Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

I 1 Fold műves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Ai ágazati kitüntetéseket Július Varga miniszter adta át BEÉRETT A FORRADALMI KALÄSZ Kevesen vannak, s mind keveseb­ben lesznek az országban, akik a mezőgazdaság szocialista átépítésénél bábáskodtak. Tárán [Turá/ — az or­szágban elsőként — Furtnda Rudolf, Boros fános és Dudás lózsej vágtak neki az ül életnek 40 évvel ezelőtt. Az alapítók száma néhány nap eltel­tével tizenhétre növekedett. Nem tör­ténelmet akarlak írni ezek a sze­gényparasztok, _ inkább a politikai tisztánlátás ösztökélte őket az össze­fogásra. Harminchét hektáron kezd­ték a közös gazdálkodást, s úttörő vállalkozásuk később kiterebélyese­dett és szerves részévé vált a felsza­badulást, maid a februári qyözelmet követő történelmi jelentőségű válto­zásoknak. 'Az alapító tagok — SimkO Lajos, 'HraSkó András, BenyO fózSef, Rom­­pos István, Bálint Mária, Valkovtcs Lenke, Gyurkovtcs Margit, Hraskó Mórig, SimkO Margit, Hraskó Rozália, Boros Eszter, Bálint István, Hraskó László, Szobonya fózsef — úgy dön­töttek, hogy Furtnda Rudolf legyen az elnök, akit már régóta ismertek, mint a cselédséggel, a szegény em­berekkel együttér zó, tgazságszeretö embert. Tőre a gyorsfolyású Gnram felé tolódik ki, oda, ahol a folyó a fűz­fák között kígyózva a szántók szélét mosogatja. Valamikor Tábinger föld­­birtokos volt itt az úr, aki kemény és kíméletlen ember hírében állt. A ma­jorban nem tűrt meg szervezett bé­rest. De a nagy októberi szocialista forradalom által „elvetett" lenini esz­méket, valamint a földosztásról, s később a Szovjetunióban létesített kolhozokról és szovhozokról érkezett híreket nem tudta elhall gait at ni. Az új eszmék iránti vágy tehát ott rel­­főzött a tőrei cselédek és zsellérek verejtékébe furösztve. Éppen ez ta­nította meg őket arra, hogy egy rozsdás szeghez Is hozzá tudjanak képzelni valamilyen szépséget és boldogságot, annak megfelelően, ahogy a Móricz Zsigmond Joó Győr­­gye is örülni tudott a legkisebb va­laminek a semmiben. Bizonyára a fentieknek is köszön­hető, hogy ebben a faluban nem kel­leti idegeneknek agitálniuk a lenini szövetkezeti eszme mellett. Ha külső mozgás nem is látszott, a látszat alatt élt az élet. Éppen ennek az életparancsnak a következtében — és köszönhetően — optimálisan egybe­­sűrűsödtek a paraszti iulajdonságbelt erények: a szorgalom, a fegyelem, a kitartás és a takarékosság. Kemény és küzdelmes volt az első esztendő. A hajdani nincsteleneknek — az alapító tagok közül csak Dudás Józsefnek, Boros Jánosnak, Bálint Istvánnak és Hraská Lászlónak volt kisebb tulaidonjogt értéke — nem voltak olyan anyagi tartalékai, hogy az első zárszámadásig családtagjai­kat, s magukat élelemmel, ruhával ellássák. De tudták, hogy mit vállal­tak, hogy a jövőért áldozatot kell hozni. Megelőlegezett munkával vet­hetik meg az emberibb élet alapjait. De nemcsak ez terhelte az alapító­kat, hanem az ellenséges propagan­da is. Ez utóbbi viszont arra figyel­meztetett, hogy nagyobb gondot kell fordítaniuk a pártmunkára és a dol­gozók eszmei politikai nevelésére. S mindez kifizetődött, mivel az egysé­ges földműves-szövetkezetnek 1949 (Folytatás a 3. oldalon) A SZUPERINTENZlV KIIKORICATERMESZTÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI , (3.) VÁNDOROL A SZŐLŐ, CSÜRRAN A MUST (5.) DALLAL, TÁNCCAL, MUZSIKÁVAL. (6.) MIÍRT LUXUS A KULTURÁLT ÉLET? (8.) HOGY NE BÁNTSON Á LELKIISMERET... (9.) TANULSÁGOS SZAKBEMUTATÖ (12.) á termőföld védelmében (13.) Benyú Józset Hraskó László SImkö Margit Simkó Lajos Valkovics Lenke

Next

/
Thumbnails
Contents