Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
Gilisztaliumiiszt műtrágya helyet! A póréhagyma A póréhagymát, mint zöldséget, már a régi egyiptomiak, görögök és rómaiak Is kedvelték. A Földközi-tenger keleti partvidékén vadon termő gyöngyhagymából nemesítették ki. Jelenleg nálunk csak korlátolt mennyiségben termelik. Egy fő évi fogyasztása valószínűleg csak 1 kg, a Javasolt pedig 2,9 kg. Külföldön élelmezési szempontból igen jelentősnek tartják. Több fehérjét tartalmaz mint a hagyma és többféleképpen használható fel. Nagy mennyiségű Bi-vitamint tartalmaz, C- vitamin tartalma azonban kevés, de abban az időszakban, amikor zöldségfélékben hiány mutatkozik jelentőségét nem szabad lebecsülni. A legfontosabb tápanyagokon kívül a póréhagyma 100 grammnyi friss anyagában 3 mg illóolaj van. Jó étvágygerjesztő, serkenti a máj-, az epe- és a bél működését. Vízelhajtó és vértisztító hatása Is van. A póréhagyma hőigénye alacsony. Megfelelően 12—15 C- foknál növekszik, jól bírja a hideget, a fagyot, de a hőséget is. Fényigénye és vízigénye Jelentős. Árnyékban nem fejlődik megfelelően. Szép és jó minőségű pórét csak öntözéssel érünk el. Saját maga vagy más hagymafélék ulán nem ajánlatos termeszteni. A tápdús, könnyű, jól művelt talajokat szereti. A pórénak jó előveteménye valamennyi trágyázott zöldség. A magvetés ideje — a ktültetóstől függően — január és április között van. A palánta 18 C-fok körüli átlaghőmérsékletet és rendszeres öntözést kíván. A talaj legalább 20 cm vastag legyen. Kiültetése április végétől június végéig esedékes, jól elő késziteít és mélyen megművelt talajba egyesével 30x15 cm es, kettesével 30x20 cm es tenyészterületre ültetjük. Eehet helybevetéssel is tér mesztent. Ilyenkor a magot 30 cm-es sortávolságra márciusban vetjük el, majd a növénykéket 15 cm re egyeljük. A póréhagymát mélyre kell ültetni és a növekedés során fokozatosan fel kell tölteni, hogy hasznosítható része hoszszú és fehér legyen. A télt póréhagymát októbertől májusig, a nyárit*és őszit júliustól októberig^ szedhetjük. Fogyasztásra a póréhagyma fehér, bazális része való. A halványított növényrész hossza különböző, a termesztés módjától és a fajtától függ. A póréhagymát sokféleképpen el lehet készíteni, de nálunk kevéssé használják. Alkalmas nyers saláták, továbbá levesek. mártásuk és húsok Ízesítésére. Kiváló íze van, ha a spárgához hasonlóan vajjal el készítve és pirított zsemlemorzsával tálaljuk, finom párolva tojással, esetleg tésztában kirántva is. Nyersen hagyma helyett szendvicsekre szeleteibe tő, salátákban vagy hidegtálak díszítésére is használható. Ing. Magdaléna ValSíknvá agrámiértiök, kandidátus A szarvasmarha trágyát vagy a nyúltrágyát, esetleg a kettő meghatározott keverékét a’trágyagilíszta (az Eisenia foetida) a hőmérséklettől függően 4—5 hőnap alatt tökéletesen átdolgozza. Az így keletkező, teljesen szagtalan földszerű anyag a glllsztahumusz. E nagy biológiai értékű termék 17-féle aminosnvat, 5 féle enzimet, kétfajta hormont és antibiotiku mot tartalmaz, továbbá a növények optimális fejlődéséhez szükséges valamenyl tápelemet, kelőt formában. Kedvező összetételénél fogva minden növénynél növeli a terméseredményeket. Alkalmazása — viszonylag magas ára miatt — elsősorban az Intenzív kultúráknál gazdaságos. A leglátványosabb eredmények az üveg- és fólia alatti termesztésben születtek, almi a többlet ráfordítás szinte eltörpül a többlet árbevételhez képest. Üveg alatti szegfű- és gerberateruiesztésben négyzetméterenként 4—6 kg os dózisban alkalmazva, az értékesíthető virágok száma átlagosan 10—15 százalékkal emelkedett. Paradicsompalánta nevelésénél a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve a négyzetméterenkénti 4 kg dózis bizonyult a legjobbnak. Ennél magasabb dózis alkalmazása esetén fennáll a palánták túlzott felnyurgulásának veszélye. A gilisztahuinusz 4 kilogrammos négyzetméterenkénti alkalmazása a palánlanevelés időtartamát átlagosan 3—4 nappal rövidítette le, a csupán szerves- és műtrágyázásban részesült kontroll parcellához viszo- 4 nyitva. Paprlknpalántn nevelésénél a négyzetméterenkénti 6 kg-os mennyiség adta a legjobb eredményt. Dús gyükérzetu. jól fej-* lett paprikapatántákat neveltek. A palántanevelés Időtartama Itt Is három-négy nappal, lerövidül, ami figyelemre méltó akár fűtött, akár fütetlen körülmények között. A nevelési Idő lerövidülése számottevően hozzájárul a költségek csökkentéséhez. Sikeresen alkalmazták a gtlisztahumuszt a szőlőiskolákban is. A sima vesszők ültetésekor folyóméterenként 2 kg gilisztahuinuszt adagoltak. A kezelés hatására az eredés 4 százalékkal javult, az első osztályú vesszük aránya pedig átlagosan 9 százalékkal növekedett. A cserepes növények- tápanyagpótlására Is kiválóan alkalmas, ha az alapfüldhöz 10—i 20 százalékos arányban keverik. A 20 százalékos arány még a legigényesebb dísznövények tápanyagszükségletét is hosszú Ideig kielégíti. A tápelemek műtrágyázással való pótlása teljes mértékben elmaradhat. A giliszíahumiisz a füldkcverékekhen ne haladja meg a 20 százalékos arányt, különben a várt kedvező hatás elmarad. Sőt az is előfordulhat, hogy kedvelt növényeink a gilisztahumusz túladagolásától elpusztulnak. A cserepes dísznövények talajának felszínére szórva. egyenletesen és hosszú Ideig biztosítja a tápanyagokat. (Kertészet és Szőlészet 1980/23) A biológiai kertművelés eredményessége a telepítéstől is függ Amikor kertem biológiai művelésére áttértem ott már 5 éves, s idősebb gyümölcsfák Is teremtek. Míg zöldségeskertemben a biokertészkedés előnyeit részben már a második év után tapasztaltam, a gyümölcsösben még a negyedik évben Is voltak problémáim. Eleinte sokat küszködtem a levéltetvekkel és a lisztharmattal megtámadt hajtások eltávolításával, valamint az almamoly kártételének mérséklésével. Alwin Seifort Kertészkedés „mérgek“ nélkül című könyvének többszöri áttanulmányozása után a múlt ősszel az olvasottakat' a saját feltételeimhez Igazítva öt saját nevelésű oltványt a következőképpen ültettem el: Már augusztusban a tervezett helyen 0,60x0,60x0,60 méteres gödröt ástam úgy, hogy észak felé fordulva a felső 20 cm vastagságú réteget balra, a középső harmadból származót elörfe, az utolsó harmadból származót pedig jobbra dobtam. Szeptember végén az első és a második harmadból származó földet durva, a harmadik részt pedig rostált biokomposzttal kevertem. A felső réteget a gödör aljára húztam, erre került, a középső, rá pedig az alsó réteg. A földhöz adagolt komposzt és a tatajlazítás következtében 0,20—0,40 méteres dombocskákat kaptam, melyekre október végén, november elején 3 körtefa, 1 őszibarack és 1 kajszicsemetét ültettém. A dombocskákat utána biokomposzttal takartam be. Erre vékony szénaréteg került, melyet nyáron fűkaszálókkal újítottam fel. A későbbiekben egy csemetéimen sem tapasztaltam levéltetű vagy lisztharmat kártételét. Tapasztalataim alapján a gyümölcsfák komposzttal történő telepítését csak javasolni tudom, mert így biogazdálkodás esetén a várt eredmények korábban jelentkeznek. Köteles Gábor A domboságyban történő zöldségtermesztés a biokertészkedés egyik sajátos módozata. Előkészítését a melegebb őszi napokon — egészen a fagyok beálltáig — végezzük. Készítéséről lapunk 1987/42. számában Irtunk. Felvételünkön az Agrokomplex ’88 mezőgazdasági kiállításon bemutatóit doinboságy látható, amelyen a kártevők elleni „védelmet" (riasztást) az ágyas közepébe telepített dohány biztosftja (Fotó: L d.) HOGY NE BÁNTSON Ciglicki/ Pál 1924- ben Kondoroson (Magyarország ) született. Nehéz szívvel lépte át az országhatárt, mert harminc évesen bizony, nem lehet egyik napról a másikra új hazát választani. Ö mégis reménykedett, hogy Csehszlovákiában megtalálja a munkába való hitet, a boldogulást. — Igen, nehéz évek jártak akkor — kezdte a beszélgetést — Pali bácsi. A Rákosi éra már annyira ránehezedett a kétkezi munkásokra, hogy legszívesebben kimeneküllek az országból. En sem tehettem mást. Először 1955 ben Csehországban kerestem a megnyugvást. Három éven ál a Csehszlovák Autóközlekedést Vállalat kocsikísérője voltam. Lényegében bejártam az „egész" országot. Legkedvesebb emlékeim mégis a Csallóközhöz kötődnek. Somorján (Samorínj ismertem meg a feleségemet, a „Mámát“. Ez 1957 szeptemberében történt, akkor a komorjai szövetkezetből szál- Ütöttünk árut. S mint a mesékben, beleszerettem a kertész lányába ... — Visszamentem Csehországba, s hónapokon át „bolyongtam" tűlevelű erdőt közt. Ám, bármennyire nem gondoltam a Csallóközre, a szivem mégis a kertész lányáért dobogott. Nem is bírtam sokáig és otthagytam csapot-papot. Somorján a kertészetben helyezkedtem el és dolgoztam három éven át. A fizetés persze kevés volt, ezért elhatároztam, hogy az áttölteni/észt ésben próbálok szerencsét. Mivel nagyon kellett a pénz, negyvennyolc tehén etetését vállaltam. Hajnali három órakor keltem és este kilenckor bújtam az ágyba. Az eltöltött hét év szinte a börtönhöz hasonlított: se ünnep, se vasárnap. Tizenkét évig erdőmunkás-Pali bácsi a 2,8 méter magas fóliaházban (A szerző felvétele) A LELKIISMERET... sokáig. Az elszáradt barackfákát kivágtam, sőt gyökerüket is kiszedtem a földből. Utána nekiláttam gyomot irtani — ásóval, kapával, körömmel. Nehéz munka volt. Többször abba is akartam hagyni. Olyankor azonban mindig eszembe jutott legkedvesebb barátom mondása: „Aki kétségbe esik, az nem sokáig él" Most utólag visszatekintve tudom, megérte a fáradozást. Igaz, az első két évben én is ráfizetéses gazdálkodást folytattam, mint gondolom minden kezdő kertészkedő. Az első lépést megtenni sohasem könnyű. A szabadföldi termesztés mellett később építettem egy 4,20 méter széles és 25 méter hosszú fóliaházat. Oda került a paprika, ami már termelt annyi, hogy fedezte a kiadásaimat. Ezen felbuzdulva Csehországból úgynevezett „szilonos" fóliát hozattam. Négy éve húztam fel 25 méter hoszszú, 9,40 méter széles és 2,SO magas vasvázra. Az ára 2250 korona volt, de megér/e, mert legalább még két évig eltart. Az sem mellékes, hogy a tágas fóliaház alatt kényelmesebb a talajművelés, a kártevők, a betegségek elleni védekezés. Nem beszélve arról, hogy este az ember nyugodtan hatjthatja le a fejét, mert a fólia olyan erős, hogy a tomboló csallóközi szél sem tehet benne kárt. 'A nyugdíjas kiskertészkedő még elmondta, hogy két éve tagja az SZKSZ Somorjai Alapszervezetének. Portékája zömét a piacon értékesíti. Szívesen vásárolnak tőle, mert köztudott róla, hogy semmiféle műtrágyát nem használ fel. Ennek ellenére terményei külsőleg is tetszetősek. Például a helyi kertészkedők kiállításán a „Sárga arany" paprikáját harmadik díjjal jutalmazták. Növényvédő szereket kis mennyiségben Pali bácsi is használ. Például évekkel ezelőtt virágzás után az uborkát annyira megtámadta a peronoszpóra, hogy a növény egyik napról a másikra kiszáradt. Ma már az ellene való védekezés nem okoz gondot, mivel a Dlihane M 45 nevű gombaölő szer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Dithaneval az uborkát virágzás előtt kétftzer permetezi, s azóta tökéletesen sikerült megóvnia a lisztharmattól. Á fóliaházba kiültetett paprikapalántákban nagy kárt okoztak a meztelen csigák is. Garázdálkodásuknak a 6 százalékos metaldehid tartalmú granulált „cstgaölő“ szer vetett véget. A paprikapalánták sorai közt centiméter mély árkot húzott, majd beleszórta a granulátumot. Másnap a „kis árok“ tele volt élettelen meztelen csigával. Tapasztalatai szerint a Chinetrin 25 ЕС nevű magyarországi készítmény a’ levéltetvek mellett a bagolylepke hernyói, az üvegházi molyt etük ellen is nagyon hatásos szer. Előnye az ts, hogy kijuttatása után négy nappal már nincsen káros hatással az emberi szervezetre. Pali bácsi mind a kártevők, mind a‘ betegségekkel szemben a megelőző védekezést alkalmazza. Tudja, hogy a növényvédelemben védekező és gyógyító módszer is ismeretes, de jaj annak a kertészkedőnek, aki az utolsó kettőt választja. Beszélgetésünkbe Magda aszszony, a kertész felesége is bekapcsolódott. Többek között elmondta, hogy jövőre már 6 is nyugdíjas lesz, így több időt tölthet majd a kertben. Édes-1 apjától nagyon sokat tanult —» főleg a műtrágya nélküli zöldségtermesztést —, amit a lövőben kamatoztatni akar, A „Papával“ a kezdet kezdetén, nyolc évvel ezelőtt, elhatározták, hogy nem fognak műtrágyázni, megmaradnak a jól bevált istállótrágyánál. Vallják, legyen inkább pár dekával kevesebb a paprika súlya, de nyugodt legyen a leliismeretük. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a műtrágyák túlzott adagolásával — főleg a primőr zöldség fogyasztásakor —súlyosan veszélyeztetjük embertársaink egészségét. Befejezésképpen még annyit el kell mondani, hogy a tizenkét áras kertben tavasztól őszig rengeteg a tennivaló. Pali bácsi és Magda néni, nem is győzik a munkát. Olykor azonban három lányuk férjestől, az egyetlen fiú pedig feleségével együtt besegít. Persze a hét kis unoka sem akar elmaradni a felnőttektől. A gyomlátásból — ha játékosan is —, de kiveszik részüket. öváry Péter ként dolgoztam, így módomban állott megismerni a Somorja környéki erdők romantikáját, az erdőbe vezető Dunai-, Négyeseki-, illetve a Csölösztöi /Óilistovj irtat, a Pős hidat, a fák között delelő tehéncsorda kolompszavát, az „akoli" rétet, ahol hajdanán — amikor a folyó kilépett medréből és sárt, iszapot hagyott maga után, szénát kaszálhattak maguknak a szegények. Pált bácsi 1984-ben töltötte be a hatvanadik életévét. Műszakokra járt, majd 1987 decemberében végleg abba hagyta a munkát. — Jó, hogy van ez a kert — kezdte újra a beszélgetést. Valahogy úgy érzem, a magam gazdája vagyok. Ha valamit nem úgy csinálok, mint ahogy az „elő van írva": — nem szid meg érte senki. Kedvemre ki, sérletezlietek. Nyolc éve jutót. Iám hozzá ehhez a 12 áras kerthez. Akkor még tele volt hatvan éves gyümölcsfával, a gyom pedig évről évre „nemesítve" hullatta ki magvát. Nem
