Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

1988. július 8. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Föld. nemzeti kincs De mondhatnánk ögv ts: nyersanyag Nem vélet­len, hogy a vaján! (Vojany) jö­vő Egységes Földműves-szövet­kezet tagjai több alkalommal feszegették már: miként lehet­ne a legtöbbet, a leggazdasá­gosabban termelni rajta. Erre kerestük a választ a határjá­ráson. Ä Mogyoröska nevű határrá szén van mit csodálnunk — Nézze a rozsunkat — ve • szí kezébe a kalászcsokrot D6 ry Dénes efsz-elnök — Ugye milyen szép? Ä közös gazdaság főkormá­­nyosa a kalászokat morzsol­­gatja, maid alaposan vizsgál­­gatja a szemeket. Kivesz tenye­réből néhányat, körmével a magkeménységet vizsgálgatja, megfzlell a friss terméslgéretet, aztán a szembelévő Szólőske­­domb nevű dűlő felé veszi út­ját. Az 30 hektárnyi terjedel­mű. Ott teltebbek a kalászok, s jövel több a szem a szárvé­geken. Talán ebben leli majd az elnök az Idén legnagyobb örömét Ez hát ennek a két dű­lőnek pillanatnyi Ígérete. — Tavaly 150 hektár rozsunk volt, s csaknem öttonnás átla­­gos hektárhozamot értünk el, továbbá 730 tonnát vetőmag­ként értékesítettünk. Ml az Idén Is kitartunk a vetőmag­­termelés mellett Pontosan 700 tonnára kötöttünk szerződést. Nézze, mennyire ígéretes ez a tábla Is. Szóval mindenütt szé­pen fejlődött a rozs, rekord­­termést Ígér. • Aztán Dőry Dénes a sárgulő búzára tereli a szöt: — A búzánk Is nagyon szép. Tavaly hektáronként 5,25 ton­nát termett. Az Idén 1500 ton­nára kötöttünk szerződést. Hogy mennyi lesz? Nem jóso­lok, de remélem ... Gondolkodom a „remélem“ szó lelentésén. Míg kijöttünk, szó esett arról, hogy termeltek már nyolc tonnát Is egy-két táblán Közben nézegeti a kalá­szokat. s látni hogy fel-felpil­lant az égre: milyen Idő Is vár az érő gabonára? — Az természetes, hogy kém­lelem az eget. Nem szeretném, ha megpocsékolná a iég a ha­tárunkat Tavaly nagy kárt tett. Manapság ez a legnagyobb el­lenfél, amivel meg keli küzde­ni. A tagsággal már eldőlt a küzdelem, ők már pontosan tudják, mit kell tenni, s tesz­nek is a Célokért. Itt van pél­dául a korai burgonya — foly­tatja —, a másik fontos termé­künk. Hatvan hektárnyi burgo­nyánk betakarítását az Idén Is elsőnek kezdtük az országban. A begvűltés első hetében sike­rült 150 tonnát kiszednünk Ä szedésnél ez Ideig besegítettek a Perbenyékt ÍPrtbenfk) Mező­­gazdasági Szaktanlntézet tanu­lói a Llkoíex, s természetesen a ra1 asszonyaink Is kitettek magukért Tavaly burgonyából 820 ezer koronával túlteljesí­tettük a bevételi tervünket. Az Idén a rendszeres öntözés ha­tására nagyon szép a burgo­nyánk és nem titkolom, hogy rekordtermés mutatkozik. Ed­dig kézzel szedtük a burgo­nyát, de most már kombájnnal fogjuk szedni, mert sokkal ol­csóbb, mint a kézi szedés. — Naponta hány személy szedi a burgonyát? — Ä szaktantntézetböl 120 tanuló, a Llkotexból 34 dolgom zó, s a szövetkezetből Is van­nak harmincötén. A szövetkezet elnöke látja, nincs, minden fajta más-más Igényekkel lép etö Minden ter­ményfajta esetében mások a termelési folyamatok. Meg az tán a talajminőség, az előve­­temény, s nem utolsósorban az Időszakonként fellépő változa­tos Időjárási körülmények. Та valy a szemes kukoricánk hek­táronként 6,55 tonnát termett, remélem, ezt az Idén Is elér­jük. A szemes kukoricát az IKR keretén belül termeljük. Vol­tak itt Bábolnáról, és azt mond­ták a szakemberek, hógy ennél szebben fejlődő kukoricát nem láttak Kelet-Szlováklában. A napraforgónknál és a dohá­nyunknál nincs szebb az egész országban. a baromfifeldolgozó üzemmel vannak problémáink — Beleqlvasunk az egyik telefonüzenetbe, melyet a tit­kárnő vett át. Arról tudakoló­­dik az egyik kutatóintézet: ho­gyan áll a takarmány betaka­rítása, milyenek a hozamok stb. — Hát Igen. A járás leg­jobbjai közé tartozunk a ta­karmánytermesztés területén. Egy számosállatra számítva 4,88 tonna tömegtakarmányt biztosítunk száraz anyagban számítva. Tavaly is ennyi volt és jócskán jutott eladásra Is. Ezek után csak egy helyre vezethet az utunk, ahová a takarmányszállítmányok futot­tak be. — Ebben a kazalban végül Is — magyarázza Dőry Dénes — 55 tonna lesz. És mellettük sorakozik a többi. Van négy­száz hektár réti kaszálónk és ezer hektár legelőnk, de jócs­kán van lóherénk és lucernánk Is. Az esti megbeszéléseken mindig pontosan meghatároz­zuk, mennyi ember és gép szük­séges a következő napra. Nem bízhatunk semmit a véletlenre. Ä takarmány — arany. Tovább Indulunk Dőry Dénes­sel. A takarmányrépában nagy kárt okozott a közeit villany­­telepről odaáramló füst és por. A zöldségesben az öntözőberen­dezést szerelik össze. Panasz­kodik az elnök, hogy a tavak­ból a vizet már mindenütt „kt­­öntözték“. Sajnálattal mondja, hogy amelegvízfl Labor folyó­ból pedig nincs lehetőségük ön­tözni. Szóval vannak dolgok, melyeket rövid Időn belül az Illetékes szervekkel közösen kell megoldani. — Sok eszmecsere, épftő vi­ta zajlik nálunk a vezetőségi üléseken. A vezetőségben min­den ágazat képviselve van. tgy aztán elérjük, hogy tagságunk mindig átfogó képet kap a munkáról, s a visszajövő jel­zések az egész efsz tevékenysé­gének ellenőrzé­séről tanüskodnak — fejezte be Dőry Dénes. Az- elmült évek­­, ben sok fiatallal erősödött a vajánl lövő Egységes Földműves-szövet­kezet vezetősége. Felelős emberek­kel, akik korsze­rűen gondolkod­nak, javasolnak, de számon is ké­rik a munkát. A munkát, amelynek nehezét mindig vállalják. Hogy megvalósuljon a cél: a földből a leggazdaságosab­ban a legtöbbet ki­hozni. ILLÉS BERTALAN hogy a számolással vagyok el­foglalva. Hogy a munkámat megkönnyítse, hozzáteszi: — 'Az asszonyaink a kerté­szetben dolgoznak, mivel 36 hektáron termelünk zöldséget. Tavaly a zöldség közel egymil­lió korona nyereséget eredmé­nyezett. A 25 hektáros dinnyeföld mellett haladunk el. Az egész terület fekete fóliával van le­téri tve. — „Pénzes* növény a dinnye — magyarázza Dőry Dénes. — Tavaly az egy hektárra lutó pénzbevétel meghaladta a 80 ezer koronát. Az Idén is szép bevétellel számolunk. Határszemlénk következő ál­lomása a szemes kukorica megtekintése volt. — Ha alaposan belegondo­lunk, sok mindent takar és sok mindent magában rejt egy­­egy termés. Általános recept A Likotex n. v. dolgozói is segédkeznek a burgonyaszedésnél (A szerző felvételei в/ m ИИ Itt szeretnék letelepedni Ifi. Képesít Imre agrármér­nök életútja a Csallóközből a Csallóközbe vezetett. Udvarno­­kon (Dvory na Ostrove) szüle­tett, ott vezették be az trás, olvasás birodalmába. Hálával emlékszik Végh Mária tanító nénire, aki egyben a falu könyvtárosa is volt. A tanító néni csalogatta be a könyvtár­ba, s adta kezébe az első me­séskönyvet, ifjúsági regényt. — Benedek Elek mesét, Gár­donyi felejthetetlen regénye, May és Cooper indiántörténe­tei, melyeket mint kisdiák ol­­oastam, nagyban hozzájárultak, hogy könyvszerető lettem... Az alapiskolát Dunaszerda­­helyen (Dunajská Streda) fe­jezte be — s az ottani gimná­ziumban tanult tovább. I — Gimnazistaként kiváltkép­pen a kémia és a biológia volt a kedvenc tantárgya. Nehezen tudtam eldönteni, hogy vegyé­szeit vagy mezőgazdáság! főis­kolára jelentkezzem. Mérlegel­tem. Mint kémikus nehezen ta­láltam volna megjelelő mun­kahelyet a közelben. Ezért In­kább a mezOgazdáaságl főisko­lát választottam. Brnóban végezte el a mező­­gazdasági főiskolát, ahol 1982- ben avatták mérnökké. — Sikeresen megbirkóztam a nyelvi nehézségekkel. Az első év végén már tűrhetően be­széltem csehül. Mint falusi gye­reknek azonban, nehéz volt megszokni a nyüzsgő, rohanó nagyvárost. A Brnóban eltöltött őt év sem formált Igazán váro­sivá. 'A Dunaszerdahelyi Járási Me­zőgazdasági Igazgatóságon a Hroboňovói Efsz-be irányítot­ták. Ment örömmel, megelége­déssel töltötte el, hogy a ta­nultakat a szülőföldjén kama­toztathatja. — Egy évig gyakornok vol­tam a szövetkezetben: Ismer­kedtem a környezettel, a helyi adottságokkal, az emberekkel. Józsa Károly ágazatvezető — ma már nyugdíjas — hasznos tanácsokkal látott el... rA most harmincéves fiatal­ember négy éve a szövetkezet növénytermesztési ágazatve ze­­tője. — Szántóföldjeink altalaja nem engedi át n vizet. Ha sok eső esik, tócsákban áll a víz a földeken, ha pedig szárazság van, egy-kettő elillan a ned­vesség. A gondok orvoslása­ként altalajlazítást alkalma­zunk. Kezdettől szorgalmaz­tam a mesterséges öntözés ki­szélesítését. Ma már a szántó háromnegyed részét öntözni tudjuk. Az öntözéses növénytermesz­tés kiszélesítése, az általajlazí­­tds, a talaj megfelelő táp­anyag-utánpótlása, a szakszerű növényvédelem, a rugalmas szervezés meglátszik az ered­ményeken. Búzából tavaly 6,3 tonna termett átlagosan hektá­ronként. Az ágazatvezető híve az újnak. A múlt évtől tagjai a Bajai Kukorica* ermelési Rendszernek. S az első év ered­ménye: 7.8 tonnás átlagos hek­tárhozam. Az ágazatban bevezették a dif­ferenciált javadalmazási. A képzett, a minőségi munkát végző dolgozók ösztönzése el­engedhetetlen a gazdaság to­vábbi eil esz* ése érdekében. Képesst Imre nős, családos ember. Felesége jogász, jelen­leg gyermekgondozási szabad­ságon van, másfél éves fiukkal, Imrével. Gaböíkooöban laknak. Az ágazatvezető naponta ingá­zik. — Itt szeretnék letelepedni. A munkám ideköt. a barátaim ts itt vannak. Dolgos, becsüle­tes emberként Ismertem meg a hroboflovóiakat, s úgy tapaszta­lom, érzem, hogy ők is befo­gadtak ... (marton) A határ a második otthona A Nagykürtöst (Veíký Кг tíš) árás egyik legnagyobb kuko­ricatermesztő gazdaságában, a lukanényei (Nentnce) Vörös Lobogó Efsz ben már hatodik éve a bábolnai IKR rendszer keretén belül termesztik a szemes kukoricát. E termesztési rendszer előnyeit bizonyltja, hogy míg korábban 4 tonna kö­rül Ingadozott az átlagos hektárhozam, az utóbbi években átlagosan 6—7 tonna termést takarítanak be szemes kukori­cából egy hektárról. A terméshozam várható alakulását sok tényező befolyásolja. Pl a talal-elökészltés, a vetés, a vegyszerezés stb. Cvengel Istvánnak, a szövetkezet régi és kiváló traktorosának Is van némi ..beleszólása" a 16 termés feltételeinek megteremtésébe, hiszen a rendszer bevezetése óta 8 Cyclo 800-as nagy telje­sítményű vetógép egyik kezelője. A rendszer alkalmazásának kezdeti éveiben Bábolnára lárt továbbképzésre, az utóbbi Idő­ben pedig Vágsellyére (Sata). — Tény hogy raltunk, vetőkön ts sok múlik, csakhogy hiá­ba Igyekszünk m! mindent a tanultak, az előírások szerint csinálni ha a munka korábbi vagy későbbi fázisában nem tesznek meg mindent a siker érdekében Egy egészen friss, Idei példát említek Az egyik táblán, ahol vetettük a kuko­ricát nem volt kellőképpen megtárcsázva a föld, s nekünk ebbe kellett elvetni a vetőmagot. Szinte már most biztosra vehető, hogv a terméshozam gyengébb lesz a tavalyinál Ha viszont még egvszer áttárcsázták volna a talajt, jobb termésre lenne kilátás — magyarázza Cvengel István, akinek találko­zásunkkor csak azért Jutott eszébe a kukoricavetés, mert emlékeztettem, hogy felettesei elismerően szóltak a kukorica­­vetésben szerzett tapasztalatai mellett egyéb Irányú jó és (A szerzó felvétele) megbízható munkájáról ts. Tartós munkaslkere! alapján java­solták Ót a Nagykürtösi járás legjobb dolgozóirak galériájába 1—és így az Idén május elseje alkalmából bejegyezték nevét a Járási pártbizottság dicsóségkönyvébe. — Nem vártam ezt az elismerést, hiszen én csak kötelessé­geim teljesítem azzal, hogy munkámat tudásom szerint a leg­jobban Igyekszem elvégezni. Talán éppen azért bosszant, ha valaki hanyag munkát végez a környezetemben. Nem a sza­vak, a tettek embere vagyok — vallja magáról Cvengel Ist­ván, aki Immár több mint három évtizede traktorosként dol­gozik. — A munkában sohasem válogattam. Ha szántani kell, szántok, ha vetni kell, vetek, ha éppen zöldtakarmányt kell vágni, akkor azt csinálom. Néhány évvel ezelőtt a baráti Bánmonostori Mgtsz-ben, ahol egy hónapot töltöttem kisegí­tésen, pl. gréderrel dolgoztam útépítésen. Megbecsülik, értékelik munkáját a gazdaságban. Minden­napi munkáján kívül szenvedélye Is a határhoz, a mezőhöz köti. Ugyanis húsz éve már, hogy eljegyezte magét a vadá­­szettel. Egyik vadásztársa mondta róla, hogy jobb, odaadóbb vadászt, mint Cvengel István, nem Ismer a széles környéken. — Nemcsak mint vadász, hanem mint vadőr Is gyakran járom a határt, a mezőt, amely, nyugodtan mondhatom, a második otthonom. Nem is csoda, mert életem eddigi részé­ből nagyon sok Időt töltöttem kint a sza fiadban. A napi mun­kám után meg szombaton és vasárnap ha nincs tennivaló a ház körül vagy a kertben, máris veszem az irányt a határ­ba. Nagyon jól érzem ott magam, de a vasárnap délutáni foctmeccset azért nem mulasztom el... , (b. gy.) S valójában szép a napra­forgó és e dohány Is. Semmi túlzás a megállapításban, talán e két termény lesz Idén a gaz­daság legszebb hozamokat adó kultúrája. Tiszták a táblák min­denütt, perjék nyomával sem találkozhatunk, a gyomirtó lát­hatóan megtette a magáét. Közben betértünk az Irodá­ba. Csörög a telefon. Informá­ciók futnak be. üzenetek ér­keznek. Rendszergazda, kísér­leti állomás, felvásárlóválla­lat cserél gyorsan véleményt a szövetkezet vezetőjével. — Igen, most már így van, a telefon nélkülözhetetlen. És ami még ennél Is fontosabb: a legtöbb, velünk kapcsolatban álló vállalat és szerv már part­nernek tekint — fűzi a gondo­latokat az elnök. — Korábban még a hatósági hangnem volt a jellemző, sokan megjátszot­ták az államosdlt. Szerencsére ez már változik. Egyedül csak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents