Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
1988. szeptember 2. SZABAÜ FÖLDMŰVES V Ä történészek véleménye szerint Mezopotámiában állítólag már időszámításunk előtt hatezerben főzték a sört. Néhány évezreddel később a sörgyártás világméretű elterjedéséről vannak edataink. Hazánkban, főleg a cseh országrészekben van, gazdag hagyománya a sör- és maláta gyártásnak. A cseh sör a világ különböző országaiban nemcsak a keresett, hamékkkel valő folyamatos ellátása. Emellett természetesen nagy figyelmet szentelnek az exporttevékenység fokozásának, hasznosítva azt, hogy az Aranyfácán nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokban is keresett, illetve szívesen forgalmazott árucikké vált. A KGST-tagországok keretében csak a hurbanovőiak forgalmazzák a sört 0.33 literes pléhdobozokban. Az afrikai expedíciók tagjai révén a pléhdobozos Aranyfácán még a Kilimandzsáróra is eljutott. A napi 35—50 Celsius-fokos hőmérséklet-ingadozásokat jól bírta a dél-szlovákiaiak terméke, hasonlóan, mint a levegő páratartalom-változásait. Az ily módon tesztelt sör nagyszerűen vizsgázott, mivel a szélsőséges klimatikai viszonyok között is megőrizte eredeti ízét és zamatét. A hurbanovói sör számos hazai, illetve külföldi elismerést kapott, s mindig nagyszerűen helytállt a rangos nemzetközi mezőnyben. Bár a köztudatba érthetően főleg az Aranyfácán márkanév jutott el a leggyorsabban, meg kell említenünk a malátagyártást is, amely jelentős anyagi hasznot jövedelmez. Az utóbbi időszakban a szocialista közösség országai közül főleg Magyarországra exportálják a legnagyobb mennyiségben, ezenkívül még tizenöt tőkés állam piacára szállítják rendszeresen a malátát. A gyártókapacitás bővítése és a részlegek korszerűsítése jelenleg már évente 66—68 ezer tonna maláta készítését teszi lehetővé, ami országos rekordnak számít. Ebből a mennyiségből az idén például — az előirányzott terv szerint — a szocialista országokba 23 ezer 500. a kapitalista piacra pedig 24 ezer tonnát exportálnak. A söripar szakemberein kívül bizonyára csak kevesen tudják, hogy a hurbanovőiak a világhírű plzeiii Prazdroj, illetve a České Budéjovice-i Bndvar folyamatos gyártásához rendszeresen szállítják az üzemükben készített malátát. A sör. illetve a maláta gyártása mellett az üzem komáromi. érsekéjvári, lévai (Levice) és ipolysági (Šahy) részlegének dolgozói évente hozzávetőlegesen 140—150 ezer hektoliter mennyiségű üdítőitalt is készítenek, forgalmaznak a belkereskedelmi áruellátás számára. Henrich Pieta mérnök, az üzem termelési igazgatóhelyettese tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. A malátagyártó részleg felújítását követően folytatódnak az özemben a rekonstrukciós munkálatok, így a sörgyártó üzemegységet is fokozatosan kor-V ft. ЯЩ , ' <' jg Í zr* JA szerző felvételei) a tartalom mellett a forma, a kivitelezés, a színskála is meghatározó szerepet játszik a szerződéskötések során. A sörgyár szakembereinek és külföldi üzletkötőinek nagy gondot okoz, hogy a hazai ipar a jelenlegi helyzetben nem képes a korszerű minőségi és esztétikai követelményeknek megfelelő címkéket, kupakokat, dobozokat gyártani, s így eleget tenni a megrendeléseknek. Az üzem vezetőségének így nem marad más hátra, mint a külföldi gyártóktól a behozatal. Ezzel magyarázható, hogy a szigorú követelményeknek megfelelő színösszetételű és nyomású címkéket Magyarországon készítik. A korábbi években időnként azt kifogásolták a megrendelők, hogy a palackozott Aranyfácán üvege nem elég tiszta, sokszor barnás, szürkés bevonatú. Ennek oka az egyes időszakokban gyengébb minőségű üvegmosó víz, illetve berendezés volt. A felújítási munkák első szakaszában már orvosolták a bajt — jelentős anyagi ráfordítással korszerűsítették az üvegmosó gépsort, s Javították a víz minőségét. így. a kereskedelmi partnerek jogos bírálatát figyelembe véve sikerült kiküszöbölni az ilyen jellegű hiányosságokat. Nem véletlenül hagytam a végére a gyártáshoz szükséges sörárpával kapcsolatos nagyon is időszerű kérdéskört. Nem helyi, körzeti, hanem országos méretű gond ugyanis a kellő mennyiségű, s jó minőségű alapanyag hiánya. A mezőgazdasági üzemek növénytermesztési szakemberei nem tartják elég jövedelmezőnek a tavaszi árpát, s helyette inkább más növényt, például a jövedelmezőbb kukoricát részesítik előnyben. Ennek legfőbb oka, hogy például a jó minőségű sörárpaként eladható termény esetében meg kell elégedni a szerényebb átlagos hektárhozamokkal, mert a fokozott tápanyagellátás következtében a növény nitrogéntartalma általában meghaladja a megengedett szintet, ezért a közeljövőben külön témaként fognnk majd visszatérni a legidőszerűbb kérdések megvitatásához. A Nyugat-szlovákiai Sör- és Malátagyár hurbanovói üzeme fennállásának két évtizedes történetében figyelemre méltó sikereket ért el nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. A gyár dolgozókollektívája jelenleg is azon munkálkodik, hogy az Aranyfácán márka továbbra is ott lehessen a sikerlistán. Nem könnyű feladat, de teljesíthető. BÄRDOS GYÜLA szerűsítik, illetve bővítik, hogy nagyobb mértékbeli eleget tudjanak tenni az egyre nagyobb tételű hazai és külföldi kereskedelmi megrendeléseknek. Valóban nagy szükség van a gyártókapacitás bővítésére, a technológiai folyamatok korszerűsítésére, mert az eredeti elképzelésekkel ellentétben megváltozott az üzem termékszerkezete. Amíg ugyanis a sörgyár létesítésekor az éves gyártókapacitásnak mindössze 10 százalékát tette ki a 12 fokos sör, addig az utóbbi időszakban merőben más a helyzet, s ez az adat már meghaladja a kapacitás 80 százalékát. A változó piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás meg természetesen a nagyobb anyagi haszon érdekében viszonylag rövid idő elteltével a sörgyár nemcsak módosította, hanem szinte teljesen megváltoztatta korábbi termékszerkezetét. A hurbanovőiak idei előirányzott gyártási terve például csak palackozott sörből 300 ezer hektoliter elkészítését, illetve forgalmazását irányozza elő. Az üzem dolgozói a nyári munkacsúcs idején a kapacitásnormát kétszeresen is túlteljesítik, így a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű terméket gyártanak. Az év más Időszakában Is jóval a kapacitásnorma felett végzik napi teljesítményüket a sörgyár dolgozói, ennek ellenére nem tudják maradéktalanul teljesíteni a kereskedelmi partnerek megrendelései igényeit. A fent említettekkel kapcsolatban óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy vajon a jelentős mennyiségű termelési többlet nem megy-e a mi-Palackozás nőség rovására. Az utóbbi időszakban ugyanis több alkalommal is hangot adtak elégedetlenségüknek a rendszeres sörivók. Jozef Lipták mérnöknek, az üzem tervezési osztálya vezetőjének véleménye szerint a múltban tapasztalt időszakos „formahanyatlásnak“ az elsődleges oka az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben igyekeztek ele-Minőségvizsgálás get tanulni a belkereskedelem megrendeléseinek. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy ha nem volt a sörgyár körzetében Aranyfácán, akkor elégedetlenkedtek a kereskedelmi dolgozók és a fogyasztók egyaránt; ha pedig gyorsan, az eredetileg megszabott érési határidő letelte előtt „lett“ sör, felmerültek a minőséggel kapcsolatos problémák. Különböző intézkedésekkel igyekeztek enyhíteni az égető gondokon, de, sajnps, a kapacitással kapcsolatos problémákat a mai napig nem tudják teljes mértékben felszámolni. Olyan nagy ugyanis a belkereskedelmi hálózat megrendelési igénye, hogy az üzem vezetősége néha bizony kénytelen az ún. kisebb rosszat, vagyis a gyorsabb ütemű gyártási és szállítási módszert alkalmazni. Remélhetőleg a sörgyári részleg felújítási és hevítést munkálatainak elvégzését követően sikerül megoldani a kapacitásgondok legnagyobb problémáit, s a gyártó, illetve a megrendelő kapcsolata végre hosszú távon rendeződik. A gyár szakembereivel folytatott beszélgetésem során gyakran hallottam, hogy a külföldi piacok könyörtelen konkurenciaharca milyen igényes feladatok elé állítja a hurbanovőiakat. Az előnyös piaci szerződések megkötésének szigorú szabályait maradéktalanul be kell tartani, mert e nélkül nem lehetséges huzamosabb Ideig jelen lenni a rangos nemzetközi mezőnyben. A termék kiváló minősége, vagyis A főzés nem egyben a legjobb sörök listáján Is régóta szerepel. A szlovákiai sör- és malátcgyártás ugyan nem dicsekedhet olyan gazdag múlttal, mint a csehországi, ennek ellenére azonban Dél-Szlovákiában is van hagyománya a sörfőzésnek. A korabeli feljegyzések szerint a morva gazdák már a XVIII. század elején főzték a sört a mai Palárikovo környékén. Ezenkívül adataink vannak arról, hogy ebben az időszakban Farkasdon (Vlčany) és Ondrochovban is üzemelt sörfőzde. A második világháborút követő években a cseh országrészekből évente hozzávetőlegesen egymillió hektoliter sört szállítottak Szlovákiába. Az 1948-as februári győzelem után a sörös malátagyártás új fejezete kezdődött országszerte. Szlovákiában is felújították a régi, elavult gyáregységeket s újak létesítésével igyekeztek kielégíteni az egyre növekvő hazai piaci keresletet. Az ötvenes évek közepén Szlovákiaszerte tizenegy új üzemet létesítettek. A különböző Intézkedések, kapacitásbővítések és felújítások ellenére a dél-szlovákiai igényeket csak jelentős mértékű, más területről származó szállítmányokkal tudták kielégíteni a söripar képviselői. Ekkor mevült fel az ötlet, hogy Komárom (Komárno) illetve Érsekújvár (Nové Zámky) közelében egy új sörgyárat létesítsenek az ottani piaci igények nagyobb mértékű kielégítése céljából. Az ágazat szakemberei végül is Hurbanovőt választották színhelyül. A Komáromtól alig 20 kilométer-e fekvő kisvárosban 1964-ben kezdték építeni a Nyugat-szlovákiai Sör- és Malátagyár hurbanovói üzemét. Az új létesítmény maláteüzeme 1967-ben kapcsol6dott.be a termelési fo’yamatba 35 ezer tonnás éves gyártókapacitással. Két esztendővel később kezdett üzemelni Szlovákia legkorszerűbb sörgyára, amely évente 600 ezer hektoliter sör előállítására volt képes. Az Aranyfácán sörmárka nagyon rövid idő alatt a világ különböző országaiban ismertté vált. A sörgyár dolgozóinak elsődleges feladata azonban a hazai piac i6 minőségű tér‘;Й ■' ■ Szállítás A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál az utóbbi években számos kötet jelent meg a Biológiai környezetünk védelme című sorozat keretében. Közülük most csak néhányat sorolunk fel: ■ Mezőgazdasági hulladékok hasznosítása ■ Élelmiszer-ipari szennyvizek tisztítása és hasznosítása ■ Hígtrágya-hasznosítás ■ A légszennyezések hatása a növényzetre ■ A talaj, a növényzet, a víz és a levegő védelme ■ Mezőgazdasági termelés és környezetvédelem ■ A mezőgazdasági kemizálás környezetvédelmi összefüggései ■ A mezőgazdasági technika és környezetvédelem ■ A szennyvíztisztítás mikrobiológiája ■ A hatékony környezetvédelem eszközei ■ A környezetvédelem ökonómiai kérdései a mezőgazdaságban Ш A környezetszennyezést jelző és mérő élőlények Már a felsorolás is jelzi, hogy a kiadóban rendkívüli figyelmet szentelnek ennek az egyre súlyosabb következményekkel járó problémakörnek. A kiadóban — az említett sorozat keretében — a közelmúltban jelent meg Wolfgang Odzuck Meddig szenynyezhető a Föld? (A környezetterhelésről) című könyve, amelynek az a célja, hogy feltárja az okokat és az összefüggéseket, áttekintést adjon a környezet terheléséről és annak hatásairól. Az első fejezetben az olvasó többek között megismerkedhet az embernek a környezetre gyakorolt hatásával, az ember okozta (antropogén) környezetterheléssel, a környezet terhelésének okaival, a terhelési tényezők áttekintésével (por, sők, növényi tápanyagok, szemét, biocidek, detergensek, kőolaj- és olajszármazékok, biotikus terhelés, hulladékhő, zaj sbt.j, valamint a környezetterhelés meghatározásával és hatásaival. A második fejezet az ökoszisztémák, Így az urbán-ipari {gáznemű káros anyagok, por, nehézfémek, halogénezett szerves vegyületek, az állatok mint a környezet terhelői, mechanikai hatások, zaj stb.j, a szárazföldi (közte a mező- és erdőgazdaság okozta Könyvespolc terhelés) és a vízi ökoszisztémák terheléseivel (kommunális, ipari szennyvizek. ásványi olaj és olajtermékek, biocidek, radionuklldok, hulladékhő stb.j foglalkozik. Ä harmadik fejezet többek között a globális terheléseket, így a savas esőket és a rádloaktív anyagokat, a sztratoszféra ózonrétegeire valő hatást, valamint az ember, a gázok és az aeroszolok éghajlatra gyakorolt hatását taglalja. A Visszapillantás és előretekintés című negyedik fejezet többek között a növény- és állatfajok, valamint a biocönőzisok és az ökoszisztémák veszélyeztetettségét ismerteti. A szerző rendkívüli figyelmet szentel a jövőbeli Ttörnyezet terhelésnek és hatásainak. örvendetes, hogy a szövegben előforduló, a környezetterheléssel kapcsolatos címszavakat a szerző a könyv végében részletesen Ismerteti. A könyv — amelyben a jobb megértést 102 ábra és 95 táblázat segíti elő — Magyarországon 73 forintért vásárolható meg. / (blmj Meddig szennyezhető a Föld? TOVÁBBRA IS AZ ÉLEN MARADNI
