Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
1988. szeptember 30, SZABAD föLDMÜVES 3 Újabb javaslatok Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ötnapos kelet-szibériai látogatása során újabb külpolitikai kezdeményezést tett. A kraszuojarszki nagygyűlésen elhangzott beszédében értékelte a Szovjetunióban végbemenő társadalmi-gazdasági változásokat. szólt a peresztrojka megvalósítása közben jelentkező nehézségekről, és foutos javaslatokat tett az ázsiai térség problémáinak rendezésére, a nukleáris eszközök és a haditengerészeti erők korlátozására, a biztonság növelésére. Az SZKP KB főtitkára, beszédében a rakétaelhárítő rendszerek korlátozásáról szóló (ABM) szerződés kapcsán külön kitért az amerikai fél által gyakran emlegetett krasznojarszki rádiólokációs rendszer kérdésére. [Amerikai részről e rendszer léte miatt többször szerződésszegéssel vádolták a Szovjetuniót, noha Moszkva lehetővé tette szakértők számára, hogy a helyszínen győződjenek meg a vádak alaptalanságáról.) A főtitkár azt javasolta, hogy a krasznojarszkl rádiólokációs rendszerre alapozva hozzák létre a világűr békés célú hasznosítását célzó nemzetközi együttműködés központját, hogy ezt a központot kapcsolják be egy világméretű űrkutatást szervezetbe. Oprbacsov hangoztatta, hogy e javaslat a Szovjetunió válasza a krasznojarszkl radarállomás miatti nyugati aggodalmakra. Megmaradnak azonban a szovjet aggodalmak a Grönlandon és Nagy-Britanniábaji épülő rádiólokációs rendszerek miatt. Ezekről szakértők mondják azt, hogy megsértik az ABM-szerződést. Két évvel ezelőtti vlagyivosztokl beszédét felidézve a főtitkár úgy vélekedett, hogy az eltelt Időben a hatalmas ázsiai—csendes-óceáni térségben egészséges, kétségtelenül pozitív és sokat ígérő folyamatok bontakoztak ki. A Szovjetunió a térség problémái kapcsán keresi az érintkezési pontokat az Egyesült Államokkal., Gyakran felmerül a kérdés: mi a magyarázata, hogy a világnak ebben a részében nincs meg a más világpolitikai kérdésekben meglevő kölcsönös megértés a két ország között. Hiszen a szovjet és az amerikai érdekek itt nem is ütköznek, a Szovjetunió nem keresztezi az Egyesült Államok gazdasági érdekeit sem. A Szovjetunió kész arra, hogy haladéktalanul megkezdjék a legfelsőbb szintű szovjet—kínai találkozó előkészítését — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Mint a szovjet főtitkár hozzátette, hazájának célja ä Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatok teljes rendezése, s a viszonyok olyan színvonalra juttatása, amely összhangban van a két ország világpolitikai felelősségével. Az egész ázsiai—csendes-óceáni térség helyzetére nagy hatással vannak a szovjet—japán kapcsolatok — folytatta az SZKP KB főtitkára. Közölte: több magas rangú japán politikussal nemrég lezajlott megbeszélései hozzájárultak a problémák jobb megértéséhez, s ahhoz, hogy tisztábban lássák a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A főtitkár egyidejűleg hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniót aggodalommal tölti el a japán katonai erő folyamatos növelése, amelyet az Egyesült Államokkal való „tehermegosztásra" hivatkozva tesznek. Egyre dinamikusabbak lesznek a Szovjetuniónak az ASEAN tagországaihoz, főleg Indonéziához, a Ffilöpsztgetekhez és Malaysiához fűződő kapcsolatai. Hasznos párbeszéd kezdődött Thaifölddel is, amellyel hoszszú ideig semmilyen kapcsolat sem létezett. Kambodzsa. Vietnam, Laosz, Indonézia és néhány más ASEAN-ország erőfeszítéseinek eredményeként lényeges haladás történt a kambodzsai kérdés megoldásában. Megállt a nyolc, éve tartó véres iraki—iráni háború, amit az egész világ megkönnyebülten főgadott. Most arra van szükség, hogy az ENSZ és annak főtitkára megkapja a kellő támogatást. Gorbacsov azt a reményét ts hangoztatta, hogy véget lehet vetni a közel-keleti válságnak is. A regionális kérdésekkel foglalkozva végül kitért a Koreai-félsziget problémáira. A térség problémáinak felvázolása, az egyes országokhoz fűződő kapcsolatok Jellemzése, a fejlesztésükre vonatkozó készség kinyilvánítása után Mihail Gorbacsov hét pontban foglalta össze javaslatait az ázsiai— csendes-óceáni térség biztonságának növelésére: 1. Megértve az ázsiai és csendesóceáni államok aggodalmát, a Szovjetunió e térségben — folytatva bizonyos ideje tartó gyakorlatát — a jövőben sem növeli nukleáris fegyverei mennyiségét, s felhívja az Egyesült Államokat és a többi nukleáris hatalmat, hogy ők se tegyenek Ilyen irányú lépéseket. 2. A Szovjetunió konzultációra hívja a térség valamennyi alapvető haditengerészeti hatalmát. E konzultáción a haditengerészeti erők növelésének beszüntetéséről lenne szó. 3. A Szovjetunió javasolja, hogy sokoldalú alapon vitassák meg a katonai szembenállás szintjének csökkentését azokban a térségekben, amelyekben közel vannak egymáshoz a Szovjetunió. a Kínai Népköztársaság, Japán, a KNDK és Dél-Korea partjai. A cél az, hogy befagyasszák. ma(d arányosan csökkentsék a haditengerészeti és légierőket, korlátozzák tevékenységüket. 4. Ha az Egyesült Államok megkezdi a Fülöp-szigeteken lévő katonai támaszpont)ainak felszámolását, a Szovjetunió kész, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányával egyeztetve, lemondani a Camranhöbölben lévő hadiflottáiénak anyagiműszaki ellátására használt pontról. 5. A térség tengert és légi közlekedésének biztonsága érdekében а Szovjetunió javasolja, hogy közösen dolgozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi Incidensek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgozásakor hasznosíthatnák a meglévő szov* jet—amerikai és szovjet—angol két* oldalú, továbbá az amerikai—szovjet —japán háromoldalú szerződés tapasztalatait. 6. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990-ben tartanak nemzet* közi konferenciát az Indiai-óceán békeövezetté változtatásáról. Ennek előkészítő munkálatai az ENSZ-ben gyakorlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasolja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vitassák meg egy tárgyalási mechanl7jmus kialakításának kérdéseit. E mechanizmus azoknbk a szovjet és bármilyen más javaslatoknak a megvitatására lenne érvényes, amelyek az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonságára vonatkoznak. A kialakítását szolgáló eszmecserét a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok részvételével kezdhetnék meg. Mottó: ,'A termelést rendszer sajátos magyar módszere, eszköze a termelés fejlesztésének és szervezésének. A termelést rendszer önálló vállalatok meghatározott ágazatainak gazdaságos fejlesztését szolgáló integráció, amely a biológiai, műszaki és szervezési tudományok eredményeit egységes termelési, folyamattá ötvözi, azok üzemi alkalmazását különféle szellemi és anyagi szolgáltatások révén szervezi." Igen, a mottóban közölt gondolatok teljes mértékben vonatkoznak a KITE-re, a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködésre is, amiről a háromnapos tanulmányi kirándulás során személyesen is megyőződhettünk. A KITE történetéről Balogh Csaba igazgató a kővetkezőket mondotta: „1972 őszén kilenc termelőszövetkezet alakított bennünket azzal a céllal, hogy a kukorica és a cukorrépa Iparszerű termelését ebben a körzetben próbáljuk fejleszteni. Ezt Balogh Csaba, a KITE igazgatója a fejlesztést a szövetkezetek hajlandók voltak kifizetni, s az, hogy ez a fejlesztő munka elvégezhető legyen, a nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Földmű vesszövetkezelet bízták meg a gesztort teendőkkel. Feladatunk az volt, hogy felkutassuk a vliágon legmodernebb technológiát elemeket, technikai eszközöket és a végrehaltáshoz szükséges anyagokat, eszközöket hozzuk id^ Magyarországra. próbáljuk ki és terjesszük el. Nagyon nagy vita volt abban az Időszakban. akárcsak az' Idén ts a mezőgazdaság fejlesztése körül, hiszen ezek az ismeretanyagok, eszközök csakis tőkés devizáért voltak elérhetők. Nagyon sokan feltették a kérdést, va|on mezőgazdasági fellesztésünk kibírla-e azt, hogy devizából fedezzük a költségeket és olyan termékeket állítsunk eló, amiért devizát nyerhetünk. Nem csak gazdasági és szakmai kérdés volt az, hogy a beruházás meghozza eredményét, hanem gazdaságpolitikai kérdés Is. A gazdasági eredmények, szerencsére, igazolták a vállalkozókat, és az akkori négy tonna körüli kukorica bázis termését már az első évben sikerült hat NÁDUDVARI jegyzetek A KITE központ tevékenységéről tonnára növelni. Ez az ötvenszázalékos többlet egy nagyon gyors fejlődést hozott gazdaságaink körében és a KITE területe nagyon gyorsan felfutott pár százezer hektárra. Abban az Időszakban, amikor már százezres nagyságrendben dolgoztunk, elsősorban kukoricával, cukorrépával, napraforgóval és búzával, a hazai mezőgépgyártás, kutatást bázis és vegyipar is megmozdult, és különböző 11- cenceket vásároltak a mezőgazdasági igények kielégítésére. Utólag nagyon jó ezt így elmondani, hogy megmozdult az ipari és kutatási háttér, de akkoriban nagyon kemény vitákat kellett lefolytatnunk. Az ipari vállalatoknak Is új gazdasági feladatot jelentett, hogy nyugatról licenceket vásároljanak, annak megfelelő minőségű termékeket gyártsanak és az általánostól valamivel jobbat produkáljanak.“ A továbbiakban az igazgató részletesen szólt az ipar és a mezőgazdaság összefüggéseiről, az ipari termékek árainak gyorsabb iitemíí emel- ' kedéséről. Ennek ellensúlyozásaképpen a következőket húzta alá: ,.Á KITE számára ebben a helyzetben egyetlen változat maradt, nevezetesen az, hogy a terméshozamokat próbál|uk növelni. Ennek egyik alapelve az, hogy csak kipróbált technológiai változásokat ajánljunk, jelenleg a több mint 1250 termelőszövetkezet és 120 állami gazdaság közül 417 taggazdaságunk van, ami 25 százalékos részarányt jelent. Magyarország 4,6 millió hektáros szántóterületéből 504 ezer hektár van KITE technológia szerint művelve, ami nem egészen 20 százalékos részaránynak felel meg. Azt, hogy egy taggazdaság mekkora területre szerződik, salát maga dönti el. s ezt évente megváltoztathatja. így a kukoricára, a cukorrépára, a napraforgóra, a búzára, a szálastakarmányokra, a rizsre, a zöldborsóra és a vetőmagvak termelésére a taggazdaságok évente kötik meg a szerződéseket." A KITE fejlesztésének rendkívül nagy figyelmet szentelnek. Ezzel kapcsolatban Balog Csaba kiemelte: „Nagyon sokan feltették már azt a kérdést, hogy mi az az erő, tőke, ami az együttműködést összetartja. Szerintem a műszaki szolgáltatások e tekintetben nagy horderőt képviselnek. de én ugyanide sorolom azt a technológiai tudást, azt a fejlesztő munkát is. amit minden évben meg kell újítanunk. Ennek nagyon röviden az a szervezése együttműködésünkön belül, hogy nővénvkultüraként egv-egy ágazatvezető felelős a technológiáért. Ennek a technológiai fejlesztésnek az alapját az elmúlt évek magyarországi és KITE tapasztalatai jelentik. Ez nem lebecsülendő. hiszen minden tábláról törzskönyvi lapokat vezetünk, körülbelül negyven lellemzö adatot gyűjtünk egv tábláról. Évente mintegy 10—12 ezer tábla törzskönyvi adatait tudiuk kiértékelni és ez a salát kezünkben van. amit mi végzünk Pl Ez a legnagyobb elán. a legnagyobb szellemi tőke. A világirodalmi adatokat és a magyarországi kutatási eredményeket KITE-kísérleteken belül ellenőrizzük. Az idén például nyolcvan taggazdaságban folyik valamilyen kísérlet. Munkánk során figyelembe veszszük a taggazdaségok szakembereinek észrevételeit, megjegyzéseit is. A taggazdaságokat üzemi vagy több gazdaságban folytatott kísérletekkel kell meggyőzni arról, hogy az új dolgok többet fognak hozni, gazdaságosabbak.“ A KITE munkájában rendkívül nagy jelentőséggel bír a rendszeres tájékoztatás. Erről az igazgató így vélekedett: „Évente körülbelül 100—T20 bemutatót szervezünk amelyeken évente 7—8 ezer gazdasági szakember fordul meg és amelyeken a gyakorlatban mutatjuk be a kísérletek eredményeit. Az összegyűjtött tapasztalatokról, az új Információkról és a következő évben mér technológiával tervezett változásokról minden év végén körülbelül 1000—1200 agronómia! szakembert és 1300—1500 gépkezelőt képezünk tovább. Tehát nagyon jó kapcsolat van a KITE apparátusa és a gazdasági szakemberek között. Még egv lényeges dologra hívnám fel a figyelmet. A fejlesztést és a kereskedelmi tevékenységet nem választjuk szét az apparátuson belül. Ennek bizonyítására egy példát említenék. A kukoricatermelési ágazat vezetője ugyanúgy felelős a fajtaválaszték kialakításáért, mint a tényleges vetómagkereskedelem tételenkénti diszponálásáért. Itt Igyekeztünk elkerülni azt a nagyon gyakran hangoztatott vádat, hogy nálunk ekosak a fe|lesztők és buták a kereskedők... Nálunk ugyanarról a személyről van szó. A fejlesztés és a kereskedelem centralizált, viszont a taggazdaségokkal való kapcsolattartás decentralizált, így az alközpontokon keresztül érintkezünk a gazdaságokkal mind a szaktanácsadáson, mind a szerviz tevékenységen keresztül." A termelési együttműködés szervezeti felépítéséről Balogh Csaba a következőket mondotta: „Maga a KITE testületé szövetkezeti felépítésű. legfőbb testületünk a KITE taggazdaságok alkotta közgyűlés. Itt Az egyik szakmai bemutató néhány résztvevője: Kovács Sándor agrármérnök (előtérben), a KITE nádudvari alközpontjának vezetője és Hodosi Lajos (jobbról az első), az alközpont szerviz mérnöke minden gazdaságnak, függetlenül a terület nagyságától, egy szavazata van. A közgyűlés évente egyszer ülésezik, amelyen a résztvevők megvitatják az éves beszámolót és 'jóváhagyják a jövő év költségvetését. A két közgyűlés közötti időszakban az igazgatóság, egy 27 tagú testület működik, amelynek tagjait a tájegységenként legjobb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek első számú vezetői alkotják. Az igazgatósági ülésekre állandóan meghívottak az alközpont vezetői, valamint a növénytermesztési és egyéb szakbizottságok vezetői, akik elsősorban szakemberek. Az igazgatóság közvetlenül utasíthatja a KITE igazgatóját és apparátusát a különböző fejlesztési témák Indításával kapcsolatban. Ilyen döntés volt például, hogy a már említett növénykultúrák mellett-a szántóföldi zöldségtermelés vagy a rozstermelés fejlesztésével bíztak meg bennünket. A szolgáltatási díjakat és a termőterület nagyságát a közgyűlés évente határozza meg. A KITE elnöke, Szabó István, egyben a nádudva* ri Vörös Csillag Mgtsz elnöke Is. Ütszázhúsz tagú apparátussal dolgozunk, ebből 145 felsőfokú, 190 pedig középiskolai végzettségű. Az egyesülésnek ez az igazi szellemi bázisa.“ A KITE igazgatója beszédének bevezető részében a magyarországi termelési rendszerekről, a MNK és a A llneár öntözőberendezések nagy érdeklődést váltottak ki IA szerző felvételei] CSSZSZK közötti árucsere forgalomról, valamint a tanulmányi kirándulásunkról a következőket mondotta: „Jelenleg Magyarországon a növénytermesztésben már húsz termelési rendszer működik, melyek között Igazi, kisebb vagy nagyobb konkurencia folyik. Ma egy termelőszövetkezet átlagosan 3,6 termelési rendszernek a tagja. Ebből két következtetést lehet levonni: vagy túl sok rendszer van, vagy tényleg a gazdaságok döntik el, hogy melyik rendszeren belül akarnak dolgozni. Az MNK és a CSSZSZK közötti árkülönbségek minden évben komoly problémát jelentenek, hiszen Magyarországon teljesen új szabályozási rendszer került bevezetésre. Ma ott tartunk, hogy az árakat sikerült emelnünk, de a teljesítményeket egyelőre még nem. A KGST-tagországok között egy speciális árrendszer érvényesül, amit áttörni, új alapokra helyezni nagyon nehéz. Sajnos, tényleg az a jellemző, hogy árut adunk áruért és diát ennek nagyon sok adminiszt-' ratív kötöttsége van. Én a munkatársaimtól úgy értesültem az önök munkájáról, mezőgazdaságáról, s jó párszor már jártam is odaát néhány gazdaságban, hogy tényleg van lehetőség az ottani terméshozamok fokozására. Én úgy gondolom, hogy ez a néhány napos tanulmányi kirándulás is ezt a célt fogja elősegíteni. Elnézést a zsúfolt programért, de szeretnénk mindent megmutatni. Azzal szeretném befejezni, hogy a Magyarországon látottakat is fogadják kritikával. Főleg olyan összefüggésben, hogy az itt látottakból mit lehet odahaza megvalósítani. Sokszor elkeseredik az ember, amikor valahol nagyon sok újdonságot lát, de ezeket nem tudja megvalósítani. Ezt azonban nem szabad feledni.“ Balogh Csaba szólt még a lineár öntözőberendezések alatt termesztett szemes kukoricáról is, amiről majd egy másik írásban számolok be. A KITE igazgatójának szabadon, papír nélkül elmondott beszédét egy kissé aprólékosabban foglaltam össze. Ezt azért tettem, mert a termelési együttműködésről — a többi magyarországi termelési rendszerhez viszonyítva — még nagyon keveset Irtunk, mert ezáltal is szeretnénk felhívni az érdeklődő mezőgazdasági üzemek figyelmét. A termelési együttműködés fránt egyelőre további ötezer hektáron volna igény, főleg a Délmorvaországi kerületben. BARA LÄSZLÖ f
