Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

a gyártásukhoz szükséges termelőeszközök be nem tervezett behozatalának és kivitelének a támogatására;

bg) a gazdasági állatok betegségeinek a leküzdésére nyújtott támogatások;

bh) a szervezet magas hitelterhelésének a megoldására;

bi) azon szervezetek esetében, amelyek nem érvényesítik a leszámítható Jövedelem minimumot a pénzügyi alapok kiegészítésére az építkezési beruházások finanszírozása érdekében, beleértve a tervdokumentáció előkészítését is a 8. ötéves terv állal megszabott terjedelemben, az 1990-es év után pedig a fejlesztési alap kiegészítésére egészen a fejlesztési alapba való minimális kötelező juttatás összegében;

bj) a szervezet ideiglenes forráshiányának a megoldására.

c) A pénzeszközök a ba, be, bd, bf, és a bi pontokba foglalt esetekben csak a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való megegyezés után nyújthatók.

d) A MÉK év végéig ki nem merített rendszerszerű alapjának eszközei átvihetők a következő évre.

3.3. Pénzeszközök nyújtása a MÉK keretében sajátos gazdálkodási módszert alkalmazó gazdasági szervezeteknek

a) A sajátos gazdálkodási módszert a vállalatok a következő esetekben alkalmazhatják:

— azon vállalat, amely gazdálkodásával veszélyezteti vagy indokolatlanul csökkenti vagyonát, amely nem képes eleget tenni adózási kötelezettségének, amely nem képes megszabott mértékben a kötelező alapok kialakítására és amely egy évnél hosszabb ideig gazdasági veszteséget mutat fel;

— azon egységes földműves-szövetkezetek (a továbbiakban csak szövetkezetek), amelyek nem képesek önállóan gazdálkodni, s huzamosan veszteséges tevékenységet folytatnak.

c) A sajátos gazdálkodási módszert nem érvényesítik a közös vállalatok esetében, amelyeknél a pénzügyi eszközök többlete vagy hiánya a tagszervezetek gazdasági eredményeibe vetődik át.

d) A sajátos gazdálkodási módszer bevezetését a CSSZK és az SZSZK MÉM dönti el a gazdasági szervezet kérvényezésére. A kérvényt a taggyűlés hagyja jóvá. A szervezet által benyújtott kérvényhez az alábbiak szükségesek:

— 0 gazdálkodás elemzése, amelyből egyértelműen kitűnnek a sajátos gazdálkodási módszer bevezetésének okai;

— a konszolidálást program évekre lebontott intézkedési javaslata, amely révén az összes pénzügyi kötelezettségek megoldhatók s a pénzügyi gazdálkodás teljes mértékben kiegyenlítődik (a belüzemt önelszámolási önállóság e'rréséig).

e) A konszolidálás! program

— szervezési,

— káder- és személyzeti,

— termelési-műszaki és beruházási,

'— bér- és pénzügyi

— és egyéb

intézkedésekből tevődik össze, amelyek a gazdasági szervezet önfinanszírozást képességének a felújítására irányulnak. A kijelölt területeken hozott intézkedéseket hitelesen alá kell támasztani a pénzügyi gazdálkodást érintő várható gazdasági eredménnyel.

f) A konszolidálási programot minimálisan 5 évre dolgozzák ki.

g) A szervezet javaslatát, az esetleges módosításokat Is figyelembe véve a CSSZK, illetve az SZSZK MÉM hagyja jóvá a konszolidációs programot, amely a gazdasági szervezet számára kötelezd érvényű.

h) A CSSZK, Illetve az SZSZK MÉM által jóváhagyott konszolidációs programot a szervezet köteles gazdasági terveibe foglalni, s az ezzel kapcsolatos feladatokat meghatározott időszakban teljesíteni. A konszolidációs program megvalósításának időszakában a gazdasági terveket is a CSSZK, illetve ez SZSZK MÉM hagyja jóvá.

I) A konszolidációs program feladatainak teljesítését a CSSZSZK, illetve az SZSZK MÉM értékeli a szervezetek éves komplex elemzései alapján, amelybe bele kell foglalni az egyes programfeladatok teljesítéséről szóló jelentést, beleértve a pénzügyi gazdálkodásra való hatást Is.

j) Abban az esetben, ha a szervezet úgy dönt, hogy befejezi tevékenységét, vagy az egyes részfeladatok megvalósítását, a CSSZK. illetve az SZSZK MÉM a konszolidációs program teljesítésére szolgáló, addig ki nem merített forrásokat és eszközöket átruházhatja a feladatokat átvállaló gazdasági szervezetre.

k) A sajátos gazdálkodási módszerek alkalmazásának befejezésére (a meghatározott Időszaknál korábbi befejezés esetét Is beleértve) a gazdasági szervezet tesz javaslatot, amelyhez a hitelt nyújtó bank álláspontját Is csatolni szükséges.

l) A konszolidációs program megvalósításának befejezéséről a CSSZK, Illetve az SZSZK MÉM dönt. A döntés meghozatalakor odaítélhetik az addig meg nem valósított konszolidációs programfeladatok teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket.

m) A konszolidációs program nem teljesítésekor az állami vállalatról szőlő törvény 17. cikkelye értelmében lárnak el. A közvetlen igazgatású vállalatoknak továbbra Is a konszolidációs program megvalósítására odaítélt anyagi eszközöket

biztosítják, maximálisan három évig, ha a CSSZK, illetve az SZSZK MÉM nem határoz másképp.

n) Az egyes efsz-ekben nem határozzák meg a közvetlen igazgatás módszerét, s a CSSZK, illetve az SZSZK MÉM a konszolidációs programfeladatok nem teljesítésének esetében az alábbi módon jár el:

— meghatározza a tagság jutalmazásának, s a termények tagoknak való eladásának módszerét;

— megszabja a gazdasági eredményekből származó javak elosztását;

— kádercseréket és szervezési módosításokat eszközöl a szövetkezetben.

Az ilyen egységes földműves-szövetkezetben a konkrét feladatok megvalósítására maximálisan további három évig biztosíthatják az odaítélt anyagi eszközöket.

o) A CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma MÉK-alapjából származó anyagi eszközök odaítélésének mennyiségét a CSSZK, Illetve az SZSZK MÉM szabja meg az egyes esztendők konkrét feladatainak megvalósítására és az egész konszolidációs program teljesítésére, ám az odaítélhető összeg évente pontosítható.

A CSSZK, illetve az SZSZK MÉM csökkentheti a meghatározott anyagi eszközök összegét, ha a szervezet nem valósítja meg a konszolidációs programba foglalt intézkedéseket.

A gazdasági szervezetnek az év folyamán előleget biztosíthatnak, figyelembe véve a konszolidációs programból adódó időszakos feladatokat és intézkedéseket.

p) Azok a szervezetek, melyek az eddigi belterjesitésl programok (a CSSZK, illetve az SZSZK MÉM irányelvei] alapján gazdálkodnak, értékelik a feladatok megvalósítását. Azon szervezetek, amelyek továbbra is a sajátos gazdálkodást módszereket fogják alkalmazni, pontosítják az addigi pénzügyi programokat és szükségterveket a fent említett elvek alapján, miközben hasznosítják a belterjesítési módszerek értékelésével szerzett ismereteket. A többi szervezet befejezi a belterjesítést program megvalósítását, s ígéretet kap a meg nem valósított feladatok elvégzésének támogatására a 3.2. számú pontban foglaltak alapján.

B. Hitel- és devizapolitika

a) A MÉK gazdasági szervezetei tevékenységük finanszírozására mindenekelőtt saját anyagi forrásaikat hasznosítják. A további kiadások fedezésére a vállalatok saját forrásaik mellett a bankhitel felvételének lehetőségével is élnek.

b) A szervezetek különböző vállalkozásaik megvalósítása során a hitelpolitika szabályai szerint igyekeznek a számukra legoptimálisabb megoldásokat alkalmazni.

c) A hitelfeltételeket és a hitelek kamatdf(szabásának öszszegét a szervezet képviselői a bank szakembereivel megbeszélik. A magasabb fokú társadalmi szükséglet kielégítését szolgáló tevékenységre felvett hitelek nyújtásakor a hitelbankok a szervezetek számára az előnyösebb kamatdíjszabás módszereit alkalmazzák az érvényben lévő bankpolitikái elvek alapján.

d) A szervezetek egymásnak kölcsönösen is nyújthatnak anyagi támogatást, amelyet a későbbiek folyamán a megbatározott időszakban megtérítenek. Ügyelni kell azonban . arra, hogy a kamatdijak ne haladják meg a bankok hitelnyújtási dijának összegét az anyagi támogatás időszakában.

ej A MÉK szervezetei létesíthetnek devizaeszköz-alapot saját céljaikra. A devizaalapot az érvényes devlzanormatfvumok szerint a megtakarított devizakeretből, esetleg a központi forrásokból való juttatás igénybevételével lehet létesíteni.

f) A MÉK szervezetei dinamikus fejlődése és a kezdeményezőkedv fokozása érdekében a 9. ötéves tervidőszak kezdetére a központilag irányított bankrendszer szerves részeként meg kell alakítani a Mezőgazdasági-ipari Bankot. A bank hitelforrásait a MÉK eszközeinek 1988. december 31-i dátummal történő delimitáctőjával és a letétállomány felhasználásával kell megteremteni. A bank létesítésekor a kétszintű irányítás elveit szükséges alkalmazni, s a fiőküzemeket a MÉK-szervezetek területi megoszlásának megfelelően kell létrehozni. A bankszolgáltatásokat a hitelbankok érvényben levő ■működési szabályai szerint kell biztosítani.

C. A MÉK szervezetek finanszírozásának szabályai

A szervezetek pénzügyi kapcsolataik során a szövetségi kormánynak a MÉK gazdasági szervezetek, az egységes földműves-szövetkezetek és közös vállalatok pénzügyi gazdálkodását szabályozó rendelete szerint lárnak el.

A kormányrendelet megszabja a járulékos árképzési eszközök felhasználásának, a különböző alapok képzésének és hasznosításának módszerét, az alapeszközök, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés költségei finanszírozásának módját.

D. Az árképzési és az árképzést nem befolyásoló eszközök nyújtotta anyagi lehetőségek

Ä MÉK gazdasági szervezetei számára az állami költségvetésből biztosítják:

A differenciálási és érdem szerinti javadalmazási módszer szélesebb körű gyakorlati alkalmazását a szövetkezeti szervezetek a gazdasági helyzet alakulása szerint, valamint a saját lehetőségeiknek megfelelő jutalmazási form*'' ismeretében érvényesítik.

4. A szociális fejlesztés

A MÉK-szervezetek szociális fejlesztése az általános érvényű. kötelező jogszabályzatok, előírások és alábbi kiegészítések. illetve módosítások alapján történik.

a I A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok biztosítják:

— a minőségvizsgáló intézetek közreműködésével az új gépek és műszaki berendezések előírt paramétereinek betartását a munka jellegének, biztonságának és a dolgozók védel* mének, valamint a környezet megóvásának érdekében;

— az egészségügyi és szociális minisztériumokkal közösen a dolgozókról való egészségügyi gondoskodás fejlesztését, az egészségügyi hálózat olyan területi megoszlását, amely elősegíti a betegségek megelőzését, a munkahelyi ártalmak kedvei zőtlen hatásainak csökkentését, figyelembe véve a MÉK-szervezetekben folytatott tevékenység feltételeit, illetve körülményeit, s a MÉK keretében csökkentve az egy orvosra jutó dolgozók számát.

bl A MÉK-szervezetek szociális fejlesztése tervezésének és iránvításának programját:

— a gazdasági szervezetek a szociális fejlesztés feladatait a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szövetkezeti Föld* művesek Szövetsége illetékeseivel való megegyezés értelmében dolgozzák ki és teljesítik. Ezenkívül a gazdasági szerve* zei teltételeinek és szükségleteinek megfelelően együttműködnek a társadalmi szervezetek, Illetve a nemzeti bizottságok képviselőivel;

— az egészségügyi szervekkel együttműködve bővítik a megelőző orvosi kezelést és gondoskodást biztosító hálózatot, s a társadalmi szervezetek képviselőivel közösen hozzájárulnak az egyes meghatározott munkakörökben dolgozók erőnlé* tének javítását, regenerálódását szolgáló programok megvalósításához;

— a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal való megegyezés értelmében ítélik meg annak a lehetőségét, hogy a szervezetek, lehetőségeikhez mérten, az egyes meghatározott munkakörökben dolgozóknak, akik ki vannak téve a munkahelyi ártalmaknak, illetve a nagyobb balesetveszélynek. vagy más egészségre káros kedvezőtlen hatásoknak, az éves rendes szabadságon kívül biztosíthassák a bérpótlékos rehabilitációs és erőnlétjavító üdüléseket — amint azt a Munka Törvénykönyvének felújítása tartalmazza.

A Munka Törvénykönyvének értelmében

— fokozott figyelmet fordítanak ez egyes meghatározott munkakörökben dolgozók tevékenységére, főleg a cigány származású alkalmazottak munkájára, valamint a társadalmi életbe nehezen beilleszkedők problémáira;

— megszüntetik a nők megengedettnél nagyobb súlyú tér* hekkel való munkáját, elsősorban az új műszaki és techno* lőgiai eljárások gyakorlati alkalmazásával, s biztosítják a munkahelyi környezet javítását és a munkavégzés feltételeit.

c) A lakásgazdálkodás fejlesztésében a MÉK-szervezetek az alábbi módszereket alkalmazzák:

— a szövetkezeti lakásépítés módszerét, beleértve a sző* vetkezeti tulajdont képező családi házak és üzemi lakások

építését, lehetővé téve a vidéki háztáji gazdálkodást. Ezen építkezési formák hasznosítása során a nyugdíjasok, illetve az új munkaerők számára megfelelő lakásokat szükséges biztosítani;

— a kollektív tagságú mezőgazdasági lakásszövetkezetek létesítésével, mint a lakásgazdálkodás specifikus vidéki módszerének alkalmazásával, amellyel megoldhatók az igazgatási, szervezési, ingatlankezelési és javítási problémák;

— a munkaerő-stabilizációs alapból továbbra is lehetőség

nyílik* a lakbérköltségek fedezéséhez való anyagi hozzájárulásra. ' N

IV. A MÉK költségvetési szervezeteinek gazdálkodása

A MÉK költségvetési szervezeteiben a gazdálkodás önállóságának fokozása és a feladatok teljesftése érdekében a következő elveket érvényesítik:

•8) meghatározzák a teljesítmények, a nem beruházásos jellegű kiadások, a beruházást szolgáló eszközök és a bevételek ötéves tervidőszakra, illetve külön az egyes esztendők* re vonatkozó mutatóit. A nem beruházásos jellegű kiadásoknál meg kell határozni a béreszközök és az egyéb költségek értékhatárait;

b) ösztönzik a szervezeteket a tervezett bevételek túltel* jesitésére, az egyes nem beruházásos jellegű kiadások megtakarítására (béreszközök, anyagköltségek, nem termelési jellegű kiadások és szolgáltatások, útiszámlák és bérek), a devizabevételek mértékének növelésére. Az anyagi érdekeltség fokozásának eszközei közül azonban ki kell zárni a tervfeladatok nem teljesítéséből származó különböző megtakarításokat;

c) jutalmazási, felújítási, takarék-, valamint kulturális és szociális alapokat létesítnek. Erre a célra meg kell határozni a bevételek összegének meghaladáséból való részesedés mértékét. a költségmegtakarítás és alapképzés normatfvumait;

dj'az említett alapokat a következőképpen lehet felhasz* nálnit— a jutalmazási alapot prémiumok és jutalmak kifizetésére, a tervezett bevétel-túlteljesítéshez való hozzájárulás honorá* lására, az egyes költségek és béreszközök érvényesítésére;

f— a felújítási alapot a kezelési, javítási, rendbentertási és rekonstrukciós munkálatok kiadásainak fedezésére, az alapeszközök korszerűsítésére, illetve az anyagi érdekeltség fokozására;

— a tartalékalapot az előre meg nem határozható költsé* gek és kiadások fedezésére és az anyagi érdekeltség mértékének növelésére;

ej az alapok felhasználatlan részét az év végén teljes mér* tékben átruházhatják, illetve áfufcalhatják a következő esz* tendőre;

f) a devizabevételekből való részesedést meghatározott célokra, illetve tevékenységre kell fordítani (folyóiratok vásárlására, az ellátás műszaki-anyagi feltételeinek javítására, a tanulmányi és szolgálati atak költségeinek fedezésére ].

'fA szövetségi kormány 187/88-as számú, 1988. július 30-án kelt rendeletének melléklete)

Megjelent a Szabad Földműves 32. és 33. számában

A Lévai (Levice) Jednota Fogyasztási Szüvetke* zet tavaly július elsején adta át rendeltetésének Garamkálnán (Kalná nad Hronom) az ú) bevä* sárlóközpnntot. Az élelmiszer ipari termékeket és ipari cikkeket forgalmazó részleg mellett egy korszerű cukrászda, illetve eszpresszó, valamint 100 személy befogadására alkalmas étterem ts található. A Jednota vezetősége Igyekszik megfelelő feltételeket teremteni a lakossági igények magasabb fokú kielégítésére. Az öj központban, különböze rendezvények szervezésével a termékskála bővítésével Járulnak hozzá a község lakosai igényeinek kielégítéséhez.

Kép és szöveg: Belányl János