Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-23 / 38. szám

12

SZABAD' FÖLDMŰVES

1988. szeptember 23,

Egy értekezlet margójára

X leleszi (Leles) Május 1-je Egységes Földműves-szövetkezet székházának nagytermében gyűltek össze nemrég a Tőketerebešl (Trebišov) járás mezőgazdasági üzemeinek a vezetői és szakemberei, hogy megvitassák az idei gabonatermelés tanulságait és a járási pártkonferencia határozataiból eredő feladatokat az elkövetkező esztendők szempontjából. A 1árás bruttó mezőgazdasági termelése tekintetében az előző ötéves tervvel szemben 18,4 százalékos növekedési ütemet tűztek ki célul. Előtérbe került a növénytermesztés fej-» lesztése. Ebben az ötéves tervidőszakban a növénytermesztés szakaszán 22 százalékos növekedéssel számolnak. Ennek keretében fontos szerepet kapott a gabonaprogram megvalósítása. Az értekezleten elhangzót» takból kiderült, hogy a, járás mezőgazdasági üzemet a gabonatermelésben jó eredményeket értek el, ami nemcsak a hektárhozamok jelentős növekedésében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy jó minőségű kenyérgabonát biztosítottak a malom- és sütőiparnak.

Mindez nem volt könnyű fel» adat. Évek óta ismétlődő — immár közhelyként ható — refrén, hogy a mostoha időjárás „vágja a rendet“ és a földet művelő ember nem sokat tehet ez ellen. A fogyasztót pedig csak az érdekli: ha bemegy az élelmiszerüzletbe, legyen kenyéri Az idén is lesz. Minden nehézség, a mostoha Időjárás valamennyi szeszélyes „játéka“ ellenére.

EGY EMBERKÉNT

Äz elmúlt években a nem mezőgazdaságban dolgozó ember már-már hajlamos volt egy» szerű kifogásnak minősíteni a földművelők ismétlődön visz» szatérő panaszait a kedvezőtlen időjárásra. Még élcek, vic» cek is születtek szép számmal arról, hogy Bodrogközben vagy Ung vidékén, de akár Dargó környékén is egyszer sok, máskor kevés az eső, egyszóval akkor süt a nap, amikor ez neki és nem a földdel birkózó embernek tetszik. Márpedig ez így van, ezt tudomásul kell venni. A napsugár nem érkezik meg rendelésre a házhoz.

Valamit persze kellett tenni. Mert azért ember az ember, hogy ne törődjön bele a meg» változtathatatlanba. Nem nyugodtak bele. Az évek megedzették őket. Felvették a kesztyűt. elfogadták a kihívást az Időjárás viszontagságainak tá» madásal ellen. Kiválóan képzett kombájnosok, gépjavítók kerültek ki az Iskolákból az elmúlt évek folyamán. Akik a mégoly megdőlt, vihartépte ga» honában is ügyesen lavíroztak ormótlannak látszó munkagépükkel. „A lehető legkisebb veszteséggel!“ — ez lett az aratási Jelszó. Lapozzunk csak vissza a naptárban és Idézzük fel az időjárás viszontagságait, Aszály vihar, Ung vidékén pedig dió nagyságú jég.

Ä földművelők, amikor csalt lehetett, kora reggeltől késő

estig 'dolgoztak. Kedvezőtlen időjárás esetén Javították a gépeket, munkaeszközöket. Mert arról volt sző, azt kellett megérteni, hogy a gabona betakarítása — „kenyérkérdés“. Ezért nincs igazuk azoknak, akik a kocsmák és a vendéglők oldott hangulatában azt állítfSk, hogy minek ekkora „porverést“ csapni évről évre akörül, hogy az arra hívatott emberek elvégezték a munkájukat?

Tudniillik nem akármilyen munkáról van szó. És az idén a szokásosnál is nagyobb hangerővel lehet elismerő szót ejteni a betakarításban résztvevő dolgozókról. A munka menete nagyon tervszerű és tudatos felkészülés eredménye volt. Az elmúlt évek visszatérő problémája az alkatrészhiány volt. Az idén hiába hegyeztük toliunkat ez ügyben. Szerencsére.

Äz esetlegesség helyébe a: szervezettség lépett. Mert Ilyen egyszerű az egész. A kombájnosok, a szakmai vezetés, az üzemi pártbizottságok, a gabonafelvásárlók, az alkatrészekért felelős üzemek — ahogy mondani szokták: „egy emberként“ — a nagy ügy szolgálatába álltak a Tőketerebesi já’rásban. És bizonyítottak...

X KENYÉR

Az Idén a Tőkeretebesl járásban 25 ezer 500 hektáron termesztettek kalászos gabonaféléket és 5,82 tonnás hektárhozamot értek el. összesen 142 ezer 423 tonna gabonát termeltek, s ezáltal a tervet 28,5 százalékkal teljesítették túl, azaz 31 ezer 800 tonnával termeltek terven felül.

De tekintsük át az egyes élenjáró mezőgazdasági Üzemek eredményeit. Gabonából összesen öt mezőgazdasági üzemben értek el hat tonnán felüli átlaghozamot. Az első helyen az idén is a Sečovce! Efsz végzett — 6,61 tonnás átlaghozammal. A Zemplínska Teplica-i gazdaság 6.41 tonnát takarított be hektáronként. A kystai szövetkezet 6,31, a dargovi pedig 8,14 tonnás átlagtermést ért el. Külön ki kell emelni a leleszi szövetkezetét, ahol 850 hektárról 6,06 tonnás átlaghozamot értek el. A kiváló eredményekért dicséret Illeti a szántóvetőket, a növényvédőket, a kombájnosokat, vagyis mindenkit, akik a talajelőkészltéstől egészen a betakarításig részt vettek a gabonatermelésben. A nagygéresi (Velký Horeš) szövetkezetben 1500 hektár összterületről 5,77 tonna átlagtermést takarítottak be hektáronként. Tudnunk kell, hogy ez a gazdaság nem éppen a legjobb minőségű talajokkal rendelkezik. A Jó hozam éppen ezért számít kiváló eredménynek. Tavaly hektáronként csupán 4,27 tonnás átlagtermést értek el. Például az Agrokomplex bodrogszerdahely! (Streda nad Bodrogom) üzeme tavaly mindössze 4,10 tonnás átlaghozamot ért el, az Idén viszont az 1550 hektáron termesztett kalászos gabonafélékből 5,84 tonnás átlagtermést takarítottak be. De a Velatyí Állami Gazdaság is 5,72 tonnás átlaghozammal dicsekedhet, amit 2100 hektár összterületen ért el, '

Sajnos, Nagykapos (Veiké Kapušany), Csicser (Člčarovce), Vaján (Voiany) és Abara (Oborín) községek határában a jégverés alaposan megtépázta a gabonát. Több mint háromezer hektáron tett számottevő kárt, így jelentősen befolyásolta a járási átlag alakulását,

Ä járási pártkonferencia konkrét határozatot hozott —i a 8. ötéves tervidőszakra vonatkoztatva — ez őszi búza hektárhozamának további növelése érdekében. A fő feladat a jó minőségű búza biztosítása volt. Gondolom, ennek a feladatnak a járás összes mezőgazdasági üzeme eleget tett. Az Idén 19 ezer 93 hektáron termesztettek őszi búzát. Összesen 112 ezer 636 tonna búzát takarítottak be, s ezáltal a tervet 30,4 százalékkal teljesítették túl. Kiváló eredménynek számít, hogy 5,90 tonnás hektárhozam okot értek el. A búza kiváló minőségét bizonyltja az a tény, hogy az össztermésnek mintegy 88 százalékát élelmiszer-ipari célokra vásárolták fel. Két gazdaság ért el hét tonnán felüli átlagtermést, tizenegy gazdaság pedig hRt tonnán felüli átlagterméssel dicsekedhet. A járásban a Vela* tyi Állami Gazdaság a legnagyobb búzatermelő — az 1550 hektáros területtel — és éppen ezért érdemelnek külön elismerést és dicséretet az elért 6,03 tonnás hozamért, akárcsak a teplicaiek, a 6,77 tonnás hektáronkénti átlagért. Külön ki kell emelni a leleszi szövetkezetét, ahol búzából 6,28 tonnás átlaghozamot értek el. A leleszlek ezzel az eredménnyel a járási pártkonferencia tiszteletére vállalt kötelezettségüket alaposan túlteljesítették, amiért elismerő oklevelet és külön kitüntetést kaptak. De nem lebecsülendő a kuzmicei szövetkezet 6,02 tonnás hozama sem, akár a dargoviak 6,39 tonnás termésátlaga.

Ä szélsőséges Időjárás következtében több gazdaságban a búza megdőlt és a rozsda iránti érzékeny faiták erősen fertőzöttek, sőt, néhány más betegség is jelentős kárt okozott. A járási értekezleten olyan hiányosságokat is szóvá tettek, amelyek kedvező időjárás esetén is veszélyeztetik e vidékre jellemző terméshozamot.

MEGFELELŐ ELŐVETEMÉNY ÉS FAJTA

Ä legelső szembetűnő tanulság az, hogy sem a gépesítés, sem a vegyszer, sem más agrotechnikai módszer nem pótolhatja a megfelelő előveteményt. Amikor ugyanabba a földbe ■ kétszer egymás után vetnek búzát, már eleve számítani lehet arra — ideális feltételek között Is —, hogy a második év termése legfeljebb hetven százaléka lesz az előzőnek. Természetesen a búzater(Tóth József illusztrációs (elv étele)

melés idei tapasztalatai nem merültek ki az előveteménnyel kapcsolatos megállapításokban. Nagyon fontos az a következtelés, amely a megfelelő fajtaválasztékkal kapcsolatosan hangzott el az értekezleten. Kitűnt ugyanis, hogy az intenzív fajták, mint a „Vlglnta“, a „Košutka“ és a „Danubla“, még az idei rendkívüli körülmények között is kiváló eredményeket adtak. Például a „Viginta“ 8— 9, a „Kosutka“ pedig 6—7 tonnás hozammal fizetett. A betegségekre hajlamosnak bizonyult a „Danubia“, amely 5—6 tonna közötti hozamot adott. Persze hiba lenne egy-két mezőgazdasági üzem hozamaiból következtetéseket levonni, mert voltak gazdaságok, ahol a „Danubťa“ kiegyensúlyozott termést adott. A járásban az új fajtának számító „Roxana is jó hozamot biztosított.

Igen fontos Intézkedéseknek bizonyult az egyes fajták Igényüknek megfelelő területi elhelyezése. Bebizonyosodott, hogy ahol mind a vetésforgót, mind a területrendezési tervet betartják, ott összehasonlíthatatlanul nagyobb termést érnek el, mint azok a i gazdaságok, melyekben ötletszerűen jelölték ki a vetésterületeket. Az idei év is azt bizonyítja, hogy a búza és más növények helytelen területi elhelyezése káros és összeférhetetlen a tervszerű gazdálkodás alapelveivel.

NÖVÉNYSCRCSÉG

’Helyénvalónak’ bizonyult az értekezlet résztvevőinek az a megállapítása is, hogy egyes gazdaságokban túlzásba vitték a vetőmag túladagolását. Köztudomású, hogy a túl sűrű vetés éppen olyan káros, mint a ritka. Leghelyesebb, ha minden agronőmus, esetről esetre állapítja meg a szükséges vetőmagmennyiséget, mégpedig az ezermagsúly, a csírázást százalék, a fajta bokrosodási képessége, valamint a vetés idejétől függően, hogy a feltételeknek megfelelő, egységes kalászszámot biztosítson. Például a sečovcei szövetkezet vezetőt, az Idei tapasztalataik alapján elmondották, hogy azon a táblán, ahol négyzetméterenként átlagosan elérték az 550—600-as növénysűrűséget, a hektáronkénti átlaghozam meghaladta a hét tonnát, míg a 450-es növénysűrűségnél hektáronként egy tonnával kevesebb termett. Különben a Sečovce! Efsz búzából 7,34 tonnás átlagtermést ért el.

Sző esett a helyes műtrágyázásról is. Megállapítást nyert, hogy a túlzott nitrogénadagolás esetében kevesebb a szemtermés. Tehát a nitrogén, a foszfor és a kálium helyes arányának a megállapítása biztosítja a legjobb hozamot.

Az értekezleten szóba kerültek a soronlévő őszi munkák is. Nagy gondot kell fordítani a napraforgó betakarítására, melyet a járásban 1638 hektáron termelnek. Nem kevesebb mint 6 ezer hektárról kell a silókukoricát betakarítani. Nagyon komoly munkát igényel a háromezer hektár cukorrépa gyors betakarítása és elszállítása. Takarmányrépát Is 853 hektáron termesztettek. A zöldségféle területe 600 hektár körüli, amelynek a begyűjtése ugyancsak sok munkát követel. A szemes kukoricát az idén 7 ezer 155 hektárról kell betakarítani. Nem kevesebb mint 13 és fél ezer hektáron kell az Istállótrágyázást, 17 ezer hektáron a meszezést, 5 ezer hektáron pedig az altalajlazítást elvégezni. A vetéssel és a betakarítással majdnem egyldőben 27 ezer hektáron kell a mélyszántást elvégezni.

Ňoha az őszi repce vetése 3 ezer 110 hektáron már befejeződött, az ősz folyamán a járásban még 23 ezer 93 hektár őszt gabonát, vagyis 19 ezer 509 hektár búzát. 830 hektár rozsot és 890 hektár őszt árpát kell vetni. Az' ősziek vetésére az eddi81hél még nagyobb flm : л gyedet kell fordítani, hogy megteremtsék az összes m'ezőgezdaságl üzemben a bö termés feltételeit. Fő célfuk az,' hogy a kővetkező esztendőkben, az ötéves terv negyedik évében hat tonnát meghaladó hektárhozamot érjenek el.

ILLÉS BERTALAN

Ä Talaj-termőképességi Központ munkatársai is részt vettek a Sigmatic csűr lös, sávos öntözőberendezés kifejiesztésében

Űj szemlélet

1988. Július 1-jén az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének rendelete nyomán jött létre a Talaj-termőképességi Központ, mégpedig a Talajtani Kutatóintézet, az Öntözőgazdálkodási Kutató- Intézet és a Legelőgazdálkodási Kutatóintézet összekapcsolásával. A Talaj-termőképességi Központ fő küldetése az alkalmazott és alapkutatói tevékenység folytatása a következő célokkal:

a földalap ésszerű kihasználása és a talaj-termőképesség alakulásának megfigyelése nagyüzemi gazdálkodási keretek között;

— a növényvédelem és műtrágyázás hatékony rendszerének a feltárása;

— a tudományos és műszaki haladás legújabb külföldi ismereteinek begyűjtése, nyilvántartása és rugalmas alkalmazása hazai viszonylatban.

Mindez annak bizonyítéka, milyen fontos szerepet tölt be a Talaj-termőképességi Központ mezőgazdaságunk korszerűsítésében és naprakész Információkkal való ellátottságában. Mint ahogyan azt Juraj Hraško akadémikus, a központ igazgatója egy sajtótájékoztatón elmondotta, a központ életében beálló nagymérvű változások ellenére sem szünetel a fejlesztő, újító munka. Beszámolt néhány, tevékenységük utolsó évében fejlesztett programról és rendszerről, melyekkel a mezőgazdasági termelés tudományos-technikai szintjét kívánják emelni. Ismertetésképpen néhány ezek közül.

Äz alkalmazott kutatás terén a Robotron számítógéppel rendelkező vállalatok, üzemegységejt, illetve szövetkezetek részére kifejlesztett számítógépes programmal felejtkezett a fejlesztő gárda. A program „Termésprogramozás a termőföld és tápanyagpótlás viszonylatában“ címszó alatt került nyilvánosságra. Sikeres újításként vonult be a szakmai köztudatba a Sigmatic elektromos öntözőberendezés, a tökéletesített csepegtető és szalag(Hron) rendszerű öntözőberendezés, továbbá a Bílovicei Egységes Földműves-szövetkezet gyümölcsöseiben már működő mikropermetező. Ezeken a konkrét, speciális szférába sorolt programokon kívül több széles körű, az egész országra kiterjedő, illetve helyi komplex lellegű feladaton dolgoznak a központ munkatársai. Ilyen például a gaböíkovo—nagymarosi vízlépcső által befolyásolt területek talajvízmozgása, az egyhnrmad költségekből eszközölhető komplett talajjavítást technológia, a 2iar nad Hronom-1 körzet nehézfémektől való megtisztításának bioprogramja stb.

A Talaj-termőképességi Központ szervezésében, munkájában a közeljövőben az átépítés szellemében megvalósuló, nagymértékű változások állnak be. Az 1990-es év végéig létrejön a központ elszámolási rendszerének átépítése, önelszámolási elemeket is tartalmazó rendszerré. Ä központ bevételének 20 \ százalékát össztársadalmi

(Kontár Gyula felvétele)

a kutatásban

forrásokból, 60—65 százalékát állami juttatásokból, 15 százalékát pedig a földmérési központ bevételeiből kívánják fedezni. A gazdasági átépítés megvalósításának egyik elengedhetetlen alapfeltétele a horizontális kapcsolatok rendezése, azaz a jelenlegi magas számú partnerkapcsolat csökkentése. Az együttműködést ily módon néhány élvonalbeli,- nagy mezőgazdasági üzemmel, illetve szövetkezettel valő szerződésre szűkítenék, melyek a kidolgozott, programok és újítások gesztoraként, bevezetőjeként szerepelnének. A központ vezetője szerint csakis így nyílik meg a lehetőség átfogóbb, kreatív kutatói tevékenység folytatására.

Juraj Hraško akadémikus szerint a kutatási szféra, finanszírozása megérett a felülvizsgálatra, korszerűsítése immár elodázhatatlan, ezt bizonyították’ a mezőgazdasági vállalatok részéről érkező visszajelzések. A szövetkezetek, állami gazdaságok, közös mezőgazdasági vállalatok anyagi lehetőségeinek növekvő mértékű korláťozódása gátat szab az Innovációs-kutatói eredmények gyors, rugalas gyakorlati alkalmazásának, beállt Igénycsökkenés miatt össztársadalmi léptékű vállalkozások, kutatások felé tolódott a kutatói munka súlypontja. Ugyanakkor Hraško akadémikus helytelen gyakorlatnak tekinti a tudományos ismeretek mezőgazdasági üzemeknek történő számlázását is, — ennek egyik fejlett országban sincs megfelelője. Hiszen az egész társadalom számára fontos ismeretek egy-egy . szövetkezet számára megfizethetetlenek. .

Csehszlovákiában tervezett, de extenzív kutatás folyik, ami nagymértékben csökkenti a kutatói tevékenység rugalmasságát, hatékonyságát. A fellett országok Integrált, nagv kutatóközpontokban szervezik a kutatást, mely nemcsak hogv Igazodik az Időszerű fejlesztési irányzatokhoz, de elsősorban megelőző jellegű. Ezt az úgynevezett szabad kutatást valamely érdekelt vállalat, vagy konszern finanszírozza, és azt az igazgató szabad belátása szerint, valamint az aktuális tudományos irányvonal szabályozza. Hazánkban a kutatás Inkább’ „terapeutikus“, azaz „gyógyító“ tevékenységet folytat, amire jó példa a Žjaŕ nad Hronom-1 Szlovák Nemzeti Felkelés nemzeti vállalat környezetrombolő hatásainak visszaszorítása, elhárítása. Pedig igazi megoldásként csakis a megelőzést Ismerhetjük el.

Az 6] szemlélet, mely napjainkban mélyreható változások kűtfőfe az élet szinte minden terén, remélhetőleg tág teret biztosít majd az alkotó, tudományos-technikai forradalom Ismereteire támaszkodó, időszerű kutatói munkának is, s ezzel régi tartozást ró le a mezőgazdaság gyakorlati szakembereivel szemben.

.(újhelyi)’