kertjükben. Több szenvedélyes, kísérletező kedvű kertészkedőt ismerek, akiknek egy-egy ritka faj vagy fajta beszerzése és termesztése sokkal nagyobb örömet okoz, mint a magas felvásárlási árak. S persze a féliázók között is szép számmal akadnak olyanok, akik nem restellnek jobbnak és szebbnek vélt fajták után kutatni, azokért akár még „keményvalutát“ is áldozni. A ritka növénnyel boldogan s minden szorongás nélkül indulnak hazafelé, hiszen nem akarnak ők semmi „rosszat“, és nem is titkolóznak. Az oltványokat, díszfákat vagy tavasszal a palántákat nem Is lehet egykönnyen eltitkolni. Az idegen ország vámvizsgálatánál valószínűleg minden jól fog menni. (Nem hallottam róla. hogy manapság Európában valamilyen szabadon termesztett növényt úgy védenének, mint közel egy évszázaddal ezelőtt a brazil állam a kaucsukfa magvait, amelyeket halálbüntetés terhe alatt tilos volt az országból kivinni.) Igen ám, de mi van akkor, ha a hazai vámosok is belenéznek poggyászunkba, s az „ártatlan“ palánták vagy oltóvesszők, szemzőhajtások Iránt kezdenek el érdeklődni? Sőt „erősítést“ hívnak a határátkelőhelyen lévő zárszolgálati kirendeltség növényvédelmi szakemberei közöl. Ök az esetek többségében úgy döntenek, hogy azokat nem szabad behozni. Miért? — hangzik az értetlenségről, sértettségről tanúskodó megdöbbent hangú kérdés. Az alábbiakban erre szeretnénk választ adni, ezért Bratislavában felkerestük a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézetet, ahol Van- Cek mérnöktől, a növényvédelmi osztály vezetőjétől és Stanislav DugoviS mérnöktől a zárszolgálati ügyek előadójától kértünk tájékoztatást. — A különböző növényi eredetű anyagok, fajták behozatalának növényegészségügyi feltételeit minden államnak jogában áll megszabni és ellenőrizni — kezdte mondanivalóját Dtigovié mérnök. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1964/61 Tt. számú törvényének 13. paragrafusa szerint hazánkban csak olyan haszonnövények, azok fajtái termeszthetők, amelyeket a Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet engedélyezett Ezek a köztermesztésre engedélyezett fajták jegyzékében vannak felsorolva. A laikusok, de még több évtizedes tapasztalattal rendelkező kertészkedők Is gyakran azt hiszik, hogy egy-egy külföldi, szépen termő fajtával nálunk Is hasonló vagy még jobb eredményeket érhetnek el. Közben elfeledkeznek arról, hogy odahaza mások az ökológiai feltételek; mások a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok, kevesebb a napos érák száma stb., s erről ami ezek együttes hatását illeti, már nem Is szóival Nem érdekünk tehát az, hogy olyan fajták behozatalát támogassuk, amelyek gazdaságos termelésének nálunk valószínűleg nincsenek meg a feltételei. Ilyen esetekben azonban nemcsak egy egy új növényfajta vagy néhány másutt könnyebben beszerezhető ritka növény behozataláról van szó, de különféle kártevők, kórokozók behurcolásával Is számolnunk kell. Ezért a behozatal növényegészség-ügyí feltételeit az említett, növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatos törvényen kívül a MÉM 1964/63 Tt. számú gyomok, kártevők és kórokozók behurcolását megakadályozandó törvényének Idevágó paragrafusai Is tárgyalják. Részletes — a behozatali, kiviteli, valamint a hazánk területén át történő szállítással kapcsolatos — végrehajtási utasításokat a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1977/51. Tt. számú rendelete , tartalmazza. — Mellékletünk hasábjain nem áll mődounkban ezeket a törvényeket, rendeleteket részletesen ismertetni, ezért csupán arra kérem, hogy a teljesség igénye nélkül utaljunk a fontosabbakra! — Azt ajánlom, akik tudják, hogy a jövőben hasonló problémával találkozhatnak, azok elsősorban tanulmányozzák át az 1964/63. Tt. számú rendelet 21. és 22. paragrafusát. A 21. paragrafus leszögezi, hogy olyan növényi eredetű anyagok behozatala, kivitele vagy országunk területén át történő szállítása, amelyek az ún. zárlati (karanténj kártevők hordozói lehetnek, kizárólag csak a MÉM engedélyével, bizonyos — mondanom sem kell, szigorú — feltételek betartása mellett lehetséges. A 22. paragrafus pedig a növényegészség-ügyi vizsgálatok végrehajtása felől intézkedik, amelyeket a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző- és Minőségvizsgáló Intézet munkatársai végeznek. Kötelességük az ilyen anyagok további sorsáról intézkedni vagy megsemmisítésüket, Illetve visszaszállításukat elrendelni. További részleteket pedig a már említett 1964/63. és az 1977/51. Tt. számú rendelet tartalmaz. t — A legfontosabb tán az lenne, ha felsorolnánk néhány olyan terményt, növényi eredetű anyagot, amelyek behozatalához nincs szükség a MÉM engedélyére, ,és növényegészségügyi bizonylatra, s ellenőrzésüket csak alkalomszerűen vagy egyáltalán nem végzik. — Ebbe a csoportba tartozik például az egres, a ribizli, az áfonya, a boróka, a málna, az uborka, a hüvelyes borsó termése; a szárított csipkebogyó, a burgonyaliszt, a répaszelet, a nád, a gyékény, a széna, és a szalma, a szállított állatok etetésére szolgáló takarmány és alom: továbbá a kel, á karalábé, a spárga, karfiol, saláta,a spenót, a káposzta fogyasztásra alkalmas részel, valamint az ehető gombák, a rebarbara levélszára, a vágott virág (a krizantémok, rózsák és a szegfűk kivételével!!!) stb. is. A felsoroltak stb. vizsgálatát csak alkalomadtán végzik. A kandírozott, fagyasztott vagy más módon konzervált gyümölcs és zöldség, a tőzegből készült termékek, továbbá á szalmából, különféle gyökerekből, a fából és a fonott növényi anyagból készült áru, — amennyiben ezek festve, lakkozva vagy más módon konzerválva vonnak — behozatala nincs növényegészség-ügyi vizsgálathoz kötve. — Milyen növények, növényi eredetű anyagok esnek szigoré zárlat alá, illetve melyeket lehet bizonyos — szigorú — feltételek mellett behozni? — Szigorúan tilos az élő tölgyek (kivéve a magoki, a szelídgesztenyék (kivéve a magok), a dohányfélék (Nicotiana spp., kivéve magvai) és a komló (beleértve magjait Is) behozatala; továbbá a föld, a komposzt (kivéve a burgonvára ragadt agyagot, ha annak tömege nem haladja meg a szaporítóanyag súlyának 1 százalékát, s a cserepes dísznövényeken lévó agyag). Ugyancsak szigorúan tiltott az élő nyárfák' és fenyők, valamint az Amerikából származó málna és őszi barack szaporítóanyagának importálása. Ebbe a csoportba tartoznak az alma és a körte hajtásszáradását okozó Erwinta amylovora baktérium, valamint a szőlő aranyszínű sárgaságát előidéző Grapevine flavescens dorée mikoplazma gazdanövényei Is, amennyiben azokat olyan államból kívánjuk behozni, ahol az említett kórokozók előfordulnak. A törvény egész sor olyan növényi eredetű anyagot tart számon, amelyek csak különleges feltételek mellett importálhatók. Ezek Jegyzékei, valamint a behozatali feltételeket az 1977/51. Tt. számú rendelet 5. sz. melléklete közli. — Gondolom ebbe a csoportba tartoznak a kertészkedőket, szülészeket leginkább érdeklő növényi eredetű anyagok is. — Igen, éppen ezért hangsúlyozom, hogy behozataluk csak előzetes kérvényezés útján nyert engedéllyel, s akkor is csak bizonyos feltételek betartásával lehetséges. Külföldön pedig egy olyan bizonylatot kell beszerezni, amelyben az ottani növényvédelmi szakemberek — helyszíni vizsgálat alapján — Igazolják, hogy az oltővesszők stb. egészséges faiskolákból, szőlőoltványtelepekről, kertészetekből, s természetesen alanyról, származnak. Az egyik legfontosabb feltétel pedig az, hogy a behozatalra kerülő anyag ne tartalmazzon úgynevezett zárlati (karantén-) kártevőket. (Ezek Jegyzékét az 1977/ 51. Tt. számú rendelet két, A és В csoportba sorolva közli). Az A csoportba tartozó karanténkártevők előfordulása esetén a zárszolgálatl felügyelő az áru elvámolásához nem 1árul hozzá. А В csoportban felsorolt kártevőktől megtámadott vagy kórokozótól fertőzött növényi anyagoknál pedig a kísérőlevélen rögzíti azokat a feltételeket, amelyek betartása mellett az Import engedélyezhető. Megjegyezném még, hogy az esetek többségében még azt IS igazolni kell, miszerint ott, ahonnan a palánták, hagymák, gumók stb. származnak, bizonyos kártevő vagy kór nem anyagok? fordul eló, s az ottani állományokban rendszeres növényvédelmi ellenőrzés és védekezés folyik. Ha az országhatárt átlépni kívánó utas vagy a behozatalt intéző közület stb. a szükséges Igazolványokkal nem rendelkezik, akkor az áru elvámolására nem kerülhet sor, s azt vissza kell vinni, illetve meg kell semmisíteni. — Beszélgetésünk közben megemlítette, hogy a növényi anyagok importja engedélyhez kötött, hogyan lehet ilyen engedélyhez jutni? — Az engedély megadására az 1964/63. Tt. számú törvény 4. paragrafusa vonatkozik. A kérvényt, — amelynek tartalmaznia kell az Importáló teljes címét, az áru leírását, illetve a fajta nevét, mennyiségét, származási helyét, a behozatal Időpontját, helyét és módját — 5 példányban kell benyújtani. — Az elmondottakból nyilvánvaló, — szól közbe Vanőek mérnök hogy magánszemélyek számára az import nem éppen egyszerű dolog, ezért azt Jól meg kell fontolni. Intézetünk nevében — a népgazdaság, és a kertészkedők érdekében is azt tudom mondani, hogy az olyan növényi részek behozatalát, amelyeket szaporításra szeretnének felhasználni, nem ajánljuk. Amennyiben valaki kellő Indokkal mégis úgy látná jónak, érdeklődjön a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Központi Bizottságán van-e arra lehetőség, hogy a szövetség közvetítésével az import valamelyik külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat segítségével megtörténhessen. Hát nem éppen bátorító, ami az előzőkben elhangzót! Indokaival azonban bizonyára mindenki egyetért. Ezzel kapcsolatban hadd kérdezzem még meg: az elmúlt évtizedekben hány karanténkártevő került be az országba. — Hála a szigorú zárlati törvényeknek, az utóbbi 50 évben „csak“ nyolc. Köztük a burgonyagyökér-fonálféreg, az amerikai fehér szövőlepke, a kolorádóbogár, gombás, baktériumos és vírusos betegségek. Köztudott, hogy ezek milliárdos gazdasági károkat okoztak. Kimutatható, hogy az új betegségek és kártevők először a határátkelőhelyek és a vasútvonalak mentén jelentkeznek. A kórokozók sokszor még a szakemberek előtt Is rejtettek, hiszen több vírusos megbetegedés magok útján terjed. Ezért például az útközben külföldön vásárolt. fogyasztásra szánt paprika magját otthon ne vessük el. Könnyen lehet, hogy azok fertőzöttek. Hasonló okokból szigorúan tilos a krizantémok, a rózsák és a szegfű behozatala, legyen az bármilyen alkalomra szánt vágott virág is! —- Az elmondottakkal beszélgetésünk témáját még nem merítettük ki. mivel jövőre újabb, e tárgyat érintő törvényerejű rendeletek életbelépése várhaté. (Olvasóinkat ezekről is tájékoztatni fogjuk!) Cüságírői ténykedésem következő állomása az SZSZK Vámhatóságának Igazgatósága volt. Ott az Illetékesektől megtudtam, amennyiben az előzőekben vázolt növényegészség-ügyi előírásoknak eleget tettünk, akkor a vámszabályok már viszonylag egyszerűek. Tudnunk kell azonban, hogy a vámhatóságok növényegészség-ügyi ellenőrzésre kiképzett embere! csak az egv személynél lévő 10 kilogrammnál kisebb tömegű áru vizsgálatára Jogosultak, de ezt Is csak a szaporításra nem alkalmas növényi eredetű anyagnál végezhetik el. Ellenkező esetben az importált növényeket stb. vissza kell vinni vagy olyan határátkelő helyet kell választani, ahol zárszolgálatl kirendeltség működik. Jó tehát, ha ezek szolgálati helyét, Idejét megtudakoljuk. Ha pedig mindenben helyesen jártunk el, akkor a vámhatóság eldönti, hogy a behozni szándékozott áru mennyisége összhangban van-e a személy — Illetve a családtagok — szükségletével, a bevásárlásra fordítható összegből származtk-e, vagy ajándhékozás útján Jutottak-e hozzá. Ha Itt sem adódik probléma, akkor az, ha a többi tárgyakkal együtt 5000 koronánál nem nagyobb értékű, vámmentesen behozható. Ezt meghaladó érték esetén 30 százalék vámot vetnek kL Rbiezésül kötelességünknek tartjuk olvasóink figyelmét felhívni arra, hogy riportunkat nem Jogi tanácsadásnak szántuk. a fog! nyelvezetet nem alkalmaztuk, a törvényeket nem mutattuk be részletesen. Konkrét esetekben ezért — az esetleges tévedések elkerülése érdekében — az említet? Intézményeknél érdeklődjenek. • • • 3 (Olvasóink tájékoztatásának érdekében közöljük a magyarországi. növényvédelmi ügyekben Illetékes intézmény központjának címét: Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Budapest XI., Budaörs! út, 141—145; 18.) Ipomlchal) A rózsák nyári metszése a jó fejlődés és a tuvábbi virágzás egyik feltétele. Összeköthető a virágszedéssel is. A májusi—júniusi fővirágzást követően a töveken számtalan termés képződik. A termésképzés fölöslegesen gyengíti a növényt. Ekkor ugyanis a tápanyagok tekintélyes részét a vacok (a csipkebogyónak is nevezett színessé váló áltermés), valamint a magvak kifejlődése emészti fel. Ha így hagyjuk őket, akkor később csak a legfelső életképes szemek, a fejletlen rügyek hajtanak ki. A folyton virágzók is kizárólag gyenge, rövid hajtásokat és csenevész virágokat hoznak. A TÖ TISZTÍTÁSA A bokrokból, illetve a koronarészekből metsszük ki a belsejükben fejlődött, fölösleges, gyenge, virágzásra képtelen hajtásokat. Ritkítsuk meg a A rózsa nyári metszése bokros elágazásokat. Az alulról kitört, laza állományú, lédús hajtások, illetve a virágtalan vakhajtások a levelek hónaljában levő rügyekből még virágban végződő hajtásokat fejleszthetnek. Az elnyílt virágú hajtásokat a fajta sajátosságai alapján, a nevelési cél szerint metsszük meg. VÁGOTT VIRÁGNAK Vágott rózsa nevelésekor a virágszedéssel együtt végezzük a nyári zöldmetszést. A legalsó, jól fejlett, úgynevezett kövér szem felett vágjunk le minden virágot. Az itt levő leveleket is érdemes letépni, mert ezzel segítjük a ievélhénaljl szem, illetve rügy kihajtását. A szép másodvirágzás érdekében az első virágokat ne szedjük hosszú szárral, különösen ne a frissen ültetett tövekről. Sok értékes tápanyagképző lombfelületet veszítenénk így el a következő virágzás rovására. Ha az alsó, még fejletlen szemek valamelyike fölött vágunk, akkor ezek két-három héttel később hajtanak ki újból. A nyári visszametszés után, ha meleg az Idő, egy-másfél hónap alatt új virágzás várható. (Hűvös időben, nyár végén és ősz elején egy-két héttel később.) Az új virág ktfejlődésl idejét a fajtasajátosságokon és az uralkodó Időjáráson kívül a rózsatő fekvése, a talaj tápanyagkészlete és nedvessége is befolyásolja. A TEAHIBRIDEK Ä virádíszűkért ültetett teahibridek zöldmetésze a folyamatos nyílás érdekében az első virágzás után időszerű. Különböző fejlettségű szemekre metszhetők vissza, hiszen később még a legalsó, fejletlen szemekből is lehet virág. A leggyorsabb virágfejlesztés az előző virág alatti második-harmadik szemből várható. Szabálynak is tekintiük, hogy nyáron az elnyilt virág alatti második, öt levélkéből álló levél fölött fél centiméterrel vágjuk vissza, majd az itt levő levelet tépjük le. így fejlődik leggyorsabban űj virág. A vázába szánt rózsa szedésekor alulról fölfelé haladva, szintén a második öttagú levél fölött vágjuk le a szárat. Az erőteljes, nagy rózsabokrokra jellemzőek a vaskos, a' tőnél eredő, vagy a rövidre visszavágott részekből fejlődött erős vesszők. Ezek közül kettőt-négyet egy méterre visszametszve vfzszitesen le is hajthatunk, hogy minél több oldalrügye kihajtson. A kifejlődő oldalhajtásokat a virágzást követően kissé megritkítva, erősségük szerint egykét szemre metsszük meg. Később, a másodvirágzást követően ezt megismételhetjük, így harmadszor is kinyílnak. A remontáns rózsák metszése megegyezik a teahlbridekével, de a visszametszés után a fejletlen szemekből már csak virágtalan hajtások fejlődnek, A SOKVIRÄGÜAK ÉS A FUTŰIt A sokvirágú floribunda éš polyantha rózsatöveket nyáron! Is alkatuknak megfelelően metsszük. Az erős növekedésűeket az elnyilt virágcsokrok, illetve bugák alatt vágjuk viszsza. A kis virágú, alacsony nüvésűekről csupán az elnyilt virágok fonnyadó sziromleveleit távolítsuk el. Ezeknek a bugájában találhatók ugyanis az éppen fejlődő virágok. Hajtásaikon hagyjuk meg a terméseket, mert őszre megszinesednek és még télen Is díszlenek. Az öntisztulók virágai pedig meg sem termékenyülnek, az elvirágzás után a kocsányuk magától lehullik. Azokat a parkrőzsákat, amelyek hosszú hajtásaik végén virágoznak, az elnyflás után metsszük vissza, különben felkopaszodnak és a következő évben gyengén virágoznak. Ä vesszők egész hosszában előtörő oldalhajtásokon egy vagy több virágot fejlesztő parkrőzsákat viszont szükségtelen metszeni. Terméseik télen is dlszlenek, akárcsak az ültetett vadrózsáké. Az egyszer virágzó futórózsák elvlrágzott vesszőit pedig azért vágjik vissza, hogy őszig még új. erőteljes vesszőik legyenek, amelyekből a következő tavasszal majd virágzó hajtásokat képeznek. A nyesedéket Ilyenkor Is fontos összegyűjteni és komposztálni. Ha erre nincs lehetőségűnk, akkor valamilyen módon semmisítsük meg, mert fertőzés forrásai lehetnek. (Kertészet és Szőlészet 1988/23)
