Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

a) e gazdasági tevékenységből származó bevétel Juttatásait

Ы a termelőeszközök és beruházások eladásából származó bevételek;

r] a tudományos-műszaki feladatok teljesítése révén nyert

Juttatások;

dj a társított anyagi eszközökhöz való hozzájárulás;

e) az integrációs alan1 ól származó eszközök (19. cikkely);

fj célirányos dotációk (21. és 22. cikkely).

(2) A szervezet a fenn említett forrásokat saját gazdasági tevékenységének finanszírozására hasznosítja és az egyes alapokba való juttatás dévaira használja; de más forrásokat (hitel, térítéses kölcsön) is felhasználhat.

. ÍO. cikkely Az eszközök társítása

Az anyagi eszközök társításakor külön ' előírások') szerint kell eljárniuk a szervezetek képviselőinek:

a) a szervezet a társítás céljaira hasznosíthatja az anyagi források eszközeit, ha az összeget a közös feladatból eredő tevékenység finanszírozására fordítja; v

b) a társított anyagi eszközökből alapot létesít az olyan tevékenység támogatására, amely céljából a társítás létre;ött, s csak az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítésére hasznosítja az összeget.

. 11. cikkely

A mezőgazdasági termet igénybevétele miatti elvonások

A mezőgazdasági terület igénybevétele miatti elvonásokat a következőkben téríti a szervezet:

a) ideiglenes igénybevételkor a nyereség elosztásából, kivéve a b) pontba foglalt eseteket;

b) a tartós, illetve ideiglenes igénybevételkor a fejlesztési alapból.

Az alapok rendszere

12. cikkely

A szervezet alapjai

(1) Az a szervezet, amelynek helyzetét, jogszabályait és tevékenységének irányelveit az állami vállalatról szóló törvény határozza meg, fejlesztési, kulturális és szociális, jutalmazási és tartalékalapot létesít.

(2) Az a szervezet, amelynek helyzetet, jogszabályait és tevékenységének irányelveit a mezőgazdasági szövetkezetekről szóié törvény határozza meg, a következő alapokat létesíti: fejlesztési, kulturális és szociális alapot. Ha ezen szervezetek jutalmazási, illetve tartalékalapot létesítenek, a rendelet 14. és 16. cikkelye értelmében kell eljárni.

(3) A szervezet a nyereségből saját elhatározása, illetve döntése szerint további alapokat létesíthet.

(4) A szervezet a 17. és 20. cikkelybe foglaltak szerint célalapot létesít, amelynek forrásai teljesen vagy részlegesen nyereségen kívüliek. így. létesíthető kockázati, integrációs és kiegyenlítési alap a mezőgazdasági termények felvásárlására a feldolgozószervezetekben, valamint a kivitel anyagi ösztönzésének alapja.

(6) A szervezet úgy biztosítja fizetési alkalmasságát, hogy a gazdasági tevékenység során az 1. és 3. bekezdésbe foglalt alapokból fedezett kiadások összege az év folyamán nem haladhatja meg ezen források összegének nagyságát, vagy pedig a folyószámlán- Illetve a külön betétállományként szereplő összeg nagyságát.

(7) Az alapokba való kötelező juttatás meghatározott minimális összege és a tartalékalap anyagi eszközeinek megszabott alsó határa a szervezetek számára kötelező érvényű.

(8) Az alapok megszabott anyagi eszközeit az év végén átutalják a következő esztendőre.

13. cikkely Fejlesztési alap

(1) A fejlesztési alapot a következő módon létesítik:

aj a 7. cikkely 1. bekezdésének c és h) pontja szerint a nyereségalapból való kötelező minimális juttatásból;

b) a leírások juttatásaiból;

£) a gazdasági tevékenység beruházásaiból a tudományosműszaki fejlesztés anyagi támogatását szorgalmazó meghatározott összeg folyósításából;

d) a 23. cikkely 6. bekezdése értelmében a forgalmazási alapból átutalással;

e) más. alábbi forrásokból:

1. a tudományos-műszaki fejlesztésre szánt társított anyagi eszközökből;

2. a termelőeszközök és beruházások eladásából származó bevételből, kivételt képeznek a 15. cikkely 1. bekezdésének d—2-es pontjába foglalt bevételek;

3. ez állami költségvetés célirányos dotációiból, magából az állami- költségvetésből, valamint a mezőgazdasági—élelmiszeripari rendszerszerű alapból;

4. a tudományos-műszaki feladatok teljesítésével elért eredmények bevételeiből;

5. a biztosított vállalatok kármegelőzési alapjából és a partnerszervezetek Integrációs alapjából;

6. más alapokból való átutalás révén, amelyeket a szervezet a 12. cikkely 1. és 3. bekezdése szerint létesít;

7. más forrásokból, amelyek létesítését és hasznosítását külön előírások határozzák meg.

(2) A fejlesztési alapot hasznosítják:

a) a beruházások finanszírozására, beleértve a beruházásos hitelek törlesztését Is a 24. cikkely értelmében;

b) a tudományos-műszaki fejlesztés anyagi költségeinek fedezésére a 25. cikkely értelmében;

c) a forgalmi alap feltöltéséhez a 23. cikkely 5. bekezdése szerint;

d) a társított anyagi eszközök juttatásainak fedezéséhez a közös beruházásoknál és a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatok teljesítésénél;

ej a lakásszövetkezeteknek való egyszeri juttatás céljaira a szervezet döntésének megfelelően a minimális és a valós tagilleték közötti értékkülönbség kiegyenlítésére a szövetkezeti stabilizációs- lakás bérlőinek változása során, de csak azoknál a lakásoknál, amelyek építését 1977. január elsejő előtt kezdték el;

f) a lakásszövetkezeteknek előleg kifizetésére a szervezet majdani dolgozói, illetve tagjai részilletékének fede^se céljából;

g) a szervezet fejlesztési céljait szolgáló pénzügyi beruházásokra, amelyeket a vállalkozási előírások betartásával, illetve külföldi partnerek bevonásával végeznek;

h) az alapeszközök javítási és karbantartási munkálatainak finanszírozására kiegészítő anyagi forrásként;

i) a termelési hitel összegének megtérítésére, amely a nélkülözhetetlen tartalékok hosszútávű biztosítását szolgálja;

j) a jogszabályzatok általános és kötelező érvényű előírásai alapján más célokra.

(3) A 25. cikkely 2. bekezdésébe foglalt szervezetek, amelyek a tudományos-műszaki fejlesztési költségeket kőzve'lenül gazdasági tevékenységük révén szerzett bevételeiből fedezik, nem élnek az 1. bekezdés c és e) pontjába, Illetve a 2. bekezdés d] pontjába -foglalt lehetőségekkel.

(4) A fejlesztési alap forrásainak felhasználása nem kötődik azon forrásokra, amelyekből az alapot létesítették. A’ kellékek és szükségletek finanszírozása, amely a fejlesztési alap 2. bekezdése a. b, d—j) pontjába foglaltak alapján történik, korlátozott a forgalmi alap feltöltése utáni anyagi érték felső határával a 23. cikkely 5. bekezdése szerint.

(5) A fejlesztési alapból térített kiadások fedezésére a 2. bekezdés alapján a szervezet felhasználhatja a térítéses kölcsönöket, amelyeket más szervezetek biztosítanak; vagy pedig a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum rendszeralapjából téríti meg azokat.

(6) A fejlesztési alap forrásai felhasználásának értéke meghaladhatja az addig felvett és még nem törlesztett bankhitelek értékét, amelyeket a tudományos-műszaki fejlesztés céljaira szántok az 5. bekezdés érteimében.

Í7) Az alapeszközök leírásaiból származó juttatást az év folyamán havonta, a valódi érték figyelembevételével utalták ki. A tudományos-műszaki fejlesztés nem beruházásos jellegű céljaira történő meghatározott juttatás összegét a költségekből negyedévenként az érvényben lévő mutatók szerint kell megszabni.- 14. cikkely

Jutalmazási alap

(1) A jutalmazási alap létesítése a következő módon történik:

a) a 7. cikkely 1. bekezdésének h) pontjába foglaltak alapjána nyereségből való juttatásból — a bérelőírásokn эк megfelelően;

b) más szocialista szervezetek jutalmazási alapjából való átutalás révén;

C) a kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által szervezett szocialista versenyek jutalmainak egy részéből;

ti) más forrásokból, amelyek létesítését és hasznosítását külön előírások szabják meg.

(2) A jutalmazási alapot felhasználják:

aj a szervezet dolgozóinak személyi, anyagi ösztönzésére a gazdasági eredmények és az érvényben levő bérszabályok alapján;

b) más szocialista szervezetek jutalmazás! alapjába való átutalásra;

e) a béreszközök túlmerftésének megtérítésére az érvényben levő bérszabályok szerint;

d) a szervezet más alapjaiba való átutalás céljaira

(3) Ha a szervezet nem létesít jutalmazási elapot, az ösztönzésre szolgáló anyagi eszközöket a dolgozóknak n gazdasági eredmények által szerzett nyereségből merítik, amelynek felhasználását a 7. cikkely 1. bekezdésének c—f) pontjai határozzák meg.

IS. cikkely

Kulturális és szociális alap

(1) A kulturális és szociális alapot a következő mödon létesítik:

a) az állami vállalatoknál, a közös mezőgazdasági vállalatoknál és az 1. cikkely 2. bekezdésébe sorolt szervezetekmegoldása során a fejlesztési alapból térítették, és ba ezeket legkésőbb 12 hónappal a feladat befejezése után az állóeszközök állományába viszik át, miközben a fejlesztési alap eszközeit tovább nem merítik.

17) A tudományos műszaki fejlesztés állami tervének, valamint az állami programok megvalósítását célzó tudományos és :echnikal fejlesztési terv feladatainak megoldását illetően különleges feltételek érvényesek:

a-l a tudományos és technikai fejlesztés állami tervének konkrét feladatait a kivitelező saját eszközeiből fedezi; az állami gazdasági irányítószerv megállapítja az állami költségvetés részarányát a feladat összköltségein, s megszabja az eszközök folyósításának feltételeit;

bt az állami megrendelést a feladat megrendelője téríti az állami költségvetésből.

26. cikkely

A vállalati társadalmi fogyasztás finanszírozása

fi) A szervezetek a vállalati társadalmi fogyasztást külön előírások szerint finanszírozzák a 12. cikkely 2. bekezdésében felsorolt szervezetek kivételével.

(21 A 12. cikkely 2. bekezdésében említett szervezetek a társadalmi fogyasztás kiadásai közé sorolják a munkaerő újratermelésével közvetlenül kapcsolatos kiadásokat, amelyek a kollektív anyagi érdekeltséget célozzák A vállalati társadalmi szükségletek közé főleg a kulturális, a nevelő és a továbbképző tevékenységgel, az üdültetéssel kapcsolatos kiadásokat, a nyugdíjas szövetkezeti tagoknak nyújtott hozzájárulásokat, a tagok és a dolgozók lakáskérdésének a megoldására fordított támogatást, a sportra és testnevelésre, a szociális célokra, az egészségügyi gondozásra, ez óvodák és bölcsődék létesítésére fordított kiadásokat, továbbá a jutalmak és ajándékok átadásával, a szocialista versenymozgalom szervezésével, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság és a fiatalok tudományos-műszaki tevékenységével, a Népi Mi'Idával, a vállalati lapok kiadásával és ünnepségek rendezésével kapcsolatos kiadásokat sorolják. A finanszírozott tevékenységek jellegétől függően a kiadások téríthetők:

a) , a gazdasági tevékenység költségeiből, a nyereségből, esetleg a fejlesztési alapból;

b) a szociális és kulturális alapból.

27. cikkely

A szervezet pénzügyi tevékenységének értékelése

A szervezet gazdasági tevékenysége értékelésének alapvető részét képezi:

a) az évi könyvelési zárómérleg és a felhasználható nyereség elosztási módjának- a jóváhagyása;

b) a szervezetnek az állajmi költségvetéssel, az. állami alappal, a nemzeti bizottságok költségvetésével szemben tá• masztott kötelezettsége teljesítésének értékelése;

c| annak az értékelése, milyen mértékben képes a szervezet az alapot? feltöltésére, legalább a juttatások megszabott minimális értékében az elosztásra kerülő eszközök (nyereség, alap) túlmerítése nélkül;

dl a szervezet fizetőképességének az értékelése a dolgozókkal és a tagokkal, a szállítókkal és az illetékes bankkal szembeni kötelezettségek teljesítése során.

28. cikkely Központosított alapok

(1) A köztársaság! mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok — funkciójuk betöltése érdekében — központosított, alapokat hoznak létre és kezelnek, mégpedig:

a) árképző alapot;

b) a munkaerő stabilizálását célzó alapot;

c) a mezőgazdasági élelmiszer-ipari komplexum rendszerez erű alapját.

(2) Az 1. fejezetben felsorolt alapokból a szervezeteknek nyújtott eszközöket nem tekintik az állami költségvetés eszközeinek.

29. cikkely

Az alapok maradványértékef

Ennek a rendeletnek a hatályba lépése napján a szervezet átviszi az alapok maradvány értékét a rendelet értelmében létrehozott megfelelő alapba, miközben a beruházási és műszaki fejlesztési alap maradványértékét a fejlesztési alapba viszi át. Abban az esetben, ha a szervezet ezen rendelet értelmében nem hoz létre alapokat, akkor az eddigi előírások alapján kialakított alapok maradványértékét a 12. cikkely értelmében létrehozott alapokba viszi át; a kulturális és szociális alapba csupán a jutalmazási alap maradványértékét vihetik át.

30. cikkely

Rfrságolás

(1) A 12. cikkely 1. bekezdésében megnevezett szervezetek, ha a pénzügyi eszközök létrehozatala és felhasználása során megszegik ezen rendelet által megszabott kötelezettségeket azáltal, hogy nem megfelelően használják fel:

a) a nyereséget,

b) a leírásokat

c) és az egyéb pénzügyi eszközöket, ba ezeknek felhasz* nálási módja és célja meg van szabva, akkor kötelesek az állami költségvetésbe bírságot fizetni 0,1 százalékos részarányban minden egyes napért a helytelenül létrehozott vagy felhasznált alapösszegből, de maximálisan ennek az összeg* nek 10 százalékos részarányban.

(2) A 12. cikkely 2. bekezdésében felsorolt szervezetek csak abban az esetben fizetik az 1. bekezdés értelmében a bírságot, ha megszegik az 1. bekezdés c) pontjában ismerte tett kötelezettségeket. A bírságot a mezőgazdasági élelmiszeripari komplexum rendszerszerű alapjába fizetik be.

(3) Az 1. és a 2. bekezdésben tárgyalt bírságot nem fizetik abban az esetben, ba ez az egyes esetekben nem haladja meg az 1000 koronát.

(4) Az 1. és a 2. bekezdés értelmében a bírság befizetése vagy a 3. bekezdés értelmében minimális összege miatt a bírság be nem fizetése nem mentesíti a szervezetet azon kötelezettsége alól, miszerint az érintett alapot az előírás szerinti állapotba kell hozni vagy meg kell téríteni a helytelenül felhasznált eszközöket.

31. cikkely Zárórendelkezés

(1) Ennek a rendeletnek a hatályba lépésétől az 1. cikkely értelmében az állami vállalatokra, valamint az 1. cikkely 2. bekezdése értelmében a szervezetekre nem vonatkozik:

a) a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 161/1980-as Tt. számú kormányrendelete a vállalatok és gazdasági-termelési egységek pénzügyi gazdálkodásáról a 100/1985-ös Tt. számú kormányrendelet értelmében;

b) a Szövetségi Pénzügyminisztérium és a Csehszlovák Állami Bank 162/1980-as Tt. számú hirdetménye az állóeszközük újratermelésének . finanszírozásáról a 180/1982-es Tt. és a 108/1985-ös Tt. számú hirdetmény értelmében;

c) a Szövetségi Pénzügyminisztérium, valamint a CSSZK és az SZSZK Pénzügyminisztériuma 118/1984-es Tt. számú hirdetménye a tudományos-műszaki fejlesztés nem beruházásos jellegű kiadásainak finanszírozásáról;

'dj a Szövetségi Pénzügyminisztérium 109/1985-ös Tt. számú hirdetménye a forgóeszközök finanszírozásáról;

e) a Szövetségi Pénzügyminisztérium 153/1980-as Tt. számú hirdetménye a külföldről behozott gépek, berendezések, műszerek, szállítóeszközök és beruházási egységek késedelemmel történő üzembe helyezéséért járó bírságolásáról;

f) a Szövetségi Pénzügyminisztérium 1985. november 21-én életbe lépett IV/1 — 19 445/1985-ös számú határozata a készletek alakulásának szabályozásáról;

g) a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a CSSZK és az SZSZK Pénzügyminisztériuma 151/1978-as Tt. számú hirdetménye a szocialista szervezetek eszköztársításáról a 15/1985-ös Tt. és a 22/1986-os Tt. számú hirdetmények értelmében.

(2) A Szövetségi Pénzügyminisztérium és a Szakszervezetek Központi Tanácsának 21/1986-os Tt. számú hirdetménye a kulturális és szociális alapról a mezőgazdasági-élelmiszer-iparl komplexum állami vállalatai számára is érvényes, ha ezt a hirdetményt kormányrendelet által nem változtatják meg.

(3) A rendelet szempontjából e közös vállalatok közé a meliorációs szövetkezeteket is besorolják.

32. cikkely Hatály

Ez a rendelet 1989. január elsejével lép hatályba.

») az állami vállalatTól szóló 88,'1988-as Tt. számú törvény

2] a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 99/1988 as Tt. számú törvény

3) az állami vállalatról szóló törvény 73. Cikkelye

az állami vállalatról szóló törvény 53—56; a mezőgazdasági • -szövetkezetekről szóló törvény 66—77; a fogyasztást, ipari és lakásszövetkezetekről szóló törvény 68., valamint a Gazdasági Törvénykönyv 360. cikkelye

*) a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a CSSZK. illetve az SZSZK Pénzügyminisztériumának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának 21/1986-os Tt. számú rendelete a kulturális és szociális alapról