Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

)6 minőségű és bő termést csak abban az esetben érhe­tünk el, ha a talajban lévő tápanyagok — blogén- és Mik­roelemek — megfelelő mennyi­ségben és optimális arányban vannak jelen. A tápanyagok hiánya, de fölös mennyisége is negatívan hat a növények élet­folyamataira. Egy bizonyos etem kedvezőtlen hatását más mennyiségének növelésével, az arányok megváltoztatásával, részben csökkenthetjük. Ez a folyamat azonban több tényező­től függ, amelyek közül néme­lyek — pld. az éghajlati adott­ságok, a talaj fizikális tulaj­donságai — egyáltalán nem vagy csak nehezen befolyásol­hatók. Lehetőségeink ezért na­gyon korlátozottak. Ismeretes, hogy a tápanyagok harmonikus aránya erősen dinamikus és vi­szonylagos érték. Több évtizedes tapasztalatok Igazolják, hogy a növények bi­zonyos elemekből (kalciom, vas) akkor sem vesznek fel a szükségesnél többet, ha azok­ból • talajban téltengés mu­tatkozik. Vannak azonban olyan elemek is (a nitrogén, a káli­ám), amelyeknek a szükséges­nél nagyobb mennyiségű felvé­telét nem tudják meggátolni. 'A talajban lévő tápanyagok mennyiségének meghatározása mindig csak egy pillanatnyilag fennálló — tehát statikus — állapotot tükröz, miközben a hldrotermikus viszonyok alaku­lásának megfelelően az elemek mennyisége és aránya változik. Ezért még a leggondosabb te­­lajelemzések sem teszik Ille­tővé teljes egészében* egy-egy gazdasági növény optimálts tápanyag-ellátási feltételeinek felvázolását. A blogén- és mik­roelemek talajban történő kör­forgalma kellőképpen még a mai napig sem Ismeretes. A hő- és nedvességviszonyok mellett további tényezőktől —-pld. a szerves anyagok és az agyag­ásványok mennyiségétől, a ta­laj pH értékétől — függ. Már a bevezetőben említet­tük, hogy jő minőségű és bő termés csak úgy érhető el, ha a talajban az egyes tápanyagok megfelelő arányban vannak Je­len. Sajnos azonban az eddigi kutatások — mind nálunk, mind külföldön — a kérdések zömének válaszolásával adósak maradtak. A kertészkedök fi­gyelmét ezért a növények táp­­anyegelldtását Illetően olyan területekre kell irányítani, ame­lyekről ez Idő tájt többet tu­dunk. Társadalmunk nagy figyel­met szentel a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos beruhá­zásoknak, ezért azokat a mű­trágyákat, illetve alapanyagai­kat, amelyek előállítása rend­kívül energiaigényes több mint 5 milliárd korona értékben be­hozatalból biztosítjuk. Nyilván­való tehát, hogy nem lehet kö­zömbös számunkra, hogyan gazdálkodunk ezekkel az érté­kes nyersanyagokkal, termé­kekkel. Jelenleg hektáronként mint­egy 260 kg „tiszta* (N + P2O5 + K2O} tápanyagot kell kijut­tatnunk. Ez megfelel a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai államok színvonalának. A szervetlen tápanyagokkal történő legjobb ellátás sem ké­pes azonban arra, hogy a ta­lajban a szerves anyagok hiá­nyát pótolja. Csehszlovákiában hektáronként általában 1,76 tonna szerves trágyára (istálló­­trágya. hígtrágya, trágyalé, zöldtrégya, szalma ...) van szükség. Sajnos azonban a nagyüzemekben ennek csak a 70 százalékát tudják biztosíta­ni. Ezzel ellentétben a háztáji­ban gazdálkodók egy részének meg van az a lehetősége, hogy három éves ciklusokban rend­szeresen trágyázzon. Többen úgy tartják jónak, ha két éven­te, sót évente juttatnak ki Is­­tállótrágyát, megfeledkezve közben arról, hogy az össztáp­­anyag-mennyiségből a szerves trágya formájában ajánlott 20 százalék helyett 60—80 száza­lék kerül ilyen formában a ta­lajba. Ennek következtében az egyes elemekkel túltelítetté válik, s Így nem hogy növeked­ne, de csökken a terméshozam. A várt termésmennyiség elma­radása mellett további, káros minőségi változásokkal is szá­molnunk kell. fgy például a különféle gyümölcsök, a szőlő, a zöldségfélék, a burgonya esetében a termények cukortar­talma a megszokottnál kisebb lehet, növekedhet a bennük a művelés alatt álló talaj fizi­kális és vegyi tulajdonságait, ló ha tisztába jövünk azzal, mit Juttatunk ki. Az istállótrágya előnyös voJ- tát nem kell különösebb mó­don hangsúlyozni, hiszen az évszázadok óta ismert. Minősé­gével kapcsolatban azonban érdemes néhány szót ejteni. A friss Istállótrágya általában 0,45 százalék nitrogént, 0.23 százalék foszfort (P2O5 formá­jában) és 0,50 százalék káliu­mot- (K2O) tartalmaz. Legna­gyobb jelentősége azonban a mélyalmos szarvasmarha tar­tásnál kapott (szalmával ke­vert) trágyának van, amely 23 százalékos szárazanyag-tarta­lom mellett 20 százalék szer­ves anyagot tartalmaz. Az Is­tállótrágyában más biogén ele­mek Is vannak. Ezek mennyi­sége koncentrációja nem szá­mottevően ugyan — a trágya érettségi fokától és eredetétől függően — de változik. A kal­cium mennyisége 0.25—0,43. a magnéziumé 0,04—0.06 százalék között mozog. A takarmányból és az alom­ból az istállótrágyába mikro­elemek Is kerülnek. Ezek mennyisége, amely az alom és a takarmány milyenségétől függ, sem elhanyagolható A mikroelemekből — ahogy ezt azé elnevezésük is jelzi — a növényeknek csak nagyon ke­vésre van szükségük, szerepük azonban a fejlődés egyes fá­zisaiban életfontosságú. Kedve-A téli tök osztályozása Amit az istállótrágyáról tudni kell A fügelevelfl téli tököt két minőségi osztályban vásárolják fel. Az I. osztályú termés le­gyen friss, jől fejlett, alakban és színben a fajtára jellemző, mechanikailag nem károsított, szilárd héjú, érett. Méretei nin­csenek megszabva. Az áru öt százaléka а II. osztály követel­ményeinek felelhet meg. А II. osztályú áru alakban eltérhet, de színben a fajtára jellemző legyen. Nem baj, ha a héj kevésbé szilárd és kevés­bé érett. Mechanikailag károsí­tott azonban nem lehet. A ter­més mérete а II. osztályba so­rolt árunál nincs megszabva. Az eladásra szánt termés tíz százaléka lehet ugyan sérült, de fogyasztásra alkalmasnak kell maradnia. Mindkét minőségi osztályra érvényes, hogy a tök húsa szi­lárd, enyhén rostos légyen. Kö­zös ládába azonos érettségi fo­kon lévő, egyazon fajta példá­nyait tegyük. Magdaléna Valšiková agrármérnök, kandidátus (M. 8. Illusztrációs felvétele} felhalmozódó káros vegyi ma­radékok (rezíduu mok] meny nyisége. rosszabbodhat tárolha­tóságuk. s feldolgozásuk is körülményesebbé válhat. Hogy ezeknek a problémáknak ele­jét vegyük, jő ha megismerjük zőtlen arányuk, hiányuk, illet­ve fölös menyiségök komoly élettani elváltozásokhoz, káro­sodásokhoz vezet. Az istállótrá­­gvában megtalálható mikroele­mek mennyiségét a kővetkező táblázatban foglaltuk össze: Mikroelemek A trágya szárazanyagában lévő (mg/kg-ban megadott) mennyiségük Bór 17,5—25,0 Réz 7,2—20,0 Vas 160,0—180.0 Cink 38,6—96,2 Mangán 30,0—220.0 Molibdén 0,7—2,3 Az istállótrágya hatékonysá­ga különböző tényezőktől, ős körülményektől, fgy pld a ta­laj humusz-, agyag- és táp­anyagtartalmától, a trágva mi­nőségétől. kijuttatásának Ide­iétől, a talajba történő bedol­gozás mélységétől, a vidék kli­matikus adottságattől, a ter­meszteni szándékozott növény­től vagy az előveteménytől, Il­letve az egyidejűleg adagolt műtrágyától függ. Az istállótrá­gya 2—3 éven át szolgál fo­lyamatos tápanyagforrásként A legtöbb tápanyagot az első év­ben adja le. Később azonban a tápanyagok leadásának üteme lelassul. Ezt azonban csak ke­vés kertészkedő tudja. Tibor Kornfeld mérnök в a a II a nagykereskedelem mostohagyermeke vagyunk" X Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége Losonci (Lučenec) Járási Bizottsága 74 alapszer­vezetet és 4400 fős tagságot tart nyilván. A kertbarátok több mint 60 százaléka a nagy­üzemi termelésben nem hasz­nosítható parlagföldek egy ré­szén kialakított kerttelepeken bódol szenvedélyének. A tag­létszám növelését központi irányelvek sürgetik, ugyanak­kor az alulról jövö igénylések is szorgalmazzák. A valóságban azonban olyan (az országrész más területein is tapasztalható és méltán bírált) helyzet állt alő a parlagföldek ideiglenes használatba adásának gyakor­latában. amely nagymértékben megnehezíti az igényjogosnlt­­ság megvalósítását. Csak azt nem lehet érteni, hogy kinek — kiknek áll érdekében a ter­méketlen parcellák mestersé­ges. jogszabályellenes elzárása a helyes táplálkozást és egész­séges életmódot elősegítő szor­galom elöl Egy biztos: az a 168 kérelmező (java részük a losonci lakótelepen él), akik az addig terméketlen, gizga­­zos vagy köves, lejtős terüle­tek megművelésére vállalkoz­nának, aem tudják elfogadni a különféle, hatályban lévő, tiltá­sokra hivatkozó bürokraták ne­vetséges érveléseit. Ezek után a révbe jutott kig­­kertészek helyzetét elemzem. Ahhoz, hogy értékesíthető zöld­séget. gyümölcsöt állíthassanak elő, szükség van kerti szerszá­mokra, vető- és ttltetőanyagra. Illetve gyümölcsfa-oltványokra, műtrágyákra, valamint növény­védő szerekre. Nos, a kertésze­ti szolgáltatások losonci üzle­tében a felsoroltakból sok min­den aem kapható. Vetőmagvak­ból ugyan az Idén kielégítő volt az ellátás, de nem így a nö­vényvédő szerekből és a facse­metékből. Az utóbbiak szak­szerű szállítását és raktározá­sét um sikerült kielégítően megoldani. A kerti szerszámok és kisgépek ellátásában is alap­vető hiányosságok tapasztalha­tók. Rudolf Segéd, az SZKSZLo­sonci Járási Bizottsága titkárá­nak a véleménye szerint: — Az ellátás terén a nagy­kereskedelem „mostohagyerme­ke* vagyunk. Mi csak az egyéb szervezetekhez és intézmények­hez tartozó üzletláncok árnval történő feltöltése atán kerü­lünk sorra „ami marad, azt kap­ják* alapon. Ezért nekünk on­nan kell beszerezni az árut, ahonnan éppen tudjuk. Vagyis mi az egész ország területét „bejárva* szedjük össze annak java részét, amit boltunk pol­cain látnak a vásárlók. X saját kerttel rendelkezők körében végzett tagtoborzásunk alkalmával — éppen a hiányos ellátás kapcsán — gyakran hangzik al a kérdés: „Vajon milyen előnyöm, hasznom szár­mazik abból, ha belépek a szö­vetségbe?“ Nos, az említett problémák ellenére azért mégiscsak van bizonyítható haszna. Mégpedig a megtermelt ára kétoldalú szerződéskötésekkel garantált felvásárlása. A losonci kerté­szeti szolgáltatások járásszerte 38 felvásárlóhelyet tartanak fenn. Az alapzzervezetektől be­gyűjtött zöldséget és gyümöl­csöt saját teherautóikon — na­gyobb torlódás esetén a kon­zervgyártól kölcsönzött jármü­veken — szállítják a feldolgo­zóüzemekbe. A kistermelők leg­kelendőbb terméke — a para­dicsom és a zöldpaprika mel­lett — a beraknivaló uborka. Gyümölcstermésük java része az akna és a szilva. A fölös termés megmentésére, feldolgo­zására a kertészkedök nek ad­dig nem volt módjuk. Most, mi­után Losoncon átadták a járás első gyümölcsfeldolgozó kisüze­­mét, már nem olyan rossz a helyzet. Az 1 millió 711 ezer korona ráfordítással „Z* akció­ban felépített létesítményben mustpalackozót, gyümölcsasza­­lót és szeszfőzdét találunk. A jövőt Illetően gyarapítani szeretnék az ilyen létesítmé­nyek számát, ám e szándék gyakorlati kivitelezéséhez — egyelőre — nem rendelkeznek kellő anyagi fedezettel. íkoresmáros) SZÜRET ELŐTTI A zöldmunkákra érdemes egészen a szüretig odafigyelni, mert velük számottevően javítható 8 termés minősége. Külö­nösen fontos ez akkor, ha túlkínálat van borból, s így egyél-1 talán nem mindegy, milyen minőségű ital lesz a termésből. Nagy választék esetén Is hamarabb talál gazdára a jobb minő­ségű bor. A-fürtök kedvezőbb beérését, több cukor képződését segíti á fürtök kiszabadítása, a fűrtigezltás. Ekkor kíméletesen he­lyezzük el a fürtöket, hogy minél jobban kikerüljenek a tőke árnyékos, belső részéből és a levelek se takarják őket. A fürt­­igazítással a későbbi érésű fajták ts lobban beérnek, zamato­sabb. finomabb mustot, bort kapunk. Feltétlenül érdemes a csemegeszőlők takaró leveleit Is eliga­zítani. mert szebben szlneződnek a bogyók, édesebb, kelen­dőbb lesz a szőlő. Egyúttal vizsgáljuk át a tőkéket, és ahol véletlenül a lombozat közé kötöttük be a fürtöket, ott szaba­dítsuk ki. Az érEst segíti a levelek mérsékelt ritkítása, a lelevelezés Is. Ezt a régóta bevált módszert különösen akkor érdemes alkalmazni, ha túlságosan sűrű a lomb és a fürtök többségét erősen takarja. A levélritkítás megkönnyíti és hatékonyabbá teszi az utolsö permetezést ts. Legyünk azonban mértéktar­tóak és óvatosan ritkítsunk. Ha az asszimiláló felületet dur­ván lecsökkent jük, nem érnek be a tűrtök és a vesszők. A vesszők rossz beérése fokozza a téli fagyveszélyt. A levelezés különösen előnyös hatású a vörösbort adó fajtáknál, mert segíti a színanyag képződését. A bogyók zsendülése táján elsősorban az idős, alsó állású, sárguló, megsérült és erősen árnyékolő levelekből távolítunk el. Ahol lehet, Inkább emeljük ki a fürtöket a levelek közül. Sokfelé erősen növekedett a szőlő. Az Ilyen tőkéket, ha a hajtás Ismét árnyékolni kezd, érdemes újból csonkázni. Ügyel­jünk azonban arra, hogy a hajtások legfelső fürtje felett még legalább 5—6 levél maradjon. Az árnyékolás csökkentése ér­dekében a tűi buja növekedésű tőkéken ajánlatos a hónalj­hajtásokat 2—3 levélre visszacsípnl. Ne törjük kt tőből eze­ket, mert fontos szerepet játszanak a fürtök fejlődésében, a cukorképződésben. Pótoljuk az elszaladt kötéseket, mert a termés érésével mind nagyobb terhet viselnek a törzsek, a karok, a šzál­­vesszök. Nagy körültekintéssel végezzük az utolsó permetezéseket. Igen jő hatásúak a réztartalmű szerek, a bordötlé, a rézoxl­­klorld. A bordőilé készítése megkönnyíthető, gyorsítható á bordőlpor használatával. Ha késői pernnnszpóra fertőzés je­lentkezne (mint tavaly), amikor a szőlő még növekedésben van. feltétlenül védekezzünk a fertőzést azonnal megállító, gyógyító hatású felszfvúdú szerekkel (Rldomil Mika!. San­­dofan. Cursate). Ne mulasszuk el a permetezést, mert a pe­­ronoszpóra napok «lett tönkreteheti az érésben lévő bogyókat. Fordítsunk nagy figyelmet a szürkerothadás elleni véde-ZÖLDMUNKÁK lemre Is, mert e veszélyes, nagyon gyorsan szaporodó kór­okozó gyakran megtámadja a jégverést szenvedett, sérült bo­gyókat, vagy a tőke belsejében összezsúfolódott fürtöket. Különösen jó hatású e Rovral, a Sumflex 50 WP. a Ronilan 50 WP. (A Fovral nálunk a szőlő védelmére пип engedélye­zett — szerk. megiegvzése.l Vajon milyen most lesz ebből? IP. I. felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents