Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVES-198B. szeptember 2. Bonyolult és nehéz fejlődési szakaszon megy keresztül mostanában a Román Szocialista Köztársaság. Mint ismeretes ebben a balkáni országban az utóbbi években főként bel-, és részben külpolitikai okok miatt lelassult a fejlődés üteme, komoly gazdasági gondok, s társadalmi feszültségek keletkeztek. Súlyos problémát Jelent a nagy nyersanyag- és energiahiány, s egyben azok ésszerűtlen felhasználása, a mezőgazdaság nem kielégítő termelékenysége, a külkereskedelem alacsony hatékonysága, valamint az ország külföldi adósságai. A szigorú nyersanyag- és energiakorlátozás, valamint a gazdaság maximális, gyakran ráfizetéses, kivitelekre való orientáltsága, s főképpen a Jelentős élelmiszerexport negatívan érinti a lakosságot, melynek életszínvonala a nyolcvanas évek folyamán stagnál, illetve csökken. Az élelmiszerellátásban már 1981 óta jegyrendszer van érvényben, s egyre job-»•8ЯБ Ví~- T ' BONYOLÜLT• ' IDŐSZAK ban korlátozva van a villamosenergia- és a földgázfogyasztás. Jegyre van a benzin is. A lakásokat télen maximum 14 C-fokra fütik, ritkán van melegvíz. Ezek a problémák, együtt a más jellegű gondokkal, természetesen hatással vannak a lakosság hangulatára. s bizonyos társadalmi feszültség forrásai. Hasonlóan komoly társadalmi feszültségforrássá vált a már korábban emlegetett, de a romániai és nemzetközi nyilvánosság számára nagyobb vonalakban csak az idén tavasszal körvonalazott, úgynevezett településrendezési program. Bukarest elképzelései, hogy az ezredfordulóig a Jelenlegi 13 ezerről mintegy 5—6 ezerre csökkenti a falvak számát, s 558 agráripari központot alakítanak ki —. a külföldi sajtó szerint nagy riadalmat keltettek a vidéki lakosság, főleg a románai magyarság, németség és a többi nemzeti kisebbség körében. Megfigyelők szerint ugyanis nyilvánvaló, hogv ez a program erőszakos beavatkozást jelent az adott földrajzi térségnek a történelem folyamán természetes úton kialakult etnikai struktúrájába is. Mivel a falurombolás közben évszázados kulturális értékek elpusztulása is várható, nem véletlen, hogy Bukarest terve ellen kormányok, parlamentek, pártok és tekintélyes politikusok is felemelték tiltakozó szavukat szerte a világon. Ugyanakkor rendkívül felerősödött a román nemzetiségi politika nemzetközi bírálata is. Ami a politikai és a gazdasági rendszer reformját illeti. Nicolae Ceausescu román párt és államfő nemrégiben kijelentette, hogy Románia számára ,,nem merülnek fel ilyen problémák“, mivel „az RKP főként a IX. kongresszust követően számos intézkedést hozott, tökéletesítette a vezetési, szervezési tevékenységet, ide értve a szocialista demokrácia fejlesztését is“. A főtitkári beszéd szellemében a megyei pártbizottságok május végén szintén egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a román gazdaságban ma nincs szükség szerkezeti átalakításra, hanem csak a meglevő rendszert kell tovább tökéletesíteni. A KGST keretén belül Románia úgyszintén az eddigi együttműködési rendszer tökéletesítését, és nem pe ig annak radikális megváltoztatását, reformját szorgalmazza. Ebből az elvből kiindulva Románia a KGST legutóbbi prágai ülésén nem ívta alá az európai szocialista országok egy séges piacának a fokozatos kialakításáról szóló szerződést, és már korábban elutasította nemzeti valutáiénak jövőbeni szabad átválthatóságát a KGST-tagállamnk együttműködése keretében Az előbbiek alapján tehát megállapítható, hogy Románia a bel- és külpolitikában egyaránt, továbbra is a saját, egyedi útját járja, egész sor sajátos elképzeléssel megoldással. Legutóbb ez a bécsi utótalálkozón mutatkozott meg ahol egyedül Romá nia az. amelv a semleges országok kompromisszumo« javaslatát a har madik kosár tehát az emberi jogok kérdésében továbbra sem fogadja el. s ezzel hátráltatja я konferencie be fejezését. (Az Oj Szó nyomán) Művelődési tábor, honismereti tábor — diákok, fiatalok nyári találkozója, ahol a kellemeset a hasznossal egybekötve pihenhet, szórakozhat, ismereteket gyűjthet, művelődhet, tanulhat, ismerkedhet, barátkozhat, jókat beszélgethet az ember. Évente többször, általában másmiás helyen kerül sor ilyen rendezvényre. Az idén augusztus 7-től 14-ig az őrsújfalusi (Nová Stráž) autókemping adott otthont a Vli. honismereti tábor résztvevőinek. Az őrsújfalusi tábor, pontosabban klubtábor szervezői a komáromi (Komárno) Klapka György Művelődési Klub, a prágai Ady Endre Diákkör, a brnói Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK), a nyitrai (Nitra) juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK) és a bratislavai József Attila Ifjúsági Klub (JAIKJ voltak. Maga a megnevezés: honismereti tábor is sejteti, hogy itt, ezen a programsorozaton elsősorban szűkebb hazánk, a szlovákiai magyarlakta területek történelméről, kultúrájáról, népszokásairól, anyanyelvűnkről hallhattak a táborlakók, de érkeztek előadók Magyarországról és bőven akadt lehetőség szórakozásra is. Most pedig a programokról: A VII. honismereti tábor ünnepélyes megnyitója után Fábri István tartott előadást a februári győzelem 40. évfordulójáról. majd a Budapestről érkezett testi fogyatékosok Landini zenekara adott elő reneszánsz és barokk műveket. Szintén Budapestről érkezett Pécsi L. Dániel mérnök, a Nemzeti Galéria munkatársa, aki a magyar koronázási ékszerekről, a koronázási szertartásról tartott diavetf. téssel egybekötött előadást. Másnap délután a főiskolai ifjúsági klubok körében már jól ismert és közkedvelt Csizmadia Sándor „A béke galambjai“ című zenés Irodalmi összeállítása derítette jókedvre és ösztönözte éneklésre a közönséget. Ezt követte a klubtábor egyik legjobb műsorszáma, dr. Püspöki Nagy Péter „A Kárpát-medence a honfoglalás évszázadában“ címmel tartott érdekfeszftő, a történelmi kutatások legújabb eredményein alapuló előadása, amelyet az előadó kitűnő szónoki készsége, világos és mindenki számára érthető stílusa tett érdekesebbé, még élvezetesebbé. A harmadik nap délelőttjén a táborlakók történelmi sétát tettek Komáromban. Mácza Mihály, a Duna Menti Múzeum munkatársa kalauzolásában megismerkedhettek a város történelmével és történelmi nevezetességeivel. A hőségben még fárasztóbb séta után, késő délután a kemping árnyas fái alatt szinte jőlesett és pihentetőleg hatottak a természetes gyógymódokról, a helyes táplálkozásról és a népi gyógyászatról tartott előadások. Az írisz-terápiáról, а szem íriszének változásából, rendellenességéből történő betegség-megállapításról és az akkupresszűráról. a tűszúrások helyett nyomogatással való gyógyításról Springer Ferenc tartott nagyon érdekes előadást. A növényvilág a gyógyítás kincsestára. A’ gyógynövények többségéből gyógytea készül, sokat pedig gyógyszer-alapanyagként használnak fel. Dr. Nagy Géza komáromi előadó a „Gyógyszer kontra gyúgytea“ című előadásában többek között erről beszélt, s szólt arról is, melyik gyógynövényt hogyan, mire használjuk. Az előadások után a štúrovó) Rajcsúros zenekar kíséretében éjfélig tartott a táncház. Másnap reggel zenés ébresztővel és toborzóva] csalogatták a táborlakóban többek között a nyelvjárások' szépségéről, az idegen nyelvi behatások elleni védekezésről beszélt. Liszka József néprajzos diavetítéses előadása a Kisalföld szlovákiai része népi teherhordó eszközeiről szólt. Majd a budapesti Forrás Kör tagjai adtak elő szemelvényeket a magyar irodalomból. E szép irodalmi műsort nagy vigasság — táncház — követte. A táborozás hatodik, legvidámabb napján ismét zenés ébresztővel keltették fel az előző nap fáradalmait A HETEDIK KOPJAFA kát társadalmi munkára. Ötvenöt munkaszerető fiatal ment segítkezni a Csallóközaranyosi (Zlatnú na Ostrove) Efsz-be a paradicsomszedésnél. Kora este Földes György budapesti előadó „A párt és a politika napjainkban“ címmel tartott beszámolót. Az előadás után sokan tettek fel kérdéseket Földes Györgynek, melyekre készséggel válaszolt. Ezt követte Molnár István zenés-verses műsora, Krüger Viktor diavetítéssel egybekötött erdélyi útibeszámolója, amely iránt nagyon sokan érdeklődpihenő táborlakókat. A KAFEDIK tagjai sportvetélkedőre toboroztak, kicsiket, nagyokat, fiúkat, lányokat. Másfél órán belül tíz héttagú csapat mérte össze erejét kiflievésben, sörivásban, cipőkeresésben, állatgyűjtésben, kötélhúzásban... A vidám, jó hangulatú társaság ötletesen oldotta meg az egyes feladatokat. A délelőtti jó hangulat végigkísérte a napot. Délután a kicsik szórakozhattak jól. Papírból, rongyocskákból a legkülönfélébb bábokat, mesefigurákat készitaz érsekűjvári (Nové Zámkyl fiatal művészek társulása, a STÜDIÖ ÉRTÉ rendhagyó, sokak számára furcsának tűnő előadása volt. Az előadást kiállítás és a közelmúltban Érsekújváron megrendezett fiatal művészek találkozójáról készített videófilm vetítése tarkította. A tábor az ünnepélyes kopjafa-állítással, melyet Katona László, Brúder Ica és Nagyferenc Katalin, no meg sok-sok táborlakó készített, valamint a tábor kiértékelésével ért véget. А VII. honismereti tábor nyolcnapos műsora érdekes és változatos volt. A kánikula miatt az előadásokra és az egyes műsorszámokra délelőtt. vagy késő délután és este került sor. Így aztán elég sok volt az „üresjárat“, de a tal^praesettebbek ezt az időt a közeli Duna-parton töltötték, mások a kemping vendéglőjében -szórakoztak, vagy a közeli Komáromba látogattak. Néhány előadás ugyan elmaradt, de a szervezők mindig találtak ki valami pótműsort. Ez a tábor afféle főiskolai szabad hangulatban zailott le. Ez természetesen többeknek tetszett, én mégis úgy gondolom, kicsit jobb szervezés, tek. A napot táncház zárta. b Eközben természetesen megkezdő, dött a kopjafa készítése is. melyet a magyarországi Komáromból érkezett Vödrös László fafaragó diavetítéssel egybekötött fafaragásról tartott előadása előzött meg. A következő napon délelőtt Gágyor József tartott előadást a játékok eredetéről, fejlődéséről, hasznosságáról. Vörös Ottó délutáni „Anyanyelvűnk és a nyelvjárások“ című előadásá-Kosár Dezső és a szerző felvételei hettek a Napsugár és a Prücsök bábegyüttesek tagjainak és vezetőinek segítségével, majd a bábegyüttesek szórakoztatták őket mesejátékukkal. Este a csehszlovákiai magyar irodalomról tartott előadást dr. Czine Mihály. Ezt a napot is táncház zárta. A klubtábor utolsó két napja sem szűkölködött előadásokban. Szombaton délelőtt a pnzbai citeraegyüttes lépett fel. Délután Molnár István tartott zenés előadást a gyerekeknek, majd dr. Benda Kálmán igencsak érdekes előadása következett a történetírásról és a nemzeti öntudatról. Parázs vita követte Németh Zsoltnak, a magyarországi klubok és szakkollégiumok működéséről, munkájáról, szóló beszámolóját. Azbest fénypontja kicsit több, az egész tábort mozgósító, egyesítő program nem ártott volna. A szervezők és az idelátogatók között nem alakulhatott ki szorosabb kapcsolat, pedig az ilyen rendezvényeknek sokkal barátibb, családiasabb hangulatúnak kell lennie. A klubtábor szervezői elsősorban a középiskolásokat hiányolták Sajnos, ők csak nagyon kevesen jöttek el, pedig az ilyen jellegű események alkalmával nagyon sok új és hasznos ismeretekre tehetnének szert, sőt, még a továbbtanuláshoz is kedvet kapnának. Több propagandával, nagyon jő szervezéssel ezek a táborok eredményesebben teljesítenék küldetésüket. PŰDA ERZSÉBET TALÁLKOZÁS, VIRÁGOK íj lután felüdítettem telkemet a [у! kertet, udvart elözönlő virágok színzuhatagában, beléptem a nyttott ajtón Bene Attlláné Vincze Valika sídi (Síd) otthonába. A barnára sült fiatalasszonyt „paradicsomkertje“ bő termésének . télbe való átmentése közben találom az ízekre, vitaminokra váró befőttesüvegek társaságában. Hangos köszönésemre két csöppség is megjelenik a gyerekszoba mesevilágának bejáratában, hogy ők Is üdvözöljék a hozzájuk betérő újságíró-vándort, akt Igazi mesealakhoz illően előbb egy pohár vizet kér nagy melegében, s csak azután hozakodik elő valódi szándékával. A háziasszony takaréklángra állítjq a tűzhelyet, csendesebb játékra buzdítja a hatéves Attilát és az egy esztendővel fiatalabb Valikát, majd. helylyel kínál a ház egyik árnyékos szobájában. Kezdődhet a beszélgetés. Kérdéseimre szerény, de tartalmában gazdag válaszokat fogalmaz, amelyeket az alábbiakban összefüggő monológként adok közre, nehogy megzavarjam beleszólásaimmal gondolatainak vallomás-suhanását. — Apám juhászember volt. A természet bűvöletében, vadvirágok mosolyával. madarak trillázásában, záporok és csendes naplementék félelem-gyönyörűségében nőttem fel. Közben rengeteget rajzoltam, olvastam, játszadoztam. És kt tudja, mivégre, de mindig pedagógus akartam lenni. Az Egyházbásti (Nová Baštaj Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola elvégzése után a Losonci /Lufened Pedagógiai Szakközépiskola magyar tagozatán nevelői képesítést szereztem. Nyolc esztendeje kerültem ebbe a faluba, miután férjhez mentem. Közösségszerető ember lévén itt is hamar belekapcsolódtam a falu kultummm rális eseményzajlásába. Rajzkészségem hasznosításával kezdtem: plakátokat készítettem, részt vállaltam az agitációs munkában. Majd rámbízták a polgári ügyek testületé krónikájának a vezetését. Később megválasztottak képviselőnek. Hároméves anyasági szabadságom alatt lendültem bele leginkább a közösségi dologtevésbe. Ezzel férjemnek és az ő születnek megértő jóságukért tartozom köszönettel, hiszen falusi teendőim idejére vállalták a gyerekek gondozását. Tavaly lettem a Csemadok-alapszervezet elnöke. Akcióinkat többnyire a helyi művelődési központ vezetőjével, Agócs Rózsikéval „összehajolva" készítjük elő és valósítjuk meg. Igényeink, ötleteink, majd pedig kezünk és lelkesedésünk nyomában szerveződni kezdett a falusi szellemi élet, szépülésnek indult az életkörnyezetünk. Virág- és kézimunkakiállítással köszöntöttük fel a lakosságot, díszbokrokkal és virágpalániákkal „hintettük tele" a községet. Különféle (irodalmi-nyelvtant, politikai-történelmi) vetélkedőkön csiszolódtak az elmék, s izgult-szurkolt a közönség. Sok fiatalasszonyt sikerült már beavatnunk a főzés és a varrás „tudományának“ rejtelmeibe. Estéket diskurállunk át csehszlovákiai magyar írókkal költőkkel. Legutóbb Kulcsár Ferenc volt a vendégünk. A szép szóra éhes-lelkes közönségben a magyar tanítási nyelvű alapiskola tanulóit is minduntalan üdvözölhetjük. Pedagógusaink áldásos és mindenki más által pótolhatatlan szerepet vállalnak nemzetiségi és szocialista kultúránk fáklyalángjának továbblobogtatásában. A Mihály Gyuláné és Kuzma Károlyné tanítónők által vezetett irodalmi kisszínpad gyermekcsoportja már több alkalommal is eljutott a Duna Menti Tavaszra, női éneklőcsoportunk pedig — Kobela Róbert zenetanár és Mihály Barnabásné Irányításával — az egyik legjelentősebb és leggyakrabban szereplő kultúrcsoporttá nőtte kt magát Síden. A hagyományápoló fiatal családanyákból verbuválódott kórust a közeljövőben szeretnénk itteni népviseletbe öltöztem. Ősszel egy háromfelvonásos kabaré betanításával-betanulásával is megpróbálkozunk. A régi szokások közül karácsonykor a Betlehem-járást említhetem. A farsangolást is újraélesztettük. Tervbe vettük az egykori szüretek hangulatának és szokásrendjének jolklorisztikus feldolgozását. Egy emlékszoba létrehozásával a még fellelhető értékes néprajzi tárgyakat is szeretnénk a jövő számára biztonságba menekíteni. Munkámról szólva: A dési kisegítő iskolában tanítok. Türelmesen, empátiás lelki készséggel és előítéletektől teljesen mentesen, szeretettel próbálom eljuttatni hozzájuk az élet szépségének-értelmének egy-egy .,színes üveggolyóját“. Hallatlan öröm látni az arcukon a megtanult üj szavak, fogalmak értelmi tükröződését. Gyermekeimnek esténként mesélek, altatódalokat dúdolok. Én pedig, ha csak tehetem, rajzolok, festegetek. Tavaly második, az idén pedig első díjat nyertem két munkámmal, egy járási szintű képzőművészeti versenyen. További nagy szenvedélyem a kézimunkázás. A befőzés és a sütésfőzés ts igazi élményt jelent számomra. A versek és a romantikus regények olvasásával érzelemvilágom épségét-szépségét vigyázom ... Valika elhallgatott; a szoba csöndjében csak az óra ketyegése és a szinte mindent beborító zöld növények leveleinek hald neszezése hallik. A filodendronnal, kukoricavirággal, sárkányfával, csátéviráqgal. kratánnal és páfrányokkal, kaktuszokkal körbeölelt könyvespolcon a világirodalom remekel sorakoznak, Tökéletes összhang vesz körül, mint amilyen a nyolc esztendeje ideköltözött Benő Attilánét övezi az öt befogadó és elfogadó Síd falujában. KORCSMAROS LASZLÖ t
