Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

198Í. öktótier 7. SZABAD FÖLDMŰVES 3 NÁDUDVARI JEGYZETEК A szuperintenziv kukoricatennesztas gyakorlati tapasztalatai Nyomúcsöves rendszerű öntözőberendezés a lucernatáblán Ä Nádudvar környékén tetť tanul­mányi kirándulás során számos he­lyen tapasztaltuk, hogy a KITE kere­tében rendkívül nagy erőfeszítéseket fejtenek ki a költség-, anyag- és energiatakarékos agrotechnikai eljá­rások széles körű elterjesztéséért. Megszemlélhettük többek között a táblán belüli vízgazdálkodás rendsze­rét, a mpliorált területek hasznosítási módjait stb, de a legnagyobb érdek­lődést a lineár öntözőberendezések váltották ki. 'A szuperintenziv kukoricatermelés szolgálatába a KITE keretében azért állították a lineáris öntözőberende­zéseket, mert a Magyar Népköztársa­ság számos 'körzetében, tájegységén nyáron már )6 néhány éve tartó aszály van. A kezdetről Balogh Csa­ba. a KITE igazgatója a következőket mondotta: „Huszonöt ezer hektárra kértünk az államtól devizát és vállal­tuk, hogy évi őt tonnás terméstöbb­letet érünk el, ami 11—12 tonnás tényleges hektárhozamot jelent. En­nek devizamérlege az állam számára pozitív, ezért másfél éves vita és előkészület után engedélyezték a programot. Ma már száztíz olyan li­neáris öntözőberendezés működik taggazdaságainkban, amelyet önöknek is szeretnénk bemutatni. Nagyon örültünk annak, hogy az első év eredménye, terméstöbblete nem öt, hanem hat tonna volt. Így 11 tonnás tényleges terméshozamot tudtunk el­érni ott, ahol korábban csak 5 ton­na termett... A konkurencia nagy, mert a szuperintenziv kukoricater­mesztéssel Magyarországon még to­vább! három termelési rendszer ke­retében foglalkoznak. Annak bizonyí­tására, hogy az új lineáris öntöző­berendezések iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hogy a taggazdaságokban már újszerűén gondolkodnak stb, csupán egy példát említek: az első évben 37 darabos rendelés volt, ma levelet viszek a Kereskedelmi Mi­nisztériumba; 98 darabos megrende­lésünk van.“ E kis bevezető után a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz egyik kukorica­tábláján tekintettük meg a Valley 6000 típusú lineáris öntözőberende­zést. Az öntözőberendezéseket Ko­vács Sándor agrármérnök és Hodosi Lajos mutatta be. Az említett Valley 6000 típusú gé­pekből kétféle — nyílt árkos csator­nás és nyomócsöves (hidránsos) — rendszerű van. Általában a teljesen sík és jó vízzáró területeken jobbak a nyílt árkos csatornás rendszerű, az egyenetlen, a hullámos, illetve az al­­talajvíz-áteresztő területeken pedig a nyomócsöves rendszerű öntözőberen­dezések. A szakemberektől megtudtuk, hogy ott, ahová telepítik ezeket az öntöző­berendezéseket, az előző évben ko­moly meliorációs munkákat kell elvé­gezni. Nádudvar határában láttunk egy olyan táblát Is, ahová az öntöző­berendezés elhelyezése előtti évben alagcsöveket kellett lefektetni, ráa­dásul talajt is kellett hordani a göd­rökbe, az alacsonyabb fekvésű he­lyekre. Az efféle munkák lényeges talajtiprással is párosulnak, s ahhoz, hogy ’a természetes talajviszonyok visszaálljanak, egy-két évre is szük­ség van. Erre a szakemberek abból is következtethettek, hogy a már há­rom éve üzemelő öntözőerendezés esetében az eredmény, a termésho­zam a második évben már jobb, a harmadik évben pedig lényegesen jobb volt. Annak bizonyítására, hogy hasonló termesztéstechnológia mellett az ön­tözővíz kijuttatásának módja is lé­nyeges, megszemlélhettünk két szom­szédos kukoricatáblát. Az egyiken a a Valley 6000 típusú lineáris, a mási­kon Bauer típusú vizágyús öntözőbe­rendezést alkalmaztak. Az utóbbival öntözött kukorica alacsonyabb növé­sű. a termésbecslések alapján pedig kisebb hozamú volt, holott mindkét tábla egyorma adagű öntözésben ré­szesült ... Kovács agrármérnök többek között aláhúzta, hogy mivel jóval több mint tíztonnás terméshozamok eléréséről van sző, agronómia! szempontból mindent meg kell adni a kukoricá­nak. A megtekintett, lineáris öntöző­­berendezéssel ellátott táblán termesz­tett Pioneer 3732-es hibrid esetében a hozamot 13—14 tonnára becsülték, de amint a szakemberek ^elmondták, a terméshozammal még mindig nin­csenek megelégedve! S ekkor önkén­telenül is felvetődött bennem az a gondolat, amit Balogh Csaba, a KITE igazgatója mondott: ........a Magyar­országon látottakat is fogadják kri­tikával...“ Arra a kérdésre, hogy mennyibe ke­rül egy ilyen korszerű, lineáris ön­tözőberendezés. Kovács Sándor ag­rármérnök, a KITE nádudvari alköz­pontjának vezetője a következőket mondotta: „Senki sem tud pontos számot adni, mert ahányféle gép, annyiféle méretű. Hektáronként hoz­závetőlegesen 6C0 dollár (30—35 ezer forint) értékű beruházásról van szó, ebbe az összegbe azonban nincs be­számítva a vízépítés. A költségek azonban nagyobbak Is lehetnek, mert annál olcsóbb egy gép, minél na­gyobb a gép, illetve az öntözött te­rület.“ Megtudtuk azt is, hogy a lineáris öntözőberendezés optimális kihaszná­lásához 200—250 hektáros táblára van szükség. A Nádudvaron levő két gép egyaránt 200—200 hektáros ku­koricatáblát öntözött. Az öntözőbe­rendezés alatt maximálisan öt évig lehet monokultúrában termeszteni a kukoricát. Az öntözőberendezés vásárlásához a beruházást az állam ötéves Idő­szakra adja. Ez alatt az árát vissza kell fizetni. A kukoricára az állam ugyanakkor kereskedelmi alapot is juttat, mégpedig 1400 forintot ton­nánként, de csak abban az esetben, ha -a mezőgazdasági üzem eléri az említett öttonás terméstöbbletet. Ha ez sikerül, akkor körülbelül öt év alatt visszafizethető az öntözőberen­dezés ára, s a berendezés azt köve­tően a mezőgazdasági nagyüzem tu­lajdonába megy át. Ila az első öt év­ben az öntözőberendezés alatt nem kukoricát termesztenek, a mezőgaz­dasági nagyüzemek a kereskedelmi alapból nem részesülhetnek. Az efféle Öntözőberendezések fel­­használásának sokoldalúságát az a tény még fokozza, hogy egyúttal a növényvédő (gyomirtó, rovarölő, gom­baölő) szerek és a műtrágyák ki jut­tatására Is alkalmasak. Mint ahogy a nádudvari szakemberek elmondták, s a látottak alapián mi is tapasztaltuk, ezeknek az öntözőberendezéseknek a mezőgazdaságba való bekerülése egy újabb technológiai megújulást adott a termelési együttműködésnek, a szak­embereknek. A szuperintenziv kuko­ricatermesztés igényes feltételei kö­zött még jobban kidomborodik az a követelmény, hogy hki nem tesz ele­get a megnövekedett elvárásoknak, komoly anyagi és erkölcsi veszteség­nek van kitéve... Sző volt a szuperintenziv kukori­catermesztéssel kapcsolatos problé­mákról Is. A 13—15 tonnás termelési szint mellett 12—15 tonna kukorica­szár marad vissza. A nagv termésho­zam miatt nem lehet rövid tenyész­idejű hibrideket termeszteni. Ebből kifolyólag a betakarítás általában ok­tóber második felében történik, ami­kor az időjárási körülmények már nem a legideálisabbak. A nagy ter­més betakarítása nagy talajtiprással is jár, a nagy tömegű kukoricaszár bedolgozása pedig ’rendkívül igényes feladat. Ezért a KITE szakemberei már keresik azt a növénykultúrát, amelyet öntözhetnének az említett berendezéssel, a termést korábban takaríthatnák be, termelése jövedel­mező legyen és elegendő Idő álljon rendelkezésre a betakarítás után a szükséges agrotechnikai beavatkozá­sok elvégzésére. Az ország déli ré­szén erre a célra a szóját. Nádudvar környékén pedig a borsót és a lóba­bot szemelték ki. Végezetül pedig néhány szőt arról az öntözőberendezésről, amelyet mű­ködés alatt ugyan nem láthattunk, de kígyózó, hullámzó mozgását — ké­résünkre — bemutatták. Az egész ott keződik, hogy a KITE elküldi a gyártó cégnek a taggazdaság táblá­jának adatait, ahol ennek megfele­lően állítják össze a berendezést, amelyet konténerekben szállítanak a tábla szélére. Az öntözőberendezés összeszerelése, beállítása és beindítá­sa a KITE szerviz szerelőinek fel­adata. A Nádudvaron látott Valley 6000 típusű ömtözőerendezés hossza meghaladta az 1130 métert (1), ennek közepén helyezkedik el a fix torony a szivattyúval és az aggregátorral, amit John Deere motor a nyílt árkos csatornából működtet. A céltornyok a fix toronytól 50 cm es távolságban helyezkednek el. Az öntözőberende­zés hosszirányú vezérlését a talaj fel­színe alá lefektetett lézeres Induk­ciós kábelen keresztül egy antenna­szerkezet, a keresztirányú vezérlést pedig a céltornyok között kifeszített dróthuzalok végzik. A céltornyokra egy-egy villanymotor van felszerelve, s lényegében ezek vezérlésével lehet változatni az öntözés Intenzitásán, mégpedig a következőképpen: az ön­tözőberendezés maximális sebessége 119 méter óránként. Ezen gyakorlati­lag nem lehet változtatni. A szabá­lyozás csupán annyi, hogy egy perc­ből mennyi ideig engedik „menni“, il­letve mennyi ideig állftfák meg a be­rendezést. A gépen levő központi do­bozban van egy időmérő óra, amely egyperces intervallumokban mér, s ezen lehet beállítani 10—100 százalé­kos értékeket. A szórófejek elosztása számítógépes program szerint törté­nik Minden fúvóka mérete olyan, hogy az egész területen a víz kijut­tatása egyenletes legyen. A tanulmányi kirándulás során S a nyílt árkos csatornás öntözőberen­dezés mellett megnéztük a nvomó­­csöves lineáris és a nyomócsöves át­­fordíthatós berendezést is. Ezen utób­bi előnve, hogy felhasználásával csökkenthetők a fajlagos költségek, hátránya viszont, hogy a szélesség­től függően 12—20 órát vesz igénybe az öntözőberendezés átfordítása. BARA LASZLÖ A több mint 1130 méter széles berendezés egyik szárnya A nyílt árkos csatornás rendszerű öntözőberendezés központja BEÉRETT A FORRADALMI KALÁSZ (Folytatás az í. oldalról) tavaszón már 49 tagja volt, s a szán­­tóterülete — az elhaqyatott Berky­­major hozzácsatolásával — 110 hek­tárral növekedett. Az aratást 1949- ben már a gép- és traktorállomás gépeinek a segítségével végezték el. Búzából 2,3, árpából pedig 2,2 tonnás hektáronkénti terméshozamot takarí­tottak be. 'Azóta sok víz folyt le a gyorsfo­­lyású Garam medrében. Az elvhü kommunista Furtnda Rudolf cseleke­dete, aki Dudás, Boros és a többi bérestársával együtt elhatározta, hogy közösen fogják művelni a földet, eu­rópai viszonylatban is forradalmi tettnek számít. ж • ж rA Töret Efsz 1976-ban a Kissáról fMalé Sárovce), a Nagysárót (Veiké Sárovce) és Garamgyörpyt (Jur nad Hronom j Egységes Földműves-szövet­kezetekkel társult. Nem lennénk őszinték, ha nem szólnánk a társu­lást kővető első években feltorlódó gondokról, nehézségekről. Évek kel* lettek ahhoz, hogy a négy falu szö­vetkezeti tagsága „összeérjen“, egy nyelvet beszéljen és együtt mozdul­jon. A nagygazdaság jelenlegi elnöke Ladislav Kazlov agrármérnök két és fél éve tölti be ezt a tisztséget, vi­szont ma már elmondhatja, hogy a Béke Efsz a Lévai j Levice) járás élenjáró nagyüzemei közé küzdötte fel magát. Termelése olyan színvo­nalra emelkedett, amely alapvetően járul hozzá hazánk népének megbíz­ható és kiegyensúlyozott ellátásához. ж v ж 'A Töret Efsz megalakulásának 40. évfordulója — történelmi jelentősé­gének megfelelően — méltóképpen lett megünnepelve. Szeptember 27-én a kora délelőtti órákban leleplezték Furinda Rudolf mellszobrát. Ezután a lévai Barátság Házában ünnepi ülés­re került sor. melyen többek között részt vett Ivan Knolek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, fúlius Varga, az SZSZK mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisztere, va­lamint Bemard Slobodník, a lévai já­rási pártbizottság vezető titkára. Az ünnepi ülésen több kitüntetés 'átadására került sor. A mezőgazda­ság és az élelmezésügy érdemes dol­gozója ágazati kitüntetést fúlius Var­ga miniszter Magyar Mihálynak, Ma­tel Pöhm agrármérnöknek, Török La­josnak, Pavel Zimának; A mezőgaz­daság és az élelmezésügy példás dol­gozója kitüntetést pedig Füri Lajos­nak, Hámori Józsefnek, fán Holiö­­kovnak, Ladislav Kazlov agrármér­nöknek, Kiss Kálmánnak, Alexander Simondelnek, Szűcs Violának, Magda­léna Striökovának, Margita Sléhero­­vának, Hubert Terdelmayernak és Ka­tarína Zorenikovának nyújtotta át. Ж • Ш A jubileum alkalmával köszöntöt­ték a szövetkezet még élő alapító tagjait, köztük Benyó Józsefet, Ras­­kő Lászlót, Simkó Margitot, Simkö Lajost, Valkovics Lenkét és Vaiko­­vtcs Istvánt. „ Az idő vasjoginak ,köszönve” meg­annyi arc 'és test­­forma. Pedig ezek a munkában meg­öregedett emberek egyneműek. Múlt­jukban, emlékeik­ben, harcaikban, alkotásaikban egy anya szülte őket. A közös szülőanyát pedig úgy hívják: a szocialista .falu hőskora, a nagy­üzemi mezőgazda­ság forradalma. Tegnapi hősök, tegnapi tanulságte­­vök. Búcsúzás köz­ben említem nekik, hogy de jó lenne, ha annak a hős­kornak a történe­tével az utókor is megismerkedne. Meg kellene írni „a parasztjorrada­­lom“ történetét. Elgondolkodnak az óhajon és helyesel­nek egyöntetűen Bizony, meg kelle­ne írni. Nagy regény lenne. Igaz regény. L CSIBA LÁSZLÓ Ladislav Kazlov agrármérnök (Tóth József felvételei),

Next

/
Thumbnails
Contents