Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július 8. Az egységes földműves-szö­vetkezetek lényegében nemcsak gazdasági, hanem egyúttal egy kissé társadalmi szervezetek is. A termelési és gazdálkodási tenntvajők mellett körültekin­tően gondoskodnak tagjaik sokoldalú szükségleteiről. Pél­dául kulturális és sportolási igényeik kielégítéséről. E ket­tős feladat megvalósítása ter­mészetesen csak fokozatosan haladt előre. Először volt az alapvető és elsődleges igény, hogy a szövetkezetek eredmé­nyesen gazdálkodjanak, a ta­gok rendszeresen munkához és megfelelő jövedelemhez jussa­nak. Kezdetben sem lehetőség, sem igény nem volt a sport felkarolására. Napjainkra azon­ban a tömegsport ápolása már felsorakozott a szövetkezetek feladatai közé. Ésszerű felisme­rések is vezették a szövetkeze­teket ennek a fejlődési folya­matnak a támogatásában: az egészséges ember jobb munka­erő; a fiatalok jobban kötőd­nek a szövetkezethez és a fa­luhoz; ráadásul a sport for­málja és összetartja a közössé­get. Ilyen megfontolásbői a szö­vetkezetek már régóta jelentős részt vállaltak a tömegsport fejlesztéséből, különösen a fal­vakban. Ez a tevékenységük gazdasági lehetőségeikkel pár­huzamosan fokozatosan erősö­dött. A tényeket és adatokat tekintve bátran állíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek elismerésre érdemes tevékeny­séget fejtenek ki a testnevelé­si és sportmozgalom szervezé­se, támogatása terén. A szövet­kezetek életének ma már szer­ves része a testnevelés és a sport. A különféle rendezvé­nyek, versenyek társadalmi eseményt jelentenek nemcsak a szövetkezeti dolgozók körében, hanem a falvak életében is. Fazekas Lászlótól, a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség Tűketerebesi (Trebišov) Járási Bizottságának szakelőadójától megtudtam, hogy a járásban 86 sportegvesölet működik, közel 14 ezer taggal Érdemes elmon­dani, hogv 41 sportszervezet földműves-szövetkezeti jellegű, mint például a kisgéresi [Ma­lý Horeš), a nerbenvlki fPrl­­benlk), a pólyáni (Pofany), a bolyi ÍBoTl és tgy tovább. — Milyen szakosztályok mű­ködnek a mezőgazdasági jelle­gű sportegyesüietekben? — ér­deklődtem a szimpatikus fia­talembertől. aki jómaga is ak­tív sportoló. — Az az Igazság, hogy a leg­népszerűbb a labdarúgás, ahol kiemelkedő sikereket könyvel­hetünk el. járásunkat a terebe­­sl Poľnohospodár képviseli a labdarügő SZNL I-ben. A Sľ.NIr Il.-ben a nagykaposiak (V. Ka­pušany 1 szerepelnek, és képvi­selve vagyunk a kerület! baj­nokságban is. Népszerűségnek örvend az asztalitenisz, a sakk, az atlétika, a síelés, a turiszti­ka. Amióta fedett uszodánk van, azóta gyökeret ereszt ez a sport Is; úszni nagyon sze­retnek a fiatalok. A turisztikai izakosztályok is szép sikereket érnek el és még felsorolhatnék néhány sportágat, melyekbe va­lóban bekapcsolódnak a mező­­gazdasági dolgozók Eddig 16 példás sportszervezetünk van, például a parchovanyl, a kisgé­resi, a kaposkelecsénvi, (Ka­pui. Ifľačanyl, a plechoticel. és természetesen sokoldalú sport­élet folyik a többinél is. El kel! mondanom azt Is. hogy egyre több sportegvesület tart fenn kölcsönös baráti kapcsolatot. A szakosztályok fenntartásához a szövetkezetek évről évre je­lentős pénzbeli és egyéb anya­gi, erkölcsi lellegű támogatás­sal járulnak hozzá. Tárásunk­ban 34 sportegyesületet az ál­lami gazdaságok támogatnak, illetve a szakosztályaik műkö­déséhez anyagi hozzájárulást adnak. Például felszereléseket vásárolnak és a sportolók szál­lítására autóbuszokat biztosíta­nak. Itt ki kel! emelni a Szo­­motori {SomotorJ Vetőmagter­mesztő Állami Gazdaságot, to­vábbá a Velatyi Atomi Gazda­ságot. A szövetkezeten belüli nem­zedékváltással, valamint az utánpótlás biztosításával Is ősz­­szefügg, hogy a szövetkezetek nagymértékben hozzájárulnak a fiatalok sportolást tehetőségei­nek megteremtéséhez. Ä mezőgazdasági üzemek' sportszervező munkájukat a CSKP XVII. kongresszusa hatá­rozatai szellemében a szövet­kezeti dogozók tömegsportmoz­galmának fejlesztésére, a tagok és családtagjaik rendszeres testedzésének elősegítésére összpontosítják. Ennek érdeké­ben anyagi támogatással sport­­versenyeket rendeznek. — Ä Csehszlovák Testnevelé­si Szövetség járási bizottsága vajon milyen segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek a tömegsport elmélyítésére? — érdeklődtem Fazekas Lászlótól. — Elmondhatom, hogy a sportpolitikai célkitűzések meg­valósítása érdekében szorosan együttműködünk az SZFSZ já­rási bizottságával és a járási mezőgazdasági igazgatósággal. Segítséget nyújtunk a szövet­kezeti dolgozók sportversenyei­nek lebonyolításához és mód­szertani segítséget is adunk, mert a mezőgazdasági üzemek­nél a módszertani irányítás színvonala nem éri el minden­hol a kívánt szintet. Ennek egyik fő oka, hogy a szakosz­tályvezetők munkájára jellemző a passzivitás. t — Milyen sportversenyekről van sző? — Minden évben megrende­zik kooperációs körzetenként a mezőgazdasági dolgozók honvé­delmi egyéni és csapatverse­nyét. Tavaly például a járási döntőt a Dargovi Egységes Földműves-szövetkezetben tar­tották. Az asztalitenisz-tornák­ra is minden évben sor kerül. Az SZFSZ lárási bizottsága minden évben rendez labdarú­gótornát kooperációs körzeten­ként. A győztes csapatok egy­más között mérkőznek a ku­páért. Tavaly ezt a döntőt Dar­­govon rendeztük meg. Maguk a szövetkezetek is szerveznek sportversenyeket, ahol a mező­­gazdasági dolgozók az aratási serlegért vagy az elnöki ku­páért verenyezhetnek. Bizonvos sportágból a legjobbak kerüle­ti szintű versenyeken Is részt vehetnek, sőt továbbjuthatnak az országos döntőbe. A ver­senyzési alkalmak biztosítása mellett amilyen rendezvényso­rozatok célja az is, hogy a sport iránti újabb Igények fel­keltésével és azok színvonalas kielégítésével hatást gyakorol­janak a falvak lakosságára, a mezőgazdasági dolgozókra, lét­elemükké tegyék a rendszeres sportolást. Amióta jő kapcsolat alakult ki a CSSZTSZ járást bizottsága, az SZFSZ járási bizottsága és a járási mezőgazdasági igazga­tóság között, azóta igen sok új kezdeményezéssel mozgósítot­ták a mezőgazdasági dolgozók ezreit a rendszeres testedzésre. Bízunk abban, hogy a jövő­ben még több mezőgazdasági dolgozó vesz majd részt a rend­szeres testedzésben, a falvak sportéletének fellendítésében. Jő szolgálat ez a szövetkezetek társadalompolitikai feladatai­nak teljesítéséhez, a falu né­pességmegtartó képességének erősítéséhez. A tájékoztatást köszöni: ILLÉS BERTALAN Евяиишаоиг1 н-жги zzXxzzsczseBZXSOsa Nem szokványos sajtőtörté­­neti munkával találkoz­hat az az olvasó, akt ke­zébe veszi a Komárom Megyei Honismereti Kiskönyvtár soro­zatában (Magyarországon) meg­jelent helytörténeti vonatkozá­sú kis könyvet, mely „A ko­máromi nyomdászat és sajtó 1849-ben“ cím alatt Jelent meg. E sorozatban már közel tíz éve jelennek meg helytörténeti adatokat feldolgozó tanulmá­nyok. Ezzel a sorozattal érdekes és dicséretes dologra vállalkozott a tatabányai József Attila Me­gyei Könyvtár, ahol e publiká­ció a sorozat tizenötödik dol­gozataként jelent meg. A soro­zatot Virág Jenő szerkeszti, és 1979-től 14 füzet készült el. Te­hát a honismeret élesztősében, ápolásában, terjesztésében ez a kiadás követendő, példamutató is lehetne. A kezdeményezés számunkra Is érdekes, mivel a dolgozatban Dál-Szlovákiát érintő témákat Is találunk. RENDHAGYÓ SAIlMEffi Dr. Tapolcalné Sáray Szabó Éva e kis kötetének a magyar történelemhez kapcsolódó olyan korszak irodalmi értékét dol­gozta fel, mely egyedülállónak mondható: az 1948—49-es sza­badságharc alatt Komáromban megjelent sajtó történetét. E nehéz történelmi korszakban a sajtónak a komáromi vár kö­rülzárt falain belül a közműve­lődés és hírközlés szerepét kellett betöltenie. Ennek mód­járól és formáiról szól a 76 oldal terjedelmű tanulmány, és ad egyben történelmi áttekin­tést a magyar történelem ko­máromi vonatkozásairól. Még mielőtt részletesebben ismertetnénk a kötet tartalmát, meg kell említeni a borítólapot (lásd a fotót), mely a Komá­romban 1948-ben megjelent Ko­máromi Értesítő és a Komáro­mi Lapok elsó oldalait mutatja be. Ä könyvecske bevezetője he­lyett a szerző az 1839-ben Ko­máromban megjelent haditér­képet közölte. A dolgozat tar­talmát közelebbről az alcímek mutatják, melyből világosan ki­tűnik a dolgozat célja és mon­danivalója. Az első rész Komárom törté­netének egyik legfényesebb és egyben legtragikusabb korsza­káról: a szabadságharc ese­ményeiről tájékoztat. A város e történelmi időszakát már többen megírták, és annál In­kább is érdekes a bevezető, mivel az adott történelmi ese­mények megírása útmutatóul is szolgálhat a város történelmé­vel foglalkozni kívánó szerzők­nek. Ä második fejezet bemutatja a Siegler-testvérek — Antal és Mihály — nyomdáját. Ebből megtudjuk, hogy Siegler Antal komáromi könyvkötő mester és könyvkereskedő volt, majd 1948 májusában megvette Wein­­rnüller Franciska nyomdáját, amely jelentős tevékenységével a komáromi nyomdászat egy fontos fejezete volt. A következő két fejezet a Komáromban megjelent két új­ság történetét tárgyalja. A Ko­máromi Értesítő 1849. január 9-től Július 6-lg, a Komáromi Lapok pedig 1849. július 11-től október 1-lg jelent meg. A két újság bemutatása a szerző ala­pos kutatómunkájának eredmé­nye, s belőle sok-sok sajtótör­ténelmi érdekességet tudunk meg. Érdekes leírásban olvas­hatunk az Értesítő megszűné­sének körülményeiről, valamint az öt nap múlva, július 11-én megjelent Komáromi Lapokról. A top szerkesztéséről, mun­katársairól, a szerkesztőgárdá­ról, az újság terjesztéséről és olvasótáboráról az utolsó feje-KOMÁRÖM MEGYEI HONISMERETI KISKÖNYVTÁR KIS«!* Tapolca!nS Sáray Szabó Éva A KOMÁROMI NYOMDÁSZAT ÉS SAJTÓ 1849-BEN zetben olvashatunk. A dolgozat zéró fejezete a 250 pontból ál­ló jegyzet, amely ismét csak a szerző kutatómunkájának ala­posságát és széles körű tárgy­­ismeretét bizonyítja. A tatabányai József Attila Könyvtár nyomdájában készült helytörténeti könvecske sajtó­­történetünk eme korszakának újabb adaléka. Dicséretes fel­dolgozásban tárja elénk a ko­máromi sajtótörténet egyik Iz­galmas korszakát és a Klapka György vezette honvédek hő­sies harcát, akik közül min­denekelőtt Mack József főhad­nagyot és Rőzsafi Mátyás új­ságírót, a Komáromi Értesítő egyik alapítját és szerkesztőjét kell megemíteni. SZÉNÄSSY ÄRPÄD ÍŠegyzeť z a családiház-építés min­den tartalékunkat fel­emésztette. Teljesen el­­adósodtunk. A vállalatnál, a ro­konságban, mindenhol. A ház ugyan még nincs tető alatt, de alapjaiban is impozáns... Ha elkészül, nem szorongunk to­vább a nagyszülőknél, Itt min­denkinek külön szobája lesz. Két fürdőszoba lesz és két vé­cé, megszűnik a reggeli sor­­banállás. Az étkezőben beépí­tett bárszekrény lesz, ahol az italokat fogjuk tartant. Sajnos, a cél érdekében ösz­­sze kell bűzni a nadrág szíj at. Magamon már nem is tudom a szükséges méretre. Az asszony is leadta a felesleges kilóit, a gyerekektől bizonyos időre megvontuk a zsebpénzt, a nagylányok az anyjuk lánykori cuccatban járnak, új ruhákra nincs pénz. Persze hogy egyre több vita van otthon. Kunyerálnak, köve­telőznek, fenyegetőznek, fis új természeti jelenséget fedeztem fel a lakásban, a feleségem visszaszájalását. Már a gyere­kek ts eltanulták. Hogy akkor én is mondjak le az esti sörömről. Szokjak le a dohányzásról. CSALÁDI Én eddig keményen vissza­vertem mindenféle családelle­nes, széthúzó megnyilvánulást. Szilárd elvetm voltak: gyere­keknek hallgass a neve; amíg az én házamban laksz, és az én kenyeremet eszed, itt én pa­rancsolok; asszony maradj a fakanálnál. Sajnos, azonban a ház befe­jezéséhez munkásokra van szükség, és csak a család tn­­gyer&nunkájára számíthatok. Látom, hogy a cél érdekében nekem is engednem kell. El is határoztam, hogij a szo­bában nem fogok rágyújtani — hagyom, hogy egyszer-egyszer a gyerekeknek is igazuk le­gyen, amikor az ízlésemet akarják ' eltalálni. A jövőben REFORM nem mindig én határozom meg a napszakokat, és a családfő­választásokon is több jelölt lesz. A naqylányok este tíz óráig kint maradhatnak, bárki­vel összebarátkozhatnak és há­zibulit Is rendezhetnek; én csak a vejeimet kívánom meg­válogatni, azt is csak annyiban, hogy a fiú futballista legyen. A jövőben mindenki azzal le­het haragban, akivel akar, de a kocsmárossal összeveszni sen­kit nem engedek, mert annak is tartozunk. Tudom, hogy egyesek az en­gedményeket gyengeségnek vé­lik, és megpróbálják aláásni családunk belső egyensúlyát. A szomszéd egyre leplezetlenebb bül meresztgett a szemét a fe­leségemre, amikor a kertben fürdőruhában gyomlálja a pet­rezselymet, a lányok is egyre többet beszélnek a szexről, és a fiúk egyre gyakrabban cse­nik el a cigimet. De én résen vagyok, és két­­frontos harcot folytatok. Előbb egy falat felhúzunk házunkon, aztán lerombolhatunk egy tég­lasort a családi fegyelem stabil intézményéből. A család a tár­sadalom legkisebb sejtje. Ogy írja az újság, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása..« Nálunk már elkezdődött, főhet­nek hozzánk tanulni. (illés)’ яаиужлац&ацаиеавяи Algéria - fotósszem m Algéria nam csupán a Szahara címmel fotókiállítás nyílt Érsekújváron (Nové Zámky) a Szakszervezet Művelédési Há­zának dísztermében. Druga József mérnök, az érsekúivári Hé­zagon fotóklub tagja három évet töltött az észak-afrikai köz­társaságban. Kiállított képei magabiztos gépkezelésről és ki­forrott látásmódról vallanak. A kiállító már több ízben részt­­vett járási, kerületi, szlovákiai és országos seregszemléken, több éven át a járási fotóklub elnökeként tevékenykedett. Most bemutatott képei is bizonyítják, hogy Drugának nagy­szerű érzéke van az ellentmondások megörökítésére. Nincsen választott témája, minden érdekli, ami az emberrel és a ter­mészettel kapcsolatos. Kiállított fényképei nyolc témacsoportot ölelnek fel, bemu­tatva az antik kor algériai emlékeit, s egyben a hagyomány­ápolás példás törekvéseit. Fontos szerepet kap képein a táj, de bepillantást nyújt a dolgos hétköznapokba ts. A rég letűnt korokat Idézik a Zama és Timgod romjairól készült felvéte­lei, valamint a Medracen piramis, Lenyügözőek a Szahara végtelennek tűnő homokdűnéi, megkapfik a nyugalmat árasz­tó, embfernek s állatnak egyaránt az életet biztosító oázisról készült felvételei. Több kép az új lakónegyedek épülő vagy már átadott egységeinek modern stílusjegyeit tárja elénk — vagyis a múlt, a jelen s a kirajzolódó jövő egyaránt lencse­végre került. A kiállított képek meggyőzően bizonyítják, hogy az afrikai ország valóban nem csupán a sivatag birodalma, hanem a fej­lődés útjára lépett országok egyike. A tárlatlátogatók ugyan­akkor megbizonyosodhattak arról is, hogy Druga Józsefnek — aki már negyedszázada a fotóművészet szerelemese — nagyobb teret, több lehetőséget kellene biztosítani munkálnak bemu­tatására. —pénzes—'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents