Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

— A Szőve t sér 1 Pénzügymi nisztérlum íKVlSftü-os Tt. számú rendelete az egyes társadalmi Intézmények pénzügyi gazdálkodásáról és néhány termelési-gazdasági egység tévé kenységérél;

— A Szövetségi Pénzügyminisztérium, a CSSZK, Illetve az SZSZK Pénzügyminisztériumának, a Csehszlovák Állami Bank elnökének 130/1985-ös Tt. számú rendelete a pénzügyi és hitelfeltételekről a szövetkezeti és Individuális lakásépítés

* esetén, valamint a személyi tulajdont képező családi házak

korszerűsítése során

') a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 130/1988-as Tt számú, a mezőgazdasági termények tagoknak és a mezőgazdasági tevékenységet folytató szocla lista szervezetek képviselőinek történő eladása Irányelveit tartalmazó hirdetménye

As 1 ea számú különbözeti f«HUjáradék díjszabásai ssás kurona bevételre ssámitva ■ termelési-gazdasági csoportok ÍTGCS) szerint (koronában) ,

TGCS

Díjszabás

TGCS

Díjszabás

21.

1

32.

40

22.

2

33.

51

23.

4

34

50

24

7

35.

01

25

U

36.

58

28

18

37.

7l

27

21

38

70

28.

28

39.

80

29.

31

40.

84

30.

38

41.

80

31.

41

42.

92

MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET

eptemberben már mindent a sikeres, biztonságos, gazdaságos betelelés érdekében végzünk. A jó

erőben tartott családok telelésre valő felkészítése nem okoz különösebb gondot. Betelelési gyakorlatunk alapján zsúfoltan (melegen J, vagy ■ takartnál több léputcán (hidegen) teleltethetünk. Tapasztalatom szerint a zsúfolt, szőkített fészekben a méhcsaládok kevesebbet fogyasztanak, biztonságosabban telelnek.

A kereteket, ha korábban nem tettük volna, most rendezzük, ügyelve arra, hogy megfelelő minőségű lépek, bő mézkészlettel, sok virágporral kerüljenek a fészekbe. Sem a tűi öreg, sem a tűi fiatal lépek nem alkalmasak a telelésre, a feketék ugyanis fertőző anyagok hordozói lehetnek, a virágpor építmények pedig rossz hőszigetelők. A fölösleges mézeslépeket vagy kipergetjük, vagy ha kevés méz van bennük, a fészektől távolabb rakjuk be azokat, hogy a méhek behordhassák a fészekbe az élelmet. A jól szűkített fészekben már csak a telelő fészekbe raktározhatják az elesóget, még hűvös éjszakákon Is elhordjék a szörpöt és könnyen besűrítik. Az etetést szeptemberben lehetőleg fejezzük be. Ekkor még beérlelik a feletetett szörpöt. Október első harmadában az esetleg szükséges kisebb élelemkiegószftést ts hagyjuk abba. Gyakran előfordul, hogy október közepén már fagyok vannak és az elkésett etetés kárt okozhat.

Ha az élelempőilás elhúzódik, sok híg, éretlen eleség lesz a kaptárban, unit a továbbiakban, főleg télen még sok nedvességet felvesz és esetleg megsavanyodik. A híg. éretlen eleség télen hasmenést okozhat. A méhek nyugtalanul telelnek, ami a fogyasztást Is nagyban növeli. Ha az etetéssel elkéstünk, de a méhcsaládok élelemkészlete kevés, a szükségesnek megfelelően 1,5— 3 kilogrammos főzött, kemény cukorlepénnyel pótoljuk. A méhek, ha fölöttük főzött, kemény cukorlepény van a keretekre helyezve, jobban teletnek, mint az éretlen mézen. A Hasítás megindulásáig ezt fogyasztják. A méhek Így a hosszú tisztulási időt Is jobban bfr|ák.

Az etetés, különösen 1 éves anyáknál nagy hatással van a Hasítás nagyságára. A későn Is etetett családoknál, sajnos, még novemberben Is van Hasítás. Ez pedig sok energiát elvesz a telelő méhektől, ami esetleg tavasszal fog hiányozni. Különösen, ha későn tavaszodlk, nagy szükség van a sok Hatal, ősszel nem dolgozott méhre. Ez vonatkozik az etetésre is, mivel szeptemberben még sok olyan öreg méh részt vesz az eleség érlelésében, ami úgy is elpusztul a betelelés előtt.

A késői Hasítás az atkáknak is kedvez. Az atkairtást legkésőbb októberben be kell fejezni. Ilyenkor már fedett fiasftás ne legyen, mert Igen kis menynylségfl, 1—2 tenyérnyi Hasításból Is néhány száz vagy ezer atka Is kikerülhet. Az etetéskor már az oldalsó szűkítőt is helyezzük be, továbbá a meleg megtartása és a méhek kímélése érdekében felülről Is takarjuk a családokat.

Mivel szeptember végén, de különösen októberben már hideg éjszakák lehetnek, a kijárót megfelelően szűkítsük. Különösen ha közelünkben más méhészetek Is vannak, ugyanis az etetés következtében könynyen előfordul a rablás. Ezért Ilyenkor minél gyakrabban ellenőrizzük a méhest. A méhek repülése a jé megfigyelőnek sok mindent elárul.

A kutatási hajlam különösen szeptemberben igen nagy. Ezért etetni lehetőleg csak szürkület után kezdjünk. Nagy veszélyt rejt magában ha atkafertőzés miatt legyengült, vagy elpusztult családokat rabolnak méhelnk. Egész évi átkairtási munkánk kárba veszhet. A haaahordott ismeretlen eredetű rabolt mézből a kaptár súlya esetleg növekszik, a Családok

viszont erős atkafertőzóst kapnak. sőt nem egyszer nyúlós költségrothadást Is.

A betelelő etetés befejezése után feltétlenül vizsgáljuk át a méhcsaládokat. t Figyeljünk arra, hogy a fészekben elegendő üres sejt legyen a téli hideg elleni védekezésre, ahova a család egy része behúzódik. Ha az etetés befejezése után egyes családoknál nagy kiterjedésű Hasítás volt, kikelésük után ezek helyére még etessünk rá.

Ha a családoknak a szükségesnél 1—2 kerettel tübbet hagyunk etetéskor, amikor a telelő fészket ellenőrizzük, ezeket el 1 tűiét venni, és ahol szükséges, pótlólag beadni. Jé termelő méhész tartalékoló kaptárukban 3—4 kereten új anyás klscsaládokat teleltet be. Ezek 'tavasszal igen jó szolgálatot tesznek, mert a téli anyagveszteség áthidalható családveszteség nélkül. A megmaradt anyák felhasználhatók jó tavaszi hordás esetén (gyümölcs, repce) korai szaporításra. Az anyagtartalékoló kaptárokban lévő kiscsaládok élelmét legtöbbször nagy mézeskeretekkel kell kiegészíteni. Néhány tartalék mézeskeretet, a lépraktárba tárolva jó szolgálatot tesz tavasszal azoknál a családoknál, ahol élelempótlásra van szükség.

Méhészetünkben alapvető dolgukban 3—8 hónappal előre kell gondolkodni, hogy csalódás ne érjen bennünket. Az

őszi és téli kártevők (egerek, cickányok, zöldharkály, cinke stb.) Igen veszélyesek Az egerek pl. már októberben befészkelik magukat a kaptárba, illetve a cickányok megkezdhetik a méhek pusztftását. Az ellenük való védekezés fó szűkftőkkel a legegyszerűbb. A madarakat riasztókkal pl. alufóllás riasztócsíkokkal vagy a kaptárakat Védő hálóval tarthatjuk távol.

A fertőzések veszélyének leg-' Inkább kitettek a_vándormáhószetek. Ezeknek az őszi egészségügyi vizsgálatára általában szeptember hónapban kerül sor, amikor a vándortanyáról hazaérkeznek. Körültekintően, végezzük az ellenőrzést, mert a -betegség felszámolása után, tavasszal a zárlat is feloldódik. így ez a termelésben nem okoz behozhatatlan kiesést.

—M —

Az etetést szeptemberben lehetőleg fejezzük be

(J. Balko felvétele)

аавф«.

шшшяштяшшаштшттяштятя

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1988. június 30-án keit rendeleté a mezőgazdasági - élelmiszer-ipari komplexum állami . vállalatainak, egységes földműves-szövetkezeteinek és közös mezőgazdasági vállalatainak pénzügyi gazdálkodásáról

A CSSZSZK kormánya az állami vállalatról szóló 88/1988-as Tt. számú törvény 71. cikkelye, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 99/1988-as Tt. számú törvény 82. cikkelyének 1. bekezdése és a csehszlovák föderáció állami költségvetési szabályait és a költségvetési eszközökkel való gazdálkodás szövetségi és köztársasági szabályait tartalmazó 134/X970-es Tt. száfcú törvény, valamint a Gazdasági Törvény alapién a következőket rendeli el:

1. cikkely

Bevezető rendelkezés

(1) Ezen rendelet életbe lépésével módosul azon állami vállalatok1 j pénzügyi gazdálkodású, amelyek alapítója a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mlnísztértuma vagy a CSSZK, Illetve az SZSZK MÉM; valamint az egységes földműves-szövetkezetek és közös mezőguzdaság! vállalatok2) pénzügyi gazdálkodásának módszere.

(2) A rendelet továbbá módosítja a Prágai Katonai Erdőgazdaság. a Prágai Állami Gazdaság, a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó élelmiszeripari termelést folytató szervezetek. valamint a laboratóriumi állatok prágai nagytenyészetének pénzügyi gazdálkodását.

2. cikkely

A szervezetek pénzügyi forrásai

Az 1. cikkelybe foglalt szervezetek pénzügyi forrásai a következők:

a) a termelési tevékenység végzéséből származó nyereség, beleértve a járulékos árképzési és más pénzügyi eszközöket

Is; __

b) 'a termelési alapeszközök leírásai;

c) további pénzügyi, anyagi források (9. cikkely).

3. cikkely

Tulajdon és tulajdonalap

A 12. cikkely 1. bekezdése alapján a szervezetek tulajdonát, illetve a 12. cikkely 2. bekezdése szerint tulajdonalapját képezik: a termelési és beruházási eszközök, a forgalmi alap, az értékpapírok. Az a szervezet, amely forgalmi alapot létesít, társítja azt az értékpapíralappal.

járulékos árképzési eszközök

4. cikkely

I-es számú különbözeti földjáradék

(1) Az I-es számú különbözeti földjáradékkal a 21—42-es termelési-gazdasági csoportokba sorolt, kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szervezetek nagyobb anyagi kiadásait fedezik.

í2) Ezt a földjáradékot a saját mezőgazdasági termelésből szármázó bevétel növelésére, esetleg a szerződés alapján más szervezetekkel közösen végzett tevékenység hatékonyabbá tételére folyósítják. Ezenkívül a saját mezőgazdasági termények és termékek tagoknak való eladást költségeinek fedezésére, a külkereskedelmi. tevékenység biztosítása, a piaci élelmiszeripari hasznosítás céljaira fordíthatják.

f 3) A szervezet saját termelésének számit a polgárokkal kötött szerződés alapján végzett tevékenység is, azzal a feltétellel, hogy a tenyésztett állatok az értékesítésig a szervezet tulajdonát képezik.

(4) Az 1-es számú különbözeti föld járadék igényelése során a bevételek közé beszámítanak a felvásárlási felárak, a termelést ösztönző prémiumok, a minőség javítását szorgalmazó, a CSSZK, illetve az SZSZK MÉM áralapjából származó juttatások (28. cikkely).

(5) Az alapból le kell számítani a felvásárolt termények értékét, főleg a vetőmagét, az ültetőanyagét, a tenyész- és haszonállatokét, valamint a takarmány ériákét.

(6) Az les számú különbözeti föld járadék összegét a mellékletben feltüntetett 100 koronás alap szerint határozzák meg.

(7) Az I-es számú különbözeti föld járadék a terméshozam részét képezi.

(8) A szervezetek az I-es számú különbözeti töldjáradék folyósítását az érvényben levó állami jegyzék elaplán Igénylik.

3. cikkely

II es számú különbözeti füldjáradék

(1) A tl-es számú különbözeti föld járadékot u szervezetek a CSSZSZK kormányának rendelete alapján a különböző termelési feltételek kiegyenlítésére, a gazdasági eszközök hasznosításának módosítására, a szélsőséges feltételek kiegyenlítésére és a batármenti gazdaságok többletköltségeinek a fedezésére folyósítják.

(2) A íl-es számú különbözeti földjáradék összegét a CSSZK, Illetve az SZSZK MÉM a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával való megegyezés alapján határozza meg.

8. cikkely

További járulékos árképzési eszközök

A további járulékos árképzési eszközök igénybevételével történő anyagi jutattásokat (felvásárlási felárak, prémiumok) az általános érvényű jogszabályok alapján folyósítják. Az áralappal kapcsolatos különböző módszerek alkalmazásakor a kormányrendelet értelmében kell eljárni.

7. cikkely

A nyereség felhasználása

(ÍJA szervezet a nyereséget az alábbi sorrend figyelembevételével hasznosítja:

a) a kamatok törlesztésére (ha azokat nem törlesztik a költségekből);

b) az adók és más állami költségvetési módszerek törlesztésére, az állami alapba és a nemzeti bizottságok költségvetési alapjába;

c) külön előírások áltál meghatározott colokra (beleértve a szankcionális kiadásokat Is);

d) a fejlesztési alap kötelező minimális részének fedezésére;

e) a kulturális és szociális alaphoz való minimális anyagi hozzájáruláshoz, az egységes földműves-szövetkezetek esetében a 15. cikkely 1. bekezdésének b) pontjába foglaltak szerint;

f| a tartalékalapba való minimális juttatáshoz — a mező-’ gazdasági szervezetek kivételével;

g) az ezen rendelet által meghatározott más célokra;

h) a szervezetek más alapjaihoz való hozzájárulás céljaira (12. cikkely) sa|át megfontolás szerint.

(2) A nyereséget a szervezet alapjaihoz való juttatás 1. bekezdésének h) pontja szerint a szervezet csak az 1. bekezdés a—g) pontjaiba foglaltak teljesítése után hasznosíthatja. Ha a fejlesztési alap kevésnek bizonyul a szükségletek fedezésére, főleg a forgalmi alap feltöltésére, a szervezet előnyben, részesíti a fejlesztési alapba való juttatást.

(3) Ha a nyereség nem elég a kellékek beszerzési költségeinek fedezésére, a szervezet a tartalékalapból meríti a szükséges anyagi eszközöket.

(4) A szervezet nem járulhat hozzá a szervezeti alaphoz — kivételt képez a kulturális és szociális njapba való kötelező minimális juttatás — nagyobb összeggel, mint amennyi a nyereség 1. bekezdés a, b és d) pontjaiba foglaltak alapján történő juttatások biztosítása után marad.

(5) A szét nem osztott és felhasználatlan nyereséget a szervezet az év elején tartalékalapjába utalja; ha a szervezet a

12. cikkely 2. bekezdése értelmében nem létesít tartalékalapot, a felhasználatlan nyereséget a fejlesztési alapba utalja.

0. cikkely

A leírások módszerének alkalmazása

A szervezet a leírások módszerét saját fejlesztési alapjához való hozzájárulás céljaira használja. Az átmeneti' időszak után a leírások elosztását néhány szervezetben elvégzik — kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemek —, méghozzá a kormány3) rendelete alapján. A leírások esetleges elvonása nem tekinthető a szervezet tulajdonának.

9. cikkely

A további pénzügyi források hasznosítása

(1) A további pénzügyi források, amelyeket a szervezet gazdasági tevékenysége során szerez, a következők;