Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. október 7. Az SZSZK Oktatásügyi, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának irányelvei az 1988/89-cs tanévre Elvárások és követelmények Szocialista társadalmunk Jelenlegi fejlődési szakaszában előtérbe kerül az oktatásügy minőségi fejlesztése. Nem véletlenül, hiszen e gyorsítás stratégiája, a szocialista demokrácia elmélyítése elképzelhetetlen a szakmailag és politikailag fejlett, új szemléletű emberek nélkül. A szocialista iskolának az eddigiednél nagyobb szerepet kell vállalnia ez új nemzedéknek az előttünk álló igényes feladatok teljesítésére való felkészítésében. Äz 1988/89-es tanév fő feladatai az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, az elmélet és a gyakorlat célszerű összekapcsolása, az iskola és a családi nevelés összehangolása. Az oktatásügy szakaszán is érvényes, hogy az átalakítás mindenkitől, az irányítószervektől és a pedagógusoktól egyaránt elsősorban Jobb felkészülést, a párt iskolapolitikájából eredő feladatok következetes és alkotó megvalósítását, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek rugalmas applikálását követeli. A cél mindenütt a tanulóifjúságról való gondoskodás növelése az iskolai, osztályon és iskolán kívüli nevelési intézményekben egyaránt. Ennek megfelelően kell végezni az irányító és ellenőrző munkát és az adminisztratív módszerek helyett hatékonyabb bá kell tenni e politikai-szervező munkát a pedagógusok és a szülők körében, miközben a legfőbb figyelmet az iskolákban a tanulók eredményességének fokozására, a nevelési tanácsadás színvonalának emelésére, a pedagógiai propaganda elmélyítésére kell fordítani. Äz SZSZK Oktatási Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának az 1988/ 89-es tanévre kiadott irányelvei minden iskolatípus számára feladatul határozzák meg a társadalmunkban lejátszódó átalakítási folyamat alkotó megvilágítását. Illetve aktív, elkötelezett hozzáállás kialakítását ehhez a folyamathoz a tanulóifjúság körében. Ebben a vonatkozásban az Iskolákban mint szociális intézményeknek a párt szilárd támaszának kell lenniük és élen kell járniuk a gyorsítás stratégiájának megvalósításában a szociális-gazdasági fejlesztés irányvonalának érvényesítésében. Mindez csakis újszerű hozzáállással és módszerekkel, a saját, specifikus feltételek figyelembevételével érhető el. Ennek fényében keil átértékelni minden iskolában a pedagógus-tanuló közötti kapcsolatokat és szükség esetén megtenni azokat az intézkedéseket, melyek elősegítik ezen kapcsolatok minőségi Javítását. Nem vitás, a szülők és a diákok körében egyaránt ismert, hogy sok iskolában nem a pozitív példa a vonzó, a tanulók tanuláshoz való viszonya nem éri el a kívánt szintet, megelégszenek a középszerűséggel. Az okta* tő-nevelő munkában gyakran találkozni a pozitív motiváció hiányával, ami némely esetben az oktató-nevelő tevékenység alacsony színvonalával és hatékonyságával magyarázható. Megállapítást nyert, hogy a gyerekek alkotókészsége csakis a pedagógus és a tanulók szoros együttműködése által fejleszthető. Sajnos ez még sok iskolában nincs így és még sokszor megtörténik, hogy a pedagógusok tekintélyüknek és az oktatónevelő munkával való vezető szerepüknek meg nem felelő módszereket — pl. megfélemlítés, testi fenyítés, kényszer alkalmazása stb. — érvényesítenek. Mindenki előtt világos, hogy az ilyen módszerek nem lehetnek célravezetőek, és nem Járulnak hozzá a tanulók egyéni képességeinek harmonikus kibontakozásához. Ennélfogva az elkövetkező időszakban mindenekelőtt a permanens továbbképzés formáiéban minden pedagógusnak el kell mélyíteni szakmai-módszertant felkészültségét és az egvéni hozzáállás érvényesítésével kell hozzásegíteni a tanulót tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Az új tanévben gyorsabb ütemben kell érvényesíteni minden Iskolában a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit az oktató-nevelő munkában, a szakköri tevékenységben, valamint a pionírszervezet munkáiéban is. Szükséges, hogy az iskolák és intézmények vezetői, a pedagógusok rugalmasan tájékoztassák a szülőket az oktató-nevelő munka tartalmában és szervezésében az üj tanévtől bekövetkezett változásokról. El kell mélyíteni az iskolák és a szülök közötti párbeszédet, fokozni és minőségileg Javítani szükséges a tájéokztatášt a pályaválasztás terén. A szülők körében végzett tömegpolitikai és pedagógiai munka hatékonyságának növelésével a szülőket lobban meg kell nyerni a párt iskolapolitikáiénak támogatására. Az új tanévet olyan Jelentős társadalom-politikai események hatják át, mint Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulója, a csehszlovák államszövetség létrejöttének 20. évfordulója, melyek segítik a hazánkban jelenleg folyamatban lévő események megértését, a párthoz és szocialista hazánkhoz való tudatod pozitív viszonyulás kialakttását. A múltban több helyen próbáltak hivatkozni arra, hogy az Iskolák azért nem tudnak eleget tenni a tantervi követelményeknek, főleg a gyengébb felfogású tanulók esetében, mert a szülők nem ellenőrzik a gyerek előmenetelét, illetve a szülők nem foglalkoznak a gyerekekkel. Természetesen az ilyen bizonygalás eleve sántít, mert a tanulókat elsősorban az iskolában kell megtanítani az új tananyagra, amit otthon.legfeljebb gyakorolni, elmélyíteni lehet. Az új rendelkezések aláhúzzák az- Iskola pótolhatatlan szerepét ezen a téren és kimondják, hogy az iskola feladatait ne Igyekezzenek átruházni a szülőkre. Ennek megfelelően szükséges a pedagógusok munkájában következetesen érvényesíteni olyan hatékony oktatási-nevelési formákat és módszereket, melyek lehetővé teszik' a tananyag lényegbeli elsajátítását a tanítási órákon. Az eddiginél alkotóbban kell érvényesíteni a pedagógusok részérói az egyéni bánásmódot és a differenciált hozzáállást minden tanulóhoz, mert ez az egyedüli Járható útja annak, hogyan lehet tehermentesíteni a tanulókat. Ugyanakkor Ismeretes az is, hogy folyamatban van a tantervek és a tankönyvek átdolgozása, mindenekelőtt a tananyag szelektív csökkentése. A tantervi lehetőségekkel összhangban. valamint a szakköri tevékenység keretében Is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani vatamenyl iskolában a környezetvédelemre, ilíetve a környezet formálására. A cél mindenütt az alkotó viszonyulás kialakítása a természet és a természeti kincsek védelméhez. Ezen a téren fokozni kell a felvilágosító munkát a szülők körében is, illetve szükséges az Iskolák, Ipari és mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatok elmélyítése és bővítése. Minőségi javulást kell elérni iskoláinkban az Idegen nyelvek oktatásában. Az orosz nyelv és a többi idegen nyelv tanításában a kemunikatív készség fejlesztése a fő cél. Ennek' megfelelően lehetőség van az idegen nyelvű társalgási órák bevezetésére. Korunk követelményeivel összhangban fontos feladat a tanulók megismertetése a számítástechnikával egyrészt az iskolákban, másrészt a szakköri tevékenységben és a pionirszervezetben. Örvendetes jelenség, hogy egyre lavul ez iskolák számítógépekkel való ellátása, bár még ezen a téren sok a pótolnivaló. Annalj ellenére, hogy az utóbbi Időben ugyan lavuiás történt a tanulók olvasási készségében, az iskolákban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak a módszereknek az érvényesítésére. melyek elősegítik az olvasás és a tanulás Iránti érdeklődésük nagyobb mérvű felkeltését. Ügy véljük. itt valóban sokat segíthetnek á szülők is, ha az ajándékozásoknál olyan könyveket helyeznek előtérbe, melyek gyermekeink értelmi és érzelmi fejlődését segítik elő. A lapunk korábbi számában már említett tantervi változások a magyar tanítási nyelvű Iskolákra Is vonatkoznak. melynek kapcsán a 7. és 8. évfolyamban heti öt órában fogják tanítani a szlovák nyelvet, ami a gyakorlatban annyit Jelent, hogy mindennap lesz szlovák óra. Ez a növekedés a szlovák nyelv egyéb kiegészítő formáinak tanításával, mint az osztályok csoportokra bontása, szlovák konverzáció, a napközt otthonban bevezetett napi egy órás foglalkozások szlovák nyelven, minden bizonnyal elősegítik a szlováknyelv-oktatás hatékonyságának emelését, a tanulók tudásszintjének növelését. A' gyakorlat igazolja, hogy a magyar nyelvű iskolák növendéket közül évről évre többen folytatják tanulmányaikat szlovák nyelvű középiskolákban, ahol megállják a helyüket. Az említett tantervi változások révén több Idő jut szlovák nyelvből az élő beszéd gyakorlására, a tananyag elmélyítésére és az ismétlésre. Ugyanakkor nagyobb mértékben teszik lehetővé a gyenge felfogású tanulók számára a póttanítás szervezését főleg matematikából, anyanyelvből, de szükség esetén más tantárgyakból Is. Az idei tanévben ügyelnek arra, hogy a tanulók csupán a legszükségesebb Iskolai kellékeket vigyék magukkal az iskolába. Az oktatő-nevelő munkát és a tanulók felkészítését az iskolában és otthon úgy kell megszervezni, hogy az olyan tansegédeszközöket, mint a szótárak, atlaszok, szöveggyűjtemények és egyéb segédeszközöket a tanulók racionálisan vagy az Iskolában, vagy otthon használják. Ä gimnáziumok legfőbb feladata á végzős növendékek Jobb felkészítése a főiskolai tanulmányokra. A cél elsősorban az, hogy több fiút nyerjenek meg a főiskolákra, a műszaki, természettudományi szakokra és a pedagógiai karokra. Az új tanév sikeréhez a pedagógusok, szülők és maguk a tanulók is alkotó hozzáállással, feladataik következetes teljesítésével lárulhatnak' hozzá. Az előttünk állő Igényes célok teljesítése megköveteli, hogy a pedagógusok elsősorban önmagukkal szemben támasztott igényeiket és követelményeket növeljék, igényesek és igazságosak legyenek tanítványaikkal szemben is. Csakis ily módon valősithatők meg az iskolák szakaszán a párt átalakítási politikájából eredő célkitűzések, melyek nemcsak elvárások, hanem sürgősen megvalósításra váró követelmények. Dr. SV1NGER ISTVAfí A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM AZ ÁTÉPÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN Ij JOGI TANÁCSOK Az országos szakszervezeti konferencia mélyrehatóan és komplexen foglalkozott azzal, hogy társadalmunk legnagyobb szervezete, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom milyen eljárást fog követni, hogy elmélyítse részvételét a gazdasági mechanizmus átalakításában és a szocialista demokrácia kiszélesítésében. Feladata volt állást foglalni a Munka Törvénykönyvének novellizálásával kapcsolatban, és jóváhagyni az FSZM alapszabályzatában szükséges módosításokat. Ä konferencia számára kedvező atmoszférát teremtett az állami vállalat törvényjavaslatáról és a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiről folytatott vita. Mindkét politikai esemény fölkeltette az emberek érdeklődését a közéleti események iránt. Szervesen kapcsolódott ehhez az FSZM alapszabályzatának módosításáról és a szocialista brigádok szervezésének új alapelveiről, valamint az országos szakszervezeti konferencia záródokumentumainak és a szakszervezetnek a komplex átalakításban betöltött szerepéről indított vita. A konferenciának és minden dokumentumának előkészítése során így kéznél volt számos gondolat, nézet, ötlet és elképzelés. Ez a tény önmagában a szocialista demokrácia elmélyítésének példája volt. A szakszervezeti tagok közül sokakat emlékeztetett arra, miként kell élni a beleszólás lógóval, bekapcsolódni az irányításba és a döntéshozatalba mind a munkahelyen, mind pedig országos méretben. Ez a fő oka annak, amiért elmondhatjuk az országos szakszervezeti konferenciáról, hogy elérte céllát. A konferencia vitájában egyesek nem tudtak megszabadulni a beidegződött kifelezésmódtól, amely az elmúlt időszakra jellemző volt: például előfordult olyan is, hogy a felszólaló a tevékenységről terjesztett elő „beszámolót“ ahelyett, hogy tárgyilagos észrevételekkel járult volna hozzá a kérdések megítéléséhez. Ä konferenciának épp a vita volt a súlypontja. Igazolja ezt a felszólalók száma. A fő dolog azonban az, hogy a felszólalók túlnyomó többsége be« avatottan fejtette ki nézetét a szakszervezeti munkáról, általánosította a tapasztalatokat, cólszerűen reagált a megtárgyalt kérdésekre, konkrét elképzelésekkel, észrevételekkel egészítve ki őket. Ä konferencián elmondott felszólalásában Miloš J a k e š, a CSK PKB főtitkára ezt nagyra értékelte. Megállapította: az országos szakszervezeti konferencia tanácskozásából kitűnik, hogy a szakszervezeti mozgalom aktív résztvevője kíván lenni az átalakításnak és a demokratizálásnak, és egyre mélyrehatóbban tudatosítja helyét, szerepét és feladatát a forradalmi változásokban, amelyeket a népgazdaságban és társadalmunk életének más területén kezdtünk megvalósítani. Jakeš elvtárs nagyra értékelte az FSZM-nek az átalakítás problémát megoldásában követett eljárásnak egészét is, amelyet a konferencián a Szakszervezetek Központi Tanácsának beszámolója elemzett. A párt főtitkára méltányolta azt ts, bogy a szakszervezetek kritikusan értékelik saját munkájukat. Hiszen nagyon fontos, hogy tevékenységüket ne csak a jelen mértékével mérjék, hanem a holnapéval is. Csupán ilyen eljárás teszi lehetővé, hogy megfelelő kiindulási alapot biztosítson az FSZM szociális, termelési, gazdasági és nevelő funkciójának céltudatos növeléséhez, a dolgozók értékelnek érvényesítésében és szükségleteinek biztosításában betöltött szerepének fokozásához. Az országos szakszervezeti konferencia megállapította, hogy a mozgalom aktívan kíván részt venni a társadalom átalakításában, azonban a szakszervezetek XI. kongresszusa és a Szakszervezetek Központi Tanácsa 3. plenáris ülésének határozatai ez irányban lassan és nem komplex módon valósulnak meg, a szakszervezetek nem használják ki jogaikat és a társadalmi-politikai feltételeket. A szakszervezetek nem minden tagja és tisztségviselője tudatosítja teljes mértékben felelősségét a társadalomban végrehajtott változásokért. Halaszthatatlan feladatként jelölte meg a konferencia, hogy a szakszervezeti szervek és szervezetek figyelmüket a gazdasági és a társadalmi reformban való részvételük fokozására összpontosítsák. Ezzel összhangban hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei fokozottabban működjenek együtt a szocialista állam szerveivel. Azzal a felhívással fordult az állami szervekhez és a nemzeti bizottságokhoz, hogy sokkal nagyobb mértékben törődjenek a dolgozók szükségleteinek kielégítésével, bővítsék ki a területi szervek hatáskörét, és növeljék gazdasági önállóságukat. Javasolta a konferencia, hogy a CSSZSZK új alkotmánya előkészítésével kapcsolatban az FSZM kezdeményező jogot kapjon. Ä konferencia támogatásáról biztosította a Szovjetunióban folyó átalakítást, és kifejezte, hogy alkotőan kívánják hasznosítani a szovjet tapasztalatokat szakszervezeteinkben. Megállapította, hogy a forradalmi változások — amelyek célja, hogy megerősítsék dolgozóink szerepét a munkahelyen és az egész országban — csak akkor valósulhatnak meg, ha ezért valamennyi szakszervezeti tag és tisztségviselő megtesz minden tőle telhetőt R. P. „Keresem az igazságot“ jeligére: Húsz éve használok egy 6 áras földet, amiért évente 80 Kčs adót vetettek ki számomra. A szomszédom most elvette tőlem a földet, kivágta az öreg szőlőmet és a gyümölcsfáimat, és a földemet a magáéhoz szántotta. A földadót viszont az Idén is az én nevemre küldték ki. Kihez fordulhatok az ügyben? * A földadót a 74/l977-es Tt. számú törvény 4. paragrafusa alapján a nemzeti biizottság a föld használójának veti ki, ezért adózási szempontból nincs jelentősége annak, hogy ki Is a föld tulajdonosa. Az adó megfizetése viszont önmagában véve nem alapozott meg a földhöz fűződő jogviszony szempontjából semmiféle Jogot az ön számára. Leveléből sajnos , nem derül ki az, hogy milyen jogi titulus alapján használta a földet (pl. adásvételii szerződés, csereszerződés. öröklés stb. alapján vélte-e magát tulajdonosnak, pótföld gyanánt került-e az Ön használatába, a 47/1955-ös Tt. számú kormányrendelet alapján, vagy csak birtokolta a földet). Javasoljuk, hogy a földre vonatkožó összes iratával keresse fel a járási székhelyen működő ügyvédi tanácsadót, és képviseletével bízzon meg ügyvédet. Legjobb helyzetben akkor lenne, ha ön volna a föld tulajdonosa. A szomszéd jogtalan beavatkozásával szemben bírósági védelmet kérhetne a PTK 489., Illetve 132. paragrafusa alapján. Kedvező helyzetet élvezne akkor Is, ha ugyan a szomszédja volt a föld tulajdonosa, de elbirtoklás (vydržanie) következtében tulajdonjoga megszűnt. Az elbirtoklás létrejöttét vita esetén önnek kellene bzonyítania a bírósági perben. A PTK 135. paragrafusa alapján az elbirtoklás feltételei a következők: 1. a föld megszakítás nélküli, legalább 10 évig tartó hasz« nálata az ön részéről, 2. a földet mint sajátját kezelte, 3. a körülményeket figyelem« be véve jóhiszemű volt abban, hogy a föld Önt megilleti, 4. a földhöz nem fűződött szocialista szervezet (efsz, állami gazdaság) használati joga, illetve a föld nincs szocialista társadalmi tulajdonban. Az elbirtoklás jogi következményei: a) a tulajdon az államra száll át (nem Önre), b) ön viszont jogot szerez ar« ra, hogy a föld vagy annak egy része (bizonyos kikötések mellett) az ön személyi használatába kerüljön. Ilyen kikötés, hogy a föld a nemzeti bizottság területi terve, illetve döntése alapján amúgy is személyi használatba adásra legyen rendeltetve (pl. kiskertek létesítésére vagy építkezési célokra), valamint hogy a használatba adható terület nagysága nem haladhatja meg a törvényben feltüntetett értékeket (kert esetében pl. a négy árat, családi ház építése esetén pedig a 8 ár terjedelmet!. Más küldetést szolgáló föld, pl. mezőgazdasági föld (szántóföld stb.) nem kerülhet és nem adható személyt használatba! Ä 3. pontban leírtakhoz any« nyit fűznék hozzá, Tiogy bizonyítani kell azokat a körülményeket, amelyekből a jóhiszeműségre lehet következtetni, nem pedig magát a Jóhiszeműséget mint belső meggyőződést. Alapvető különbség a tulaj« donjog védelme és a birtoklás védelme között az, hogy a bír« toklőnak nem kell bizonyítania a tulajdon megszerzésének érvényes módját, csupán a meg« szerzés becsületességét és tisztességes módját. Ha az elbirtoklás feltételei és kikötései adottak, ön gyakorla« tllag olyan jogvédelemben részesülhet, mintha csak a föld tulajdonosa lenne. Ha az elbirtoklás feltételei és kikötései nincsenek teljesítve, de Ön a földet mint sajátját kezelte, és Jóhiszemű volt abban, hogy a föld önt meg« Illeti, de a tulajdonos a szomszéd (maradt), bizonyos Jogvédelem így is megilleti önt. Ilyen eset állhat elő pl., ha a földet megvásárolta, de az adásvételi szerződés valamilyen okból kifolyólag érvénytelen stb. Ä’ Tulajdonjog minőségileg magasabb és „erősebb“, mint a birtokost megillető jog, ezért ön mint birtokló ebben az eset« ben nem zavarhatná vagy akadályozhatná a szomszédot a föld használatában. Az Ön jó« hiszeműsége is csak addig tar« tott, amíg a szomszédja tudtá« ra nem hozta. Illetve nem bizonyította, hogy a föld őt Illeti meg. A tulajdonos és a jogos birtokos közötti rendezés szabályait a PTK 132. paragrafusa tartalmazza, amely kimondja, hogy a birtoklónak joga van kérni a tulajdonostól a célszerűen befektetett kiadások meg« térítését a dolog (föld) érték« gyarapodásának terjedelméig a visszaadás Időpontjában. Ä fák és cserjék a főid ré« szét képezik (lásd a PTK 120. paragrafusát), ezért a földet 11- leő jogok és kötelességek rá« Juk ts vonatkoznak. Telepítésük a föld értékgyarapodását eredményez!. A tulajdonos ugvan saját belátása szerint rendel« kezhet velük (megtartja, vagy kivágja azokat), de az azokkal kapcsolatos kiadásokat rendeznie kell a (volt) birtoklóval. Ä tulajdonos viszont nem köteles megtéríteni a jogos bir« toklónak azokat a kiadásokat, amelyeket a föld rendes kihasználása érdekében nyújtott, ha ez ne<m eredményezte a föld értéknövekedését. Ä kárfelelősség megállapításánál érvényes a PTK 420. pa« ragrafusa, amely kimondja, hogy a polgár felelős azért a kárért, amelyet jogi kötelezettségének megszegésével okozott. JUDr. Pollák László
