Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
Q0 @ g s Й0 1 tennivalók 1 Az áliaiiarlásbaL Itt van az Ideje, hogy házityúkállományunkban fokozott gondot fordítsunk a jércék tojástermelésbe történő bevonására. Azok a tenyésztők, akik elegendő jő minőségű takarmánnyal, tolótáppal rendelkeznek, ezt korábban és gyorsabban is megtehetik. Gondoljanak azonban arra. hogy a bőséges etetéssel kiváltott korai ivarérettség következményeként az ilyen példányok hosszú időn keresztül nagyon apró tojásokat raknak, s nem lesz belőlük magas szinten, kitartóan termelő szárnyas. A |ércék beállításának Időpontját ezért jól válasszuk meg. A házityúkok egyes fajtáira jellemző élettani ritmussal összhangban az ivaréretté vált jércék 15—20 darab kicsi, fejletlen tojás után megfelelő nagyságú és alakú tojásokat raknak. Ha viszont a jércék tojástermelését a hónap folyamán nem sikerül „beindítani“, akkor megtörténhet, hogy csak januárban, februárban — amikor a nappalok már hoszszabbodnak — kezdenek el tojni. A tolástermelés teljes értékű takarmányon történő neveléssel indítható be. Serkentő hatással bírnak az őrölt magvak, az állati eredetű fehérjék, így például a töpörtyű, az őrleményhez kevert, ledarált belsőségek. A kívánt hatást azonban csak akkor érjük el, ha az állati eredetű fehérjék részaránya eledelükben eléri a 15 százalékot. Közben arról se feledkezzünk meg, lfogy a tojásrakásra — a peteérésre — jelentős hatással van a fény is! A lúdtenyészetekben is eljött a törzsállatok kiválogatásának ideje. Azokat a tojókat, amelyektől januárban fészekaljat szeretnénk, tépjük meg. A törzs(1- d. illusztrációs felvétele) állatnak kiszemelt hímek ivarszerveit a genitáliák tájékának masszírozásával „fordítsuk ki" és ellenőrizzük, majd a madarakat tépjük meg. A nyulak takarmányozásánál jól hasznosíthatjuk a különféle zöldséghulladékot, a lepotyogott gyümölcsöt. Óljukban mindig legyen elegendő széna, erre ugyanis az állatoknak nagy szükségük van, mivel ebből nyerik az emésztésük szabályozásához szükséges rostanyagokat A levágásra szánt példányokat nemek szerint különítsük el. Takarmányozásukra az árpa, zab és kukorica keverékét, kenyérhullatíékot, őrleménnyel besűrített ételmaradékot használjunk. A te* nyészállatokat megfelelő tömegtakarmánnyal, amelynek része a széna is, jő erőnlétben kell tartanunk. A galamboknál végezzük el a szükséges őszi állategészségügyi ellenőrzést. A röpdékben tartott állomány tojóit és hímlelt eltérő Időpontokban — egyik nap a tojókat, a másikon a hímeket — röptessük. A bemutatásra szánt példányokat elő kell készíteni, s hozzá kell őket szoktatni a kiállítőketrecekhez. A bocskortollazattal rendelkező fajták sérült tollalt távolítsuk el. Fordítsunk figyelmet a begyesgalambok testtartására, valamint a fiatal példányok tollruhájának színeződésére, rajzolatéra. A nutriáknál figyeljük meg az egy családon belül élő nőstényeknek egymással, valamint a hímmel szemben tahúsított viszonyát. Az agresszív példányokat a tenyészetből zárjuk ki. Az általuk zaklatásnak kitett nőstények ugyanis csak nehezen termékenyülnek meg, mások pedig elvetélnek. Októberben van a kecskék üzekedésének fő időszaka is, ezért a bakkal naponta 2 liter tejet itassunk meg, melyben előzőleg 2 tyúktojást szétkevertüuk. V. Maiik mérnök A HÁZITYÚKOK SZEXUÁLIS VISELKEDÉSE 'A tenyésztő számára nagyon fontos, hogy a házityúkok szexuális magatartásformáit, amelyek a csapatban kialakult rangsorrenddel és a territoriális magatartással szorosan őszszefüggnek, megismerje, hiszen ez az állomány fenntartásának, a kívánt vérvonalak megőrzésének egyik feltétele. A kakasoknál a párzási aktus lefolyására ún. násztevékenység jellemző, amely a tyúkok eleséghez történő csábítására, a kakas Jellegzetes, leeresztett szárnyakkal történő „botladozásá“-ra, a tojó felborzolt toliakkal történő üldözésére, a tulajdonképpeni kopuláciőra és a fészekhez történő csalogatásra bontható. Az eleséggel történő csalogatás a dürgés kezdetét jelenti. Célja, hpgy a tojó minél közelebb kerüljön a lUmhez. A kakas csőrébe eleséget vesz, anélkül hogy azt legelné, és fejét a föld közelében tartva — esetleg felegyenesedve, magasra tartott fejjel — hívja a tyúkokat. Ha a tojók a hívó hangra nem reagálnak, akkor a kakas a táplálékot lenyeli. Ha köréje gyűlnek, akkor azt átengedi, s „botladozó“ mozgással folytatja a dürgést. A kakas oldalról vagy hátulról közelít a tyúkokhoz. Rövid lép'ésekkel — egyik legyezőszerüen szétterpesztett, lecsüngő szárnyában „botladozva“ — körbejárja, majd azt másik szárnyát leengedve, ellenkező iránybam megismétli. Ha közben valamelyik tojó guggoló testtartást vesz fel, akkor a kakas vízszintes előre nyújtott fejjel és nyakkal, felborzolt tollazattal hozzáfut, tarkóját csőrével megragadja és a hátára hág. Kopuláclő közben a tojó nyakát vízszintesen előrenyűjtja, szárnyait ellazítja, evező- és farktollait pedig felmeresztí. A kakas csőrével a tyúk ^arkójába, karmaival pedig annak szárnyaiban kapaszkodik. Saját szárnyait szétterpeszti, evezőtollainak végével a talajra támaszkodik. A tulajdonképpeni kopulácíó a kloukanyílások összetapadásából áll, miközben a hím ondóvezetékéből spermát lövel ki. A párosodási „botladozásból“ álló utójáték, valamint a fészekhez történő csalogatás követi. 1 A fiatal hímek ivari aktivitása, párzási esélye, a csapatban betöltött rangsorrendjüktől függ. A rangsorrentl magasabb fokán lévő kakasok gyakrabban párzanak. Az alacsonyabb rangú példányokat a vezérkakas, illetve az erőfölényben lévő hímek a tyúkoktól elkergetik. A vezérkakassal párosodott tojók megtermékenyülési arányé így sokkal jobb, mivel a vezérhimet kopuláció közben nem zavarják. A párzási aktus befejezése után a tojónak a fészekhez történő csalogatása valószínűleg nem szexuális, hanem társas megnyilvánulás. Ilyenkor a kakas néhány gyors kaparó és taposó mozdulattal mélyedést váj a talajba és kodácsoló hangokat hallatva csalogatja a tyúkot. Ha a tyúk megközelíti a kakast, akkor az „botladozó“ mozgással, „udvarlásba“ kezd. Ilyenkor azonban a násztevékenység nem folytatódik, s nem végződik párosodással. ■» A házityúk hímjeit és tojóit a tenyésztésbe 24—26 hónapos korban ajánlatos bevonni. A könnyű testű fajták általában korábban válnak ivaréretté. A könnyű testű fajtáknál egy-egy kakasra 20—25, a nehéz testűeknél 15—20 tojó jusson. Az intenzív tenyészetekben pedig csak valamivel több mint a fele, azaz 12—15, illetve 10—12. Míg a könnyű testű fajták hímjei naponta 30—50 alkalommal párosodhatnak, addig a nehéz testű fajtákéi csak 5—10 esetben. A kakasok nemzőképessége a tenyésztés első évében a legjobb, utána csökken. A kopuláció csak néhány másodpercig tart. A megtermékenyülés a párzást követően három napon belül következik be. Egy-egy alkalommal 5—7 pete termékenyül meg. A spermiumok általában csak rövid ideig életképesek, mivel a párzás után 12 nappal már csak rendkívül ritkán következik be a megtermékenyiilés. RNür. Pavol Kovačovský kandidátus 1 Az SZKSZ Dunaszerduhelyi (Dunajská Streda) járásban működő alapszervezeteinek szokásos nyárutói gyümölcs- és zölségkiáliltása a látogatók egybehangzó véleménye szerint minden várakozást felülmúlott. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy a szervezők éltek a járási székhelyen nemrégiben átadott sportcsarnok adta lehetőségekkel, nem féltek a merészebb rendezési megoldásoktól, az ezzel járó többletmunkától. Gondoltak arra is, hogy az egyes alapszervezetekkel kapcsolatban álló magyarországi kertbarátokat, s nem utolsósorban a Dánszentmiklósi és Albertirsai Micsurin Mgtsz t is felkérjék, hozzák el termésük javát. Mivel A Csallóköz Gyümölcse kiállításról azt megelőzően már közöltünk egy rövid előzetest, s a járás alapszervezeteivel és kertészkedőivei gyakrabban foglalkozunk, így az esemény kapcsán elsősorban a magyarországi résztvevők kollekcióiról, munkájáról szólunk. Deák István szakmérnökkel éppen akkor sikerült megismerkednem, amikor a megnyitó előtt az utolsó „simításokat“ végezte a Dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz gyümölcskollekcióján. Éltem az alkalommal — sejtvén, hogy később az érdeklődőktől aligha tudok majd a közelébe férkőzni — s megkértem, néhány mondatban vázolja fel üzemük gyümölcsészeti munkáját. — Dánszentmiklős és környéke több mint százéves gyümölcstermesztési hagyományokkal bíró tájegység. Albertirsa közvetlen szomszédságában, szó szerint az ország közepén — Pusztavacstól 3 kilométerre — található. Szocialista nagyüzemi gazdálkodást 42 éve folytatunk. Összesen mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodunk — mondotta bevezetőül Deák István. — Gyümölcsöt 1200 hektáron termelünk, ebből 800 hektár a csonthéjas (kajszi- és őszibarack, cseresznye, meggy, szilva) és 400 hektár az alma. A faiskolai termeléstől a konzervgyártásig mindennel foglalkozunk. Fejlett a kiegészítő ágazatunk. Van ládaüzemíink, készítünk konténereket, raklapot is. Elsődlegesen azonban a különféle gyümölcsfajták hazai telepítésének, adaptálhatóságának lehetőségeit vizsgáljuk. Jelenleg — nemzetközi viszonylatban is — a világ élvonalának megfelelő, korszerű fajtaválasztékkal rendelkezünk. Üzemünk gyümölcsődelmezne a szamócatermesztés. Vírusmentes amerikai, holland. Japán szamócsfajtákkal („Gorella“. „Aiko“, „Tufts“, „Senga“, „Того“. „Rival“ stb.) szinte minden Igényt ki tudnánk elégíteni. Bizonyára népszerűvé válna a „Thornťree“ elnevezésű, tövis nélküli szeder termesztése. Szállítani tudnánk faiskolai különlegességeket Is — citrom- és narancsfákat, förpemandarint, kivit, jostát, gránátalmát. babért —, ha a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége ezt igényelné. Remélem, hogy Deák István mezőgazdasági szakmérnök szavaira az illetékesek felfigyelnek és rugalmas kereskedelmi ügyintézéssel hozzájárulnak a fajtaválaszték bővítéséhez, hiszen aki fát ültet, gondol a lövőre, erre pedig nagy szükség van, mivel a gyümölcstermesztésben 'nem éppen rózsás a helyzet. A Soproni Kertbarát Klub „standjánál" is nagy volt a tolongás. Itt elsősorban a szőlőtermelők és a borkedvelők álltak niég néhány szóra, no meg egy-egy korty zamatos kékfrankosra, amelyet Balogh Gyula, a klub elnöke egy hasas hordócskából csapolt. Természetesen látnivaló is akadt. Elsősorban a magántermelők palackozott borai keltettek érdeklődést. A soproniak küldöttsége — Balogh Gyula. Szemenyei István, Tastier István — jól ismeri vidékünk mezőgazdasági adottságait, sőt a csallóközi kertészkedőket is, hiszen idestova fél évtizede látogatják egymást. — A soproni kertbarátok az „Alpok alján“ más körülmények között termelnek, mint itt — mondotta az elnök. — Nálunk a zöldség helyett a szőlő dominál. Boraink nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket. Legutóbb a burgenlandi borversenyen többen aranyérmet is. nyertünk. Nagy figyelmet szentelünk a tagság szakmai továbbképzésének — ún. ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamokat szervezünk. A kiállítás színvonalával kapcsolatos kérdésemre a vendégek egyöntetűen azt válaszolták, hogy nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét. Véleményük szerint a szlovákiai kertbarátmozgalom jó irányba fejlődik. Tanúsítja ezt A Csallóköz Gyümölcse kiállítás is, melyen látni lehetett, hogy a tagság magáénak érzi, s ezért minden alapszervezet arra törekedett, hogy a legszebbet, legjobbat nyújtsa. (pomichal) A Soproni Kertbarát Klub küldöttsége — balról jobbra Tasner István, Szemenyei István és Balogh Gyula. almafajták jegyében A Dánszentmiklósi és Albertirsai Micsurin Mgtsz kollekciói. selben általánossá tettük a víztakarékos, magas szinten automatizálható csepegtető öntözést. Az itt bemutatott terményeink közül elsősorban néhány érdekes. a csallóközi természeti viszonyok között is szép termést adó almafajtára hívnám fel a figyelmet. Ilyenek a „jonagold", a „Mollys D.“, a „Gloster“, a „Smoolhee“, a „Lysgolden“, a jonathánok közül különleges színével tűnik ki a „Sárospataki sötétpiros“, figyelmet érdemel a „Csányi“ és a „Naményi Jonathán“. Nyugat-Európában nagyon hlterjedt — a termelők nagyon kedvelik —, de nálunk még kevéssé ismert, így szinte újdonságnak számít az „Idared“. A szilvafajták közül elsősorban az amerikai bőtermőket, a „Stanley“-!, a „Bluefree“-t tudnám ajánlani. Gazdaságunkban az alma mellett különleges ágazatnak számít a szamócatermesztés. Évente általában 10 millió palántát állítunk elő. Ebből boldogan szállítanánk Csehszlovákiába Is. Nagyüzemünk képviseletében immár második éve dolgozom itt a Csallóközben, így volt alkalmam az emberek szorgalmát, szakértelmét megismerni.' Biztosra veszem ezért, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező területeken, jól jőve-
