Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

1988. szeptember 2,

AČSKP XVII. kongresszusa határozatával összhangban a környezetről való gondoskodás a tudományos-műszaki haladás, a gazdaság- és szociálpolitika elválaszthatatlan részévé válik, és ennek az Irányítás minden fokozatán kifejezésre kell jutnia. A környezetfejlesztésben és -védelemben elért eredmények fokozatosan ugyanolyan fontosak lesznek, mint a gazdasági és szociálpolitikai eredmények.

Az egész világra érvényes irányzatokkal összhangban felismerjük, hogy a környezet minősége nemcsak az egészséget, a flóra és a fauna megmaradását befolyásolja, hanem a termelőerők fejlődésének ütemét, a városok fejlődését és az emberiség fennmaradását is. Az ökológia tehát általános emberi problémává válik, ugyanolyan kérdéssé mint az emberiség élelmezése, az energiaellátás, a veszélyes betegségek felszámolása, a világbéke megtartása, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Napjainkban az atomkatasztrófa és az ökológiai katasztrófa veszélye jelenti a legnagyobb globális problémát.

Békeharcunkat és a szocialista haza védelmét mi mindig összekapcsoltuk a gazdaságfejlesztéssel. Eljött az Ideje annak, hogy most az emberi környezet védelmét szoros egységben értelmezzük hazánk egészében vett szociális-gazdasági fejlesztésével. A gazdasági aktivitás következtében jelentősen károsodik a környezet. Másrészt viszont e károk ellensúlyozása csak úgy lehetséges, ha tudományosműszaki és gazdasági fejlesztéssel megfelelő gazdasági erőforrásokat teremtünk. A környezet védelme a társadalmi újratermelési folyamat elválaszthatatlan részévé válik. Konkrétabban: ahogy sort kell kerítenünk a termelőerők többi összetevőjének újratermelésére, úgy az emberi környezet újratermeléséről is gondoskodnunk kell. És ugyanígy gondoskodnunk kell a felújítható természeti erőforrások felújításáról, illetve észszerűen kell gazdálkodnunk a fel nem újítható erőforrásokkal.

Igényes feladatokat kell teljesítenünk. Pártunk gazdaságpolitikájának állandó célja: a lakosság új, minőségileg igényesebb szükségleteinek egyre színvonalasabb kielégítése, az életszínvonal emelése, a szociális biztonság szilárdítása, a személyiség harmonikus fejlesztése és a szocialista életmód elmélyítése

A dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedése közvetlenül összefügg azzal, miként kapcsolódunk be a társadalom vagyonának gyarapításába. Céljaink elérésének előmozdítására pártunk elfogadta a szociális-gazdasági fejlesztés gyorsításának a koncepcióját. Ez azon alapszik, hogy tökéletesítjük a társadalmi élet összes szférájának a működését. 'A gyorsítási stratégia két egymással összefüggő és azonos időben végbemenő folyamaton alapszik: a társadalom anyagi-műszaki bázisának átalakításán és a társadalmi viszonyok, elsősorban a termelési viszonyok, ez irányítási rendszer és a gazdálkodási mód tökéletesítésén.

Azzal, hogy megkezdtük népgazdaságunknak a tudományos-műszaki haladás bázisán való lntenzifikálását, további lépéseket is tettünk: átalakítjuk a gazdasági mechanizmust, a termelési-műszaki, tudományos-kutatási és áruforgalmi bázist, de a központi irányítást is.

Kidolgozták a gazdasági mechanizmus komplex átalakításának irányelveit, a közelmúltban jóváhagyták az állami vállalatról szóló törvényt és a szövetkezeti törvényeket, módosították a nemzeti bizottságokról szóló törvényt, illetve az említett törvénymódosításokkal összhangban megteremtik a központi államigazgatási szervek új szervezeti elrendezésének, hatáskörük módosításának törvényes előfeltételeit, illetve a gazdasági mechanizmus módosításának előfeltételeit. E lépések eredményessége azonban azon múlik, hogy az összes irányítási dolgozó miként változtatja meg magatartását, és hogy a dolgozók általában hogyan viszonyulnak a változásokhoz. Az embereken múlik, hogy a helyes alapelvek, az új termelési és társadalmi feltételek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, a társadalom, a kollektívák és az egyének lavára.

Ha nem gondolkodunk el mélyebben a népgazdaság lntenzifikálása céljairól, az új gazdasági mechanizmus érvényesítéséről, főleg pedig annak vezérlő elvéről, az önelszámolásről, könnyen úgy tűnhet, hogy az új irányzatok, a gazdasági eredmények előtérbe helyezését célzó törekvések a környezetvédelem ellen hatnak. Fel • merül tehát a kérdés: valón képe sek leszűnk-e megvalósítani a környezetről való gondoskodás távlati szándékait?.

Irta: PAVOL FROLKOVlC mérnök, azSZSZK belügyi és környezetvédelmi

miniszterhelyettese

Sok szó esik az utóbbi időszakban az ökológiáról, a környezettel való törődésről, a környezet fejlesztéséről és védelméről. Nemcsak politikusok, a közgazdászok és hivatásos környezetvédők beszélnek egyre többet e kérdésről, hanem a széles közvéleményt is egyre többet foglalkoztatja a környezet minősége. Különösen nagy érdeklődést mutatnak iránta a fiatalok, és ez nem a véletlen műve, de nem is divathóbort, és nem is a „zöldek“ utánzását jelenti. A reális körülmények váltották ki, és annak felismerése, hogy a színvonalas és egészséges emberi környezet egyre erőteljesebben befolyásolja szociális-gazdasági fejlődésünket ás ezzel együtt az életszinvonalat.

Az ilyen kérdés teljesen jogos lenne, ha nem abból indulnánk ki, hogy — mint az élet többi területén — az ökológiában is teljesen új szemléletre van szükség. Hogy valóban érvényesül itt is az új szemlélet, azt az szavatolja, hogy a dinamikus népgazdaságfejlesztésnek, a társadalom fejlesztésének limitáló tényezőjévé vált a környezetről való gondoskodás.

Az említett Jogszabályok és más

megfelelő technológiák alkalmazására. A környezetről ugyanúgy kell gondoskodni, mint a termelési feladatok teljesítéséről. E követelményeket mind a gazdasági mechanizmus komplex átalakításának irányelvei, mind a vállalati törvény, mind pedig az nb-kről szólő módosított törvény rendelkezései tartalmazzák. Ezt az irányelvek néhány kiemelt tézise is bizonyítja:

— a környezetfejlesztési és -védel-Eredeti természeti környezet ... és az ellene elkövetett emberi „merényletek“ egyike: műtrágya tárolása a szabadban

(Fotó: -SS-, ita)

— kötelező limiteket és normatívákat határoznak meg a területhez kötött természeti források és környezeti tényezők érvényesítésére, az elvonásokat ezek függvényében differenciáltan határozzák meg és szankcionálják a környezetet károsftókat;

— a szervezeteket olyan mértékben kötelezik a környezet fejlesztésére és védelmezésére, amilyen mértékben azt károsítják;

— a környezet igénybevétele és károsítása utáni elvonásokat úgy határozzák meg, hogy azok maximálisan fedezzék a környezetfejlesztési és -védelmi kiadásokat.

E szempontból fontos rendelkezéseket tartalmaz az állami vállalatról szóló törvény:

— a vállalat úgy köteles megvalósítani gazdasági és szociális tevékenységét, hogy a lehető leghatékonyabban védelmezze a környezetet a káros hatásokkal, amelyek tevékenységével kapcsolatban érvényesülnek;

— a környezetvédelmi intézkedéseket a vállalat saját forrásaiból finanszírozza;

— a szükséges ökológiai berendezéseket a termelő berendezésekkel egyidöben kell létrehozni, és módosítani kell azt a technológiát, amely működésével veszélyezteti. illetve ronthatja a környezetet; a vállalatnak kötelessége gondoskodni az ökointézkedések, pl. a központi államigazgatási szervek új elrendezését, az állami vállalatok kialakítását szabályozó törvény a környezetvédelem új feltételeit is figyelembe veszi. A környezetvédelem irányításának új esz közei és a gazdasági mechanizmus új szabályai révén olyan állapotot igyekszünk elérni, amelyben a környezet egyes károsító! számára kedvezőtlenebb lesz a bírság, a büntetés és az elvonások kifizetése, mint olyan technológiai berendezések felszerelése, amelyek messzemenően kímélik a környezetet. Más szóval: a társadalom a gazdasági eszközökkel úgy hat a vállalatokra és az egyénekre, hogy érdekeltté váljanak a környezet kímélésében, ésszerű érvényesítésében, az erőforrások minél hatékonyabb hasznosításában. A természeti erőforrásokat úgy kell hasznosítani, hogy a feltételek az önelszámolási szférát rákényszerítsék

mi szempontokat már az előrejelzések, távlati szándékok kidolgozásakor figyelembe kell venni mind a területi, mind pedig a köztársaságok, illetve a föderáció színvonalán;

— az irányelvek és az állami ötéves tervek kidolgozásakor érvényesülnie kell az ökológiai egyensúly kritériumának is;

— a tételes feladatok és az állami megrendelések közé besorolják az állami fejlesztési programokat és az ökológiai feladatokat;

— a területi tervezésben kiemelten kifejezésre jutnak a környezetfejlesztési és -védelmi követelmények;

— a távlati tervezésben országos

távlati koncepciókat (általános sémákat) dolgoznak ki a termelőerők elhelyezésére, a település struktúra kialakítására és fejlesztésére és a környezetfejlesztés és -védelem követelményeinek érvényesítésére; „

lógiai létesitmények folyamatos és hatékony működéséről;

— a vállalat a működésével kapcsolatban keletkezett hulladékot köteles hasznosítani, illetve azt más szervezetnek feldolgozásra átadni, esetleg megfelelő helyen tárolni, nyilvántartásba venni, hogy a jövőben

esetleg felhasználhassák, szélsőséges esetben pedig köteles a hulladékot környezetkímélő módon megsemmisíteni.

Az állami vállalatról szőlő törvény értelmében a vállalatok és az nb-k viszonya Is megváltozik. A vállalat a természeti erőforrások ésszerű hasznosításában és a környezetvédelemben szorosan együttműködik az érintett nemzeti bizottságokkal. Hozzá kell járulni a működési területén levő helységek komplex szociális és gazdasági fejlesztéséhez.

Más legiszlatív intézkedésekkel összhangban az nb-kről szőlő törvényt is módosították. A módosítás nyomán elmélyül az nb-k ellenőrzési és szankcionálási hatásköre a területén működő vállalatokkal szemben. A törvény meghatározza, hogy milyen módon szankcionálhatók a köztereket szennyező vállalatok, illetve azok a szervezetek, amelyek nem tartják meg a rendet, és így rontják a városképet, illetve a falu rendezettségét. Akkor is szankcionálható a vállalat, ha saját területén van rendetlenség.

A környezetről való gondoskodás szilárd helyet kapott szocialista államunk gazdaságpolitikájában. A környezetfejlesztésre és -védelemre vonatkozó koncepciós dokumentumok, a természeti források ésszerű hasznosítását szorgalmazó intézkedések, ezeknek a népgazdasági tervekben való tükröztetése és a 8. ötéves tervidőszakra szóló környezetvédelmi beruházások állami programja együttvéve megteremtik hazánkban az emberi környezet fokozatos javításának a feltételeit. Igényes ökológiai beruházások nélkül, a termelési technológiák erőteljesebb módosítása nélkül és az egész újratermelési folyamat inte.nzifikálása nélkül a környezeti problémák nem oldhatók meg. Ehhez azonban határozottan hozzá kell járulnia az irányítási és tervezői tevékenységnek, a tudományos-műszaki haladás érvényesítésének, főleg pedig a környezettel kapcsolatos szemlélet általános megváltoztatásának. Szükség van erre a dolgozók, az Ifjúság, illetve az idősebbek körében egyaránt. E nem beruházási tényezők érvényesítése érdekében mozgósítani kell az összes rendelkezésre álló eszközt az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés szférájában. Mozgósítani kell a jogi és a gazdasági eszközöket, de a nevelési szférát és propagandát Is.

Azzal, hogy új központi államigazgatási szerveket hoztak létre, hogy ezek között létrehozták a köztársasági belügyi- és környezetvédelmi minisztériumokat, feltételeket teremtettek ahhoz, hogy országosan egységes állami politika -érvényesüljön e fontos területen. A belügyi és környezetvédelmi minisztérium koordinációs funkciókat lát el a gesztorszervezetekhez, illetve a többi központi államigazgatási szervhez és a nemzeti bizottságokhoz fűződő viszonyban. Ezzel azonban nem csökken az öszszes érdekelt szerv és szervezet felelőssége a környezetfejlesztési és -védelmi stratégia végrehajtásáért.

Az ökológiai feladatok eredményes megoldásának fő feltétele: az ökológiai kultúra fejlesztése, annak felismerése, hogy e téren a tennivaló végrehajtása — közügy. Cáfolni kell azokat a nézeteket, amelyek szerint természeti forrásaink kimeríthetetlenek, és hogy a környezethez fűződő viszonyban konzumszemléletet érvényesíthetünk.

Az egyén és a társadalom figv szabályozza a természethez fűződő viszonyát, hogy állandóan figyelembe vegye minden tettének ökológiai következményeit. Csak így leszünk képesek felszámolni a balesetek okozta károkat, a vizek és levegő tisztaságának veszélyeztetését, csak így tudjuk tejjesftni környezetvédelmi feladatainkat, végrehajtani az ökológiai beruházásokat. De közben mindennapi tevékenységűnkkel Is sokat tehetünk környezetűnk tisztaságáért, lakóhelyűnk rendjéért. Lehet, hogy éppen ezzel kezdjük kialakítani a környezetünkhöz fűződő új viszonyt.

Meghívó

A SAJÖGÖMÖR1 (GEMER) EFSZ lovasszakosztálya szeptember 3—4-én 13 órai kezdettel

LOVASNAPOKAT

rendez, melyeken a hazai versenyzőkön kfvül a Magyar Népköztársaságból is lesznek résztvevők.

Szeptember 4-én délután CSIKÖSORSOLÄST tervez a rendezőség, melyen egyéves csikót lehet nyerni.

Ä RENDEZVÉNYRE SZERETETTEL MEGHÍVUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT!

Emberi módon viszonyuljunk a környezetünkhöz