Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-30 / 39. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. szeptember 30. utóbbi években a figyelem kij­­zéppontjába kerültek a vesz­­teségesen gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemek. A gondokból való ki­lábalásra számos központi, Járási és üzemi szinten megfogalmazott — in­­tenzifikációs — program látott nap­világot. A lemaradozó gazdaságok számának remélt méretű csökkenése azonban távolról sincs arányban a befektetett „adminisztratív“ törekvé­sekkel. Nagyon sok gazdaság egysze­rűen képtelen kievickélni abból a kátyúból, ahová a (többnyire) hozzá nem értő gazdasági vezetés juttatta őket. 4 'Az alábbiakban egy pozitív példát hoznék fel, melynek tanulságából ki­világlik az emberi tényező elsődleges szerepe. Arról lesz sző, hogy a főleg ezzel együtt az eddig veszte­séggel gazdálkodó növénytermesztési ágazat „serpenyője“ is kedvezőbb irányba billen. Az „egyensúly-áthelye­ződésben“ szerepe lehet még a 200 hektárról betakarított silókukoricá­nak, amelyből a tavalyi 23,3 tonnás hektárhozamhoz hasonlóan az idén Is gyenge termésre számítanak. Ugyanis a növényzet alig nőtt maga­sabbra másfél méternél. A csapadékszegény körzetben fek­vő gazdaság rétjei csak ritkán ter­­mik meg a második kaszálásra valót. Ezért évente átlagosan 100 — de ta­valy kivételesen'830 — tonna szénát voltak kénytelenek vásárolni. A ha­talmas legelóterületek gazdaságos, azaz Intenzív kihasználása érdekében kiemelt feladatként foglalkoznak a Lemaradozókból -nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járás egyik legjobban eladósodott szövetkezető — tíz esztendő leforgása alatt — ho­gyan zárkózott fel az élvonalban ha­ladó gazdaságok közé. A Davöov Lom-i SZNF Egységes Földműves-szövetkezetet másfél évti­zeddel ezelőtt még a Járás egyik leg­elmaradottabb gazdaságaként emle­gették. Volt olyan esztendő, amikor két elnököt is váltottak. Mindhiába. A veszteség — amely 1976-ban 4 mil­lió 315 ezer koronát tett ki — nem lett kevesebb. A fordulatra 1978-ban került sor, amikor a Jelenleg is eb­ben a tisztségben tevékenykedő Mi­chal Selskýt (addig a jmi főagronó­­musát) nevezték ki, illetve választot­ták meg az efsz elnökének. Az őr­ségváltást követően az új vezetés ál­tal kidolgozott és végrehajtott kon­szolidációs program eredményességé­nek leghitelesebb bizonyságaként hadd szolgáljon az alábbi néhány beszédes számadat. A több mint 4 milliós veszteségből három éven belül 757 ezer korona nyereség lett. 1982-ben pedig már 2 millió fölé növekedett az elosztható tiszta Jövedelem, amely a következő évben megduplázódott, s tavaly 5 millió 388 ezer koronával tetőzött. A Jövedelmezőség értékét tekintve a Járás harmadik legjobb gazdasága­ként tartják őket számon. A' siker titkának kibogozásában Antonín Маски, az efsz közgazdásza volt segítségemre. A 3 ezer 200 hektár mezőgazdasá­gi területen (ebből 1425 hektár a szántó, közel 500 hektár a rét és 1265 hektár a legelő) gazdálkodó nagyüzem ötszáz dolgozót foglalkoz­tat. A növényterínesztésben folyama­tos struktúraváltást hajtottak végre, A gabona vetésterületét 825 hektá­ron állandósították. Az utóbbi évek hoz&mát illetően pedig 3,6 tonnás át­lagot értek el. Míg 1973-ban 1,7 ton­nányi gabonát takarítottak be hektá­ronként I de még a hetvenes évek­­végéig sem tudták átlépni a három­tonnás hozamszintet), az idén a meg­felelő agrotechnika alkalmazásának, a Jobb fajtaválasztásnak és a szak­szerűbb tápanyag-utánpótlásnak kö­szönhetően már 5,14 tonnás rekord­hozammal büszkélkedhetnek. Ä régebben 80 hektáron termesz­tett burgonyából 50 hektárral ültet­nek kevesebbet. Az indoklás egyér­telmű: az utóbbi tíz év átlagát te­kintve a magas termelési költségek miatt 1 millió 200 ezer korona ráfi­zetéssel termeltek. Érdekes összeha­sonlítani az egyes években elért hek­tárhozamokat; 1976-töl kezdve Ilyen szélsőséges értékekkel találkozunk: 8.4, 14, 7,5, 9, 12, 19, 6,7 tonna. Rá­adásul a rendkívül köves talajokon csak nagy Időkéséssel és számottevő betakarítási veszteséggel (nagymérvű mechanikai károsodás mellett) szán­tották ki a földbő! a burgonyát. Ä burgonyaterület csökkentésével felszabaduló 50 hektárt az addig 100—100 hektáron termesztett repce és fűmag vetésterületének 25—25 hektáros növelésére „fordították“. A repcéből hektáronként 5—6 ezer ko­rona nyereség származott. Az idén a tervezettnél lóval nagyobb — 2,5 tonnás — termést takarítottak be hektáronként. Miután a napraforgó nem váltotta be a hozzá ffizött re­ményeket. három évvel ezelőtt a fü­­magtermesztéssel próbálkoztak. A bő­séges vetőmagtermés azonban — tisz­tító és szárító berendezések hiányá­ban — bedohosodott a raktárak­ban... Az idén átadott (közel 2 mil­lió korona költségráfordítással fel­épített! szárítóberendezéssel végre ez a gondjuk is megoldódott. Remélhe­élenjárók gyepterületek — (évente mintegy 100 hektáron történő) — felújításá­val. Vásároltak egy Kabar típusú gé­pet a benőtt, elgazosodott területek folyamatos tisztítására. Az állattenyésztés szakaszán a szö­vetkezet üszőnevelésre és eladásra szakosodott. A mintegy 500 darab vemhes üsző eladásából évente több mint 3 millió korona nyereséghez jutnak. A tejtermelésből Is ugyan­ennyi nyereséget könyvelhetnek el. A Jelenleg 500 darabból álló tehénállo­mányt százzal kívánják bővíteni. A fejésl átlag az utóbbi tíz év alatt 1258 literrel növekedett és jelenleg megközelíti a négyezer litert. A fejő­házak felújításával és a gépi techni­ka (fejőgépek, hűtőberendezések) modernizálásával lényeges eredményt értek el a tej minőségének javításá­­ban_ Míg tavaly ez eladott mennyiség 69,1 százalékát sorolták első osztály­ba, addig ez az arány az Idei év első felében 88,1 százalékra .módo­sult". Harmadosztályú tejet pedig nem is értékesítettek. Az 1800 darabot kitevő sertésállo­mányból 1982-ben végleg megszaba­dultak. Ellenben többszörösére r- 600-ról 3060 darabra — növelték a juhok számát. Évente átlagosan 20 tonna sajtot, 6 tonna gyapjút és 3 ezer (30—35 kg-os) pecsenyebárányt értékesítenek mintegy 2 millió koro­na nyereségrészesedéssel. A jövedel­mezőséget a gépi fejés bevezetésével kívánják növelni. De nem tudnak hozzájutni a gépi technikához. Ma­gyarországról azért nem engedélye­zik a vásárlást, mert — állítólag — Csehszlovákiában már elkészült egy ilyen fejőberendezés prototípusa. Ki kell hát várniuk a sorozatgyártás be­indulását... Ä jövedelem további forrása a mel­léküzemági termelés. A három építő­­csoport és egy villámhárítókat sze­relő kollektíva 80 dolgozója tavaly például 3,5 millió korona nyereséget hozott a .szövetkezet „konyhájára“. Összegezve a konszolidáláshoz ve­zető intézkedéseket: az új vezetés struktúraváltást hajtott végre a nö­vénytermesztésben és szakosította az állattenyésztést. Felújították a régi Istállókat és növelték a férőhely-ka­pacitást. Az utóbbi 12 esztendő fo­lyamán 8 millióról 34 millió korona értékre bővítették. Illetve korszerűsí­tették a gépparkot. Az értékes mun­kaeszközök védelmére is gondolván gépszíneket építettek. Az új (brigád­­szerű) bérezési és jutalmazási rend­szer bevezetésével megszilárdult a munkafegyelem, de emellett nőtt a dolgozók átlagjövedelme. Az 1976 és 1985 közötti időszakban 25 millióról 94 millióra növekedett a termelőesz­közök értéke. A jövedelmezőség ked­vező arányait talán azáltal Is érzé­kelhetjük, hogy amíg az áruterme­lésből származó bevétel 20 millióról 62 millióra (több mint a háromszoro­sára), addig a költségek 24 millióról csupán 57 millió koronára (nem egé­szen két és félszeresére) növeked­tek. A további intenzív fejlődés biz­tosítása érdekében a tavalyi nyere­ségből 4 millió 687 ezer koronát jut­tattak a fejlesztési alap feltöltésére. Az új gazdasági szabályozókat ille­tően a termelési-gazdasági csoportok­ba való besorolással kapcsolatban az eddigi 68-ról 71 koronára módosult a száz korona termelési értékre ki­fizetendő különbözeti földjáradék. Ahhoz viszont, hogy az új árviszo­nyok mellett — a jelenlegi termelési színvonal megőrzésével — is tartani tudják a gazdálkodás jövedelmezősé­gének mértékét, legalább 85 koronás különbözeti földláradékra volna szűk-KORCSMAROS LÁSZLÓ Számítástechnika a Napjainkban a népgazdaság minden területén előtér­be kerül a számítástechnika szélfes körű gyakorlati al­kalmazása. Vonatkozik ez a mezőgazdaságra is, ahol a számítástechnika egyre nagyobb teret hódít. A 7. ötéves tervidőszak utolsó két évében a mezőgaz­dasági vállalatok számára is hozzáférhetővé váltak a mini- és mikroszámítógépek. Ezzel kezdetét vette a központi adatfeldolgozás fokozatos leépítése. Sajnos, a miniszámítógépeknek a gyakorlati bevezetése egyelőre nem halad a kívánt ütemben, mivel egyebek között ha­zánkban még nagyon sok a vezető beosztásban lévő ellenzője. Ma a mezőgazdaságban használt számítógé­peket két nagyobb csoportba oszthatjuk. Csehországban a legelterjedtebbek az SM típusú számí­­lőgépcsalád tagjai. Ilyen például az SM 3/40-es, 4/40-es, 50/50-es, 52/11-es, illetve a Slušovicén gyártott TNS tí­pus. Ezekhez a számítógépekhez a Prágai Agrodat és a Slušovicel Agrokombinát készíti és forgalmazza a prog­ramokat. Jelenleg a prágai programtárban 58 mezőgaz­dasági vonatkozású programot tartanak nyilván. Ebből 8 program a növénytermesztési, 7 az állattenyésztési, 2 a gépesítési, 7 a tervezési, 4 pedig a matematikát és statisztikai adatok feldolgozására alkalmas: 29 program az adat-előkészítést szolgálja az ЕС 1030/40 típusú szá­mítógépeken történő központi adatfeldolgozáshoz. Szlovákiában az SM típusú mmiszámítógépekből csu­pán néhány darab áll rendelkezésre. Az itteni mező­­gazdasági üzemekben a leginkább az NDK-beli Robotron cég A—5130 és R—1715 típusjelű 8 bites mikroszámító­gépek terjedtek el, amelyek a programkészítés tekin­tetében csaknem kompaktibilasak, s egy nagyságrend­del olcsóbbak, mint a hazai gyártmányú SM család gépei. Míg az SM típusú számítógépek kiépítésüktől függően több millió koronába kerülnek, eddig az A— 5130-as típusú számítógép ára 426 ezer, egy R—1715-ös típusé pedig mindössze 124 ezer korona. Számukat te­kintve a Kelet-szlovákiai kerületben van belőlük a leg­több, mintegy 312 darab. A Közép- és a Nyugat-szlová­kiai kerületben 180—180 darabot számlálnak. Program­­ellátottságuk egyelőre jóval szerényebb, mint az SM tí­pusú gépeké. Hiszen a világviszonylatban elterjedt és ROBOTRON A—5130 mikroszámítógép elismert CP/M rendszerrel csak az 1987-es év második' negyedévében kezdtek dolgozni. Akkor kezdődött el a programok fejlesztése, illetve más rendszerek program­jainak az átvétele és hozzáigazítása. A rendszerprogramok tekitnetében a CP/M rendszer föl ellátott, hiszen a BASIC, a TURBO PASCAL, a dBA­­SE II, a SUPERCALC, WORDSTAR programnyelvek, il­letve fölhasználó! programok segítségével gyorsan, ügyes programok, táblázatok készíthetők. Ilyen például az állattenyésztésben alkalmazható TURBO PASCAL-ban íródott a szarvasmarhák és a sertések reprodukciós mezőgazdaságban IBM FC-АТ professzionális személyi számítógép (Archívumi felvételek)’ adatait feldolgozó vagy az optimális takarmányadagokat állatcsoportonként számító program. Az agronómusok munkáját pedig a dBASE И-ben készült programok könnyítik meg. Ezen programok segítségével • figyelem­mel kísérhető az aratási munkák menete, a kicsépelt gabona mennyisége, ellenőrizhető a kombájnosok és a termény-szállítók teljesítménye, optimalizálható a tábla és a növénykultúra szerinti tápanyag-utánpótlás, az egyes növénykultúrák területi elosztása termőhelyi adottságoktól függően stb. A felsorolt programok a termelés operatív irányítá­sát, a naprakész informáltságot segítik elő. Sajnos, az említett számítógépek aránylag kis memóriakapacitásá­ból kifolyólag a programokba nem sorolhatók be a ter­melést befolyásolható összes tényezők. Az ilyen jellegű problémák megoldását csupán a 16 vagy a 32 bites IBM PC típusú számítógépek. Illetve ezekkel a típusok­kal kompaktibilis számítógépek teszik lehetővé. E szá­mítógépek operatív tárkapacitása tízszerese, a háttér­tárolóké pedig a százszorosa a ROBOTRON számítógé­peknek. Szlovákia mezőgazdasági vállalatai közül elsőként á Vágsellyei (Šaľa) Efsz vásárolt a Rusovcpi Eísz-től hat darab IBM PC kompatibilis OSBORN típusú számítógé­pet (amelyeket az efsz csarnokaiban szerelnek össze a tőkés piacon beszerezhető alkatrészekből), úttörőként telezve az utat a többi mezőgazdaság! üzemnek. Ez a hat, a hálózatban összekapcsolt számítógép hozzávető­legesen 500 ezer koronába került. Sajnos, ennek az összegnek a felét devizában. kellett megfizetniük. Ma talán az a legnagyobb hátráltató tényezője a kor­szerű számítógépek elterjedésének, hogy a tőkés piacon beszerzett alkatrészekből Idehaza összeszerelt számító­gépek — Ilyen például a már említett OSBORN típusú, a Slušovicén előállított TNS AT vagy a Banská Byst­­rlcán gyártott PP—06-os típusú számítógép — árának! egy részét devizában kénytelenek kifizetni a vásárlók. Valljuk be őszintéif, hol van ma egy mezőgazdasági üzemnek annyi devizája — ha egyáltalán van — hogy számítógépet vásárolhasson. Tehát nem marad más hát­ra, mint a régi 8 bites gépeknek a használata és a központi adatfeldolgozás mindaddig, amíg 10, illetve 32 bites számítógépekhez nem jutnak hozzá a vásárlók csehszlovák koronáért is. Akkor majd beszélhetünk a számítástechnika előnyeiről az operatív Irányítás terüle­tén. A jelenlegi helyzetben egyelőre nem lehet szó nap­rakész adatokról és számítógépes hálózatról, csupán nehézkes központi adatfeldolgozásról, amely mellett lmitt-amott a decentralizált adatfeldolgozás előhírnökei Is megjelennek. Csak remélhetjük, hogy a 8. ötéves tervidőszakra a számítástechnika és az elektronika területén előirány­zott program maradéktalanul megvalósul. Bízunk ab­ban, hogy egy-két év leforgásával az IBM formátumú és a velük kompaktibilis számítógépek árban és meny­­nylségben hozzáférhetővé válnak minden mezőgazdasá­gi vállalat számára. . MŰSZAK ROBERT mérnök AGRÁRVILÁG TÖBB TERMÉS — ráfordítás nélkül Többletráfordítások nélkül Is szá­mottevően javíthatók a búza, a cukor­répa, a lucerna, a napraforgó és a rizs termésátlagai, ha a termesztők gondot fordítanak rá, hogy a növény­fajokat kellőképp váltakoztassák, és helyes sorrendjüket meghatározzák. Erre a következtetésre jutottak az el­múlt évben a Szolnok Megyei Állami Gazdaság szakemberei három alföldi megyénkben 1973—1978 között elért terméseredményeknek statisztikai fel­dolgozása révén. A termesztésnek negyven föltételét — a talajminősé­get, a tápanyag, a víz, a talajműve­lés, a fajta stb. szerepét — vizsgál­ták többféle matematikai eljárással. Az elővetemény szerepét (e tekintet­ben a gazdasági növényfajok igénye eltérő) a búza esetében többéves kí­sérletben Is megvizsgálták, mégpedig 100 ezer hektárnál' nagyobb terüle­ten. A vizsgált terület termésátlagát 100 százaléknak vették. Ennek a 100 százaléknak a létrehozásában: a nem kalászosok után vetett táblák 59,5. az. önmagukat csak egyszer követő bú­zák 35,4, az önmagukat kétszer kö­vetők 3.4, az önmagukat háromszor­­négyszer követők 0,5 és az egyéb ka­lászosok után vetett búzák 1,2 száza­lékos arányban vettek részt. A többi gazdasági növényről — a statisztikai elemzések adataiból — szintén nyil­vánvalóvá vált, hogy az ésszerű ve­tésváltás többletráfordítás nélkül hoz­hat javulást a terméseredményekben. A BETEG FA DIAGNÓZISA Az osztrák tudományos akadémia egyik grazi intézetében olyan vizs­gálóeljárást próbálnak ki, amellyel a fák leveleinek, Illetőleg a tűlevelű fák tülnek mangántartalmát mérve következtetnek a fa egészségi állapo­tára, mégpedig jóval azelőtt, hogysem a betegség tünetei megmutatkoztak volna. Számos tapasztalat gyűlt össze ugyanis arról, hogy a mangánnal) fon­tos szerepe van a fotoszintézisben, s hogy a mangánhiány miatt a fa élet­­képessége csökken. Ä vizsgálat céljaira a leveleket, Il­letőleg a tűket egy csövecskébe, a csövecskét pedig az úgynevezett elek­­trospin-rezonanciás spektrométerbe helyezik, s ennek erős mágneses te­rében rádióhullámokat bocsátanak rá. Spektroszkóppal — „színképelemző­vel“ — mérik, hogy bizonyos elek­tronok mely hullámhosszra rezonál­­nak. Az elektrospin-rezonanclás vizs­gálat adataiból következtethetnek ä mintában lévő mangán mennyiségére. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy szoros kapcsolat van bizonyos betegségek tünetei és a fák mangán­­tartalma között. Laboratóriumi kísér­letekben az Is bebizonyosodott, hogy ha a fát övező levegőben sok a nit­­rózus gáz, az csökkenti a fában lévő mangán mennyiségét. SERTÉSTELEPET FÜTŰ ÉS HÜTÖ BIOGÄZ japánban olyan berendezést szer­kesztettek, amely a háromezer sertés vizeletéből származó metángázt hasz­nosítva a sertések ólját a szükség szerint fűti, illetőleg hűti. A beren­dezésben az ürüléket csigapréssel szétválasztják szilárd és folyékony összetevőire. A folyékony összetevők­ből egy erjesztőkádban roetángáz kép­ződik, s azt — kéntelenítése után —1 tárolják, majd vele nyáron a sertés­telepet hűtik, télen fűtik. Tudni való, hogy a sertések nagyon érzékenyek a hőmérsékletre; ha az nem felel meg nekik, étvágytalanná válnak, s el is hullhatnak. A 60 százalékában vizes szilárd maradványt szintén erjesztik: kom­­posztot készítenek belőle. Végül az erjesztőkádban felhalmozódó üledék­ből folyékony trágya lesz. s ez is, a komposzt is mint talajjavító haszno­sul. (É. T.)

Next

/
Thumbnails
Contents