Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES-198B. szeptember 2. Bonyolult és nehéz fejlődési sza­kaszon megy keresztül mosta­nában a Román Szocialista Köztársaság. Mint ismeretes ebben a balkáni országban az utóbbi években főként bel-, és részben külpolitikai okok miatt lelassult a fejlődés üte­me, komoly gazdasági gondok, s tár­sadalmi feszültségek keletkeztek. Sú­lyos problémát Jelent a nagy nyers­anyag- és energiahiány, s egyben azok ésszerűtlen felhasználása, a me­zőgazdaság nem kielégítő termelé­kenysége, a külkereskedelem ala­csony hatékonysága, valamint az or­szág külföldi adósságai. A szigorú nyersanyag- és energia­­korlátozás, valamint a gazdaság ma­ximális, gyakran ráfizetéses, kivite­lekre való orientáltsága, s főképpen a Jelentős élelmiszerexport negatí­van érinti a lakosságot, melynek élet­­színvonala a nyolcvanas évek folya­mán stagnál, illetve csökken. Az élel­miszerellátásban már 1981 óta jegy­rendszer van érvényben, s egyre job-»•8ЯБ Ví~- T ' BONYOLÜLT­­• ' IDŐSZAK ban korlátozva van a villamosener­gia- és a földgázfogyasztás. Jegyre van a benzin is. A lakásokat télen maximum 14 C-fokra fütik, ritkán van melegvíz. Ezek a problémák, együtt a más jellegű gondokkal, ter­mészetesen hatással vannak a lakos­ság hangulatára. s bizonyos társa­dalmi feszültség forrásai. Hasonlóan komoly társadalmi fe­szültségforrássá vált a már koráb­ban emlegetett, de a romániai és nemzetközi nyilvánosság számára na­gyobb vonalakban csak az idén ta­vasszal körvonalazott, úgynevezett településrendezési program. Bukarest elképzelései, hogy az ezredfordulóig a Jelenlegi 13 ezerről mintegy 5—6 ezerre csökkenti a falvak számát, s 558 agráripari központot alakítanak ki —. a külföldi sajtó szerint nagy riadalmat keltettek a vidéki lakos­ság, főleg a románai magyarság, né­metség és a többi nemzeti kisebbség körében. Megfigyelők szerint ugyanis nyilvánvaló, hogv ez a program erő­szakos beavatkozást jelent az adott földrajzi térségnek a történelem fo­lyamán természetes úton kialakult etnikai struktúrájába is. Mivel a fa­lurombolás közben évszázados kultu­rális értékek elpusztulása is várha­tó, nem véletlen, hogy Bukarest ter­ve ellen kormányok, parlamentek, pártok és tekintélyes politikusok is felemelték tiltakozó szavukat szerte a világon. Ugyanakkor rendkívül fel­erősödött a román nemzetiségi poli­tika nemzetközi bírálata is. Ami a politikai és a gazdasági rendszer reformját illeti. Nicolae Ceausescu román párt és államfő nemrégiben kijelentette, hogy Romá­nia számára ,,nem merülnek fel ilyen problémák“, mivel „az RKP főként a IX. kongresszust követően számos in­tézkedést hozott, tökéletesítette a ve­zetési, szervezési tevékenységet, ide értve a szocialista demokrácia fej­lesztését is“. A főtitkári beszéd szel­lemében a megyei pártbizottságok május végén szintén egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a román gazda­ságban ma nincs szükség szerkezeti átalakításra, hanem csak a meglevő rendszert kell tovább tökéletesíteni. A KGST keretén belül Románia úgyszintén az eddigi együttműködési rendszer tökéletesítését, és nem pe ig annak radikális megváltoztatását, reformját szorgalmazza. Ebből az elvből kiindulva Románia a KGST legutóbbi prágai ülésén nem ívta alá az európai szocialista országok egy séges piacának a fokozatos kialakí­tásáról szóló szerződést, és már ko­rábban elutasította nemzeti valutáié­nak jövőbeni szabad átválthatóságát a KGST-tagállamnk együttműködése keretében Az előbbiek alapján tehát megál­lapítható, hogy Románia a bel- és külpolitikában egyaránt, továbbra is a saját, egyedi útját járja, egész sor sajátos elképzeléssel megoldással. Legutóbb ez a bécsi utótalálkozón mutatkozott meg ahol egyedül Romá nia az. amelv a semleges országok kompromisszumo« javaslatát a har madik kosár tehát az emberi jogok kérdésében továbbra sem fogadja el. s ezzel hátráltatja я konferencie be fejezését. (Az Oj Szó nyomán) Művelődési tábor, honismereti tá­bor — diákok, fiatalok nyári találkozója, ahol a kellemeset a hasznossal egybekötve pihenhet, szórakozhat, ismereteket gyűjthet, művelődhet, tanulhat, ismerkedhet, barátkozhat, jókat beszélgethet az ember. Évente többször, általában másmiás helyen kerül sor ilyen ren­dezvényre. Az idén augusztus 7-től 14-ig az őrsújfalusi (Nová Stráž) au­tókemping adott otthont a Vli. hon­ismereti tábor résztvevőinek. Az őrs­újfalusi tábor, pontosabban klubtábor szervezői a komáromi (Komárno) Klapka György Művelődési Klub, a prágai Ady Endre Diákkör, a brnói Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFE­­DIK), a nyitrai (Nitra) juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK) és a bratis­­lavai József Attila Ifjúsági Klub (JAIKJ voltak. Maga a megnevezés: honismereti tábor is sejteti, hogy itt, ezen a programsorozaton elsősorban szűkebb hazánk, a szlovákiai magyarlakta te­rületek történelméről, kultúrájáról, népszokásairól, anyanyelvűnkről hall­hattak a táborlakók, de érkeztek elő­adók Magyarországról és bőven akadt lehetőség szórakozásra is. Most pedig a programokról: A VII. honismereti tábor ünnepélyes meg­nyitója után Fábri István tartott elő­adást a februári győzelem 40. évfor­dulójáról. majd a Budapestről érke­zett testi fogyatékosok Landini zene­kara adott elő reneszánsz és barokk műveket. Szintén Budapestről érke­zett Pécsi L. Dániel mérnök, a Nem­zeti Galéria munkatársa, aki a ma­gyar koronázási ékszerekről, a koro­názási szertartásról tartott diavetf. téssel egybekötött előadást. Másnap délután a főiskolai ifjúsági klubok körében már jól ismert és közkedvelt Csizmadia Sándor „A béke galamb­jai“ című zenés Irodalmi összeállítása derítette jókedvre és ösztönözte éneklésre a közönséget. Ezt követte a klubtábor egyik legjobb műsorszá­ma, dr. Püspöki Nagy Péter „A Kár­pát-medence a honfoglalás évszáza­dában“ címmel tartott érdekfeszftő, a történelmi kutatások legújabb ered­ményein alapuló előadása, amelyet az előadó kitűnő szónoki készsége, világos és mindenki számára érthető stílusa tett érdekesebbé, még élveze­tesebbé. A harmadik nap délelőttjén a tá­borlakók történelmi sétát tettek Ko­máromban. Mácza Mihály, a Duna Menti Múzeum munkatársa kalauzo­lásában megismerkedhettek a város történelmével és történelmi neveze­tességeivel. A hőségben még fárasz­tóbb séta után, késő délután a kem­ping árnyas fái alatt szinte jőlesett és pihentetőleg hatottak a természe­tes gyógymódokról, a helyes táplál­kozásról és a népi gyógyászatról tar­tott előadások. Az írisz-terápiáról, а szem íriszének változásából, rendel­lenességéből történő betegség-megál­lapításról és az akkupresszűráról. a tűszúrások helyett nyomogatással va­ló gyógyításról Springer Ferenc tar­tott nagyon érdekes előadást. A nö­vényvilág a gyógyítás kincsestára. A’ gyógynövények többségéből gyógytea készül, sokat pedig gyógyszer-alap­anyagként használnak fel. Dr. Nagy Géza komáromi előadó a „Gyógyszer kontra gyúgytea“ című előadásában többek között erről beszélt, s szólt arról is, melyik gyógynövényt ho­gyan, mire használjuk. Az előadások után a štúrovó) Rajcsúros zenekar kíséretében éjfélig tartott a táncház. Másnap reggel zenés ébresztővel és toborzóva] csalogatták a táborlakó­ban többek között a nyelvjárások' szépségéről, az idegen nyelvi beha­tások elleni védekezésről beszélt. Liszka József néprajzos diavetítéses előadása a Kisalföld szlovákiai része népi teherhordó eszközeiről szólt. Majd a budapesti Forrás Kör tagjai adtak elő szemelvényeket a magyar irodalomból. E szép irodalmi műsort nagy vigasság — táncház — követte. A táborozás hatodik, legvidámabb napján ismét zenés ébresztővel kel­tették fel az előző nap fáradalmait A HETEDIK KOPJAFA kát társadalmi munkára. Ötvenöt munkaszerető fiatal ment segítkezni a Csallóközaranyosi (Zlatnú na Ost­rove) Efsz-be a paradicsomszedés­nél. Kora este Földes György buda­pesti előadó „A párt és a politika napjainkban“ címmel tartott beszá­molót. Az előadás után sokan tettek fel kérdéseket Földes Györgynek, melyekre készséggel válaszolt. Ezt követte Molnár István zenés-verses műsora, Krüger Viktor diavetítéssel egybekötött erdélyi útibeszámolója, amely iránt nagyon sokan érdeklőd­pihenő táborlakókat. A KAFEDIK tagjai sportvetélkedőre toboroztak, kicsiket, nagyokat, fiúkat, lányokat. Másfél órán belül tíz héttagú csapat mérte össze erejét kiflievésben, sör­ivásban, cipőkeresésben, állatgyűjtés­­ben, kötélhúzásban... A vidám, jó hangulatú társaság ötletesen oldotta meg az egyes feladatokat. A délelőtti jó hangulat végigkísérte a napot. Délután a kicsik szórakozhattak jól. Papírból, rongyocskákból a legkülön­félébb bábokat, mesefigurákat készit­az érsekűjvári (Nové Zámkyl fiatal művészek társulása, a STÜDIÖ ÉRTÉ rendhagyó, sokak számára furcsának tűnő előadása volt. Az előadást kiál­lítás és a közelmúltban Érsekújváron megrendezett fiatal művészek talál­kozójáról készített videófilm vetítése tarkította. A tábor az ünnepélyes kopjafa-ál­lítással, melyet Katona László, Brú­der Ica és Nagyferenc Katalin, no meg sok-sok táborlakó készített, va­lamint a tábor kiértékelésével ért vé­get. А VII. honismereti tábor nyolcna­pos műsora érdekes és változatos volt. A kánikula miatt az előadások­ra és az egyes műsorszámokra dél­előtt. vagy késő délután és este ke­rült sor. Így aztán elég sok volt az „üresjárat“, de a tal^praesettebbek ezt az időt a közeli Duna-parton töl­tötték, mások a kemping vendéglőjé­ben -szórakoztak, vagy a közeli Ko­máromba látogattak. Néhány előadás ugyan elmaradt, de a szervezők min­dig találtak ki valami pótműsort. Ez a tábor afféle főiskolai szabad hangulatban zailott le. Ez természe­tesen többeknek tetszett, én mégis úgy gondolom, kicsit jobb szervezés, tek. A napot táncház zárta. b Eközben természetesen megkezdő, dött a kopjafa készítése is. melyet a magyarországi Komáromból érkezett Vödrös László fafaragó diavetítéssel egybekötött fafaragásról tartott elő­adása előzött meg. A következő napon délelőtt Gágyor József tartott előadást a játékok ere­detéről, fejlődéséről, hasznosságáról. Vörös Ottó délutáni „Anyanyelvűnk és a nyelvjárások“ című előadásá-Kosár Dezső és a szerző felvételei hettek a Napsugár és a Prücsök báb­együttesek tagjainak és vezetőinek segítségével, majd a bábegyüttesek szórakoztatták őket mesejátékukkal. Este a csehszlovákiai magyar iroda­lomról tartott előadást dr. Czine Mi­hály. Ezt a napot is táncház zárta. A klubtábor utolsó két napja sem szűkölködött előadásokban. Szomba­ton délelőtt a pnzbai citeraegyüttes lépett fel. Délután Molnár István tartott zenés előadást a gyerekeknek, majd dr. Benda Kálmán igencsak ér­dekes előadása következett a törté­netírásról és a nemzeti öntudatról. Parázs vita követte Németh Zsoltnak, a magyarországi klubok és szakkollé­giumok működéséről, munkájáról, szóló beszámolóját. Azbest fénypontja kicsit több, az egész tábort mozgósí­tó, egyesítő program nem ártott vol­na. A szervezők és az idelátogatók között nem alakulhatott ki szorosabb kapcsolat, pedig az ilyen rendezvé­nyeknek sokkal barátibb, családia­sabb hangulatúnak kell lennie. A klubtábor szervezői elsősorban a középiskolásokat hiányolták Sajnos, ők csak nagyon kevesen jöttek el, pedig az ilyen jellegű események al­kalmával nagyon sok új és hasznos ismeretekre tehetnének szert, sőt, még a továbbtanuláshoz is kedvet kapnának. Több propagandával, na­gyon jő szervezéssel ezek a táborok eredményesebben teljesítenék külde­tésüket. PŰDA ERZSÉBET TALÁLKOZÁS, VIRÁGOK íj lután felüdítettem telkemet a [у! kertet, udvart elözönlő virágok színzuhatagában, beléptem a nyttott ajtón Bene Attlláné Vincze Valika sídi (Síd) otthonába. A bar­nára sült fiatalasszonyt „paradi­csomkertje“ bő termésének . télbe va­ló átmentése közben találom az ízek­re, vitaminokra váró befőttesüvegek társaságában. Hangos köszönésemre két csöppség is megjelenik a gyerek­szoba mesevilágának bejáratában, hogy ők Is üdvözöljék a hozzájuk be­térő újságíró-vándort, akt Igazi me­sealakhoz illően előbb egy pohár vi­zet kér nagy melegében, s csak az­után hozakodik elő valódi szándéká­val. A háziasszony takaréklángra állítjq a tűzhelyet, csendesebb játékra buz­dítja a hatéves Attilát és az egy esz­tendővel fiatalabb Valikát, majd. hely­­lyel kínál a ház egyik árnyékos szo­bájában. Kezdődhet a beszélgetés. Kérdéseimre szerény, de tartalmában gazdag válaszokat fogalmaz, amelye­ket az alábbiakban összefüggő mo­nológként adok közre, nehogy meg­zavarjam beleszólásaimmal gondola­tainak vallomás-suhanását. — Apám juhászember volt. A ter­mészet bűvöletében, vadvirágok mo­solyával. madarak trillázásában, zá­porok és csendes naplementék féle­lem-gyönyörűségében nőttem fel. Köz­ben rengeteget rajzoltam, olvastam, játszadoztam. És kt tudja, mivégre, de mindig pedagógus akartam lenni. Az Egyházbásti (Nová Baštaj Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola elvégzése után a Losonci /Lufened Pedagógiai Szakközépiskola magyar tagozatán nevelői képesítést szereztem. Nyolc esztendeje kerültem ebbe a faluba, miután férjhez mentem. Kö­zösségszerető ember lévén itt is ha­mar belekapcsolódtam a falu kultu­mmm rális eseményzajlásába. Rajzkészsé­gem hasznosításával kezdtem: plaká­tokat készítettem, részt vállaltam az agitációs munkában. Majd rámbízták a polgári ügyek testületé krónikájá­nak a vezetését. Később megválasz­tottak képviselőnek. Hároméves anya­sági szabadságom alatt lendültem be­le leginkább a kö­zösségi dologtevés­be. Ezzel férjem­nek és az ő szü­letnek megértő jó­ságukért tartozom köszönettel, hiszen falusi teendőim idejére vállalták a gyerekek gondozá­sát. Tavaly lettem a Csemadok-alap­­szervezet elnöke. Akcióinkat több­nyire a helyi mű­velődési központ vezetőjével, Agócs Rózsikéval „össze­hajolva" készítjük elő és valósítjuk meg. Igényeink, öt­leteink, majd pedig kezünk és lelkese­désünk nyomában szerveződni kez­dett a falusi szel­lemi élet, szépülésnek indult az élet­környezetünk. Virág- és kézimunka­kiállítással köszöntöttük fel a lakos­ságot, díszbokrokkal és virágpalán­­iákkal „hintettük tele" a községet. Különféle (irodalmi-nyelvtant, politi­kai-történelmi) vetélkedőkön csiszo­lódtak az elmék, s izgult-szurkolt a közönség. Sok fiatalasszonyt sikerült már beavatnunk a főzés és a varrás „tudományának“ rejtelmeibe. Estéket diskurállunk át csehszlovákiai ma­gyar írókkal költőkkel. Legutóbb Kul­csár Ferenc volt a vendégünk. A szép szóra éhes-lelkes közönségben a magyar tanítási nyelvű alapiskola tanulóit is minduntalan üdvözölhet­jük. Pedagógusaink áldásos és min­denki más által pótolhatatlan szere­pet vállalnak nemzetiségi és szocia­lista kultúránk fáklyalángjának to­­vábblobogtatásában. A Mihály Gyulá­­né és Kuzma Károlyné tanítónők ál­tal vezetett irodalmi kisszínpad gyer­mekcsoportja már több alkalommal is eljutott a Duna Menti Tavaszra, női éneklőcsoportunk pedig — Kobela Róbert zenetanár és Mihály Barna­­básné Irányításával — az egyik leg­jelentősebb és leggyakrabban szerep­lő kultúrcsoporttá nőtte kt magát Sí­den. A hagyományápoló fiatal család­anyákból verbuválódott kórust a kö­zeljövőben szeretnénk itteni népvi­seletbe öltöztem. Ősszel egy három­­felvonásos kabaré betanításával-beta­­nulásával is megpróbálkozunk. A ré­gi szokások közül karácsonykor a Betlehem-járást említhetem. A far­sangolást is újraélesztettük. Tervbe vettük az egykori szüretek hangula­tának és szokásrendjének jolklorisz­­tikus feldolgozását. Egy emlékszoba létrehozásával a még fellelhető érté­kes néprajzi tárgyakat is szeretnénk a jövő számára biztonságba menekí­teni. Munkámról szólva: A dési kisegí­tő iskolában tanítok. Türelmesen, empátiás lelki készséggel és előíté­letektől teljesen mentesen, szeretet­tel próbálom eljuttatni hozzájuk az élet szépségének-értelmének egy-egy .,színes üveggolyóját“. Hallatlan öröm látni az arcukon a megtanult üj sza­vak, fogalmak értelmi tükröződését. Gyermekeimnek esténként mesélek, altatódalokat dúdolok. Én pedig, ha csak tehetem, rajzolok, festegetek. Tavaly második, az idén pedig első díjat nyertem két munkámmal, egy járási szintű képzőművészeti verse­nyen. További nagy szenvedélyem a kézimunkázás. A befőzés és a sütés­­főzés ts igazi élményt jelent szá­momra. A versek és a romantikus re­gények olvasásával érzelemvilágom épségét-szépségét vigyázom ... Valika elhallgatott; a szoba csönd­jében csak az óra ketyegése és a szinte mindent beborító zöld növé­nyek leveleinek hald neszezése hallik. A filodendronnal, kukoricavirággal, sárkányfával, csátéviráqgal. kratán­­nal és páfrányokkal, kaktuszokkal körbeölelt könyvespolcon a világ­irodalom remekel sorakoznak, Tökéle­tes összhang vesz körül, mint ami­lyen a nyolc esztendeje ideköltözött Benő Attilánét övezi az öt befogadó és elfogadó Síd falujában. KORCSMAROS LASZLÖ t

Next

/
Thumbnails
Contents