Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

1988. szeptember 2. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A Magyar Területi Színház ebben az évadban is 12 bemutatót tart, épp úgy, mint ez előzó idényben, a premierek száma azon­ban megváltozik a két együttesben. Mfg az előző szezonban a komáromi (Komárno) társulat 8 bemutatót ter­vezett, most csupán 7 új darabot tflz műsorára, míg a kassai (Košice) Thália Színpad a tavalyi 4-ről 5-re emeli bemutatóinak számát. A műfaji választék továbbra is gazdag marad. Egyrészt azért, mert az előző évad inszcenációi sem ke­rültek le a repertoárról, másrészt meg azért, mert az új évad műsor­terve új műfajokat kínál (szatíra, monodráma). A széles választéknak most is az az oka, hogy a színház nem kíván elszakadni közönsége egyik rétegétől sem. Az elsó komáromi bemutatóra már szeptemberben sor kerül, lovicsek Béla: Végállomás c. vígjátékát ugyan­is váratlanul közbejött okok miatt nem tudta bemutatni a színház az előző évad végén, annak ellenére, hogy a próbáit elkezdte. A vígjáték természetesen ezzel mit sem vesztett aktualitásából, sőt mindnyájunkban napról napra nő a kritika! érzék, hogy pellengérre állítsuk a helyi kis­királyokat, akikből a demokratikus érzésnek és a nyíltságnak még a szik­rája is hiányzik. A csehszlovákiai magyar írót életjubileuma alktVmából köszönti a színház e darab színrevlte­­lével. A második komáromi bemutató al­kalmával a közismert klasszikus Az új évad műsorkínálata szovjet költő, Vlagyimir Majakov­szkij: Gőzfürdő c. szatíráját láthatja a közönség. Ez az érdekes drámai alkotás ugyan több mint ötven év­vel ezelőtt született, de a néző azt hiheti majd, hogy napjainkban írták. Egyrészt nem éppen hagyonánvos formája miatt, másrészt a tartalmát tekintve. A hivatali bürokrácia sok esetben ma Is úgy packázik az em­berekkel, ahogy ezt ebben a szatírá­ban láthatjuk majd. Mihelyt azonban „felsőbb helyről“ utasítás Jön, az „arctalan hivatal“ pillanatok alalt képes megváltoztatni a nézetét. Az effajta elvtelenségnek ma is gyakran vagyunk tanúi. A darabot a csehszlo­vák-szovjet barátsági hónap kereté­ben mutatja be színházunk, amely művészi eszközeivel így kívánja szol­gálni az átalakítás és nyíltság ne­mes gondolatát.' Siposhegyi Péter nevét nem ismeri még a csehszlovákiai magyar szín­házlátogató. A fiatal magyarcrszágt drámaíró egyetlen személy tragédiá­jával kiáltja világgá, hogy ,,ez így nem mehet tovább; emberek, ebből elég volt!“.. A monodrámábar. meg­személyesített hős az a Vlagyimir Viszockij, akit ma már egész burópa ismer, dalait, verseit mindenütt szíve­sen hallgatják, mégis: nyolc évvel ezelőtt egy kanál vízben is megfoj­totta volna a bürokratikus művelődési politika. A neves színész és költő számára szinte lehetetlenné tette az érvényesülést, a tömegekkel való ta­lálkozást. Végül is a meghajszolt szív felmondta a szolgálatot. A darab cí­me: Mielőtt csillag lettem. Sütő András könyvei Csehszlová­kiába is eljutottak. Ezek igen szug­­gesztív erővel ábrázolják Erdély né­pének sanyarú sorsát, az ott élők „emberpróbáló türelmét“, A színház évekkel ezelőtt már bemutatta tőle az Egy lócsiszár virágvasárnapja c. példázatot, amely visszhangra talált a közönség körében. Ezúttal a Káin és Abel c. drámája (vagy ahogy ő jelöli meg műfaját: „dráma három jaikiáltásban“) kerül színre a komá­romi társulatban. A mindössze ötsze­mélyes darabnak már a címe is el­árulja, hogy tulajdonképpen biblikus példázat, de olyan, amelyik az em­ber szuverenitását, szabad döntési jogát kéri számon az Oron. Csiky Gergely korszakot alkotott színműveivel a magyar színháztör­ténetben. Idegen származása ellenére „otthonosan“ élte át kora magyar va­lóságát. a közönség megszerette, s az utókor a klasszikusok sorába emelte — közéleti és író munkássá­gának megbecsülésével. A nagymama című zenés komédiájának címszerep­lője egy ennivaló, aranyos asszony, aki minden akadályt el tud simítani a fiatal szerelmesek útjából. s „késő vénségére“ még a maga Igazi boldog­ságát is elnyeri Bár ma is lenne minden csalidban pqv then é’eterős örökké vidám, mindenre figyelő, s a Németh László: Bodnárné — a kassai Thália Színpad egy korábbi elő­adása (Fotó: — vass—) háttérből minden bajt megoldó nagy­mama! A darabot Ferenczy Anna ér­demes művész jutalomjátéka gyanánt tűzte műsorára a színház. Sárroándy Pál és Dénes Margit egy egész drámasorozatot írtak Peti ka­landjai címmel. Ebből választott most a színház egy újabb zenés epizódot, melynek címe Peti meg a róka. (Évekkel ezelőtt sokáig volt műso­ron, majd fel is újította a komáromi társulat a sorozat egy korább! epi­zódját, a Lekvár Petit.) Mivel a ko­máromi társulat most már minden évadban bemutat egy mesejátékot a legkisebb nézők számára, ezt a ha­gyományát az új évadban sem kíván­ja megszakítani. A premiert ezúttal is az évad végére tervezi, mint a ko­rábbi szezonokban. A műsorfüzetben most is találnak majd „kífestőt“ a nézők. Ivan Bukovííantól már két darabot is bemutatott a komáromi társulat. (Fata morgana, Mielőtt a kakas meg­szólal). A tizenhárom éve elhunyt szlovák író előszeretettel foglalkozott morális kérdésekkel. Keringő a pad­láson c. tragibohózatának csupán három szereplője van, mégis több ez a játék egy hagyományos „szerelmi háromszögénél. Itt mintha minden a feje tetejére állna, hiszen ilyen a vi­lág is az emberek körül. A darabot a szlovák nemzeti felkelés 45. és a csehszlovák államiság 70. évfordulója alkalmával mulatja be színházunk komáromi társulata. A Matesz kassai Thália Színpada, készülve a Kelet-szlovákiai Színházak Vándorfesztiváljára, egy szovjet víg­játékkal kezdi -műsorát az új évad­ban. Erre a seregszemlére a noszf évfordulója alkalmával kerül sor. A szerzőt Leonyid Zorinnak hívják, a vígjáték címe: Házasságtörés. A cím ugyan nagyon beszédes és már -már azt hinné az ember, hogy mindent „kifecseg“ a darab tartalmáról. Ez azonban nem egészen így igaz. Egy házesságtörés ugyanis lehet valami­nek a „mellékterméke“ is. Igaz, ha a házasságtörés a fő téma, akkor Is keletkeznek olyan „melléktermékek“, amelyekre nem Is számit az ember (vagy az ember fia). (Pillanatnyilag még az is elképzelhető, hogy e he­lyett az alkotás helyett Békés József: Sándor, József, Benedek c. zenés me­­sejátéka kerül bemutatásra, persze nem „házasságtörés“ eredményekép­pen.) Fridrich Schiller: Ármány és sze­relem c. alkotását mindig szívesen tűzik műsorukra a színházak, ö maga szomorújátéknak nevezte alkotását, s drámái között ez az egyetlen, amelyben „kortárs témát“ dolgozott fel. Az egyik legaljasabb tulajdonsá­got állítja benne szembe az egyik legtisztább, legfennköltebb emberi érzéssel. Az író egykori élő figurák­ról „másolta“ hőseit, a feltörekvő és kijátszott polgárokat s „a hata­lom birtokában minden aljasságra képes“ fejedelmi udvaroncokat. A drámát az ősbemutató után 11 évvel (1795-ben) magyar nyelvre fordította Ihász Ferenc, és sok sikert ért meg a magyar színpadokon, de a mai na­pig játsszák világszerte. Milan Grič délszláv drámaíró ne­ve először szerepel a Matesz műsor­tervében. Ébreaj. Kata! c. vígjátékát már bemutatta a bratislaval Oj Szín­pad, ahol nagy sikert aratott. Tudni kell, hogy azt a bizonyos Katát, akit „könnyű táncba vinni“, nem napkelte után ébresztgetlk, hanem napnyugta után. Nem Is a -maga ágyában, ha­nem Idegen helyen, és senki sem tud­ja, mitől zuhanhatott ilyen mély álomba, holott éppen tűzrőlpattant mivolta miatt van ott. ahol van, s ahol éppen nem kéne lennie, mert egy feleségnek és anyósnak nevezett nő is ugyanabba a helyiségbe kíván bejutni... A mai USA-beli szerző, Leonard Gersche neve sem volt még olvas­ható a Matesz plakátjain. A Thália Színpad most A pillangók szabadok c. alkotását kívánja bemutatni, első­sorban az ifjú nézők, az ifjúság szá­mára. A kevésszereplős darab főhőse egy alig húszéves fiú, aki szeretné magát kivonni édesanyja örökös fel­ügyelete alól-. Az asszony attól fél, hogy teljesen magára marad, ha el­veszti fiát, a fiú viszont szeretné ■már érvényre juttatni a saját egyéni­ségét, elképzeléseit, vágyait. A meg­oldást egy fiatal lány hozza, de en­nek nem biztos, hogy anya és fia egyformán örül. Pozsonyi W. Annát csehszlovákiai magyar íróként tartották számon a két világháború között. Ma Budapes­ten él és nem foglalkozik már írás­sal. Közvetlenül a második világhá­ború befejezése után írta Utolsó he­tek c. drámáját, amelyet dr. Turczel Lajos Irodalomtörténész fedezett fel. A háború utolsó napjainak dokumen­tumát a szlovák nemzeti felkelés 45. és a csehszlovák államiság 70. évfor­dulójára mutatja be a Magyar Terü­leti' Színház kassai Thália Színpada. A színház bízik benne, hogy az új idényben sem okoz csalódást nézői­nek, miközben nem csupán szórakoz­tatni kívánja őket. KMECZKÖ MIHÁLY Karinthy Frigyes (1887 -1938) Karinthy a legnépszerűbb XX. szá­zadi magyar írók egyike, a XX. szá­zadi magyar Irodalom sokoldalú, ki­emelkedő képviselője. Mohó kíván­csiság, páratlan képzeletgazdagság, magas szintű humor és mély huma­nizmus jellemzi őt, s ezt sugározzák szellemes, meghökkentően pontos megfigyelöképességgel írt, természet­­tudományos műveltséget is magukban hordozó művei. Ö volt a legnagyobb humorista, de még semmit sem mon­dunk el azzal, hogy zseniális humo­rista volt. Megrendítő verseket is írt, de nem szoktuk: költőnek nevez­ni, mélyértelmű novellák fűződnek a nevéhez, de nem novellistaként tart­juk számon, számos nagy hatású új­ságcikk szerzője, de nem úgy gondo­lunk rá, mint publicistára, izgalmas regények kerültek kt tglla alől, de ha regényírókról beszélünk, ő mégsem jut eszünkbe... Ki is vtílt valójában? Az olvasóközönség zöme elsősorban humoristának tartja, s csak csekély töredéke vélekedik úgy, hogy Ka­rinthy lényegesen több volt ennél. Az író nevéhez leggyakrabban a humor, nevetés, az így írtok ti és a Tanár úr kérem társul... Valóban rengeteg kabaréjelenetet, paródiát, humoros hangvételű cikkel irt, holott 0 maga ezt a műfajt csak nagyon mellékes­nek tartotta munkásságában (noha az igények folytán mindhalálig művel­te). Ki is volt valójában Karitnhy Fri­gyes? Eötvös József (1813 -1871) Az első magyar regényíró volt, aki műveiben a jobbágyság nyomorát is bemutatta. Irodalomtörténészeink úgy szokták őt jellemezni, hogy vele kez­dődik a magyar realista széppróza időszaka. Műveinek értékét semmivel sem csökkentette az idő. Tudjuk, hogy nagy államférfi, jelentős politi­kai gondolkodó, kiváló író volt. Császárhű főnemesi családban szü­letett 1813. szeptember 3-án, tehát 175 évvel ezelőtt. Az egész Eötvös­­család a bécsi reakció kiszolgálója volt, őt is az udvari kancellária egyik császárszolgáló hivatalába szánták ... Szülei nyilvános iskolába íratták, ta-. nulmányait a budai gimnáziumban vé­gezte. Itt érte az Ifjú Eötvös jőzsefet az a kellemetlen meglepetés, hogy osztálytársai elfordultak tőle, mond­ván nem akarnak „hazaáruló-ivadék­kal“ egy padban ülni... A magyar nemzeti törekvésekkel és a haladó eszmékkel nevelője, a felvilágosult gondolkodású Pruzsinszky József is­merteti meg. Pruzsinszky ugyanis ré­szese volt a Martinovics-féle össze­esküvésnek, emiatt három évig rabos­kodott is a brünni várbörtönben. Gyermekkori nevelőjének hatása érző­dik Eötvös József egész későbbi éle­tén és életművén. 1838-ban már ezt írja Bécsből barátjának: „célt válasz­ték magamnak, s megelégszem mint magammal, mint az élettel; csak használni akarok, másoknak élni, másokért fáradni — ha díjtalan is; jutalom maga a tett, a boldogság már ily célért csak fáradni is." Vagyis szakított arisztokrata család­jával, s életét egybekapcsolta a nép megismerésének, az elnyomottak megsegítésének vágyával. Költői pályája korán kezdődött. Alig múlt tizenöt éves, és már ismerte Szemere Pált, találkozott a Pestre lá­togató Kazinczy Ferenccel, Kölcsey Ferencet pedig mindvégig mesteré­nek tartotta. Versei, drámai alkotásai és műfordításai láttak napvilágot. Legismertebb versei A megfagyott gyermek, Ёп is szeretném, Mohács, Búcsú. Meghatóan lírai költeményeit olvasva lényegében nem Is tudatosít­juk, hogy Eötvös gyermekkorában csak németül beszélt, a magyar nyelvvel, már nagy író korában Is sokat kellett viaskodnia. Kazinczynak meg Is vallotta: „.. .ha magyarsá­gomban akármiféle hibát találsz, kér­lek jobbíts, és ne tunyaságomnak, csak körülményeimnek tulajdonítsd: 1887-ben született Budapesten, szü­lei ötödik gyermekeként. Apja sokat olvasó, kedvtelésként filozófiával fog­lalkozó tisztségviselő volt. A gyér­­mek-Kartnthy már diákkorában kísér­letezett Irodalmi művek létrehozásá­val — alig múlt tizenkét éves, ami­kor elkészült a közelmúltban újra kiadott Gyermekkori napi ójával és Utazás a Merkúrba című regényével. Nem volt tizenöt éves, amikor a Ma­gyar Képes Világ folytatásokban kö­zölni kezdte Nászutazás a föld kö­zéppontján keresztül című regényét. Diákregényein kétségkívül érződik a Verne-hatás, azonban fantasztikus írásainak legalább ennyire ihletője volt Karinthy technikai-természettu­dományos érdeklődése. Ezek ismere­tében nem meglepő, hogy érettségi után matematika-fizika szakon egye­temi Előadásokat hallgatott; azonban sokoldalú érdeklődése kielégítése vé­gett más karokra (a leggyakrabban az orvosira) is be-bejári — vizsgát azonban egyik karon sem tett. újság­író lett, benséges barátság szövődött közte és Kosztolányi között. A Nyu­gat írócsoportjához csatlakozott. 1912- ben Így írtok ti publikálásával, mind­máig legnépszerűbb müvével egycsa­­pásra országos hírű íróvá vált. (Ké­sőbb irodalmi kitüntetésnek számí­tott, ha Karitnhy valakit kiparodi­zált.) Napvilágot láttak első novel­­láskötetei is (Esik a hó, Ballada a néma férfiakról, Együgyű lexikon, Görbe tükör), a gimnáziumi diákévek élményanyagából táplálkozó Tanár úr kérem, valamint az Utazás Faremidó­­ba című regénye. További jelentős művei; Nevető Dekameron, Ki kérde­zett? (esszék), Minden másképpen van (karcolatgyüjtemény), Nem mondhatom el senkinek (verseskötet), Hasműtét (novellák), Még mindig így írtok ti (karikatúragyűjtemény). Igen sokrétű volt, hiszen mint műfordító is maradandóvá tette nevét, elsősor­anyanyelvem német, az örökséget, melyet minden anyag legszegényebb gyermekének is hágy,. önnön fárad­ságommal kell megszereznem .A magyar nyelv sajátosságait önszorga­lommal elsajátító ifjú bárónak a nagy nyelvművelő útravalóul mondta „Ne­velkedjél, kedves ifjú, s légy, akit várunk.“ A biztatás s egyben a Ka­­zinczy-jóslat — betéljesedett. ügyvé­di oklevelet szerzett, 1830—37-ben beutazta Svájcot Németországot, Hol­landiát, Angliát. Franciaországot, meg­csodálta a bordeaux-i kikötőt, talál­kozott Victor Hugóval és a touloni kényszermunkásokkal. Amikor haza­jött, megírta első regényét a Kart­­hauzi-X. Ismerte a jobbágyság elége­detlenségét, részvéttel állt a meg­­alázottak mellé. A legfelső politikai körökben mozgott, Kossuth és Szé­chenyi vitájában is állást foglalt. 1845-ben jelent rneg A falu jegyzője, két évvel későűb a Magyarország 1514-ben című regényei. Dózsa emlé­kének és a parasztforradalomnak a felidézésével Eötvös figyelmezteti kortársntt a feudális elnyomás lehet­séges következményeire. Rokonszenv­­vel, mély megértéssel ábrázolja a parasztforradalmárokat. Nem hallgat el semmit, amikor a jobbágyság el­­nyomottságáról, kiszolgáltatottságáról ín Bemutatja a jobbágyok tarthatat­lan, embertelen helyzetét: „A ház, amelyet a jobbágy épít, nem az övé, az ura elkergetheti lakásából, s 6 föl­dönfutóvá lesz; a mező, melyet hom­loka izzadságával felszántott s beve­tett, nem neki termi gyümölcseit; gyermekei nem az ö örömére nőnek fel; ha a kegyes ég leányainak szép­séget ad, remegnie kell, nehogy buja földesura rimájának fogadja gyerme­két; ha fiai bátrak és erősek, el fog­nak ragadni apai keblétől, hogy mint csatlósok és huszárok a büszke báró udvarának fényét neveljék, a csatái­ban vérezzenek. Övé semmi a vilá­gon, számára nincs biztonság....“ 188-ban a Battyhány-kormányban mint vallás- és oktatásügyi miniszter foglalt helyet — az események^ per­gőtüzében azonban lemondott: a sza­badságharc idején családjával együtt külföldön tartózkodott. Hazatérése után (kezdetben) távol tartotta ma­gát a közélettől, maga nevelte nagy emberré fiát, Eötvös Lorándot, a ké­sőbbi nagy fizikust és demokrata ál­lamférfit. A kiegyezést követően (1867) Deák Ferenc programjához csatlakozott — ismét közoktatási mi­niszterként tevékenykedett a kor­mányban. A sokféle, szétágazó mun­ka közepette egészségi állapota roha­mosan gyengült, s 1871. február 2-án 58 éves korában meghalt. Dr. PÉNZES ISTVÁN ban Swift és Milne magyarra ülteté­sével. Sajátos magatartást tanúsított a vi­lág dolgaival szemben; ebben gyöke­rezik humora, parodizáló hajlama. Elképzelte például, hogy ,Amikor először hal meg", önmagát fogja bú­csúztatni és személyesen köszönt meg a részvétet... Babits szerint „Igazán komolyan és felülről nézett a világra, mely furcsának, bohózatos­­nak és ostobának tűnt föl előtte." A testi-lelki jó barát, Kosztolányi sza­vai is elgondolkodtatóak, amelyeket halálos ágyán mondott Kartnthyról: „Ez a marha volt közöttünk az egyet­len zseni...“ 1936 márciusában egyre gyakrab­ban fogta el őt a rosszitllét: szédü­lés, hányinger, fejfájás környékezte. Az orvosi vizsgálatok kétségtelenné tették, hogy sürgősen megműtendő agydaganata van. Stockholmba uta­zott, hogy a híres agysebész, Olivec­­rona professzor agyműtétet hajtson végre rajta. Alig volt remény Ka­rinthy életben maradására — ezt 6 maga is tudta, látása teljesen lerom­lott, élet-halál között lebegett, de na­ponta küldte leveleit barátainak, a szerkesztőségnek és fiának, Ferenc­nek. Sajátos humora ekkor sem hagy­ta el, fiának egyik levelében ezt ír­ta: „Vigyázz magadra, mert minden percben betoppanhatok, fői vaauok, csak egy nagy lyuk van a fejemben, hátul, ott szoktam tartani a zsebken­dőmet.“ Az agyműtét sikerült — s az tró regénnyé formálta élményét: Utazás a koponyám körül címmel adta köz­re. Nagyszabású írói terveket készí­tett, azonban a műtét után két évvel váratlanul agyszélhűdés érte. Szep­tember elsején vettek tőle végső bú­csút a Kerepesi úti temetőben. A gyászbeszédet Móricz Zsigmond tar­totta. (pénzes) f > t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents