Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

1988. okYób'er 7, SZABAD FÖLDMŰVES 11 Ä felsorolt szolgáltatásoknál a vál­lalati 24,5 százalékos átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze 7 százalékos jövedelmezőséget érnek el. A nap­kollektorok üzembe helyezésén kívül még szolgáltatást biztosítanak az is­­tállétechnika beépítése, a vízvezeté­kek bekötése és a villamos berende­zések felszerelése során. Sajnos, az alkatrészhiány itt is megnehezíti és megkeseríti a rugalmas munkavég­zést. Emiatt a megkezdett „akciókat“ gyakran félbe kell hagyni, és csak akkor tudják folytatni a munkálato­kat. ha a beszerzőknek vagy a mes­tereknek — a környék üzemeit vé­­gigkilincselve — sikerül „beszerezni“ a hiányzó anyagokat! NEM TUDNAK „LAZÍTANI“ NÉGY ÉVTIZED Szlovákiában a gép-és traktorállo­mások a közelmúltban ünnepelték megalakulásuk negyvenedik évfordu­lóját. Ezek sorában az elsőt — a kö­zelmúltban megtalált dokumentum­­értékű alapítólevél bizonysága szerint — 1947 áprilisában Rozsnyón (Rož­­üava) hozták létre. Mielőtt rátérnék a Rozsnyói Gép- és Traktorállomás jelenlegi „arcula­tának“ és tevékenységének elemző­értékelő bemutatására, ismerkedjünk meg az előzményekkel: olvassunk egy kis történelmi adalékot ez „állo­más“ egy-egy útszakaszáról... MIT LATUNK X VfSSZAPILLANTÖ-TÜKÖRBEN? S z ő 11 ő s János, a gép- és traktor­állomás személyzeti osztályénak a ve­zetője 1950 tői dolgozik ezen a mun­kahelyen, így majdcsak a kezdet kez­detétől hiteles, élő tanúja, átélöje és alakítója a közel fél évszázad alatt végbemenő változjtatjásoknak. — 1947-ben öt kerekes traktorral indult be az „üzem“ — Idézi vissza emlékezetébe a múlt eseményeit. — Egy 1952-ből származó kimutatás sze­te az 1976-ban megalakult agrokémiai vállalat. — Ä gép- és traktorállomás életé­ben, szerkezeti-szervezeti felépítésé­ben 1972-ben — miután egy vezér­igazgatóság irányítása alá kerültünk — következett be a mai struktúrát kialakító változás. Ekkor tértünk át, illetve specializálódtunk a trágyarakó gépek főjavítására. Második ágaza­tunkban a modern istálló- és fejő­technika beszerelésére és karbantar­tására szakosodtunk. Harmadik fő te­vékenységünket a mezei teendők kö­zül a nehéz földmunkák — mint az altalajlazítás, földmozgatás — elvég­zésére vállalkoztunk. ALKATRÉSZHIÁNY, HATARíDÖCSŰSZAS K ó r i n t u s Viktortól, a legrentá­­bilisabb — a gépek főjavítását végző — részleg vezetőjétől megtudtam, hogy a közel 13 miltió koronás évi termelési tervüknek mintegy fele az UNHZ-590-as és 700-as típusú tráeva­­rakó gépek javításáért befolyt ősz­­szegből származik. Ezenkívül foglal­koznak még a Kertitnx permetezőgé­pek javításával, továbbá — ráíízeté-Kgrozet bumpoíeci üzerft^böl kel! fe^ temes szállítási költségráfordítás árán bészereznil Ráadásul a három anyag­beszerző közül kettőnek bevonták a gépjárművezetői jogosítványát, így to­vább súlyosbodott a mostoha viszo­nyok közepette is nyereségesen ter­melő üzemegység helyzete. KEVÉS A HŰTŐGÉP A további két részleg munkaered­ményeiről, problémáiról és terveiről Desko üzemvezető mérnök adott rövid tájékoztatást. A mezőgazdasági üzemekben külön­­ktllön (összesen 56 gazdasági udvart érintően) megkötött szerződés alap­ján végzik a fejő- és hűtőberendezé­sek szerelését, cseréjét és karbantart fását. A váratlan meghibásodásokat a bejelentéstől számított 24 órán belül elhárítják. Az idén eddig már három új (ZD-2030-as, ZDZ-020-as és ZD- 3010-es) fejőberendezést szereltek be a gočaltovói, a roštári és honcet szö­vetkezetben. A CM-500-as és 1000-es régi típusú hűtőberendezéseket foko­zatosan (de nem rugalmas, folyama­tossággal) Packo-5000, ZD6-014 (ötezer literes) és ZD6-012 Í 2500 literes) tí­pusúakra cserélik. A mezőgazdasági üzemek részéről benyújtott kérelmek' alapján jelenleg mintegy 20 ilyenkor­­szerű hűtőberendezés felszerelésére volna sürgető igény. Am mindössze 2 (két!) darabot bocsátottak a járás rendelkezésére. Ezek után senki se csodálkozhat azon, hogy a tejtermelő gazdaságok nem képesek előbbre lép­ni. a tejeladás új minőségi normáit teljesíteni. rlnt 10 ezer 900 hektárnyi szántóterü­leten végeztünk tevékenységet (töb­bek között 44 kerekes és 10 lánctal­pas traktorral, valamint 72 cséplő­géppel) a frissen megalakult állami gazdaságok és szöverkezetek határá­ban. Az 1952—56-os időszakban a magángazdák még több mint ezer ló­val é$ közel ezerötszáz ökörrel vé­geztették a termőföld megművelését. A szövetkezetek ugyanakkor 155 ló­val, 66 ökörrel, 9 darab Zetor 25-ös és 5 Škoda-traktorral, 15 cséplőgép­pel és 23, erőgéppel vontatott ekével rendelkeztek. Akkoriban még jelentős álfami támogatásban részesültünk, ezért nagyon olcsón kínáltuk szolgál­tatásainkat. Az elvégzett munkáért csak szimbolikus árat kellett fizetni a szövetkezetnek. Ugyanannyi Idő alatt egy pár lóval akár a többszörö­sét is megkeresték az egy traktor ál­tal elvégzett munkáért juttatott pénz­összegnek. Úgynevezett »gyorstanfolyamokat« rendeztünk a leendő traktorosok ré­szére, majd 1958-ban — miután a traktorokat és a munkagépeket átad­tuk (illetve felvásárolták tőlünk) a megerősödő kisszövetkezeteknek, me­lyek 1959-ben már 99 saját erőgéppel rendelkeztek — felszámoltuk a trak­toros brigádokat és a változó körül­ményekhez igazodva áttértünk a me­zei gépek javítására. Ugyanekkor lát­tunk hozzá az állattenyésztés fejlesz­tését elősegítő szolgáltatások kiépíté­séhez. Először a kezdetleges fefőgé­­pek és szecskavágők javítását kezd­tük. majd pedig az istállók építésével párhuzamosan tevékenységünket az önitatők, a tömegtakarmányt szállító, síneken fűtő függesztett csíllesorok és a trágyalehúzók beszerzésére, Illet­ve mindezen berendezések karbantar­tására is klteriesztettük. A 60-as évek végén űn. villamossági csoportokat alakítottunk, s ezen belüt 1974 táián a hűtőgépek, később pedig a fejő­­berendezések javítását ts elvállaltuk. ’A gépiavftő műhelyek lárásszerte tör­ténő kiépülése után. szolgáltatásun­kat leszűkítettük a középfokú javítá­sok vállalására. X növényvédelmi tennivalókat vé­gezve az ötvenes években faluról fa­lura jártunk a gyümölcsfákat perme­tezni. amivel később, az Igénylések megszűnése miatt teljesen felhagy­tunk Nem Is volt annvl beteg fa és férges gyümölcs — hála a gondvise­lésünknek —. mint manapság. De­­hát... Agrolaboratőrlumunkat — a permetező részleggel együtt — átvet­Fejlesztési kilátások A szakmai tanácskozás színhelye Napjaink fontos társadalmi köve­telménye, hogy a rendelkezésre álló alapaiiyagforrásokkal, il­letve az alaposan megdrágult ener­giahordozókkal, valamint a különböző nyersanyagokkal minél gazdaságosab­ban sáfárkodjunk. Ezzel magyarázha­tó, hogy valamennyi népgazdasági ágazatban, igy természetesen a mező­­gazdaságban és az élelmiszeriparban is a minél jövedelmezőbb termesztési, hasznosítási, illetve feldolgozási eljá­rások széles körű elterjesztésére összpontosítják a figyelmet. A tudó­sok szerte a világon kutatják azon törvényszerűségeket, amelyek megha­tározó fontosságúak, jellegűek az egyes termékek gyártását, minőségi színvonalát tekintve. Bár a hazai élelmiszeripar terület tén az ágazati fejlesztés során sike­rült szép részeredményeket elérni, az összképet tekintve a helyzet koránt­­rem rózsás. Mindenektlótt azért, mert főleg a minőséget, illetve a verseny­képességet figyelembe véve, elért eredményeink csak nagyon szerények. Ha fel akarunk mielőbb zárkózni a fejlett élelmiszer-ipari tőkés orszá­gokhoz, e'sősorban a rpgvaeztói ke­reslet alakulásának megfelelően' kelt módosítani az egyes gyártási, illetve feldolgozási folyamatokat. Világszerte a fehérjékben gazdag élelmiszer-alapanyagok iránt nőtt meg szinte ugrásszerűen a piaci kereslet, mivel a gyártási folyamat során a fajlagos nversanvag-felhasználást te­kintve a termékeknek főleg ez a tu­lajdonsága hat a legkedvezőbben. Az észlelt piaci változások következtében tehát az élelmiszer-ipari termékek ie­­ientős részénél a fehérjetartalom vált az egyik fő belíartalmi minösésmeg­­határozóvá. A biotechnológiai fejlesz­tés kulcsfontosságú feladatot jelent, ha a hazai élelmiszeripar nem akar nagyobb lépéshátrányba kerülni, s ha gyorsítani szeretné a felzárkózás üte­mét. A közelmúltban Nyitrán (Nitra) or­szágos szemináriumot szerveztek az élelmiszeripar egves ágazatainak kép­viselői számára. A résztvevők értékel­ték a biotechnológiai program felada­tainak eddigi teljesítését, megtárgyal­ták a jelenlegi helyzetet, valamint megszabták az elkövetkező időszak elodázhatatlan fontosságú tennivalóit. Amint azt Ján M e s í к mérnök, kan­didátus, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának kén­­viseletében leszögezte: az elért ered­ményekkel — néhány szőkébb szak­területet kivéve — nem lehetünk elé­gedettek. A legnagyobb problémát az alap­kutatásban szerzett új ismeretek las­sú ütemű gyakorlati technológiai fel­­használása okozza. Emellett az is gyakran előfordul, hogy a laborató­riumi körülmények között született javaslat a gyakorlati életben nem hasznosítható. Ezzel magyarázható, hogy az eredetileg iónak. hasznosnak vélt ötletek egy része miért marad meg az elmélet szintjén. Bohumír Sabo mérnök, kandidátus, a Bratislava! Élelmiszer inari Kutató­­intézet munkatársa az intézet biotech­nológiai fejlesztéssel kapcsolatos eredményeit és feladatait ismertette, majd vázolta a .KGST tagországok komplex kutatási programiénak telje­sítéséből adódó tennivalókat. Hang­súlyozta, hogy a hazai gépipari tárca nem készült fel a biotechnológiai ku­tatáshoz, illetve gyakorlati alkalmazá­(A szerző felvétele) sóhoz nélkülözhetetlen gépek, műsze­rek. valamint berendezések gyártásá­ra. Gyakran olyan alapvető laborató­riumi kellékek, illetve segédeszközök hiányoznak, amelyek nélkül elképzel­hetetlen a kutatási feladatok teljesí­tése. Nemcsak laboratóriumi, hanem nagyüzemi szinten is óriási nehézsé­geket okoz, hogy a biotechnológiai gyártási módszerek alkalmazásához nincsenek meg a kellő műszaki­­anyagi feltételek. Az intézet munkatársa elismerően nyilatkozott az élenjáró mezőgazda­sági üzemekkel való együttműködés­ről. Külön kiemelte a légi (Lelinice) Csehszlovák NDK Barátság Efsz Aero­­kombinát szakembereit, akik több részfeladat teljesítésével járulnak hozzá a kutatási program megvalósí­tásához. A légieken kívül más mező­­gazdasági üzemek képviselőivel is igyekeznek szorosabbra fűzni a ko­operációs szálakat, de igyekezetük nem mindig jár sikerrel. Július Forsthoffer mérnök, kandidátus, a L1KO termelési- gazda­sági egység kutatóintézetének igazga­tója a biotechnológiai módszerek tar­tósítóiparban való alkalmazásának le­hetőségeit ismertette. Szintén birá­­léan szélt a kutatást akadályozó mű­szaki hiányosságokról, amelyek gátol­ják az eredményesebb programteljest­­tést. Véleménye szerint a tartósító­iparban jelenleg alkalmazott techno­lógiai módszerek megfelelőek, csak a géppark elavultsága gördít akadályo­kat a legújabb eljárások széles körű hasznosítása elé. Külön kitért a cso­magolóanyagok hiányával kapcsolatos problémákra, amelyek valamennyi élelmiszer-ipari ágazatban éreztetik negatív hatásukat, s nehezítik a ter­mékszerkezet-felújítási elképzelések megvalósítását, a piaci Igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. A biotechnológiai módszerek hús-' ipari felhasználásának lehetőségeit Jozef Hudec mérnök, kandidátus, a tröszt vezérigazgatója részletezte. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy csak a műszaki-anyagi bázis korsze­rűsítésével lehetséges a biotechnoló­giai fejlesztéssel kapcsolatos felada­tokat teljesíteni. A gyakorlatban ed­dig alkalmazott új gyártási eljárások hizonvitiák, hogy minden tekintetben megtérülő befektetésről van szá, melv rövid idő elteltével kamatostul megtérül. A szakmai tanácskozás résztvevői az előadásokat követően a vitában fejtették ki az elhangzottakkal kap­csolatos véleményüket. Számos fel­­szólaló az eddiginél jóval hatéko­nyabb nemzetközi összefogást szor­galmazta, hogy ezzel is elősegítsük a nemzetközi mezőnyhöz való felzár­kózásunkat. Többen azt nehezményez­ték, hogy túl sokat beszélünk a bio­technológiai kutatás szükségszerűsé­géről. miközben nincsenek meg a kö­rülmények a feilesztést elősegítő programok megvalósításához. Ä vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy az eddigieknél kedve­zőbb feltételeket kell teremteni az élelmiszer-ipar biotechnológiai fej­lesztéséhez, mert ellenkező esetben veszélybe kerül a korábbi elképzelé­sek megvalósítása. Ilyen „luxust“ azonban nem engedhet meg magának hazai élelmiszeriparunk. BARDOS GYULA Befejezésként még egy érdekes ada­lék: az egy dolgo­zóra kivetített tisz­ta jövedelmet ille­tően — a tavalyt 8 millió korona nye­reség a 108 dolgo­zó vonatkozásában közel 60 ezer koro­na — szlovákiai méretben az első helyen állnak. A béralapot tekintve viszont az utolsó előtti hellyel „illet­ték“ meg őket. Az tizem vezetői az Igazságtalan arány­talanság megszű­nését sz új gazda­sági szabályozók és az átépítési prog­ramok, valamint az ú) irányítási rend­szer bevezetésétől remélik. KORCSMÄROS LÄSZLÖ * > v (Archívumi felvételek) ses alapon — a szarvasmarha-istál­lókban használatos csillesorokat tar­tó függesztett sínpályák gyártásával, valamint az MTVS széna szalma fel­szedőkocsik padló- és oldalrészeinek burkolásához készítenek fémlemeze­ket. A régi, de még megjavítható UNHZ- 500-asből egyre kevesebb érkezik. Az ideszállított gépek java részét akár hulladékvasnak is minősíthetnék. Ezért egy-egy Ilyen elhasználódott munkagép javítása esetekben- többe kerül, mint egy vadonatúj... A ta­pasztalt szakembergárdát korszerű felszerelés segíti a munkavégzésben, ennek ellenére képtelenek betartani a kétoldalú szerződésekben vállalt javítási és gyártási határidőket. Az okok a krónikussá vált alkatrészhiány­ban keresendők. Az Agrozet prerovl üzeme még ötven százalékban sem tesz eleget a szerződésben rögzítet­tek leszállítására tett kötelezettségé­nek. Emiatt egy olyan kényszerhely­zet alakult ki, hogy a hiányzó alkat­részeket és az egyéb szükséges alap­anyagokat sok száz kilométerről, az A mezei munkák végzésével kap­csolatosán két megjegyzés kívánkozik ide. Az altalajlazítő gépeket — a csökkent igénylés miatt — alig hasz­nálják, pedig évente mintegy ezer hektáron (hektáronként 1500 koro­náért) elvégezhetnék ezt a fontos me­zőgazdasági munkát. Ügy tűnik, hogy a gazdaságok java részében fölösle­gesnek tartják ezt a fontos talajmií­­veletet. A járásban egyedül a gép- és traktoréllomás rendelkezik az altalaj­lazítő vontatásához szükséges nagy­teljesítményű erőgépekkel. Az aratás ideje alatt három E-51R-os gabona­­kombájnt kell „készültségben" tarta­niuk. Bár ezek egyre inkább csak a korszerű szolgáltatásokra emlékeztető szimbólumok. Ugyanis a nagy leitő­kön csak kis teljésftménynvűjtással és magas költségráfordítással tudják az említett gépeket üzemeltetni. Űj, üzemen belüli szolgáltatásként, számítógéppel dolgozzák fel és érté­kelik az üzem, illetve az egyes üzem­részlegek havonta elért eredményeit az évi feladatokból adódó ütemtervek tükrében. Ezzel a módszerrel sikerült 13 nappal megrövidíteni a hónapon­ként elvégzendő adminisztrációs mun­kafolyamatokat. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents