Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. szeptember 30. utóbbi években a figyelem kijzéppontjába kerültek a veszteségesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek. A gondokból való kilábalásra számos központi, Járási és üzemi szinten megfogalmazott — intenzifikációs — program látott napvilágot. A lemaradozó gazdaságok számának remélt méretű csökkenése azonban távolról sincs arányban a befektetett „adminisztratív“ törekvésekkel. Nagyon sok gazdaság egyszerűen képtelen kievickélni abból a kátyúból, ahová a (többnyire) hozzá nem értő gazdasági vezetés juttatta őket. 4 'Az alábbiakban egy pozitív példát hoznék fel, melynek tanulságából kiviláglik az emberi tényező elsődleges szerepe. Arról lesz sző, hogy a főleg ezzel együtt az eddig veszteséggel gazdálkodó növénytermesztési ágazat „serpenyője“ is kedvezőbb irányba billen. Az „egyensúly-áthelyeződésben“ szerepe lehet még a 200 hektárról betakarított silókukoricának, amelyből a tavalyi 23,3 tonnás hektárhozamhoz hasonlóan az idén Is gyenge termésre számítanak. Ugyanis a növényzet alig nőtt magasabbra másfél méternél. A csapadékszegény körzetben fekvő gazdaság rétjei csak ritkán termik meg a második kaszálásra valót. Ezért évente átlagosan 100 — de tavaly kivételesen'830 — tonna szénát voltak kénytelenek vásárolni. A hatalmas legelóterületek gazdaságos, azaz Intenzív kihasználása érdekében kiemelt feladatként foglalkoznak a Lemaradozókból -nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járás egyik legjobban eladósodott szövetkezető — tíz esztendő leforgása alatt — hogyan zárkózott fel az élvonalban haladó gazdaságok közé. A Davöov Lom-i SZNF Egységes Földműves-szövetkezetet másfél évtizeddel ezelőtt még a Járás egyik legelmaradottabb gazdaságaként emlegették. Volt olyan esztendő, amikor két elnököt is váltottak. Mindhiába. A veszteség — amely 1976-ban 4 millió 315 ezer koronát tett ki — nem lett kevesebb. A fordulatra 1978-ban került sor, amikor a Jelenleg is ebben a tisztségben tevékenykedő Michal Selskýt (addig a jmi főagronómusát) nevezték ki, illetve választották meg az efsz elnökének. Az őrségváltást követően az új vezetés által kidolgozott és végrehajtott konszolidációs program eredményességének leghitelesebb bizonyságaként hadd szolgáljon az alábbi néhány beszédes számadat. A több mint 4 milliós veszteségből három éven belül 757 ezer korona nyereség lett. 1982-ben pedig már 2 millió fölé növekedett az elosztható tiszta Jövedelem, amely a következő évben megduplázódott, s tavaly 5 millió 388 ezer koronával tetőzött. A Jövedelmezőség értékét tekintve a Járás harmadik legjobb gazdaságaként tartják őket számon. A' siker titkának kibogozásában Antonín Маски, az efsz közgazdásza volt segítségemre. A 3 ezer 200 hektár mezőgazdasági területen (ebből 1425 hektár a szántó, közel 500 hektár a rét és 1265 hektár a legelő) gazdálkodó nagyüzem ötszáz dolgozót foglalkoztat. A növényterínesztésben folyamatos struktúraváltást hajtottak végre, A gabona vetésterületét 825 hektáron állandósították. Az utóbbi évek hoz&mát illetően pedig 3,6 tonnás átlagot értek el. Míg 1973-ban 1,7 tonnányi gabonát takarítottak be hektáronként I de még a hetvenes évekvégéig sem tudták átlépni a háromtonnás hozamszintet), az idén a megfelelő agrotechnika alkalmazásának, a Jobb fajtaválasztásnak és a szakszerűbb tápanyag-utánpótlásnak köszönhetően már 5,14 tonnás rekordhozammal büszkélkedhetnek. Ä régebben 80 hektáron termesztett burgonyából 50 hektárral ültetnek kevesebbet. Az indoklás egyértelmű: az utóbbi tíz év átlagát tekintve a magas termelési költségek miatt 1 millió 200 ezer korona ráfizetéssel termeltek. Érdekes összehasonlítani az egyes években elért hektárhozamokat; 1976-töl kezdve Ilyen szélsőséges értékekkel találkozunk: 8.4, 14, 7,5, 9, 12, 19, 6,7 tonna. Ráadásul a rendkívül köves talajokon csak nagy Időkéséssel és számottevő betakarítási veszteséggel (nagymérvű mechanikai károsodás mellett) szántották ki a földbő! a burgonyát. Ä burgonyaterület csökkentésével felszabaduló 50 hektárt az addig 100—100 hektáron termesztett repce és fűmag vetésterületének 25—25 hektáros növelésére „fordították“. A repcéből hektáronként 5—6 ezer korona nyereség származott. Az idén a tervezettnél lóval nagyobb — 2,5 tonnás — termést takarítottak be hektáronként. Miután a napraforgó nem váltotta be a hozzá ffizött reményeket. három évvel ezelőtt a fümagtermesztéssel próbálkoztak. A bőséges vetőmagtermés azonban — tisztító és szárító berendezések hiányában — bedohosodott a raktárakban... Az idén átadott (közel 2 millió korona költségráfordítással felépített! szárítóberendezéssel végre ez a gondjuk is megoldódott. Remélheélenjárók gyepterületek — (évente mintegy 100 hektáron történő) — felújításával. Vásároltak egy Kabar típusú gépet a benőtt, elgazosodott területek folyamatos tisztítására. Az állattenyésztés szakaszán a szövetkezet üszőnevelésre és eladásra szakosodott. A mintegy 500 darab vemhes üsző eladásából évente több mint 3 millió korona nyereséghez jutnak. A tejtermelésből Is ugyanennyi nyereséget könyvelhetnek el. A Jelenleg 500 darabból álló tehénállományt százzal kívánják bővíteni. A fejésl átlag az utóbbi tíz év alatt 1258 literrel növekedett és jelenleg megközelíti a négyezer litert. A fejőházak felújításával és a gépi technika (fejőgépek, hűtőberendezések) modernizálásával lényeges eredményt értek el a tej minőségének javításában_ Míg tavaly ez eladott mennyiség 69,1 százalékát sorolták első osztályba, addig ez az arány az Idei év első felében 88,1 százalékra .módosult". Harmadosztályú tejet pedig nem is értékesítettek. Az 1800 darabot kitevő sertésállományból 1982-ben végleg megszabadultak. Ellenben többszörösére r- 600-ról 3060 darabra — növelték a juhok számát. Évente átlagosan 20 tonna sajtot, 6 tonna gyapjút és 3 ezer (30—35 kg-os) pecsenyebárányt értékesítenek mintegy 2 millió korona nyereségrészesedéssel. A jövedelmezőséget a gépi fejés bevezetésével kívánják növelni. De nem tudnak hozzájutni a gépi technikához. Magyarországról azért nem engedélyezik a vásárlást, mert — állítólag — Csehszlovákiában már elkészült egy ilyen fejőberendezés prototípusa. Ki kell hát várniuk a sorozatgyártás beindulását... Ä jövedelem további forrása a melléküzemági termelés. A három építőcsoport és egy villámhárítókat szerelő kollektíva 80 dolgozója tavaly például 3,5 millió korona nyereséget hozott a .szövetkezet „konyhájára“. Összegezve a konszolidáláshoz vezető intézkedéseket: az új vezetés struktúraváltást hajtott végre a növénytermesztésben és szakosította az állattenyésztést. Felújították a régi Istállókat és növelték a férőhely-kapacitást. Az utóbbi 12 esztendő folyamán 8 millióról 34 millió korona értékre bővítették. Illetve korszerűsítették a gépparkot. Az értékes munkaeszközök védelmére is gondolván gépszíneket építettek. Az új (brigádszerű) bérezési és jutalmazási rendszer bevezetésével megszilárdult a munkafegyelem, de emellett nőtt a dolgozók átlagjövedelme. Az 1976 és 1985 közötti időszakban 25 millióról 94 millióra növekedett a termelőeszközök értéke. A jövedelmezőség kedvező arányait talán azáltal Is érzékelhetjük, hogy amíg az árutermelésből származó bevétel 20 millióról 62 millióra (több mint a háromszorosára), addig a költségek 24 millióról csupán 57 millió koronára (nem egészen két és félszeresére) növekedtek. A további intenzív fejlődés biztosítása érdekében a tavalyi nyereségből 4 millió 687 ezer koronát juttattak a fejlesztési alap feltöltésére. Az új gazdasági szabályozókat illetően a termelési-gazdasági csoportokba való besorolással kapcsolatban az eddigi 68-ról 71 koronára módosult a száz korona termelési értékre kifizetendő különbözeti földjáradék. Ahhoz viszont, hogy az új árviszonyok mellett — a jelenlegi termelési színvonal megőrzésével — is tartani tudják a gazdálkodás jövedelmezőségének mértékét, legalább 85 koronás különbözeti földláradékra volna szűk-KORCSMAROS LÁSZLÓ Számítástechnika a Napjainkban a népgazdaság minden területén előtérbe kerül a számítástechnika szélfes körű gyakorlati alkalmazása. Vonatkozik ez a mezőgazdaságra is, ahol a számítástechnika egyre nagyobb teret hódít. A 7. ötéves tervidőszak utolsó két évében a mezőgazdasági vállalatok számára is hozzáférhetővé váltak a mini- és mikroszámítógépek. Ezzel kezdetét vette a központi adatfeldolgozás fokozatos leépítése. Sajnos, a miniszámítógépeknek a gyakorlati bevezetése egyelőre nem halad a kívánt ütemben, mivel egyebek között hazánkban még nagyon sok a vezető beosztásban lévő ellenzője. Ma a mezőgazdaságban használt számítógépeket két nagyobb csoportba oszthatjuk. Csehországban a legelterjedtebbek az SM típusú számílőgépcsalád tagjai. Ilyen például az SM 3/40-es, 4/40-es, 50/50-es, 52/11-es, illetve a Slušovicén gyártott TNS típus. Ezekhez a számítógépekhez a Prágai Agrodat és a Slušovicel Agrokombinát készíti és forgalmazza a programokat. Jelenleg a prágai programtárban 58 mezőgazdasági vonatkozású programot tartanak nyilván. Ebből 8 program a növénytermesztési, 7 az állattenyésztési, 2 a gépesítési, 7 a tervezési, 4 pedig a matematikát és statisztikai adatok feldolgozására alkalmas: 29 program az adat-előkészítést szolgálja az ЕС 1030/40 típusú számítógépeken történő központi adatfeldolgozáshoz. Szlovákiában az SM típusú mmiszámítógépekből csupán néhány darab áll rendelkezésre. Az itteni mezőgazdasági üzemekben a leginkább az NDK-beli Robotron cég A—5130 és R—1715 típusjelű 8 bites mikroszámítógépek terjedtek el, amelyek a programkészítés tekintetében csaknem kompaktibilasak, s egy nagyságrenddel olcsóbbak, mint a hazai gyártmányú SM család gépei. Míg az SM típusú számítógépek kiépítésüktől függően több millió koronába kerülnek, eddig az A— 5130-as típusú számítógép ára 426 ezer, egy R—1715-ös típusé pedig mindössze 124 ezer korona. Számukat tekintve a Kelet-szlovákiai kerületben van belőlük a legtöbb, mintegy 312 darab. A Közép- és a Nyugat-szlovákiai kerületben 180—180 darabot számlálnak. Programellátottságuk egyelőre jóval szerényebb, mint az SM típusú gépeké. Hiszen a világviszonylatban elterjedt és ROBOTRON A—5130 mikroszámítógép elismert CP/M rendszerrel csak az 1987-es év második' negyedévében kezdtek dolgozni. Akkor kezdődött el a programok fejlesztése, illetve más rendszerek programjainak az átvétele és hozzáigazítása. A rendszerprogramok tekitnetében a CP/M rendszer föl ellátott, hiszen a BASIC, a TURBO PASCAL, a dBASE II, a SUPERCALC, WORDSTAR programnyelvek, illetve fölhasználó! programok segítségével gyorsan, ügyes programok, táblázatok készíthetők. Ilyen például az állattenyésztésben alkalmazható TURBO PASCAL-ban íródott a szarvasmarhák és a sertések reprodukciós mezőgazdaságban IBM FC-АТ professzionális személyi számítógép (Archívumi felvételek)’ adatait feldolgozó vagy az optimális takarmányadagokat állatcsoportonként számító program. Az agronómusok munkáját pedig a dBASE И-ben készült programok könnyítik meg. Ezen programok segítségével • figyelemmel kísérhető az aratási munkák menete, a kicsépelt gabona mennyisége, ellenőrizhető a kombájnosok és a termény-szállítók teljesítménye, optimalizálható a tábla és a növénykultúra szerinti tápanyag-utánpótlás, az egyes növénykultúrák területi elosztása termőhelyi adottságoktól függően stb. A felsorolt programok a termelés operatív irányítását, a naprakész informáltságot segítik elő. Sajnos, az említett számítógépek aránylag kis memóriakapacitásából kifolyólag a programokba nem sorolhatók be a termelést befolyásolható összes tényezők. Az ilyen jellegű problémák megoldását csupán a 16 vagy a 32 bites IBM PC típusú számítógépek. Illetve ezekkel a típusokkal kompaktibilis számítógépek teszik lehetővé. E számítógépek operatív tárkapacitása tízszerese, a háttértárolóké pedig a százszorosa a ROBOTRON számítógépeknek. Szlovákia mezőgazdasági vállalatai közül elsőként á Vágsellyei (Šaľa) Efsz vásárolt a Rusovcpi Eísz-től hat darab IBM PC kompatibilis OSBORN típusú számítógépet (amelyeket az efsz csarnokaiban szerelnek össze a tőkés piacon beszerezhető alkatrészekből), úttörőként telezve az utat a többi mezőgazdaság! üzemnek. Ez a hat, a hálózatban összekapcsolt számítógép hozzávetőlegesen 500 ezer koronába került. Sajnos, ennek az összegnek a felét devizában. kellett megfizetniük. Ma talán az a legnagyobb hátráltató tényezője a korszerű számítógépek elterjedésének, hogy a tőkés piacon beszerzett alkatrészekből Idehaza összeszerelt számítógépek — Ilyen például a már említett OSBORN típusú, a Slušovicén előállított TNS AT vagy a Banská Bystrlcán gyártott PP—06-os típusú számítógép — árának! egy részét devizában kénytelenek kifizetni a vásárlók. Valljuk be őszintéif, hol van ma egy mezőgazdasági üzemnek annyi devizája — ha egyáltalán van — hogy számítógépet vásárolhasson. Tehát nem marad más hátra, mint a régi 8 bites gépeknek a használata és a központi adatfeldolgozás mindaddig, amíg 10, illetve 32 bites számítógépekhez nem jutnak hozzá a vásárlók csehszlovák koronáért is. Akkor majd beszélhetünk a számítástechnika előnyeiről az operatív Irányítás területén. A jelenlegi helyzetben egyelőre nem lehet szó naprakész adatokról és számítógépes hálózatról, csupán nehézkes központi adatfeldolgozásról, amely mellett lmitt-amott a decentralizált adatfeldolgozás előhírnökei Is megjelennek. Csak remélhetjük, hogy a 8. ötéves tervidőszakra a számítástechnika és az elektronika területén előirányzott program maradéktalanul megvalósul. Bízunk abban, hogy egy-két év leforgásával az IBM formátumú és a velük kompaktibilis számítógépek árban és menynylségben hozzáférhetővé válnak minden mezőgazdasági vállalat számára. . MŰSZAK ROBERT mérnök AGRÁRVILÁG TÖBB TERMÉS — ráfordítás nélkül Többletráfordítások nélkül Is számottevően javíthatók a búza, a cukorrépa, a lucerna, a napraforgó és a rizs termésátlagai, ha a termesztők gondot fordítanak rá, hogy a növényfajokat kellőképp váltakoztassák, és helyes sorrendjüket meghatározzák. Erre a következtetésre jutottak az elmúlt évben a Szolnok Megyei Állami Gazdaság szakemberei három alföldi megyénkben 1973—1978 között elért terméseredményeknek statisztikai feldolgozása révén. A termesztésnek negyven föltételét — a talajminőséget, a tápanyag, a víz, a talajművelés, a fajta stb. szerepét — vizsgálták többféle matematikai eljárással. Az elővetemény szerepét (e tekintetben a gazdasági növényfajok igénye eltérő) a búza esetében többéves kísérletben Is megvizsgálták, mégpedig 100 ezer hektárnál' nagyobb területen. A vizsgált terület termésátlagát 100 százaléknak vették. Ennek a 100 százaléknak a létrehozásában: a nem kalászosok után vetett táblák 59,5. az. önmagukat csak egyszer követő búzák 35,4, az önmagukat kétszer követők 3.4, az önmagukat háromszornégyszer követők 0,5 és az egyéb kalászosok után vetett búzák 1,2 százalékos arányban vettek részt. A többi gazdasági növényről — a statisztikai elemzések adataiból — szintén nyilvánvalóvá vált, hogy az ésszerű vetésváltás többletráfordítás nélkül hozhat javulást a terméseredményekben. A BETEG FA DIAGNÓZISA Az osztrák tudományos akadémia egyik grazi intézetében olyan vizsgálóeljárást próbálnak ki, amellyel a fák leveleinek, Illetőleg a tűlevelű fák tülnek mangántartalmát mérve következtetnek a fa egészségi állapotára, mégpedig jóval azelőtt, hogysem a betegség tünetei megmutatkoztak volna. Számos tapasztalat gyűlt össze ugyanis arról, hogy a mangánnal) fontos szerepe van a fotoszintézisben, s hogy a mangánhiány miatt a fa életképessége csökken. Ä vizsgálat céljaira a leveleket, Illetőleg a tűket egy csövecskébe, a csövecskét pedig az úgynevezett elektrospin-rezonanciás spektrométerbe helyezik, s ennek erős mágneses terében rádióhullámokat bocsátanak rá. Spektroszkóppal — „színképelemzővel“ — mérik, hogy bizonyos elektronok mely hullámhosszra rezonálnak. Az elektrospin-rezonanclás vizsgálat adataiból következtethetnek ä mintában lévő mangán mennyiségére. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy szoros kapcsolat van bizonyos betegségek tünetei és a fák mangántartalma között. Laboratóriumi kísérletekben az Is bebizonyosodott, hogy ha a fát övező levegőben sok a nitrózus gáz, az csökkenti a fában lévő mangán mennyiségét. SERTÉSTELEPET FÜTŰ ÉS HÜTÖ BIOGÄZ japánban olyan berendezést szerkesztettek, amely a háromezer sertés vizeletéből származó metángázt hasznosítva a sertések ólját a szükség szerint fűti, illetőleg hűti. A berendezésben az ürüléket csigapréssel szétválasztják szilárd és folyékony összetevőire. A folyékony összetevőkből egy erjesztőkádban roetángáz képződik, s azt — kéntelenítése után —1 tárolják, majd vele nyáron a sertéstelepet hűtik, télen fűtik. Tudni való, hogy a sertések nagyon érzékenyek a hőmérsékletre; ha az nem felel meg nekik, étvágytalanná válnak, s el is hullhatnak. A 60 százalékában vizes szilárd maradványt szintén erjesztik: komposztot készítenek belőle. Végül az erjesztőkádban felhalmozódó üledékből folyékony trágya lesz. s ez is, a komposzt is mint talajjavító hasznosul. (É. T.)
