Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
1988. szeptember 30. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az agráripari kompiam időszerű kérdéséi Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági ás éleimérésügyi minisztere a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón két alapvetően fontos témakörrel kapcsolatban nyilatkozott az újságíróknak. Mivel már túl vagyunk a B. ötéves tervidőszak felén, az e'ső témakör az állami terv teljesítésének alakulását érintette mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar területén. A második témakört illetően napjaink egyik legaktuálisabb kérdéséről, nevezetesen a mezóeazdaságl—élelmiszer-ipari komplexum gazdasági mechanizmusának átalakításával kapcsolatos intézkedésekről tájékoztatta a résztvevőket a miniszter. Bevezetőjében elmondotta, hogy a CSKP XVH. kong-1 resszusának határozatából eredő legjelentősebb, stratégiai tellegű feladatot, mégpedig az alapvető élelmiszerekből való önellátottság növelését egészében véve ez Ideig sikeresen teljesítette az ágazat. Habár a növénytermesztés szakaszán 'előirányzott növekedést ütemet nem sikerült elérni, mégis figyelemre méltó a fejlődés, s minden feltétel adott abhoz, hogy a mezőgazdaságban az ötéves tervet maradéktalanul valóra váltsák. Szlovákia mezőgazdasági üzemei az idén kalászos gabonábót — ez elért 5,2 tonnás hektárhozammal — az eddigi legjobb termést takarították be. A 3 millió 050 ezer tonna előirányzott termelést tervet 450 ezer tonnával túlteljesítették. Említést érdemel, hogy a Kelet- és a Közép-szlovákiai kerületben első Ízben lépték túl az 5 tonnás átlagot. Még ekkor 1s. ha a szemes kukoricából a becslések szerint 200—250 ezer tonnával kevesebb terem a szélsőségesen száraz Időjárás következtében, a gabonafélék háromévi termelési tervét szlovákiai viszonylatban 250 ezer tonnával tűteljesítik a gazdaságok. Mindez kedvező alapot teremt az állattenyésztés fej-1 lesztéséhez. Ä miniszter azonban nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a többlettermés nem adhat okot sem az elégedettségre, sem a pazarlásra. Ezentúl is megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az erőtakarmányok gazdaságos hasznosításának. Továbbra Is érvényesek azok az alapelvek, amelyeket a tárca, ez ésszerű takarmánygazdálkodás érdekében két évvel ezelőtt fogadott el, s amelyeket annak Idején annyi bírálat ért. A jó hozamokhoz nemcsak a megfelelő agrotechnika és fajtaválaszték. hanem minden bizonnyal az érvényesített közgazdasági szabályozók Is hozzájárultak — mondotta a miniszter. Az ésszerű erőtakarmány-gazdálkodásra már azért Is kell nagyobb súlvt helyezni, mert a tömegtakarmányokból az Idén az egyik leggyengébb termés várható. A' tárca mind a szálas-, mind a szílázsolt takarmányok hiányának a megoldására több Intézkedést fogadott el. Az utóbbi évek folyamán lelentős előrehaladás törlfénf az olafnövények és a hüvelyesek termelésében, pedig a mezőgazdaságban különösen igényes feladatokat tűzött ki ezen ágazatok elé. Az olajnövények termesztésében például az ötéves tervidőszak végéig 42 ezer tonnáról 92 ezer tonnára kell növelni a termelést. Ezt a mintegy 40 százalékos növekedési ütemet három év leforgásával érte el a mezőgazdaság. Hasonlóan kedvező eredményeket a hüvelyesek termelésében fs elkönyvelhettek, holott 30 százalékos növekedési ütemet irányzott elő a terv. Bizonyos mértékű javulás, a zöldségtermelésben Is tapasztalható, hiszen mennyiség tekintetében 98 százalékra teljesítették a nvolc hónap tervét. Igaz, választék szempontjából már sokkal kedvezőtlenebb a helyzet. A növénytermesztés szakaszán továbbra Is a legválságosabb ágazat a burgonya- és a cukorrépa-termelés. A több mint 100 millió korona értékű, a termelés fel-1 lendítését célzó anyagi támogatás sem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, bár bizonyos, lassúbb ütemű előrelépés azonban mégiscsak tapasztalható. A burgonya termőterülete mérsékelten bővült. A termőterület és a hozamok tekintetében figyelemre méltő változás állt be a korai burgonya termesztésében. Becslések szerint az össztermelést Illetően a tervhez viszonyítva gyengébb termésre számítanak a mezőgazdászok, azonban a múlt évhez képest 200—250 ezer tonnával több burgonya kerül majd a fogyasztóhoz, s fgy behozatalra sem lesz szükség. A burgonyatermelés visszahanyatlásának okai — amelvek főleg az ültetőanyag gyenge minőségében, kedvezőtlen egészségi állapotában és a hazai nemesftésfl falták gyenge termőképességében rejlenek — lényegesen mélyebben gyökereznek, mint ezt eredetileg feltételezték. Egyik évről a másikra még hatékony Intézkedések révén sem várható látványos javulás. X cukorrépa-termelésben a tervvel szembeni háromévi lemaradás egymillió tonnára tehető. A múlt évhez viszonyítva a répa termőterülete 700 hektárral bővült, azonban a hozamok az Idén Is elmaradnak a tervezettől. Becslések alapján viszont a tavalyinál két százalékkal nagyobb cukortartalomra számítanak e termelők, ami végső soron kedvezően befolyásolhatja a cukorhozamot. Az állattenyésztés szakaszán az áruértékesítés! feladatok teljesítését pozitívan értékelte a miniszter. Kivétel csupán a tejtermelés, mivel augusztus utolsó dekádlában 1 millió 800 ezer ltterrel kevesebb tejet szállítottak a gazdaságok a tejüzemeknek Az előbbrelépés ebben az ágazatban sem maradt el, hiszen az elmúlt évhez viszonyítva 5,5 millió literrel több tejet értékesítettek az első nyolc hőnap folyamán. Sajnos, a szarvasmarha-tenyésztés továbbra Is az állattenyésztés legextenzívebb ágazata, ezért a tárca egy nagyszabású fejlesztést program előkészületein fáradozik, s támogatására mintegy 140 millió koronát szán. Szlovákia mezőgazdasága az ütemtervnek megfelelően teljesíti a hús értékesítését, méghozzá a fogyasztói igényeknek megfelelő választékban, vagyis a nagyobb mennyiségű sertéshús iránti kereslet figyelembevételével. Ez a tény már önmagában véve ts jelzi a sertéstenyésztésben beállt pozitív változást a korábbi évekhez képest. Hiszen az előző évinél 20 ezer tonnával több sertéshús került a fogyasztók asztalára, a jelenlegi sertésállomány pedig 190 ezer darabbal több, mint amennyi a tervteljesítéshez szükséges. Tehát az ágazat képes tovább növelni a sertéshús értékesítését, feltéve, ha ehhez kellő mennyiségű erőtakarmánnyal rendelkezik. Ha azonban helyenként mégis húshiány jelentkezik, akkor ez valóban nem írható a termelők rovására. A hiányosságokat Inkább a kereskedelemben kell keresni. Az élelmiszeriparban Is 600 millió koronával túlteljesítették áruértékesítési tervüket. Választék tekintetében, azonban még mindig problémák merülnek fel. Továbbra sem lehetünk elégedettek az áru minőségével, haszonértékével és a csomagolőtechnikával — hangoztatta a miniszter. Igaz, ezért a lemaradásért nem csupán az élelmiszeripar a felelős, hanem a gépipar is, amely mindmáig nem tett eleget a korszerű technológiai berendezések, valamfnt a csomagolástechnika fejlesztése és gyártása tekintetében. Mivel az ágazat egészében véve termelési és értékesítési feladatát teljesítette, sót, túlteljesítette, a gazdasági mutatók Is kedvezően alakultak. Az első nyolc hónapban a mezőgazdaság nyeresége egymilllárd koronával meghaladta az előirányzott értéket. A legnyereségesebben az efsz-ek gazdálkodtak. Az élelmiszeripar félmilllárd koronával elmaradt a tervezettől, viszont azt Is el kell mondani, hogy a beütemezett nvereségképzés irreálisnak bizonyult, s a következő évtől kezdve feltehetően módosul. Ugyancsak pozitív változásként értékelhető, hogy a költségek gyorsabb ütemben csökkentek, mint a tel lesitménvek növekedése volt. Igaz, a költségek még így Is aránylag magasak. Mindent öszszevetve azonban a több pozitív változás ellenére sem sikerült a mezőgazdaság és élelmiszeripar ágazatában elérni a stratégiai jelentőségű célt: nevezetesen az Intenzív gazdálkodásra való átállást. Éppen a gazdasági mechanizmus átalakítása lesz hivatott az intenzív termelés feltételeinek a megteremtésére — hangoztatta a miniszter. A mezőgazdaságban lényegesen igényesebb lesz ez a folyamat, mivel az átalakítás Itt két évvel korábban Indul be, mint a népgazdaság többi ágazatában, az úttörő szerep pedig mindig nehezebb és kockázatosabb. Az ágazatnak azonban van már bizonyos erkölcsi alapja, taoasztalata, hiszen a gazdasági mechanizmus korszerűsítési folyamata már jő néhány évvel ezelőtt megkezdődött, függetlenül a jelenlegitől. Az átalakítás alapszabályai közismertek. Ä tárca kezdettől fogva szigorúan ragaszkodik az elfogadott alapelvekhez. Mindenekelőtt az anyagelosztás tekintetében a normatívumok következetes betartására törekedik. A kétlépcsőzetes Irányítási rendszer bevezetésével a tárca közvetlenül a mezőgazdasági vállalatoknak írja szét az üzemanyag, az energia, a tömegtakarmányok stb. elosztásának a normatívumalt. Az állami terv csupán két kötelező mutatót Irányoz elő, mégpedig a gabona- és a hűeeladást, az élelmiszeriparban pedig az áruértékesítés értékét. Megszűnik a kerületekre, járásokra lebontott tervezés, s ezzel párhuzamosan a középfokú tránvftás részéről az utasítgatás, az ellenőrzés, a felelősségrevonás. Az össztársadalmi követelmények kielégítését, az állami terv kötelező mutatóján kívül, áltatni megrendelés és a gazdasági szabályozók széles skáláiénak a segítségével szabályozzák maid. A terveket ezentúl csak a tárca és a mezőgazdasági vállalatok állítják össze. Az ellenőrzés pedig a vállalat belüzemi szerveinek feladata lesz. Ma már minden vállalati vezető tisztában van az elvonások nagyságával, amely az agráripari komplexumban Is a népgazdaság más ágazatainak elvonásaihoz hasonlóan alakul. Lényeges tényként könyvelhető el azonban, hogy az ágazat helyzete az állami költségvetéssel szemben nem változik. Az elmúlt esztendő során a legparázsabb vita a termelési-gazdasági csoportokba való besorolással kapcsolatban robbant ki. A vállalatoknak mintegy 90 százaléka a besorolás ellen fellebbezett. A tárca felülvizsgálta az összes panaszos esetet, s javaslatára a besorolás értékelési rendszerét hét mutatóval kiegészítették. Amint ezt a miniszter megjegyezte, a mezőgazdasági vállalatok 80 százalékában a termelési-gazdasági csoportokba való besorolás nem gyakorol kedvezőtlen hatást. Az esetek húsz százalékában — ahol negatívan hat majd — a kedvezőtlen gazdasági helyzetet a megadőzhatatlan minimum megszabása révén, valamint a II. számú különbözeti járadék juttatásával mérséklik majd. A jövő év január elsejével a kerületi, illetve a járást mezőgazdasági igazgatóságok megszűnnek. Helyükbe az SZSZK Mezőgazdasági és jSlelmezésügyl Minisztériumának osztályai és alosztályai jönnek létre, amelyekre a tárca átruházza néhány tevékenységi körét. Az osztályok és alosztályok többnyire koordináló, közvetítő és adatgyűjtő szervezet szerepét töltik be, nem Irányítják, ellenőrzik a mezőgazdasági vállalatok tevékenységét, s nem Is Telelnek eredményeikért. Mindezek lényeges változások a nagyobb vállalati önállóság és felelősségvállalás felé. Az új gazdasági mechanizmusra való átállást nemcsak a szervezeti változások, az új gazdasági szabályozók, a törvénymódosítások jelentik. Az emberek gondolkodásmódjában, a dolgokhoz való hozzáállásában Is váltani kell — mondotta végezetül a miniszter. KLAMARCSIK MARIA i A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági gépipara közismerten világszínvonalú termékeket, állít elő. Nálunk — a gabonakombájnok-* kai kezdve — főleg az NDK-gyártanányú terménybetakarltő gépek ismertek; ezek sorát gyarapítja a képeinken látható két berendezés. Mindkét-1 tő a zöldségfélék rendkívül munkaigényes betakarítását teszi könnyeb-1 bé, egyben természetesen jóval hatékonyabbá Is téve azt. A felső képen az E 804 A típusjelű fejeskáposzta-betakarító gép látható, amely átalakítás nélkül használható a karfiol és a karalábé betakarítására Is. Teljesítménye, terménytől függően 0,1—0,3 hektár óránként; a gép a kiállításon Arany Sarlú díjat nyert. • • • Ugyanennek a gépcsaládnak a tagja az E 825 típusjelű gyökérzöldségbetakarító gép is (alsó kép). Lényegesen meggyorsítja és főleg megkönnyíti az ilyen termények nehéz fizikai munkát igénylő betakarítását. Munkaszélessége két sor, üzemeltetéséhez kéttagú személyzet szükséges, névleges teljesítménye 0.19 hektár óránként. Erőgépként legkevesebb 100 lőerő teljesítményű vontatót Igényel, szemben a fentebb ismertetett fejeskáposzta-betakarító géppel, amely már 75 lóerős vontatóval is üzemeltethető. Mindkét gép az Agrozet kereskedelmi vállalat illetékes osztályán keresztül rendelhető meg. (vass) Kiváló eredményekről adtak szintet A Lévai (Levice) járás mezőgazdászai szeptember első felében értékelték az idei aratás eredményeit. A mérlegelésre Július Paukenak, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségi tagjának, a kerületi pártbizottság titkárának. Bemard Slobodníknak, a lévai járási pártbizottság vezető titkárának és továbbiak jelenlétében került sor. Az aratást értékelő konferencián a kalászosok betakarításának menetét, az elért eredményeket Michal Bóna mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője vázolta. Megállapította a többi között, hogy a járás mezőgazdasági üzemei minden tőlük telhetőt megtettek fáradságos munkájuk sikere érdekében. Harcot vívtak az időjárással, hiszen az aránylag enyhe tél és csapadékmentes tavasz kihatott a növényzet fejlődésére. Az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalőak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei betakarítás során a járás történetében a második legjobb eredményt érték el. Az átlagos hektárhozam 5,82 tonna volt, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek a 42 ezer 201 hektár termőterületről 245 ezer 436 tonna termést takarítottak be. A Győrödi (Veľký Ďúr), a nagysallói (Tekovské Lužany) Haladás és Barátság, a Garamkálnai (Kalná nad Hronom], a Nagyölvedt (Veiké Ludlncel, a Sárói JŠárovce), a Besel (Beša 1. az Alsópéli (Dolný Piai), a Farnadl (Farná), az Atsószecsei (Dolná Seč), a Fegyvernek! (Zbrojníky) és a Kurali (Kuraľany) Efsz-ben hat tonnán felüli átlagot értek el. A beszámoló a pozitívumok mellett szólt a hibákról, a hiányosságokról is. Egyebek között például arról, hogy a szalmalehúzó gépek nem haladtak közvetlenül a kombájnok nyomában, a betakarítás nem haladt a várt ütemben, aminek következtében a tarlókeverékek vetőmagja nem került Időben a földbe. Ezt követően vázolta az őszi munkacsúcs során a mezőgazdasági dolgozókra váró feladatokat. Az értekezleten az aratásban tanúsított áldozatos munkáért és a kiváló eredményekért az arra érdemes egyének és kollektívák elismerésben részesültek. „A járás érdemes dolgozója“ kitüntetést Kiss László, а губrödi szövetkezet gépjavítója, Jozef Dobias, a nagysallói Haladás Efsz alelnöke, Bokros János, a garamkálnai szövetkezet agronómusa, Kintler József mérnök, a fegyvernek! szövetkezet elnöke, Demeter István mérnök, az ipolyszakállasl (Ipelský Sokolec) szövetkezet részlegvezetője, Ladislav Kollár mérnök, az Ipolysági (Sahy) Állami Gazdaság igazgatóhelyettese és Alexander Kálnay, a besel szövetkezet részlegvezetője kapta meg. A járási pártbizottság által adományozott, a gabona termelést terve túlszárnyalásáért járó elismerő oklevelet a győrödi, a žemberovcei, az Ipolyszakállasl, a fegvverneki és a bátovcei szövetkezeteknek, valamint az Ipolysági Állami Gazdaságnak és a Lévai Vetőmagtermelő Állami Gazdaságnak Ítélték oda. A íárás mezőgazdaságának példás és érdemes dolgozója kitüntetést Ján Grnáö, a žemberovcei szövetkezet agronómusa, Hríbik Ferenc, a farnadl szövetkezet agronómusa. Pőhm Mátyás. a sárói szövetkezet föagronómusa, Rúzsa Sándor, a farnadi szövetkezet főagronómusa, František Vančo, a fegvverneki szövetkezet gépesítője és Bálint Miklós, a Lévát Agrokémiai Vállalat igazgatóhelyettese vette át. Továbbá kiértékelték a járási mezőgazdasági igazgatóság által szervezett szocialista versenyt Is. Az aratási konferencián a járás mezőgazdasági dolgozóinak az áldozatos munkáért köszönetüket fejezték ki a felsőbb szervek képviselői, akik egyúttal reményüket fejezték ki. hogy a járás mezőgazdasági üzemei a lövőben is minden tőlük telhetőt e'követnek a kitűzött feladatok valóra váltása érdekében. —ti— \ AGROKOMPLEX ’88 - Gépújdonságok (3)
