Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
1988. szeptember 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A tejtermelés szubjektív és objektív tényezői 1988. január 1-én lépett hatályba a tej minőségére és biológiai tisztaságára vonatkozó 570 529 számú szabvány. Az eltelt fél év alatt sok vitát megért, kedélyeket borzoló rendelet megvalósításának módjai és a szakemberek eddigi tapasztlatai iránt érdeklődve kerestem fel Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a Járási Ällategészség-űgyl Felügyelőség főorvosát, Jozef Valúch doktort. — A tej minőségét alapvetően a takarmányok, azok minősége, tárolása, továbbá az állatok etetésének módja határozza meg. A takarmány minősége azonban nem az egyedüli meghatározó tényező. Véleményem szerint az elérhető Jobb eredmények forrását az emberekben rejlő tartalékok is képezik, melyek az istállók, a tejnyerési és a teikezelési technológiák higiéniai körülményeit Javíthatnák nagymértékben. Az új szabvány sok rejtett hiányosságra, tartalékra világított rá. A te) alapvető emberi táplálék. Fogyasztóhoz vezető útja során több higiéniai és egyéb előírást kell betartanunk a szállítási lánc résztvevőivel. Szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk, az állategészség-ügyi felügyelet tagjainak nem a fölösleges beavatkozás, nem is a puszta ténymegállapítás a dolgunk, e’lenkezőleg, azért vagyunk itt, hogy megfelelő segítséget tudjunk nyújtani a hozzánk fordulóknak. A szabvány hatálybalépése óta eltelt fél év eredményeit a Nyugat-szlovákiai kerületben a termelő üzemek és szövetkezetek által leadott I. osztályú tej arányából kiindulva ártékelték ki. A kiértékelés alapján ranglistát állítottak föl, ahol fúrásunk a hatodik helyet foglalta el a Bratislava], Senicai, Wtrai, Trnavai és a Gaiántai (Galanta) járás mögött. A Dunaszerdahelyi Járásban a fentiek szerint 1988 első félévében a felvásárolt tej össrmenynyiségéből 56,6 százalékot vetlek át I. osztályú minőségben Legjobb minőségű tejet szállító szövetkezeteink közé tartozik a Diúspatonyi (Orechová Potóüf, az Udvarnoki (Oyorníky na Ostrove) és a Hroboöovói Ffsz. A tejtermelő gazdaságok konkrét problémáinak, sikereinek, eddigi eredményeinek felderítése céljából i Hroboúovól Efsz-be indultam riportfelvételre. Kristóf József fogadott a hroboúovói szövetkezet állatorvosi állomásán. Rövid várakozás után megérkezett Ľudovit Polášek doktor, az állatorvosi ügyelet főnöke is. — Melyek azok a tényezők, amik az önök körülményei között legnagyobb mértékben befolyásolják a tej minőségét? — Elsősorban a fejők és gondozók személyi tisztaságát, higiénéjét emelném itt ki. Az új szabvány életbelépése óta fokozott mértékben ügyelünk a tejkezelők tisztaságára. Mindenki, aki az állatok gondozásában tevékenykedik, köteles gumikötényt, csizmát és sapkát viselni, a tiszta fehér köpenyről nem is szólok, hiszen ez természetes. Az igazat megvallva ezen a téren Is akadt leküzdeni való rossz szokás. A második ilyen szempont az állatok tisztántartása. Jelen időben 517 tehenünk van. Minden fejés előtt alaposan megmossuk állatainkat, igaz, nagyterületű szántóföldi legelőnknek köszönhetően nem Is szennyeződnek túlságosan. A tej tőgybimbőnylláson keresztüli fertőződését a tőgy ajatinos fertőtlenítésével, tisztavizes mosásával gátoljuk meg. Fontos szerepet Játszik az ún. „elsősugár vizsgálat“, melyet nem hagyunk ki egy fejés előtt sem. Évente négyszer végzünk saját tájékoztatásra űn. „NK“ vizsgálatot Is, mellyel a fertőző tőgygyulladásban szenvedő állatokat szűrjük ki. Mindezen túlmenően évente kétszer a Járási állategészség-ügyi felügyelet Is elvégzi ezt a vizsgálatot. A fertőző tőgygyulladás kedvezőtlen hatással van a tej, főleg a sajttej technológiai feldolgozhatóságára, mert lényeges mértékben megváltoztatja a tej összetételét. Az elmúlt időszakban a mi szövetkezetünkben mindössze 2 százalékos fertőzést állapítottak meg, ami nagyon kevés. Szintén évente kétszer végeznek kötelező conform, azaz patogén mikroorganizmus — meghatározást. A conform baktériumok elszaporodása a higiéniai követelmények elhanyagolását jelzi. A tej egészségügyi hibátlanságának szempontjából nemcsak a fertőző betegségek kiszűrése nélkülözhetetlen, fontos a fejőstehenek egyedi vagv tömeges megbetegedésének gyógyítása is. Az antibiotikumokkal kezelt állatok tejét elkülönítjük és takarmányozási célra használjuk fel. Hat istállóval rendelkezünk, ezeket évente kétszer alaposan tisztítjuk és fertőtlenítjük. A negyedik A tejminőség szempontjából fontos szempont, mely szintén meghatározó szerepet játszik munkánkban a fejési,' kezelési technológia betartása. A fejési technológia betartása alatt a már említett elsősugár vizsgálaton kívül a fejőberendezések helyes használatát és mindenkori fertőtlenítését értem. Az elsődleges tejkezelési eljárások célja a szennyrészecskék eltávolítása és a csíraszám növekedésének gátlása. Ezt szűréssel, filtrálással, valamint a tej hűtésével valósítjuk meg. — Az eddig említett nehézségeket a cél érdekében igyekezettel, meggyőzéssel kiküszöbölhetjük — kapcsolódik be beszélgetésünkbe Kristóf József — de nálunk is. akárcsak számos más tejtermelőüzemben korántsem csak ilyen áthidalható problémákkal kell megküzdenünk. Hat egymás melletti istállónkból földalatti vezetéken keresztül szállítjuk a tejet a központi tejházba. Tudatában vagyunk annak, hogy előnyt élvezünk sok szövetkezettel szemben, ahol kondérokban, esetleg tartájkocsival szállítják a tejet Mindazonáltal vannak problémák eme szállítási móddal is. Minden egyes csatlakozási és elágazási szerelvény ugyanis fertőződési gócot Jelent — ezek számát pedig nem lehet csökkenteni. Áprilisban először ugyan, de reméljük utoljára is, kia tisztaság és a takarmányozás (Archív felvétel) sebb kellemetlenségünk támadt. A fe- Jésnél még elsőosztályú tej összcsíraszáma a központi tejházban 2500 ezer fölé emelkedett, azaz a harmadik osztályba „esett". Csak a tejvezeték lehetett a ludas, így leállítottuk a szállítást és a vezeték többnapos, alapos csírátlanításával újra jő minőségű tejet produkáltunk. A fejőberendezések, csővezetékek fertőtlenítéséhez 50 C-fokos vízre lenne szükségünk, de jelenleg a vízhőmérséklet a 30 C-fokot sem éri el. Minden Istállóba villanymelegitöket szereltünk fel, ezáltal viszont nagyon megnövekedett a villanyfogyasztás és az előállított 60 C-fokos vízmennyiség sem elegendő. A csővezetékek egyszeri átmosása, fertőtlenítése során 30 C-fokra csökken a fertőtlenítő oldat hőmérséklete. Ha újra felhasználhatnánk ezt a lehűlt fertőtlenitőszeres oldatot, azaz ha fel tudnánk melegíteni, lényegesen csökkenne magas fertőtlenítőszer-fogyasztásunk. Erre ma még nincs lehetőségünk. Beszélgetőpartnereim itt felajánlották, győződjek meg minderről saját magam. Rövid séta során tapasztalhattam, hogy mindaz, amit Kristóf József a berendezések, csővezetékek tisztaságáról mondott, igaz. A vezetékekben akkor Is sárgállott a fertőtlenítőszer. Az istálló melletti szűrőhelyiségben fertőtlenítőszer-illat terjengett. A szűrőanyag, a szétszerelt szivattyú részei, csapok — mind fertőtlenítőoldatba áztatva. A központi tejházba épp a fehér csempével fedett falak és padlózat mosása után léptünk be. Az előírásnak megfelelően külön helyiségben nyert elhelyezést a szűrőberendezés, további helyiség pedig a tej hűtésére szolgál. Mindkét helyiség megfelel az élelmiszerek manipulálására szolgáló térségek higiéniájával szemben támasztott követelményeknek. — Az iif szabvány, mely többek között az összes mikroorganizmus és colitorm baktériumok számát határozza meg egy milliliter térfogatban, iamiár óta alaposan felborzolta a kedélyeket. Milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban? Újra Polášek doktor ragadta meg a szót: — Igaz, szigorú az új szabvány, de véleményem szerint be lehet tartani, Fel kell tárni a tartalékokat, hatékonyabb megoldásokat kell találni, s anyagilag érdekeltté kell tenni az embereket a jő minőségű és megfelelő mennyiségű tej előállításában. Dolgozóink ösztönzését illetően — fűzi hozzá Kristóf József — még elmondanám, hogy nálunk a fejőket nemcsak a kifejt tej mennyisége szerint fizetjük. Minden hónapban névre szóló értékelést végzünk. A mechanikai tisztaságot rajtaütésszerű próbákkal ellenőrizzük minden fejőnél. Ilyenkor mintákai veszünk a frissen fejt tejből és bizonyítéknak használjuk azokat a fejők munkájának megítélésében. Ha a tárgyidőszakban első osztályú minőségben veszik át az általunk termelt tejet, a dolgozók prémiuma 5 százalékkal növekszik, ha másodosztályúban, 5 százalékos csökkentést javasolunk, harmadosztályú tejnél pedig 10 százalékot veszít a gondatlan dolgozó. Ezzel a javadalmazási rendszerrel érdekeltté tettük dolgozóinkat a jó eredmények elérésében. A körülmények tehát itt sem Ideálisak. A hroboúovól Szövetkezet állatorvosai tisztában vannak azzal, hogy számos szövetkezet nehezebb körülmények között kénytelen termelni. Előbb azonban el kell hárítani az emberi munkában rejlő hiányosságokat, azután lehet hivatkozni az objektív tényezőkre ... ÚJHELYI R0ZÄLIA mérnök дедам I »W» -T A szilárd- és a hígtrágya eltávovolítása. valamint egyidejű hasznosítása mindmáig komoly gondot jelent a nagy kapacitású álattartó telepeket üzemeltető mezőgazdasági üzemek számára. A gazdaságok többségében szükséges ro sznak tekintik, s eszerint is bánnak vele, megfosztva így a talajt számottevő mennyiségű értékes táp- és szerves anyagtól. Nem is beszélve már arról, hogy a hígtrágya helytelen krzelése és eltávolítása nagymértékben veszélyezteti az altalajvizeket, az éietkörnyezetünket. Ahhoz, hogy ezt az értékes szerves anyagot gazdaságosan felhasználjuk a talaj termőképességének a növelése érdekében olyan technológiát kell kialakítani, amely lehetővé teszi ennek az olcsó, de energiára gazdag szerves anyagnak a növénytermeíztésbe való célszerű hasznosítását. F kérdés megoldása során olyan eljárások bevezetésére kell törekedni, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi követelményeket is. A felvetett probléma megoldása érdekében a Bratislavai Talaj ermőképesség Kutató Központja a Hatnice pri Veselí nad Moravou-i Kfsz-el együttműködve egy újszerű öntözéses technológiát dolgozott ki a hígtrágya és a trágyalé talajba való kijuttatására. Ehhez a szükséges technológiai berendezéseket is kifejlesztett» к Az új technológiát már több mezőgazdasági üzemben eredményesen alkalmazták. Az új technológia aránylag egyszerű és a műszaki felszerelés szempontjából igénytelen. A műszaki felszerelést ugyanis minden mezőgaz dasági üzemben elkészíthetik Az ú) technológiát hét változatban fejlesztették ki. Az első változatnál az öntözővízzel hígított hfgrágyál barázdák seg tségével vezetik szét a talaj felületén, ahonnan pedig szivárgással a növények gyökérzetéhez jut el. A barázdák közötti távolság a talaj hiirauli kus vezetőképességének az együttha tójától, valamint az adott növérv sor távolságától függ. Ez a távolság rendszerint 0,6—7,4 méter közötti lehet. A barázdákba a trágyáiét, a hígtrágyát vagy a hulladékvizet vékonyfalú polisztirén tömlők segítségével juttatják el. A tömlőket a trágyalét szállító csővezetékre vagy közvetlenül a tartálykocsikra szerelik rá. Ez a technológia a mérsékelten lejtős, de sik területekre is alkalmas. A terepegyengetés megkönnyítheti a hígtrágya kijuttatását, s egyenletes szétosztását a talajon. Az elosztó csővezetékből barázdákba ömlik az öntözővízzel hígított trágya A második módszernél alagcsövek segítségével a talaj felszíne alatt vezetik szét a hígtrágyát. Az alagcsöveket 0,6—1,2 méteres távolságban 0,40—0,50 méter mélyen a talajfelszíntől fektetik. Az alagcsövezés során egyidejűleg a talajt is porhanyítiák. ami javitja a talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait, s elősegíti a hígtrágya horizontális és vertikális beszivárgását. Vízszintesen az aiagcsövekre mélyebb — 0,3(1—0,55 méteres — barázdákat szántanak egymástól 40—80 méteres távolságban. Az elosztó csővezetékből vagy a ciszternákból a barázdákba eresztik a hígtrágyát, ahonnan az atagcsövekbe szivárog. Ez a technológia minden talajtípuson alkalmazható a homokos tala|ok kivételével, ahol az alagcsövek élettartama igen rövid. Az alagcsövezésre az őszi időszak a legalkalmasabb, feltéve, ha a talaj nedvességtartalma kieiégftő. A hígtrágya kijuttatásának ez az új technológiája a növénykultúrák széles skálájánál alkalmazható. A legjobban érvényesül azonban a siló és a szemes kukorica, a kapás- és a takarmány. növények termesztésében, a gyümölcsösökben, a szőlőültetvényekben, de kisebb adagokban a gabonaféléknél is. A kiöntözött adag a termesztett növénykultúráktól függ. A legnagyobb ndagban — 110—125 köbméter hektáronként — a fűfélék termesztésében alkalmazható. A cukor- és a takarmányrépa, valamint a kukorica esetében hektáronként egyszeri adagolással 85 köbméter Juttatható ki. A burgonyánál 70, a szőlőnél 60, a kalászos gabonánál pedig hektáronként 30 köbméter hígtrágya adagolható. A tenyészidö folyamán kijuttatott hígtrágya összmennyisége a talajtípustól függően változik. A homokos talajokon 90, a vályogos talajokon pedig 315 köbméternyi mennyiségben öntözhető ki. A hígtrágya mennyiségének a megállapításánál figyelembe kell venni a talaj tápanyagtartalmát, de főleg a talaj és hígtrágya nitrogéntartalmát. A hígtrágya hasznosításának komplex megoldása — az eddig alkalmazott módszerekkel szemben — gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt előnyös. Mivel a hígtrágya a növények gyökérzetéhez gravitációs úton vagy alacsony nyomás segítségévei fut el, ez jelentős energia megtakarítással jár. A hígtrágyát nem kell tartálvbncsikkal kihordani a földekre, így nem rongálódik a talajszerkezet a nyomsávoknál, do az Az altalajlazítást és az alagcsövezést össze! ajánlatos elvégezni (A szerző felvételei) üzemanyag is megtakarítható. Az öntözővízzel hígított trágyalé tápanyagösszetétele is egyenletesebb, kisebb a nitrogén vesztesége, s hatására lényegesen javul a talaj biológiai aktivitása. Az új technológia segítségével talajba kerülő hígtrágya, trágyáié, vagy szennyvíz nem kerül közvetlen érintkezésbe a növény felületével, ami végső soron higiéniai szempontból is előnyös, nem is beszélve arról, hogy a kezelés hatására a fotoszintézis intenzitása sem csökken. További előnye, hogy a hígtrágya az egész tenyészidő folyamán alkalmazható, tekintet nélkül az időjárás alakulására. Ennek következtében a hfgrágya tárolási kapacitása is csökken. Mérések igazották, hogy a hígtrágya 0,6 méternél nem szivárog mélyebbre, s így az altalajvizeket sem veszélyezteti. A technológiai folyamat betartása esetén az istállótrágyázáshoz viszonyítva a nitrogén veszteségei 60 százalékkal kisebbek, a talaj térfogata csökken, s növekszik a talajpórusok száma. Az új technológia aránylag gyors és olcsó módja a talaj szervcsanyag tartalmának a növelésére. Az eddigi eredmények alapján az új módszer alkalmazása 15—20 százalékos hozamnövekedést eredményezett. Az új technológiát már a Farkasdi (Vlfiany) és a Biatnicei Efsz-ben eredményesen alkalmazzák. MICHAL ŠANTA mérnök, a Bratislavai Talej-termőképességl Központ Öntözőgazdíi'kodási Intézetének munkatársa GAZDASÁGOS ES КбШШШЕШ TECHNOLÓGIA
