Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
_TT0RnA9 'лт m HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT HORGÁSZAT 9 HORGÁSZÁT 9 HORGÁSZÁT HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT 14----------------------------------------------------------------------------—------------SZABAD FÖLDMŰVES---------------------------------------------------------------------—-----1988. szeptember 2. Pisztráng. Ragadozó hal. Több keverékfajta van Én most két alapfajta fogásáról írok. fizok közül is a patakban élőkről, nem a tavi lakókról. A ml kis kristálytiszta, jéghideg patakunkban kétféle pisztráng él fi sebes pisztráng és a szivárványas pisztráng. A sebes pisztráng teste torpedószerü. Keskeny is, háta mégis izmos. Oldalán pettyek sora. Ezek jórésze piros, mint a friss vér. Más része sötétbarnás feketés. Szeme domborít, elég nagy. Feje tömör. Pikkelye apró. erős Farokúszója nem „V“ alakií, inkább euez'ólapát „tollár hoz hasonló. btirszerüen érös. Kell is a kövek, rtjzseszálak, kavicsok, homokos mederrészek miatt. Ha vékony lenne, egy-kettőre elrongyolódna. A szivárványas pisztráng kisebb létszámú.. Oldala szélesebb. Háta vékonyabb. Oldalát nagy, karikás ké-. kes-lilás szivárványszerú foltok tarkítják. Vére lilás, míg a sebes pisztrángé élénk piros. Szívük izmos. Ha a pisztráng kiemelt szívét tenyerünkbe vesszük, az ér görcsösen zár. A szív jó pár ütemet tovább dohban. Ha megáll a lüktetése, ütésre még kicsit tovább ver. fi pisztráng rendkívül „szemes“, óvatos, villámgyors mozgású hal. Sokszor figyeltem hason fekve a fü közül, hogyan csap ki rejtekhelyéről a csalétkül felkínált szöcskére, lepkére, jó nagy légyre. Egy villanás. A fenék homokszemcséi még kavarognak, de a hal már a rejtekhelyén eszi a zsákmányát. Elnyeli gyorsan és már friss étvággyal ies új falatra. Falánk a pisztráng. Saját kisebb i fajtestvéreit sem kíméli, Elnyeli ha szerét ejti. Ezért nagyobb, félkilós, háromnegyed kilós pisztráng tanyáján apróbb társ nem akadékoskodik. Esetleg valami rák a lakótárs. Ezt barátunk nagy étvágya ellen védi a páncélja, meg a testmérete. A pisztráng félméteres vízeséseken simán felúszik. Meglovagolja a víz függöny ívét. Ha elsőre nem sikerül a felúszás, többször próbálja, míg nem sikerül. Étvágya akkora, hogy ha a gyomra már meg is telt, torkig lakik. Esők után, mikor bő a terített asztal, a giliszta már a kopoltyúján lóg ki, annyit fal. Mindezt azért mesélem el, mert eredményes pisztrángozáshoz jó tudni. Csalétekként ott a rét barna, zöld szöcskéje. Van kisebb lepke is. Nagy légy is jó csalétek. Na meg a „mücsali“. A szép zöld, izmos lábú „szöcske“, hátsó combjai közt az egyágú, édes, hegyes horoggal. Üszőt vagy nem használtam, vagy csak babszemnyit, hogy a zsinórt kissé a felszínen tartsa. Horgom kiskörömnyi. Halvány barna, hosszú, igen hegyes, „ragadós“ hegyű. A szöcske törzsébe rejtem a horgot, átszúrva oldalát. Lepkénél szintén a törzs vastagabb része rejti a horgot úgy, hogy hegye kissé bújjon elő, de azért szabadon legyen. A pisztráng öblös szájpadlása sűrű, apró foggal bélelt. Villámgyors bevágással kell halunkat megakasztani. Le is nyeli mélyen a horgot, ha lassú a horgász, de ilyenkor már elpusztul a horog-öl levett hal. A nagy pisztráng rendkívül óvatos. Csak kóstolgatja a csalit. Az akadások Vi része a száj elején levő inas szájszélen történik. Beljebb a bő szájüreg fogbélése nem is teszi lehetővé az akadást. ló még a száj oldalsó, izmos részén történő akadás is. Mikor „eszik" leginkább a pisztráng? Reggel, azaz inkább hajnalban. Nyári időben úgy 5 óra táján. Este pedig /alkonyattájt. A nap lemenőben. A fény gyengül. Ilyenkor sok szúnyog, bogár, hangya esik a vízbe. Les a pisztráng, eszik ts vidáman. Esik az eső. Zavarosodik a víz. Nő a pisztráng étvágya. Zavaros a patak. Sodrása erős. Ilyenkor jár a pisztráng nagyja zsákmány után. 70—80 dekás „öregek" ■ akadhatnak horogra Tisztul az eső után apadó patak. Vize opálos. A pisztráng еду-két napig lakomázott. Étvágya még tart. Ilyenkor akadhat igazán szép zsákmány. A tudnivalókról írtam már. Most pár példát mesélek el. Patakban a félkilós pisztráng már nagy. A háromnegyedkilós nálunk már ritka példány. Ilyesfélékről emlékezem most. Zuhog az eső. Híd alatt állunk Lajos barátommal. Féiigmeddiq védve. Nő a patak vize. Telik a meder. Sárgás a víz. Tele apróbb-nagyobb fadarabkákkal,' kis ágakkal, kimosott jűcsomókkdl. Két három jócombú szöcske rángatódzik horgomon. Lemerülnek az örvénybe. A zsinór feszül. Ág lehet? Óvatos bevágás. Aranyhasú „öreg“ sebes pisztráng feje emelkedik ki a vízből. Teste is követi fejét. Gyenge volt a bevágási Már kiesik a horog a szájából. Ugrik a szép hal. Magasan a fü fölé. Én is ugróm 85 kilóm dobbantása alatt leomlik az alámosott part. Derékig a vízben állok. A pisztráng elugrott. Kiöntöm a vizet a gumicsizmámból és megyek tovább Az aranyhasú másnap már nem jelentkezik. Ki tudja, hot talált új tanyát? Másik esetben felfedeztem egy szép, nagy szivárványos pisztrángot. Három hétig jártam utána. Égerfatuskó alatt volt a palotája. Pár folyami rák osztotta meg vele tanyáját. Először rákokat szedtem elő. A rét füvére tettem őkelméket, hogy ne túl gyorsan térjenek .haza“. Többször láttam a szép szívárványost. Már egyik társam diadalordítását is hallottam, de mire a tetthelyre értem, szomorúan mondta: elment. Eső után próbálkoztam. Két rák kitelepítése után fitioman rezdült a zsineg. Rázogatva. Na, ez „Öu lesz. Gyors bevágás. A fűben táncot jár a 70 dekás szivárványos. Késem а коpoltyúja mögött mélyed a gerincbe. De jó vacsora is lesz a feleségem és Mária leányom számára. Bizony a nagy pisztrángra „vadászni" kell. Kiismerni a helyét. Kedvező időt keresni. Megkísérteni a „vadat". Míg horogra kerül. Nagy égerfa négyzetméternyi, piro-. sas, szakállas gyökértömege lebeg a patak ölében. Már tudom, hogy jólfejlett sebes pisztráng tanyája e hely. Többször is előjött már, különböző időben, de számomra eredménytelenül. Eső után csillan a fűszálak cseppje. A szöcske lassú ilyenkor, de tói lapul. Azért van már kettő a markomban. Horogra velükI Rugdalóznak. Már úsznak is, A sodrás a gyökerek alá mossa őket. A víz enyhén opálos. A zsineg elakadt? Rezdül. Talán az „öreg“ az? Na, lássukl Gyors bevágás. A fűbe csússzon a szép sebes pisztráng. Nyolcvan dekát nyom otthon a mérlegen. Falusi emberek állnak az úton. Nézik, amint átsegítem a forró zsírfürdöre. Verőfényes nyárvégi nap. Van időm. Pisztránggzok kicsit. A víz alacsony. Tiszta, mint a csillogó üveg. Ma bizony nehéz a feladatom. Nem baj! A réten pásztorfiú terelget pár marhát. Én a patakpartot vizsgálom. Egy helyen beszalad a víz a füves part alá. Két hatalmas légy kerül a horogra. GuruI a csali az odúba. Gyufafejnyi az ólomnehezék. Merül. Húzom vissza. Rángatás. Ellenállás. No!... Ennek a barlangnak lakója van. Horgomon már csak magányos az előbb még páros légy. Szöcskét kerítek párul. Úsznak már, csusszannak a rögös fenéken, a barlang löt ét mélye felé. Erőszakos rántás. Én is rántom a zsineget. Acélbotom gyufaszálvékony, erős hegye hajlik. Zavaros lesz a szép tiszta víz. Jön már a barlanglakó. Már a fűben táncol. Füstös a háta, Rejtőszín. A pásztorfiú bámészkodik ... Bácsi, ilyen szép halak vannak ebben a kis patakban?? é . Látod! Ez a válaszom. A remete 60 dekát nyom. Hát így pisztrángoztam én valaha. Ma már az erdőgazdaság a víz gazdája, Csak szemmel pisztrángozom márt de a régi emlékek csillogása nem fakul meq. Soha. (M. H.) VADÁSZAT 9 VADÁSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT © VADÄSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 V Щ Szeptember NAPTÁR Vadtenyésztés, vadvédelem. E hónap a vadászat tulajdonképpeni időszaka, hiszen apróvadra és nagyvadra. valamint a különböző ragadozókra egyaránt vadászhatunk. A vízi vadászat ugyancsak e hónapban a legváltozatosabb, mivel a legtöbb lehetőséget kínálla. Mocsarasokban, lápos területeken szeptemberben a legmozgalmasabb az élet, A vándormarak életében ez az Időszak már a „nagy üt“ komoly előkészületeit lelentí. A kóborlásoknak az ideje befejeződött. Elérkezett a nagyvad rlgyegetésének ideje Kezdetét veszi a szarvasbőgés A dám, az őzvad, valamint a sörtevad csoportokat, tálkákat, illetve kondákat alkot Az állatok a viszonylag csendes helyeket keresik fel. Az őzbak magányosan kószál, de szintén az elhagyatott területeket részesíti előnyben, s csak reggel vagy este vált ki a szokott forgóján. A nyúl főleg a kukoricásokat és a burgonyatáblákat bújia. A szárnyas ragadozók kószálása Is kezdetét vette. A szőrmés ragadozók fiataljai telepedésre alkalmas helyet keresnek maguknak. Vadászszenvedélyünk gyakorlásának közepette se feledkezzünk mega vad védelmiéről, óvásáról, valamint a vadföldek, -legelők és csenderesek megműveléséről illetve létesítéséről. A körzeti adottságoknak megfelelően növeljük célszerűen a remízek számát. A csenderesek telepítésekor igyekezzünk olyan fákat, cserjéket és egyéb növénytéléket kiválasztani, amelyek a védelem biztosítása mellett kisebb-nagvobp mértékben a vad táplálékául Is szolgálhatnak A vadászható vad. Szeptemberben Szlovákia területén az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a vadfalok vadászati ideiéről. módiáról és teltételeiről szóló 172/1975-ös számú hirdetménye értei méhen a következő vadfalok vadászhatók- szarvas óz dám, muflon borz róka. firegl nyúl nyestkutya görény, hörcsög, ürge szirti fogoly, tőkés réce. böiti réce csörgő réce, szárcsa örvös galamb, balkán/ gerle csóka szajkó, szürke varjú, vetési varjú, valamint a szarka. Szeptember tizenhatodikától engedélyezett a hiűz és a farkas vadászata. Szárnyas vadra {vadrécére) csak társas vadászatokon szabad vadászni, legalább három puskás részvételével. A tartósan és alaposan körülkerített szőlőskertekben a nyúl egész évben lőhető, ám a nyulakat csak a vadgazda. illetve a vadőr lőheti ki. Szarvasra, őzre és dámra a vadászati engedélyben feltüntetett adatoknak megfelelően szabad vadászni. Csülkös vadra tilos söréttel, szatymával és vágott ólommal vadászni. Szintén nem engedélyezett a vadászathoz peremgyújtású vagy 40 milliméternél kisebb lövedékeket használni. Vaddisznóra azonban szabványos lövedékű sörétes fegyverrel is engedélyezett a vadászat. Az önálló és elismert fácánosokban vadászható a vadmacska, sün, menyét, nyest és a sirály. Héjakosarak alkalmazásával befogható a héja, egerészölyv. Illetve a gatyás ölyv. A törvény felhatalmazza a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert arra, hogy indokolt esetekben megváltoztassa a védelem idejét, módját és feltételeit. Ezért továbbra is érvényes, hogy a vadászoknak figyelemmel szükséges kísérni a szaksajtóban bizonyos időszakonként megjelenő hirdetmények tartalmát. SZAKLEXIKON Égre törő-nek nevezzük azt a szerencsétlen, többnyire fejsérülést szenvedett szárnyas vadat, amelyik a lövés után nem esik le mindjárt, hanem elveszítve tájékozódási képességét hosszasan az ég felé repül majd szárnyait hirtelen összekapva élettelenül esik le a földre Nyomhagyás. Annak nevezzük a vari lábnyomától kezdve a dörzsöléséig vagy a hullátokig minden kis és nagy cserkészielet. amelyből a vad leien lé téré következtethetünk. Vérkenés. A sebzetten menekülő vadnak a növényzetre, sziklákra kenődéit súrlódott, illetve dörzsölődött vérét nevezzük így. (А. I ) A Szlovák Szocialista Köztársaság területén közel ezer pár gólya fészkel. Ezek egyharmada (az 1984-es felmérés szerint) villanvpóznákon, közvetlenül a hálózaton rakta fészkét. Természetvédelmi hatóságunk, az ornitológusokkal és a villanyszolgáltató vállalatok szakembereivel 1986-ban és 1987 ben gólyafészek mentési akciót hirdetett. A Cél az volt, hogy a hálózatra rakott gólyafészkeket, előre, elkészített fészektartó szerkezetekre helyezzék át. Ezzel egyben megszüntették a sorozatos áramszolgáltatási problémákat (pl. rövidzárlatokat) és hathatósan segítették az amúgy Is csökkenő gólyaállományunk megmentését. A fészekinentési akció javarészt a gólyák által leginkább lakntt vidékeken, a Kelet-szlovákiai síkságon, a Kassai (Košice), Losonci (Lučenec) és Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban, valamint a Csallóközben zajlott le. Az áramszolgáltató vállalatok munkatársai a kiszemelt gölyaíészkeket a hálózat mellé 5—10 méterre felállított segédoszlöpokra helyezték át úgy, hogy a fészektartó legalább 0,5 méterrel magasabb legyen, niint a környező hálózatvezeték. Szükség esetén (bér ezt a szabvány nem engedi) hálózati oszlopra is felszereltek néhány fészektartót. Volt ^rra is példa, hogy a*- áramszolgáltatók egyszerűen kiiktatták a gólya által lakott vlllanypóznát a hálózatból, s a / huzalokat áthelyezve maradt minden a régiben. Természetesen e munkálatokat költési Időn kívül, szeptember elseje és március elseje között végezték. Fontos még megjegyezni, hogy a fészektartókra minden esetben át kellet helyezni magukat a gólyafészkeket, esetleg azok egyharmad részét. Nem célszerű arra számítani, hogy az adott fészektartóra a gólya amúgy Is fészket rak. Gólyáink ugyanis elég „keményfejűek“ s a történetesen el nem távolított megtartott terepszemlén vitatták meg a szakemberek. Nyárad (Topolovec) volt a cél, ahol a község főutcáján összesen 5 gólyapárt számláló .telep“ található. A résztvevő természetvédők és ornitológusok meggyőződhettek arról, hogy a fészekmentási akciót teljes siker koronázta. Az öt villanyoszlopról más betonoszlopokra áthelyezett lakott fészekben összesen 21 fióka volt. Különös figyelmet érdemelt — mint egyedülálló eset — egy hatos fészekalj. 1952 óta nem volt példa, régi fészkükhöz maradnak hűek (lásd a fényképet). Volt eset arra Is, hogy a gólyák vlssza-vtsszatértek a régi hálózati oszlopra. Azért fontos, hogy az új fészek megfelelő helyen, jó ki- és berepülési lehetőséggel, kissé magasabban, domináns helyen legyen felállítva. A csaknem félmillió koronát felemésztő gólyamentési program konkrét eredményét az ez év júniusában Komáromban j Komárno) rendezett „CICONIA“-konferencián és az utána i ér illetve adat ilyen szapora gólyacsaládra. Meg kell még jegyezni, hogy a vizsgált területen a gólyákkal szembeni emberi magatartás példás. Ezt megerősítette Vlda István Is, a helyi nemzeti bizottság elnöke. Csak egy túlságosan is tisztaságkedvelő nyáradi háziasszony zsémbelt a nem egészen makulátlan gólyákra — de mint kiderült, a világért nem engedné bántani őket1 A több mint százéves megállapítás (Osváth, 1875): „a gólya iránt oly kegyeletes a nép, hogy valóságos áldásnak tartja mindenki. ha házára fészkel és azt bántani illetlen dolognak tartatik“ — ma is megállja a helyéti Sajnos, gólyaállományunk országosan csökkenő tendenciát mutat. Az 1934 ben végzett gőlyafelmérés adatai szerint a Csallóközben még 109 gólyapár költözött, 1954-ben még 73 pár, az 1984 es leltár szerint viszont már csak 37 fészkelő párról van adatunk. Ez ötven év leforgása alatt 88 százalékos állománycsökkenést mutat! Érdekes a fészkelés! mód változata is. Míg 1934-ben a csallóközi gólyák kétharmada pajtatetőn. Illetve egyharmada kéményen fészkelt, az 1984- -es felmérés pajtatetőn költő gólyáról már nem számol be. Kéményen is csak 8 pár fészkelt, javarészük (százalékuk 64) azonban áttelepül a villanyoszlopokra. Nos ma már ez a probléma a fészkek mentésével évtizedekre menően megoldottnak látszik. Remélni véljük, hogy gólyáinkat az értelmes, hagyománvMsztelő, felelősséget hordozó emberi magatartás megmenti a végső pusztulástól. Ipolyhídvégen (Ipeľské Predmestie) elkészült a fészektartó váz, hátra van a gólyafészek áthelyezése Stollmann András
