Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 12 > t 1988. október % a TANULSÁGOS SZAKBEMUTATÓ • , A rendezvény résztvevői figyelemmel hallgatták végig a fajtabemutatón elhangzott szakmai magyarázatot (A szerző felvételei) Csaknem zsúfoltságig megtelt az Ekecsi (Okoč) Műve« lödésl Ház tágas terme a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat és az ekecsi alközpontja által immár hagyományosan megrendezett őszi szakbemutató alkalmából. A rendkívüli érdeklődés nem kíván különös magyarázatot. Mert jóllehet évente megismétlődő, azonos témakörrel kapcsolatos rendezvény ez, mégis minden alkalommal nyújt valami újat. Tisztában van ma már ezzel a növénytermesztők népes tábora. Ez a legutóbbi sem bizonyult rendhagyónak. Sőt talán még változatosabb, az ismeretszerzés szempontjából gazdagabb fajtabemutatón lehetett része az ebben az évben 66-ra gyarapodott szlovákiai partnergazdaságból idesereglett szakembereknek. A bevezetőben Nagy Ignác, a BKS FKV igazgatóhelyettese röviden tájékoztatta a résztvevőket a vállalat fejlesztési tevékenységéről, céljairól. Elmondotta, hogy a vállalat az eltelt 15 év folyamán gyökeres változáson ment át. Ma a 24 alaptechnológia között helyet kaptak a szuperintenzív termelési technológiák. Az évek folyamán összegyűlt gazdag tapasztalatok ugyhnis lehetővé tették a kukoricatermesztés szempontjából a legoptimálisabb feltételek megteremtését, elsősorban- az öntözéses gazdálkodás keretein belül. Már 1986- ban elkészült a búza mflvelőutas termelési technológiája. Jelentős előrehaladás történt a szuszpenziós műtrágyák széles körű gyakorlati alkalmazása terén is. Előretört a számítástechnika. Az idén például a tápanyagpótlást és a növényvédelmet már számítógépes optimalizálási programok segítségével irányították. Magyarországi partnereink — de gondolom mindannyiunk — óhaja, hogy közös munkával legalább két éven belül minálunk Is — pontosabban az ekecsi alközpontban — teret hódítson a számítástechnika. Jóllehet a jelenlegi hibridválaszték teljes mértékben megfelel a termelői igényeknek, mégis a BKR szakemberei a választék felújításán fáradoznak. Megtudtuk, az új hibridekkel szemben támasztott követelmény az, hogy ne csupán kedvező évjáratokban hozzanak nagy hozamokat, hanem átlagos évjáratokban Is gazdag terméssel fizessenek. Napjainkban az olyan hibridek iránt nőtt az érdeklődés, amelyek az agrotechnikával szemben kevésbé érzékenyek. Az igazgatóhelyettes elmondotta, hogy bár feladataik bővültek, hazánkban az eddiginél nagyobb területet képesek Integrálni, szaktanácsolni, sőt az együttműködést további szakterületekre is kiterjeszteni. A közeljövőben megvalósítható terveik között egy kereskedelmi kirendeltségnek a létrehozatala szerepel. A BKR-nek legalapvetőbb célja azonban, hogy partnergazdaságait továbbra is világszínvonalú biológiai anyaggal és vegyszerekkel lássa el. Rónaszéki Ferenc, a BKR FKV ekecsi alközpontjának magyarországi vezetője és Bslucz János, az ekecsi alközpont munkatársa az elmúlt év eredményeiről és a kukoricatermelés idei helyzetéről tájékoztatta a szakembereket. Tavaly az ekecsi rendszergazdaság országos viszonylatban 21 ezer 780 hektáron valósította meg a kukoricatermelést. A termelési rendszer átlagában 7,06 tonnás hektárhozamot értek el Ez az eredmény hektáronként 1.04 tonnával haladta meg az előző évi szintet és 1,27 tonnával múlta felUl az indulást megelőző öt évtől számított legjobb három év átlaghozamát. Az évi átlagos hozamnövekedés elérte a 244 kilót a tervezett 200 kilós növekedéssel szemben. Az idén is tervbe vették a BKR keretében a 200 kilogrammos évi növekedést, ami feltételezi a 6,64 tonnás hektárhozam elérését. Hogyan készültek fel erre a feladatra? Az elmondottakból kitűnt, hogy az idén lényegesen igényesebb feladatokkal kellett a BKR magyarországi és hazai szakembereinek szembenézniük. Ebben az évben ugyanis a szaktanácsolt terület 29 ezer 796 hektárra bővült, miután a BKR-hez újabb partnergazdaságok társultak a Nagykürtöst (Vefký Krtíš), a Zvolení, а losonci (Lučenec), valamint a csehországi Kroméríži és a Znojmői járásból, számuk pedig összesen 76-ra növekedett. Értehetően, a termelési rendszer beindítása az új partnergazdaságokban sem jár kezdeti zökkenők, nehézségek nélkül, ami minden bizonnyal az eredményekre is kihatott. Alátámasztják ezt az eddigi tapasztalatok Is, miszerint az első években lassúbb a termelés növekedési üteme, mint a harmadik, negyedik évtől. Már a járások felsorolásából is érzékelhető, hogy az új partnerek nem tartoznak éppen a gazdag hagyományú kukoricatermelők közé, hiszen többnyire a kukoricatermő körzetek peremterületein helyezkednek el. Mivel a közel nyolcezer hektáros terület bővítésével kapcsolatban a szerződések aláírására csak ez év márciusában került sor, gyorsított ütemű munkára volt szükség ahhoz, hogy Idejében leszállítsák a vetőmagot, a növényvédő szereket, a táblára, hibridre alkalmazott technológiát. Az Idén tovább Javult a hibridek választéka. A termőterület túlnyomó hányadán a MONA, a MIRNA, az ISELLA, az NKPX-2823, a PANÖNIA, a FULVIA, a Pi 3732 és a CARLA hibrideket termesztették. Az előző évekhez képest jelentősen bővült a vetőgépek száma, s főleg a Becker gépeknek köszönhetően javult a vetés minősége Is. Az agrotechnikai műveletek elvégzésének az elemzéséből kiderült, hogy nem minden taggazdaságban tettek eleget a technológiai fegyelemnek. Vonatkozik ez mindenekelőtt a műtrágyák kijuttatásának Időpontjára. Az alapmütrágyázást ugyanis nem minden esetben végezték el ősszel a gazdaságok, s ennek következtében aránylag gyakori a kevésbé hatékony tavaszi trágyakiszőrás. A termelési technológiának további hézagos részét változatlanul a posztemergens növényvédő szerek hiánya, Illetve nem megfelelő választéka jelenti. A gyomok elszaporodás! mértéke és összetétel* mutatta, az eredményes irtásukhoz nem elegendőek a BKR által kellő mennyiségben biztosított preemergens szerek, hazai részről is gondoskodni kellene a vetés utáni kezelésre alkalmas szerek beszerzéséről. Hiányuk egyik oka annak, hogy a 10 százalékot meghaladó elgyomosodás — amely már a hozamokat Is érzékelhetőbben befolyásolja — a termelési rendszerhez tartozó összterület 13 százalékát érintette. Szem előtt tartva azt az alapvető megállapítást, miszerint a legnagyobb tartalékok az agrotechnikai fegyelemben tapasztalhatók, a BKR szak« emberei az idén is megkülönböztetett figyelmet szenteltek a szakmai továbbképzésnek. A több rendezvény közül külön említést érdemelnek az agronómusok, gépesitők és gépkezelők számára szervezett továbbképző tanfolyamok, amelyek a vető- és permetezőgépek helyes beállításának, kezelésének és üzemeltetésének kérdéseire irányultak. A munkák minóséges elvégzésében ugyancsak nagy segítséget jelentett a vető- permetező- és egyéb gépek műszeres beállítása, továbbá a zavarmentes alkatrészellátás. Érdekes és tanulságos volt — gondolom mindenki számára — Leirer Józsefnek, a BKR FKV kukoricatermelési ágazatvezetőjének előadása, amelyben az egyes kukoricahibridek és az agroökológial tényezők közötti összefüggésekre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Rámutatott arra, hogy a kukoricatermelés továbbfejlesztésének egyik Járható útja a jelenleg alkalmazott technológiák tökéletesítésében rejlik. Ennek keretében a fajta a legolcsóbb s egyben a leghatékonyabb beruházás. Egyelőre azonban a hibridek potenciális termőképességének alig valamivel több mint ötven százalékát használják ki a nagyüzemi gyakorlatban. Már önmagában véve ez a tény Is jelzi, hogy a termőképességben rejlő tartalékok kiaknázása érdekében a hibrid igényeihez Igazodva kell tökéletesíteni, illetve korszerűbbre felváltani a termesztési technológiát. De ez fordítva is érvényes: vagyis az adottságoknak legjobban megfelelő hibridválasztékot ajánlatos kijelölni. A BKR széles körű fajtakísérleteket folytat — hazánkban is — az egyes tájegységek talaj- és éghajlati viszonyaihoz mérten a legbiztonságosabban termő hibridek kiválasztása érdekében. Már az eddigi kísérletekből is több hasznos megfigyelés, tanulság vonható le. Egyebek között megállapították, hogy a nagy termőképesságű hibridek, mint példáuul a Mirna és a Panónia érzékenyebbek a csírázáskori, átlagostól hűvösebb időjárásra. A különböző hibridek eltérően reagálnak az öntözésre. Igen jónak bizonyult az öntözési reakciója a Pioneer 3901 és 3732 hibrideknek. Öntözéses viszonyok között 10—15 százalékkal növekszik a műtrágyák hatása. Az öntözési időpontot illetően legkedvezőbb, ha a kukoricát a kelést követően, a virágzás előtt és a virágzást követően öntözzük. Sokat vitatott eleme a technológiának a tőszám kérdése. A megfigyelések, kísérleti eredmények alapján összegezett ajánlások csupán általános jellegű adatokkal szolgálnak. A tőszám konkrét meghatározása csak a termőhely valamennyi befolyásoló tényezőjének az ismeretében lehetséges. Egy azonban minden esetben bizonyos: az egyoldalúan nagyobb sűrítés csak növeli a termés kockázatát, különösen a szárazság sújtotta évjáratokban.-Ugyancsak fontos megállapítás, hogy az egyenletesebb növényzet általában 3—10 százalékkal többet terem, mint az egyenetlen. A hibrideknél e tekintetben Is különböző reakció tapasztalható. Az egyenetlenebb állománnyal szembeni tűrőképességben a Pi 3732 emelkedki ki. Ma már nem érvényes az • megállapítás, miszerint a késel hibridek a bőtermőek. Értéküket Inkább a gazdasági tulajdonságaik — betakarításkori nedvességtartalom, a szárítás szükségessége stb. — alapján mérlegelik. A gyors vízle,adóképességű hibridek a legjobbak, nemcsak az alacsonyabb betakarítási és szárítási költségek, hanem kedvezőbb beltartalmi és takarmányőrtékük miatt is. Természetesen szükség van lassú vízleadású kukoricákra Is, például a szilázsoláshoz, a CCM betakarítási és tárolási módszerhez. Az előadások során elhangzott megállapítások, jó tanácsok helyénvalóságáról több tekintetben a résztvevők maguk is meggyőződhettek az ekecsi fajtakísérleteken. Csak elismeréssel szólhatunk az igazán sokoldalúan, nagy gonddal és szakmai hozzáértéssel beállított kísérletekről, amelyek egy neves kutatóintézetnek is a becsületére válnának. A szakemberek 36 külföldi és hazai kukoricahibridet tekintettek meg, s megismerkedhettek ezek főbb tulajdonságaival. A tizenegy fajtával végzett kisparcellás agrotechnikai kísérletek szemléltetően dokumentálták az egyes hibrideknek az-állomány sűrítéssel szembeni tűrőképességét. A tőszám növekedésével arányosan csökkent a kukorlcarsövek száma és nagysága. További kísérlet az öntözés hatását vizsgálta különböző hibridekre, 65 ezer, illetve 75 ezer egyedszámmal. Több variánsban vizsgálták a silókukorica és a cirok keverékének legmegfelelőbb termesztési módját, mivel ez a kombináció mind a zöldtömeg mennyisége, mind a takarmány értéke tekintetében nagyon Ígéretesnek mutatkozik. Egyszóval, aki odafigyelt, az minden bizonnyal sok új tapasztalattal, ismerettel gazdagíthatta szaktudását, amely ma a korszerű termelési technológiának nélkülözhetetlen eleme. Klamarcslk Mária Biológiai védekezés a burgonyában Ä burgonya eisztaképzö fonálféreg (Globobera rostochiensls) világszerte elterjedt, jelentős termésveszteséget okozó kártevő. Irodalmi kutatásokból tudjuk, hogyha nagy területen fonálféreg-fertőzést észlelnek, akkor rezisztens fajták termesztésével, nematlcidek alkalmazásával, vagy a lehetőségekhez mért minél „tágabb“ vetésváltással kísérlik meg a védekezést. A ciszták a talajban több évig is (akár 10 évig) életképesek maradnak, bár számuk évről évre csökken, ha a területen „nem gazdanövényt“ termelnek. Egy magyarországi kísérlet célja az volt hogy megállapítsák, mely növények termesztésével csökkenthető leginkább az életképes ciszták száma, vagyis a fertőzési forrás. A növények között gazdanövények (burgonyafélék, paradicsom, tojásgyümölcs stb.) természetesen nem szerepelhettek. Vizsgálataikban a következő növényfalok' szerepeltek: len, vöröshere, kender, káposzta, pohánka, olajretek, csillagfürt, zab, angolperje és somkőrő. A kísérletet négy ismétlésben, latin tégla elrendezésben állították be. A parcellák mérete 1,2 négyzetméter volt, talaluk pedig G. rostochllensis Rol patotípusával volt fertőzött (természetes úton). A terület kijelölése után elvégezték a talajmintázást a cisztaszám megállapítására. Az ültetés április elején történt az adott növényeknek megfelelő sor- és tőtávolságra. Az állományt a vegetációs Idő alatt rendszeresen öntözték, ezel !s kialakítva a jobb életfeltételeket a fonálférgek számára. Gyomirtásra vegyszereket nem alkalmaztak, hanem csak kézi kapálást és gyomlálást. Egyéb kártevők ellen rendszeresen védekeztek. A növények érésig maradtak a talajban. Szeptember elején végezték el az újbőll talajmintázást. A talajban lévő ciszták számának megállapítására úgynevezett „szívópapír" módszert alkalmaztak mindkét esetben. A kapott eredmények a nemzetközi Irodalommal összhangban alakultak. A kísérletekben is az olajretek adta a legjobb eredményt, amely tarlővetésként, zöldtrágvaként egyaránt hasznosítható növény. Magtermesztés céljából a laza homoktalajok növénye, de másodvetésben valamenyi középkötött talajon Is terhelhető; kötött talajon öntözése Is szükséges. Fagytűrése tavasszal jő, ősszel mínusz 7 Celsius-fokig nem fagy el. Betegségei nem jelentősek, kártevői a repcefénybogás és a repcebecő-ormányos, viszont levéltetű nem, vagy csak ritkán fordul elő rajta. Tudjuk, hogy az ilyen jellegű biológiai védekezés nem ad 100 százalékos eredményt, de előnyös tulajdonságait felhasználva beépíthetjük a komplex védekezésbe. Ez napjainkban, a környezetvédelem miatt is fontos. Hasznosságát, a költséges nematicidekkel szembeni olcsósága is növeli. Az ilyen növények termelése lényeges a mi esetünkben is, mivel karantén kártevőről van szó, amelynek leküzdésére elsősorban biológiai védekezést alkalmazhatunk a nagy költségvonzatú és környezetszennyező vegyszeres védekezéssel szemben. (T. T.)
