Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

I

1

Fold műves

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja

Ai ágazati kitüntetéseket Július Varga miniszter adta át

BEÉRETT A FORRADALMI KALÄSZ

Kevesen vannak, s mind kevesebben lesznek az országban, akik a mezőgazdaság szocialista átépítésénél bábáskodtak. Tárán [Turá/ — az országban elsőként — Furtnda Rudolf, Boros fános és Dudás lózsej vágtak neki az ül életnek 40 évvel ezelőtt. Az alapítók száma néhány nap elteltével tizenhétre növekedett. Nem történelmet akarlak írni ezek a szegényparasztok, _ inkább a politikai tisztánlátás ösztökélte őket az összefogásra. Harminchét hektáron kezdték a közös gazdálkodást, s úttörő vállalkozásuk később kiterebélyesedett és szerves részévé vált a felszabadulást, maid a februári qyözelmet követő történelmi jelentőségű változásoknak.

'Az alapító tagok — SimkO Lajos, 'HraSkó András, BenyO fózSef, Rompos István, Bálint Mária, Valkovtcs Lenke, Gyurkovtcs Margit, Hraskó Mórig, SimkO Margit, Hraskó Rozália, Boros Eszter, Bálint István, Hraskó László, Szobonya fózsef — úgy döntöttek, hogy Furtnda Rudolf legyen az elnök, akit már régóta ismertek, mint a cselédséggel, a szegény emberekkel együttér zó, tgazságszeretö

embert.

Tőre a gyorsfolyású Gnram felé tolódik ki, oda, ahol a folyó a fűzfák között kígyózva a szántók szélét mosogatja. Valamikor Tábinger földbirtokos volt itt az úr, aki kemény és kíméletlen ember hírében állt. A majorban nem tűrt meg szervezett bérest. De a nagy októberi szocialista forradalom által „elvetett" lenini eszméket, valamint a földosztásról, s később a Szovjetunióban létesített kolhozokról és szovhozokról érkezett híreket nem tudta elhall gait at ni. Az új eszmék iránti vágy tehát ott relfőzött a tőrei cselédek és zsellérek verejtékébe furösztve. Éppen ez tanította meg őket arra, hogy egy rozsdás szeghez Is hozzá tudjanak képzelni valamilyen szépséget és boldogságot, annak megfelelően, ahogy a Móricz Zsigmond Joó Győrgye is örülni tudott a legkisebb valaminek a semmiben.

Bizonyára a fentieknek is köszönhető, hogy ebben a faluban nem kelleti idegeneknek agitálniuk a lenini szövetkezeti eszme mellett. Ha külső mozgás nem is látszott, a látszat alatt élt az élet. Éppen ennek az

életparancsnak a következtében — és köszönhetően — optimálisan egybesűrűsödtek a paraszti iulajdonságbelt erények: a szorgalom, a fegyelem, a kitartás és a takarékosság.

Kemény és küzdelmes volt az első esztendő. A hajdani nincsteleneknek — az alapító tagok közül csak Dudás Józsefnek, Boros Jánosnak, Bálint Istvánnak és Hraská Lászlónak volt kisebb tulaidonjogt értéke — nem voltak olyan anyagi tartalékai, hogy az első zárszámadásig családtagjaikat, s magukat élelemmel, ruhával ellássák. De tudták, hogy mit vállaltak, hogy a jövőért áldozatot kell hozni. Megelőlegezett munkával vethetik meg az emberibb élet alapjait.

De nemcsak ez terhelte az alapítókat, hanem az ellenséges propaganda is. Ez utóbbi viszont arra figyelmeztetett, hogy nagyobb gondot kell fordítaniuk a pártmunkára és a dolgozók eszmei politikai nevelésére. S mindez kifizetődött, mivel az egységes földműves-szövetkezetnek 1949

(Folytatás a 3. oldalon)

A SZUPERINTENZlV KIIKORICATERMESZTÉS

GYAKORLATI TAPASZTALATAI

, (3.)

VÁNDOROL A SZŐLŐ, CSÜRRAN A MUST (5.)

DALLAL, TÁNCCAL, MUZSIKÁVAL.

(6.)

MIÍRT LUXUS A KULTURÁLT ÉLET?

(8.)

HOGY NE BÁNTSON Á LELKIISMERET... (9.)

TANULSÁGOS SZAKBEMUTATÖ

(12.)

á termőföld védelmében

(13.)

Benyú Józset

Hraskó László

SImkö Margit

Simkó Lajos

Valkovics Lenke