Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

1988. július 1.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

(Folytatás a 2. oldalról)

ügy rendezését, s a kivizsgálás eredményeiről legkésőbb egy hónapon belül értesíteni a kivizsgálást indítványozó tagot, illetve dolgozót.

32. cikkely A döntőbizottság

(II A döntőbizottság tárgyalásokat folytat és döntéseket hoz:

e) a szövetkezet és a tagok közötti olyan vitás kérdésekben, amelyek a munkaviszonyból, illetve a tagságból Összefüggő egyéb kapcsolatokból erednek,

b) a tagoknak a kiszabott fegyelmi intézkedés hatálytalanítására tett Javaslataival kapcsolatban,

c) a szövetkezeti tag bűncselekménye, vétsége vagy kihágása által okozott kár megtérítésével kapcsolatos vitás kérdésekben, amennyiben még nem indult meg a kártérítési eljárás, illetve más szerv még nem döntött a kártérítésről.

d) a szövetkezet és a dolgozók közötti vitás kérdésekben a munkaviszonyból származó igényeket illetően, beleértve a b) és c) bekezdésben feltüntetett vitás kérdéseket, ha ezt a dolgozó kérte vagy ezzel egyetértett.

(2) A döntőbizottság nem tárgyalja meg a tagság és a munkaviszony keletkezésével és befejezésével kapcsolatos vitás kérdéseket és az ezekből következő igényeket. továbbá az olyan vitás kérdéseket sem, amelyeknek érintett felei az elnök, az alelnök, a vezetőség tagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság. Illetve a döntőbizottság.

(3) A döntőbizottság csak akkor tárgyalja meg a vitás kérdést, ha ezt tőle a tagsági vagy a munkaviszony fennállása idején igényelték, s ha a vitás kérdés megtárgyalását nem bízzák a jogszabályok más szervekre.

33. cikkely

A funkciók összeegyeztethetetlensége

Az ellenőrző és revíziós bizottságnak, valamint a döntőbizottságnak nem lehetnek tagiai más választott szövetkezeti szervek tagjai — a küldöttek testületét kivéve —, sem a hozzájuk közel álló személyek (lásd a Polgári Törvénykönyv 116. cikkelyét). sem pedig a szövetkezet üzemzadásza.

34. cikely

A szociális bizottság

A szociális bizottság főleg:

a) javaslatokat terjeszt elő az illetékes nemzeti bizottságnak a- nyugdíjbiztosítási eljáráshoz arra hogy mennvl ledolgozott munkaidőt számítsanak be. illetve hogvan számítsák he a különleges előírások érteimében azokat a naptári éveket, melyekben a szövetkezet tagja nem dolgozta le a meghatározott számú munkanapot.

b) véleményezi azokat a táppénzre. szolgáltatásokra és fürdői gyógykezelésre vonatkozó kérvényeket, melyekről a nemzett bizottság szociálisügyi szervei vagy a köztársaság nyugdíjbiztosítási szervei döntenek.

c) segít kialakítani * a csekként munkaképességű tagok tartós és széles körű érvényesítésének feltételeit, s közreműködik a munkára való beosztásuknál,

d) dönt a betegség idején juttatott segélyekről, az anyákat és gvermeketket támogató segélyekről; a szociális bizottság meghatalmazhatja a bizottság • elnökét és titkárát, hogy olyan esetekben, amikor törvényes igény keletkezik a juttatásokra, és megítélésük, illetve nagyságuk feltételei vitathatatianok és kétséget klzáróak, maguk döntsenek a juttatás megítélésében.

35. cikkely

A munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság

A munkabiztonsági és egészségvé delmi bizottság mint a munkabiztonság és egészségvédelem társadalmi elienőrzésének alapvető szövetkezeti láncszeme, főleg:

a) szervezi a tagok, esetleg a dolgozók nevelését a munkabiztonsági, egészségvédelmi és munkahelyi higiéniai alapelvek következetes megtartására és színvonalának emelésére,

b) ellenőrzi, hogy megte^emtlk-e folyamatosan a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások megtartásának feltételeit, ismertetik « kellőképpen a tagokkal, esetleg a dolgozókkal az érvényes munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokat, továbbá következetesen (árnak-e el a védőöltőzetek és védőeszközök használatánál, s miként tartlák meg a nők és a fiatalkorúak foglalkoztatására az éjszakai munkára és a túlórákra vonatkozó előírásokat,

c) ellenőrzi, hogy a munkahelyi feltételek, a gépek, berendezések és meghatározott munkafolyamatok megfelelnek-e a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásoknak,

d) figyelemmel kíséri, hogy teljesítik-e azokat az intézkedéseket, melyekre a munkabiztonsági és egészségvédelmi felügyelőség állami szervei, až állami egészségügyi igazgatóság, illetve a munkabiztonság és egészségvédelem társadalmi ellenőrzéséért felelős szervek tettek javaslatot.

e) bekapcsolódik a munkabalesetek, foglalkozási ártalmak és üzemi balesetek okainak kivizsgálásába és értékelésébe, felhívja a figyelmet az észlelt hibákra és szorgalmazza azok kiküszöbölését, s javaslatokat terjeszt elő a biztonságosabb és egészségesebb munkafeltételek megteremtésére. illetve a balesetek eredményesebb megelőzésére.

f) segít a szövetkezet más szerveinek és a szervezeti alapegységek vezetőinek a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokból eredő kötelességeik teljesítésében.

36. cikkelv Egyéb bizottságok

П) A közgyűlés (a küldöttek testületé) és a vezetőség szükség esetén egyéb bizottságokat hozhat létre, mégpedig állandó vagy átmeneti jelleggel.

(2) Ezeknek a bizottságoknak a tagjatt ^iz őket létrehozó szerv válaszba meg, vagy nevezi ki és hívja vissza.

37. cikkely

A szövetkezet szervezete

(1) A szövetkezet szervezeti egységekre osztását az alapszabályzat határozza meg.

(2) A szövetkezet szervezésének részleteit a szövetkezet szervezési házirendje tartalmazza.

38. cikkely

A szervezeti egység doigozókollektívája

A szervezeti egység dolgozókollektíváját (a továbbiakban csak „kollektíva“) azok a szövetkezeti tagok alkotják, akiket tartós munkavégzésre ebbe az egysége' osztottak be.

(2) A kollektíva megtárgyalja a szervezeti egység tevékenységének gazdasági, szociális és társadalmi összefüggéseit, s ezen kérdésekben jogosult javaslatokat terjeszteni a vezetőség elé; a kérdésekben a vezetőségnek halogatás nélkül döntenie kell, s döntéséről köteles tájékoztatni a kollektívát.

(3) A kollektíva megválasztja fviszszahívja) képviselőit a küldöttek testületébe. az alapszabályzat által meghatározott számban. A küldöttek testületének tagjai rendszeresen tájékoztatják a kollektívát a testület tevékenységéről és döntéseiről. A kollektíva szintén javaslatot tesz a szövetkezet egyéb szerveinek jelöltjeire, és saját szervezeti egysége vezetőjének kinevezésére (tovább csak „vezető“).

(4) A kollektíva szükség szerint, de legalább háromhavonként egyszer ülésezik: a tanácskozáson jelen kell lennie a szövetkezet elnökének, vagy a vezetőség más megbízott tagjának. A kollektívát a vezetőfe hívja össze, aki a tanácskozást is vezeti.

(5) A kollektíva- határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van. Ä határozat elfogadott, ha a jelenlévő tagoknak több mint a kétharmada megszavazta.

39. cikkely

A szövetkezet választási és tanácskozási házirendje

A szövetkezet választott szerveinek és további bizottságainak megválasztási módját, összetételét, hatáskörét és tanácskozási házirendjét, valamint a kollektívák és részlegenkéntl közgyűlések tanácskozási házirendjét, a jegyzőkönyvek hitelesítésének módját a szövetkezet választási és tanácskozási házirendje határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

SZÖVETKEZET] TAGSÄG ÉS MUNKAVISZONYOK

40. cikkely

A tagság létrejötte

(1) A tankötelezettség után vala‘ mennyi állampolgár tagja tehet e szövetkezetnek .

(2) A szövetkezetnek kötelessége gondoskodni arról, hogy az állampolgár a tagság létrejötte előtt orvost kivizsgálásnak vesse alá magát.

(3) A szövetkezet és az állampolgár. akinek a kérvénye alapján a tagfelvételt jóváhagyták, megállapodást kötnek a munkafeltételekről. A szövetkezet részéről a megállapodást az elnök köti meg. A tagság létrejöttének időpontja az a nap, amelyet a munkafeltételekről szóló megállapodásban a munkábaállás időpontjaként megjelöltek.

41. cikkely

Megállapodás a munkafeltételekről

(1) A munkafeltételekről szőló megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) hogy milyen munkát fog végezni a tag,

b) A munkavégzés helyét (község, szervezeti egység vagy egyéb módon megjelölt munkahely),

c) a munkábaállás napját,

d) hogy a naptári évben mennyi ideig vesz részt a munkában a tag, ha nem egész évi munkára vagy teljes munkaviszonyba szegődött el. természetesen csak akkor, ha ezeket a feltételeket nem választás vagy kinevezés határozza meg

(2) A munkafeltételekről szóló megállapodásban továbbá konkretizálni lehet:

a) a szakképzettség növelésével és bővítésével összefüggő kölcsönös kötelezettségeket.

b) a szövetkezet részéről a tagnak nyújtott előnyöket,

c) további olyan feltételeket, melyekhez a szövetkezetnek vagy a tagnak érdeke fűződik, s amelyekben megállapodásra jutottak.

(3) A munkafeltételekről szóló megállapodási és annak módosítását írásban rögzítik, s a megállapodást egy példányban át kell adni a tagnak.

(4) A munkábaállás napjaként nem szabad olyan napot megjelölni, amely megelőzné a más szervezettel fennálló tagsági vagy munkaviszony, Illetve a tankötelezettség végének napját.

(5) A munkafeltételekről szóló megállapodásban három hónapig terjedő próbaidőben állapodhatnak meg a szerződő felek. A meghatározott próbaidőt nem lehet meghosszabbítani. A próbaidőben a szövetkezet vezetősége és a tag írásban indoklás nélkül bármikor semmisnek minősítheti a tagságot.

(6) A munkaakadályok Időtartamából, amelyek miatt a tag a próbaidőben nem dolgozhatott a szövetkezetben, a próbaidőbe legfeljebb 10 munkanapot számítanak be.

(7) Amennyiben a szövetkezet a közgyűlés (a küldöttek testületének) határozata alapján — a 48. cikkely alatt feltüntetett esetek kivételével — azért csökkenti a szervezeti egységben dolgozó tagok számát, hogy növelje a munka hatékonyságát, vagy mert módosítják a szervezeti egység feladatait, technikai ellátottságát, vagy egyéb szervezési okok Játszanak közre, akkor a szövetkezet köteles a tagnak egyéb megfelelő munkalehetőségeket felkínálni. Ha a tag nem hajlandó más munkát vállalni, a vezetőségnek jogában áll egyoldalúan módosítani a tag munkabeosztását, esetleg munkahelyét. Ezt követően a tag köteles a szövetkezet döntése szerint elvégezni a kijelölt munkát.

42. cikkely

A szövetkezeti tag alapvető jogai és kötelességei

(1) A tagnap alapvető joga:

a) részt venni a szövetkezeti munkában és munkadíjat kapni az elvégzett munkáért, továbbá joga van a munka utáni pihenésre és a felüdülést szolgáló szabadságra,

b) részt venni a szövetkezet tevékenységének fejlesztésében, irányításában és ellenőrzésében; valamennyi tag választhat és -maga is megválasztható a szövetkezet szerveibe,

c) javaslatokat előterjeszteni a szöj vetkezet tevékenységének javítására, észrevételekkel és kérdésekkel fordulni a szövetkezet szerveihez, és Igényt tarthat az elintézésükről szőló információkra Is,

d) a szövetkezet szükségleteivel összhangban, támogatást kaphat a szakképesítésének növeléséhez és bővítéséhez,

e) jogosult részesedni azokból az előnyökből, melyeket az alapszabályzat és az általános érvényű jogi előírások értelmében nyújt tagjainak a szövetkezet.

(2) ft tag alapvető kötelességei: »

(a) személyesen, becsületesen és

rendesen dolgozni a szövetkezetben,

s tökéletesen kihasználni a munkaidőt, amenylben a tagot nem mentették fel a munkavégzés alól,

bl megtartani az alapszabályzatot, a szövetkezet szerveinek határozatait és Intézkedéseit, teljesíteni a felettesek utasításait, s megtartani az elvtársi együttműködés alapelveit,

c) sokoldalúan szilárdítani és fejleszteni a közös szövetkezeti gazdaságot, védeni és gyarapítani a szövetkezeti vagyont,

d) kezeskedni a szövetkezeti gazdálkodás esetleges veszteségességéért az alapszabályzatban meghatározott formában,

e) a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz társítani a földjeit (79. cikkely).

43. cikkely

A tagság megszűnése

A szövetkezeti tagság megszűnhet:

a) megegyezéssel,

b) a próbaidőben történt megszüntetéssel,

c) kilépéssel,

d) azonnali kilépéssel,

e) megszüntetéssel,

f) kizárással,

g) elhalálozással,

h) a szövetkezet megszűnésével a 18. cikkely 1. bekezdése alapján.

44. Cikkely A megegyezés

(1) ’ Amennyiben a vezetőség és a tag megegyeznek a tagság megszüntetésében. a tagság a megállapodás szerinti napon megszűnik.

(2) A tagság megszűnéséről szőló megegyezést a szövetkezet és a tag írásban rögzíti. Ha a tag ezt kéri, a megegyezésben fel kell tüntetni, hogy miért került sor a tagság megszüntetésére,

(3) Amennyiben a tag írásban kéri a tagság meghatározott nappal történő megszüntetését, és a kérést a szövetkezet nem utasítja el a kérvény kézbesítésétől számított 15 napon belül, a tagság a tag kérvényében megjelölt napon megszűnik.

(4) A tagság megszűnéséről szőló írásbeli megegyezés egy példányát a szövetkezet átadja a tagnak.

45. cikkely A kilépés

(1) A tag írásos kilépési nyilatkozat alapján bármilyen oknál fogva, vagy akár indoklás nélkül is kiléphet a szövetkezetből. Ilyenkor a tagság hat hónap elteltével szűnik meg. A felmondási idő a tag írásbeli kilépési nyilatkozatának kézbesítését követó hónap első napjával veszi kezdetét.

(2) A tag a kilépési nyilatkozatát csak írásban és a vezetőség hozzájárulásával vonhatja vissza.

46. cikkely Azonnali kilépés

(1) A tag azonnal kiléphet a szövetkezetből, ha:

a) a szakorvosi vélemény szerint, az egészségi állapotára valő tekintettel tartósan alkalmatlan addig: munkakörének betöltésére vagy nem végezheti tovább a feladatát valamilyen munkahelyi ártalom miatt, esetleg mert ilyen betegség fellépése fenyeget, és a szövetkezet az orvosi vélemény kézbesítésétől számított 15 napon belül nem helyezte át a tagot más, számára megfelelő munkakörbe,

b) amennyiben a szövetkezet különösen durván megszegte azokat ez alapvető kötelességeit, amelyek a munkafeltételekről kötött megállapodásból, az alapszabályzatból vagy az általánosan érvényes Jogi előírásokból következnek. Ilyenkor a tag attól az időtől számított egy hőnapon belül léphet ki azonnal a szövetkezetből, amikor tudomást szerzett erről az okről, de legfeljebb az ok létrejöttének napjától számított egyéves határidőn belül,

c) amennyiben a szövetkezet egyoldalúan megváltoztatta a munka jellegét, esetleg a konkrét munkahelyet a 41. cikkely 7. bekezdése szerint, akkor is legfeljebb a szövetkezet döntésének kézbesítésétől számított egy hónapon belül.

(2) A szövetkezeti tag, aki azonnali hatállyal kilépett a szövetkezetből, a kéthónapi átlagkeresetének megfelelő kereseti pótlékra tarthat Igényt a szövetkezetben végzett munkáért. Ez nem érvényes, ha az azonnali kilépésre az 1. bekezdés c. pontja értelmében került sor.

(3) Az azonnali kilépést írásos kilépési nyilatkozat alapján kell lebonyolítani, amelyben lel kell tüntetni az okot, és a nyilatkozatot meghatározott időn belül el kell juttatni a szövetkezethez. Az eredetileg feltüntetett okot utólagosan nem • szabad megváltoztatni. Ilyenkor a tagság a kilépési nyilatkozat szövetkezetnek történt kézbesítésének napjával szűnik meg.

47. cikkely

A tagság megsznütetése

(1) A vezetőség a tagság megszüntetése mellett dönthet, amennyiben a tag:

a) nem teljesíti a megegyezésben szereplő munka elvégzéséhez az általánosan érvényes jogi előírások által megkövetelt feltételeket, vagy a szövetkezettől független okokból nem tesz eleget azoknak a követelményeknek, amelyek a rendes munkavégzéshez feltétlenül szükségesek: ha a tag a nem kielégítő munkaeredmények miatt nem tesz eleget a követelményeknek, akkor csak abban az esetben lehet megszűntetni a tagságot, ha a szövetkezet az utóbbi 12 hónapban felszólította a tagot a hiányosságok kiküszöbölésére, de az

nem tett meg mindent ennek érdekében.

b) nem lépett munkába a munkafeltételekről kötött megállapodásban megjelölt napon, pedig ebben semmiféle munkaakadály nem gátolta; a tagság a vezetőség írásos döntésének kézbesítése napján szűnik meg.

(2) A tagság megszüntetéséről hozott döntésben az okot úgv kell feltüntetni, hogy ne lehessen másféle okkal összetéveszteni. A döntésben feltüntetett okot utólag nem szabad megváltoztatni.

(3) A tagság megszüntetéséről szőló döntést, melyet kikézbesftettek a tagnak, kizárólag az ő írásbeli hozzájárulásával lehet visszavonni.

(4) A tagságnak az 1. bekezdése

a] pontja értelmében történő megszüntetésénél a vezetőség я kollektíva álláspontjából kiindulva hozza meg döntését.

(5) A tagságnak az 1. bekezdés a) pontja érteimében történő megszüntetéséről hozott döntésről a szövetkezet Írásban, értesíti a tagot. Ebben az esetben a tagság hat bőnaD múltán szűnik meg. Ez az idő a tagsági viszony megszüntetéséről hozott döntés kézbesítését követő naptári hónap első napjával veszi kezdetét.

(6) A szövetkezet az 1. bekezés al pontja al«tt felsorolt okok alapján csak akkor szüntetheti meg a tagságot, ha:

a) e tag nem hajlandó másfajta, de a számára alkalmas munkát végezni, melyet a szövetkezet felkínált neki, vagy nem hajlandó részt venni a másfajta munkára való felkészítésben,

b) nem tud a tagnak olyan, a képességeinek megfelelő munkát kínálni. melyet a fennálló fogyatékosságok ellenére is el tudna végezni.

48. cikkely

A tagság megszüntetésére vonatkozó tilalom

'A szövetkezet a 47. cikkely I. bekezdésének a) pontja értelmében nem szüntetheti meg a tagságot:

a) a várandós nők, valamint azoknak az egyedülálló nőknek és férfiaknak az esetében, akik három évnél fiatalabb gyermekekről gondoskodnának,

b) amikor a tag betegség vagy baleset miatt átmenetileg munkaképtelen, feltéve, hogy a betegséget nem szándékosan, esetleg ittas állapotban vagy kábítószerek hatása alatt idézte elő, továbbá az intézeti kezelésre szóló javaslat előterjesztésétől,' vagy a gyógyfürdői kezelésre szóló javaslat előterjesztésétől, vagy a gyógyfürdői kezelésre szóló javaslat előterjesztésétől, vagy a gyógyfürdői kezelés befejezésének napjáig: tuberkulózis esetén a védelmi idő az intézett kezelést követő hat hőnappal meghosszabbodik,

c) a katonai szolgálatra való behívás esetén a behívó kézbesítésétől, Illetve a tömeges behívóról szóié hirdetmény megjelenésétől egészen a szolgálatból való elbocsátást követő 15 nap elteltéig.

d) amikor a tagot huzamos időre felmentették a szövetkezetből valamilyen köztisztség betöltésére.

49. cikkely

(1) A szövetkezet vezetősége kizárhatja a tagot, ha:

a) szándékos bűncselekmény vagy vétség miatt jogerősen egy évnél hosszabb, feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, vagy pedig a tagsági kötelezettségek teljesítése során, vagy ezekkel összefüggésben szándékosan bűncselekményt vagy vétséget követett el, és ezért feltételesen leg(Folytatás a 4. oldalon)